Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-13 / 190. szám
Tito és Nasszer tárgyalásai Kairó, (MTI): Szombat délelőtt folytatódtak Tito és Nasszer kairói megbeszélései a Kubbeh palotában. A magas szintű egyiptomi—jugoszláv tárgyalások első szakasza vasárnap reggel véget ér és Tito elnök vasárnap Atasszi szíriai államfő meghívására Damaszkuszba utazik. Innen Bagdadba látogat, hogy Aref, iraki elnökkel is megbeszélést folytasson. Aref aki szombaton kezdi meg háromnapos látogatását Jordániában, Husszein király- lyal folytatott megbeszélései végeztével kedden tér haza, hogy Titot fogadja. A jugoszláv elnök szerdán visszatér Kairóba, ahol sor kerül Nasszer elnökkel folytatott tárgyalásainak második, befejező szakaszára. Pénteken Tito és Nasszer MOSZKVA Szombaton Moszkvából szovjet küldöttség utazott Ottawába, Dmitrij Poljan- szkijnak, a szovjet minisztertanács elnöke első helyettesének a vezetéséveL VARSÓ Augusztus 15-e és 28-a között európai ENSZ-szeminá- riumot tartanak Varsóban az emberi jogok általános deklarációjának keretében meghatározott gazdasági és szociális jogokról. PEKING Pekingben már negyedik napja ostromállapot van a Mongol Népköztársaság nagykövetsége körül. Katonai és rendőri alakulatok zárják körül az épületet, amely körül kora reggeltől késő éjszakáig tombolnak a „vörösgárdisták” és „forradalmi lázadók”. Szombaton a város minden kerületéből gyalogosan, teherautókon és autóbuszokon vonult a „vö- rösgárdista utánpótlás” a nagy követségh ez. AMMAN Damaszkuszban szombaton közös közleményt adtak ki Aref és Atasszi tárgyalásairól. A közlemény szerint a két tárgyaló fél kifejezte azt a reményét, hogy az arab nemzet képes visszaverni az agressziót és meghiúsítani azokat az ellenséges terveket. amelyek megalázó megoldásokat akarnak reá kényszeríteni. A közlemény bejelenti, hogy Irak és Szíria megállapodott abban, hogy ismét tárgyalásokat kezdenek az Eufrátesz folyó megosztására vonatkozó tervék- rőL három megbeszélést tartott, a délelőtti négyszemközt zajlott és 90 percig tartott. A zárt ajtók mögött megtartott eszmecsere után került sor délben a két küldöttség plenáris ülésére a Kubbeh palotában. Este Mansiet el Bakiiban, Nasz- szer elnök magánlakásán folytatódott a tárgyalás. Az éjfélig tartó ülés után a jugoszláv .küldöttek Nasszer elnök vacsoravendégei voltak. Az eszmecsere a fehér asztalnál is folytatódott. Tito a négyszemközti beszélgetés során tájékoztatta Nasszer elnököt a közel-ke- ieti válság megoldásáról folytatott megbeszéléseiről. Ismertette a szocialista országok vezetőivel folytatott eszmecseréjét és beszámolt arról, hogy a Szovjetunió vezetői legutoljára akkor küldtek neki üzenetet, amikor Brioni-szigetéről éppen útnak indult Kairóba. Beszámolt a más országok vezetőivel folytatott üzenet- váltásairól is és közölte, hogy Johnson amerikai elnöktől 10 napja kapott üzenetet. Az elnök összefoglalta véleményét ezekről a megbeszélésekről és kapcsolatokról. A hivatalos tárgyalás első ülésén Tito expozét tartott a közel-keleti helyzetről és az ezzel kapcsolatos világpolitikai fejleményekről. Tájékoztatta az egyiptomi vezetőket a szocialista országok pártjainak és kormányainak moszkvai és budapesti tanácskozásáról és kifejtette véleményét