Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-09 / 186. szám

XXrV. ÉVFOLYAM 186. SZÁM ÄRA: 50 fillér 19 67. AUGUSZTUS 9, SZERDA Üt a csúcs felé A tizenhárom arab or­szág külügyminiszterei azért tanácskoztak Khar- toumban, hogy előkészítsék az államfői találkozót, a csúcsértekezletet. Ezt a fel­adatot teljesítették — így a konferencia lényegében sikerrel zárult A valóban alapvető problémákat ugyah- is éppen az arab országok legfelsőbb vezetőinek kell megtárgyalniuk — ők. ren­delkeznek megfelelő felha­talmazással, széles körű döntési joggal, A nyolc köztársasági elnök és az öt uralkodó, akiknek most csupán arcmásai díszítették a Nilus-parti elnöki palo­tát, nemsokára személye­sen Is ott lesz a szudáni fővárosban. De addig is mozgalmas időszak ígérke­zik. Augusztus 15-én Bag­dadban az arab gazdasági szakértők, köztük az olaj­miniszterek ülnek össze, augusztus 26-án ismét Khartoumban a külügymi­niszterek folytatják a vitát — ezek jelentik a közvetlen lépcsőket a csúcsról. A külügyminiszter-konfe­rencia eredményessége an­nál jelentősebb, mivel so­káig kétséges volt, hogy egyáltalán összeül-e, s részt vesz-e rajta mind a tizen­három ország képviselője. A megbeszélések időtarta­mát sem határozták meg.- előre, mivel hosszabb vi­tákra számítottak. Biztató volt tehát, hogy a keddi start után, már péntek este bejelentette az értekezlet szóvivője: túljutottak a holtponton, majd szombat éjszaka — némi halasztás­sal — elfogadták a záró­közleményt is. Az arab világ legégetőbb problémája ma a háború és az agresszió következmé­nyeinek felszámolása, az izraeli csapatok visszavo­nása a megszállt egyiptomi, Szíriái és jordániai terüle­tekről. Evégett azonban csak akkor lehet igazán hatékony gazdasági, politi­kai és diplomáciai harcot vívni, ha az érdekelt orszá­gok egységesen lépnek fel. Márpedig erősen illu­zórikus volt arab egy­ségről beszélni, amikor az egyes országok között a Va volt beszélő viszony, sőt csaknem hadiállapot állt fenn. A legkézenfekvőbb példa: azon a júniusi reg­gelen, amikor az EAK-ot támadás érte. az egyiptomi reguláris erők egynegyede Jemenben tartózkodott, hogy a köztársasági csapa­tokat segítse a szaud-arab felbújtásra harcoló király- pártiakkal szemben. Ezért volt reális a kül­ügyminisztereknek az a tö­rekvése, hogy az ünnepélyes nyilatkozatok helyett a bel­ső arab frontok rendezésé­re fordították figyelmüket. Ez természetesen nem könnyű feladat, hiszen az arab rendszerek korántsem egyszinűek. Vannak közöt­tük, amelyek a nem kapi­talista utat választották, haladó reformokat valósí­tanak meg, szemben állnak az imperializ­mussal. vannak jobbra húzó. nyugatbarát rezsimek, s különböző mértékben in­gadozók. Az izraeli agresz- szió és az imperialista mes­terkedések következtében azonban olyan helyzet ala­kult ki. hogy az általános hangulat és a tömegnyomás egy lényegében antümpe- rialista arab egység létre- jövetelét eredményezheti. Amint egy francia tudósító táviratozta Khartoumból: lehet, hogy Szaud-Arábia nem ért egyet az arab csúcsértekezlet összehívásá­val, de nyíltan mégsem vállalhatja a szabotőr szere­pét, Kairó ezért tett felelős­ségteljes kezdeményező lé­pést, s javasolta a legsú­lyosabb viszálygóc, a jeme­ni válság rendezését. Ennek a csaknem öt éve folyó háborúnak a megszünteté­sére négy alkalommal kö­töttek békeegyezményt, de a harcok mindig felújultak. Az EAK most javasolta, hogy vegyék elő a dzsiddai határozatokat (1965 augusz­tusában Nasszer elnök és Fejszal király megegyezett a külföldi beavatkozás megszüntetéséről, a külön­böző jemeni politikai irány­zatok békekonferenciájáról, valamint egy