az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban lezajlott szavazásokról. Ezütán Nasszer elnök vázolta a válság előzményeit és lefolyását, majd kifejtette, milyen súlyos helyzetet teremtett az izraeli kolónia - lista agresszió. Tájékoztatót adott az arab államfők kairói és a külügyminiszterek khartoumi megbeszéléseiről. Vietnami jelentés: Amerikai gépek Hanoi iolott Hanoi (AFP): Szombaton az amerikai gépek több ízben is megjelentek a VDK fővárosa fölött: Hanoiban légiriadót rendeltek el. A gépek Hanoitól északra fekvő célpontokat bombáztak. Az egyik támadó gépet rakétával lelőtték. A VDK légelhárítása újabb nagy sikereket ért el az amerikai támadó gépekkel vívott harcában. Most, amikor e tudósítást diktálom, az ablakból még jól látható annak a rakétának nyomvonala, amelyik megsemmisített egy amerikai gépet Hanoi fölött. A pilóta ejtőernyőn kiugrott. A VDK fővárosának légvédelmi parancsnoksága közlése szerint szombaton Hanoi fölött négy amerikai gépet lelőttek és többet megrongáltak. A kiszélesített légi agresz- szióra válaszolva a VDK fegyveres erői komoly veszteséget okoznak az amerikai légierőnek. Saigonban az amerikai légierő szombaton közzétette a légitámadás után készített fényképet: eszerint a másfél kilométer hosszú híd egyik ívét lebombázták. Ezen a hídon át halad a Hanoiból Haiphong, illetve Kína felé vezető vasúti és közúti forgalom. Pénteken délután és szombaton reggel a B—52-es nehézbombázók három támadást intéztek Dél-Vietnam- ban a partizánok által ellenőrzött területek ?llen. A partizánok lelőttek egy amerikai felderítő helikoptert. A szabadságharcosok szombaton hajnalban Quang Tri tartományban négy összehangolt támadást indítottak a kormánycsapatok állásai ellen. Trie Phong település száz főnyi őrsége súlyos veszteségeket szenvedett a partizántámadás nyomán. King a táji üldözésről Atlanta (MTI): Martin Luther King néger vezető pénteken nyilatkozott a faji zavargásokról es megbélyegezte az Egyesült Államok kormányának politikáját. Kijelentette: az Egyesült Államokban négy oka van a faji zavargásoknak: 1. a gyáva fehér mérsékeltek jobban hisznek a rendben. Aref befejezte damaszkuszi látogatását Damaszkusz (TASZSZ): Aref iraki elnök szombaton Damaszkuszban befejezte tárgyalásait Atasszival, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével. A damaszkuszi rádió szerint a tárgyalásokon a felek az általános politikai helyzetet, az izraeli agresszió következményei felszámolásának lehetőségeit, valamint a nyugati imperialista államokba irányuló olajszállítá- sók beszüntetésének jelentőségét vitatták meg, Aref elnök szombaton Damaszkuszitól elutazott Jordániába. Magyar gazdasági küldöttség érkezett Kairóba Kairó (MTI): Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével szombaton magyar gazdasági küldöttség érkezett Kairóba. A delegációt a repülőtéren az EAK gazdasági és külkereskedelmi minisztériumának képviselői fogadták. mint az igazságban; 2. a kormány fontosabbnak l»-1- ja, hogy győzzön Vietnamban, semmint, hogy molja a szegénységet; 3. a kormány 500 000 dollárt költ egy ellenséges katona meggyilkolására, de évente csak 53 dollárt ad a szűkülkö- dőknek; 4. a kongresszus inkább a patkányokkal törődik, mint a négerekkel. (Itt arra célzott, hogy a kongresszusban nemrégen a rágcsálók kipusztításáról szóló törvényről szavaztak.) King hangsúlyozta, meggyőződése, hogy az eröszak- merites harc a leghatékonyabb fegyver a négerek szabadságküzdehnében, mert a zavargások inkább ártanak. A néger vezető élesen bírálta a kormány vietnami politikáját. „A közvéleményt meggyúrták, elhitetik vele, hogy a viet-cong egy kommunista összeesküvés képviselője, mely összeesküvés célja a világuralom meg- ' szerzése. Az igazság viszont az, hogy a vietnami nép önrendelkezési jogának ellenzőivé váltunk. Azt hisszük, valamilyen istentől kapott hatalmunk van rá, hogy szemmel tartsuk az egész világot, pedig még a magunk háza táját sem tartjuk rendben”. A TESTVÍRORSZÁGOK ÉLETÉBŐL Emberi sorsok Északon és Délen The Szun phenjani raunkáenő elbeszélése A férjem cikket olvasott az újságban egy szöuli munkásnő tragikus sorsáról; ...Elbocsátották a munkahelyéről. Miért? Mert terhes volt. Kétségbeesetten keresett új munkalehetőséget, s végül elhelyezkedett egy kőbányában. Nehogy megint elbocsássák, igyekezett az utolsó pillanatig eltitkolni azt, ami minden nő. ieendő anya számára boldogság. Amikor gyermeke megszületett, munkatársai rábeszélték a felügyelőt; ne bocsássa el. A kicsit nem volt hol elhelyeznie, s mindig magával vitte munkahelyére. A gyermek néha nagyon sirt, de az anya ritkán mert odamenni hozzá, mert félt a felügyelőtől. Mikor férjem befejezte a cikk olvasását, megjegyezte: „Nem is olyan rég velünk is megtörténhetett volna.” S ez így igaz. Négy gyermekünk van, de nekünk most már nem kell attól félnünk, hogy munka és rizs nélkül maradunk. _. 1961. szeptemberében tértünk haza Japántól. Phenjanban telepedtünk le. Jól emlékszem a napra, mikor Dzson E-t felvették az óvodába. Nagyon izgultam, mert kislányom nem jól beszélte anyanyelvét... Már az első napon Dzson E vidáman, sugárzó arccal jött haza az óvodából. A megszokott köszöntés helyett így üdvözölt; „Anyu, olyan jó a mi óvodánkban”. S néhány nap múlva már derűs kis dalocskát énekelt nekem. Még valamit szeretnék elmesélni, mely mélyen emlékezetembe véste magát. A múlt év őszén jelent meg a rendelet a dolgozó nők hatórás munkaidejéről, amely szerint az a nő, akinek három vagy több tizenhárom éyéshéh" ” fiafáfebb gyermeke vart, 6 ő’rát dolgozik az állami és szociális juttatások csökkentése nélkül. Én, aki a kapitalista világtól szakadtam ki, különösen tudom értékelni ezt a rendeletet. Hogy ezt megértsék, végig kell tekinteni az életemen. 1953-ban mentem férjhez/ Férjem akkor sofőr, majd fűtő egy japán gumigyárban. A munkaidő 14—16 óra volt, hajnalban ment el otthonról és késő éjszaka került haza. így múltak el házaséletünk első hónapjai. Én is munkába álltam, s mikor gyermeket vártam, ugyanúgy behúztam a hasam, mint a dél-koreai munkásnő. Tudom, hogy Dél-Korea munkásai, s különösen az asszonyok, sokat szenvednek a jogtalanságtól és az embertelen munkától. A textilgyári munkásnők napi 12 órát dolgoznak, akik építkezésen vannak — 12—13 órát. De annak is örülnek, hogy egyáltalán lehetőségük nyílik dolgozni... Mi pedig, a phenjani közszükségleti cikkek gyárának sokgyermekes munkásnói, csak 6 órát dolgozunk. Csak az anyák a megmondhatói, hogy milyen sokat jelent ez! Hazánk még ma is ketté van osztva. Állandóan rettegünk rokonainkért, Dzsed- zsou