népszavazás­ról). * nemzetközi ellenőr­zés mellett hajtsák végre azokat. Ha szaud-arab részről valóban kívánják az arab megértést, most le­hetőség van rá. A khartoumi értekezlet nagy körültekintéssel nyúlt a gazdasági harci módsze­rek alkalmazásának kérdé­seihez is. Az arab országok­nak olyan lehetőségeik van­nak, mint az olajblokád, pénzeszközeik kivonása a nyugati bankokból, a Szu- ezi-csatorna zárlata. Mind­ezek érzékeny csapást mér­nének Londonra, Washing­tonra. és Bonnra, — viszont átmeneti gazdasági nehéz­ségeket. bevételkiesést je­lenthetnek több arab ál­lamnak is. A különböző ha­tások számba vételére vált szükségessé, hogy a gazda­sági szakértők is tanácskoz­zanak a csúcs előtt. A kül­ügyminiszterek elfogadtak nyolc titkos ajánlást is, de ezekről csak az szivár­gott ki, hogy az ENSZ-beli magatartásra, illetve kato­nai kérdésekre vonatkoznak. A khartoumi tanácskozás tehát egyaránt hű tükre volt az arab világ bíztató és problematikus jelensé­geinek. Mindent egybevéve: az önvizsgálat és a realitás- érzék feltétlenül megnöve­kedett. Amikor például Su- keiri, a palesztinai felsza- badítási szervezet jelenlévő elnöke húszpontos, afféle ..totális módosítási progra­mot” akart előterjeszteni,— javaslatait félretették, mi­vel indítványainak nagyját kevéssé megvalósíthatónak és túlságosan propagandisz- tikusnak tartották. Minden jel arra mutat, hogy megnyílt az út a csúcs felé. .4 kezdet jó, de a ne­heze talán még hátra^ van. Hiszen a külügyminiszterek csupán az alapfeltételeket igyekeztek megteremteni az eszmecseréhez, a tulajdon­képpeni vita, a közel-keleti helyzet érdemi tárgyalása — az államfőkre var. Fő feladat a szállítás Augusztus 20. előtt a versenymozgalmak új lendületet kaptak az üzemekben Kádár János látogatása Fejér megyében A fél év után új lendüle­tet kaptak üzemeinkben a dolgozók versenymozgalmai. Az alkotmány ünnepének tiszteletére újabb felaján­lások születtek, s hírt kap­tunk az eredményekről is. Több üzemben, vállalatnál kollektívák dolgoznak azo­kon a terveken, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer reformja után vezetnek be. A legtöbb munka jelenleg a szállításban, a terményfor­galomnál jelentkezik. A munkaversenyek segítik a csúcsidőszak feladatainak megoldását. Az 5. számú Autóközleke­dési Vállalatnál a közel­múltban tartották a műsza­ki konferenciát, termelési tanácskozásokat 44 brigád tett felajánlást az 50. évfor­duló és augusztus 20 tisz­teletére, köztük a MÁV AKÖV komplexbrigádok, gépkocsivezetők, • szerelők, rakodók kollektívái és ad­minisztratív brigád is. A szállítási csúcs idején nagy segítséget jelent a hét vé­gén érkezett három NDK univerzális vagonkirakógép. Az almaszállítás segítésére tizenöt tehergépkocsi érke­zett Budapestről, s további tizenötöt várnak. A vállalat minden szállittatóval és a gépkocsivezetőkkel augusz­tus hónapban megbeszélést tart a forgalom eredményes lebonyolítása erdekeben. Az 5. sz. AKÖV a legfrissebb értékelések szerint az AKÖV-ök között országos első helyen állt. A megyei főnökségek közötti verseny­ben a kisvárdaiak, a kiren­deltségek között a fehér- gyarmatiak voltak a legjob­bak. A MÁV nyíregyházi cso­mópontján is eredmények­ről adtak számot. A sze­mélyszállító vonatok 96 szá­zaléka menetrend szerint indult. Különösen jelentős, hogy a csúcsforgalom előtt a tehervonatok kocsitartóz­kodási ideijét a,5 százalék­kal csökkentették, a kocsi- kihasználást pedig 3,5 szá­zalékkal növelték. A terme­lési tanácskozásokat augusz­tus 8—10-ig tartják, amelye­ken az egyes kollektívák beszámolnak eredményeik­ről, s újabb vállalásokat tesznek. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden délután több napos látogatásra Fejér me­gyébe érkezett. A vendéget, akit vidéki útjára Tóth Má­tyás, a párt Központi Bi­zottságának osztályvezetője és Dar vasi István, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tő-helyettese kísért el Szé­kesfehérvárott Herczeg Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai. Jenő, a megyei tanács vb elnöke, továbbá Gyenge Károly és Homoki József, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Ilku Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttag­ja, művelődésügyi miniszter kedden Borsod megyébe lá­togatott. A megyei pártbi­zottság székházában Deme László, a Borsod megyei pártbizottság titkára, vala­mint Kovács Sándor, a KISZ Borsod megyei bi­zottságának első titkára fo­gadta. Dku Pál a megye Az üdvözlés után Kádár János a megyei pártbizott­ság székházának nagytermé­ben találkozott a megy« párt és tanácsi vezetőivel, a járási és városi pártbizottsá­gok e'ső titkáraival, vala­mint a megyei tömegszerye- zetek képviselőivel. A párt Központi Bizott­ságának első titkárát Her­czeg Károly tájékoztatta a megye iparának és mező­gazdaságának fejlődéséről, dolgozóinak életéről. Ezután Kádár János elbeszélgetett a megjelentekkel a megy« időszerű kérdéseiről, problé­máiról. párt- és ifjúsági vezetőivel elbeszélgetett az időszerű politikai, gazdasági kérdé­sekről, majd délután — De­me László és Kovács Sán­dor társaságában — felke­reste a tiszaluci ifjúsági építőtábort. Tájékozódott a diákok helyzetéről, munka- körülményeiről, az ottani belvízlevezető csatorna .épí­téséről. Ilku Pál Borsod megyében Öt megye főkertészei tanácskoztak Nyíregyházán Strandbövitésre, üvegházak fűtésére termál kutat létesítenek Nagy kallóban Vízműtársulás alakult Nagykallóban. A társulás 1800 családot érinti ezek közül az alakuló ülésen augusztus 7-én a társuláshoz 1300-an csatlakoztak. A 18 millió forintos víz- és köz- művesítő program végre­hajtását 1968 tavaszán kez­dik meg. A beruházás egy részét állami hozzájárulás­sal végzik el. A program szerint az eredetileg terve­zett hat kút helyett három kutat fúrnak, mert a pró­bafúrás bizonyította, hogy három kút vízhozama is ele­gendő a lakosság teljes ellá­tására. Határoztak egy ter­málkút fúrásáról is, amely két és fél millió forintba ke­rül. A termálkút lehetővé teszi a strand és tisztasági fürdő bővítését. A termál­kút fúrásához a nagykállói két termelőszövetkezet is jelentős anyaiakkal járul hozzá, s a kút hozamának egy részét üvegházak fűté­sére, primőráruk termelésé­re hasznosítják. Főkertészi értekezletet tartottak augusztus 8-án a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetben. A tanács­kozáson Borsod, Heves, Haj­dú, Szolnok és Szabolcs megye állami gazdaságainak, nagyüzemi gazdaságainak főkertészei, kertészeti szak­emberei vettek részt több mint hetvenen. Az értekezlet legfőbb témája az export- szállítással kapcsolatos kér­dések megbeszélése volt. Az öt megye területéről éven­ként három-négyezer vagon­nal növekszik a külországok­ba irányított gyümölcsszállít­mány. Különösen nagymér­tékben nő a Szovjetunióba az alma és egyéb gyümölcs exportja. Idén az öt megye gazdaságai nyolcezer vagon gyümölcsöt exportálnak a Szovjetunióba, ebből hat és fél ezer vagonnal Szabolcs- Szatmár megye. Az export­gyümölcs mennyisége 1968- ban 12 ezer vagon körül lesz és 1980-ban szovjet, ex­portra több mint 20 ezer vagon gyümölcsöt küldenek. A nagyarányú szállításra csomagolástechnikai es egyéb vonatkozásban már most gondosan készülni kell. Panyolaí képeslap: a község főutcája. Foto: Hammel József

Next

/
Oldalképek
Tartalom