szigete a szülőföldem, ott született a férjem is. Ott él anyám és sok-sok rokonom. Hogy lehetne nem aggódni értük, ne áhítozni az ország egyesítését. Majd ha eljön az a nap, és Dél-Koreából kizavarják az amerikai imperialistákat és bérenceiket, Dél népe i* kiegyenesítheti hátát. Édesanyám is, ha megéri ezt a napot, nem szenved többet. Ez a tudat új erőt ad nekem ahhoz, hogy hazám javára dolgozzam. (Az Üj Korea c. lap alapján) Nigépiában általános offenma készül Enugu, (MTI); Ojukwu alezredes, egy pénteki rádióbeszédében kijelentette, Biaíra támadásba lendült és addig nem hagyja abba erőfeszítéseit, amíg fel nem szabadította Nigéria többi részét és harcképtelenné nem tette a területén lévő utolsó szövetségi katonát is. Biaíra úgy határozott, hogy felszabadítja a középnyugati tartomány lakosságát és megvédi az északi csapatok agressziója ellen. Kijelentette még, ha csak egyetlen ellenséges repülőgépet vesznek észre Biaíra vagy a középnyugati tartomány felett, akkor elrendeli Lago« nagyméretű bombázását. „A háborúnak csak akkor lesz vége, ha Nigéria beszünteti agresszióját fiatal köztársaságunk ellen és elismeri független létének jogát” — mondotta. A biafrai rádió egy péntek esti adásában közölte, hogy a biafrai csapatok ellenőrzésük alá vették Nigéria energiaellátásának nagy részét, miután elfoglalták Ughellj középnyugati olajvárost. Dobozy Imre: íjra leltet keiden! (Regény) 30 Innen lentről parádés a látvány, és hát rengeteg pusztító anyagot kell elpu- fogtatni, mire egy semmi kis emberkét eltalálnak, az első háború minden egyes hullájára állítólag tízezer lövés esett. Úristen. Ez telibe kapta a mieinket. Egy pillanatra széliében lángra- lobban a barna mező. A látcsövet hamar, ne y bámészkodjatok, micsoda füst es mennyi eltaposott, mozdulatlan bogár a földön! Álljatok fel, na, kezdjétek már, ez nem lehet... Hát nincsenek felderítőink? Ki volt az a barom, aki egyenest a katyusák tarkába kergette a határvadászokat? Gallai kikapja kezemből a látcsövet. Káromkodik. Ronda munka, mondja mogorván, nem sokan maradtak, azok meg már kotródnak is visszafelé. Deső leül egy kerékvető kőre, öreg az arca, rágyújt, de nem szívja a cigarettát, füstölög csak a kezé be n. — Ez most már így lesz! — mondja — beterítik a földet a nyugati határig. Nem fejezi be. Géza besiet a házba, válla rázkódik. Sárgakútról hét vagy nyolc német páncélos robog ki, oldalba kapva az orosz harckocsikat. Pokoli csattogás kezdődik ott is, egy pillanat alatt. A német vezérgép három orosz páncélost lő ki, mintha zsinóron húznák mindenik gránátját, mielőtt a megtámadottak felocsúdnának. Akkor aztán az oroszok oldalt fordulnak, szembe a németekkel, és megeszik az egész egységet, tempósan, módszeresen darálva, fekete füstöt vetnek a döglött páncélosok, épp így füstölhetett az én öreg Ansaldóm is Kolomeánál, dehát nem láttam, csak a kórházkocsiban tértem magamhoz. Az orosz támadó vonal megint félfordulatot csinál, akkurátusán, az istenit az idegeiknek, és jönnek Bitta felől, egyenest neki a városnak. Nem értem, dühöng Gallai, hová dugták ezek a marhák a páncéltörőinket, kell legyenek páncéltörőink, de hol a fenében vannak. A maradék németek árokba, gödörbe ugrálnak, panzer- faustot eregetnek a harckocsikra, kettőt el is találnak, de a páncélosok mögül rájuk csap az orosz gyalogság, ott billennek el a gödörben, vagy kirángatják őket, s terelik hátrafelé. Hát vége? Nincs tovább? — Géza — kiáltok be a házba, eszembe jut, hogy nincs más gúnyánk, csak az egyenruha, átkozott história, végül is szabályos hadifogságba esünk, akárha verekedtünk volna. — Géza, a kutya istenit, mi lesz a civil ruhákkal? Nem hallja. Dübög, ropog körben a világ. Olyan düh fog el, tömi-zúzni tudnék, beszaladok a házba, felrángatom a székről Gézát, könnytől nedves arca csak még jobban vadít, mit bőgsz itt, tehetetlen kis hülye, hol vannak a civil ruhák. — Igen — mondja gyámoltalanul —, igen, hát apám... — Ne dadogj! Szibériában ébredünk fel, miattad, de előbb agyonverlek! — Arról volt szó, hogy apám ma este újra... — Késő! És ha q nem jön, mi legyen? Közülünk senki se merészkedhet be a városba, egyenruhában vagyunk! — Igen, ez igaz. De én, ha akarod... hát persze, előbb is eszembe juthatott volna, nincs más megoldás. Megtörli szemüvegét, fejébe nyomja laska kalapját. — Itt maradsz —< mondja Deső. Mögöttem áll, észre se vettem, hogy bejött. — Más bőrét nem félted? — kérdi ellenségesen. — Csak a magadét? — A tiédet is, ha tudni akarod! De most ne kezdj el prédikálni, úgyis unom a prédikációidat. Ha fogságba kívánkozol, csak tessék... de engem nem kényszer! thetsz! — Cserélj ruhát Gézával, menj tó magad. — Cserélj te! Igazságot osztani, pofával, én is tudok, de vállalkozni... Kipenderít az ajtón, rövid, erőlködés nélküli mozdulattal, a diófának tánto- rodoan. Micsoda erő van a karjában. Ellököm magam a fától, ezt nem lehet hagyni, az egész társaság rajtam vigyorogjon, vörös ködben úszik előttem a présház, ordítok, elintézted a csendőröket, ezért nem mered mutogatni a pofádat, de a magad piszkába ne nyomkodj bele másokat, és megyek neki, Gallai meg Sorki rángatnak vissza. — Megőrültetek — hápogja Gallai —, erre senki sem számított, hogy már ma délelőtt... De még nincsenek itt, ez nem megy olyan gyorsan, addig talán megoldódik a dolog, emiatt nem érdemes. — Ne nekem óbégass. A főhadnagyodnak. Én is ki tudok lökni valakit, ehhez nem kell ész! — Igaz, főhadnagy úr, hát egymásközt... ne haragudj, de össze kell tartsunk, a kukarcok ne rágják egymást, nagyon kérlek. Deső nem szól semmit. Visszamegy a kerékvető kőhöz, ráül, nézi a frontot. Ilyen hülyeséget, szétmegy az agyam, ügyeskedünk, kockáztatunk, a végén néhány nyomorult rongyon felborul az egész. Géza bűnbánóan oldalog ki a présházból. Igazad van, motyogja a fülembe, mégiscsak nekem kellene, vöröskeresztes karszalagom is van. Akaszd fel magad. Igazam van, hát mit érek vele. Nincs is igazam, de Desőnek sincs, senkinek, én itthon akarok maradni, bármilyen áron, mit érdekel engem az erkölcsi igazság, ha elragadnak innen. — Ennek semmi érdelme — mondja mérgesen Fésűs Járó —, ha már itt vagyunk, a kellemetlen fordulatokat is vállalni kell. Én megtanultam, én aztán megtanultam... akivel az ember összetartozik, annak nem megy neki, még ha olykor előnyösnek látszik is. Mondom, csak látszik, mert ami nem igazságos, végső soron nem is szerencsés. Hülye. Ez is absztrahál, mintha unalmunkban pókert játszanánk, és csak arról volna szó, kinek hány poénje van. Nem fogom szégyellni magam, eszemben sincs. (Folytatjuk!
