Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

Amerikai helikopterek veresége Saigon külvárosában Hatvanhét ország képviselői az Interparlamentáris Unióban Interjú Barcs Sándorral, az IPU magyar csoportjának elnökével Saigon (MTI) A dél-vietnami szabadság- harcosok Saigon külvárosá­ban megsemmisítő vereséget mértek egy amerikai heli- kopter-rohamcsapatra — ez tűnik ki a UPI amerikai hírügynökség hétfő délutáni gyorshíréből. Az amerikaiak helikopterei közül a partizánok ötöt le­lőttek és megsebesítettek egy amerikai dandártáborno­kot is, akinek nevét Saigon­ban a katonai szóvivő egye­lőre nem közölte. Az ösz- szecsapásra a saigoni bel­város közigazgatási határától hat kilométerre került sor. A partizánok ebben a térség­ben igen aktívak voltak az Kairó Az EAK kormánya va­sárnap este tudomásul vette Mahmud Riad külügyminisz­ternek a khartoumi konfe­renciáról tett jelentését. A kabinet egyidejűleg meghall­gatta az egyiptomi küldöttség vezetőjének jelentését a hi­vatalos tárgyalásokon kívül folytatott egyéb megbeszélé­sekről is. Az A1 Ahram hétfői szá­mában a khartoumi értekez­let határozataival foglalkoz­Tokio (MTI) A Szánkéi Simbun című japán lap pekingi tudósítója szerint Liu Sao-csi kínai ál­lamfő, Teng Hsziao-ping pártfőtitkár és Tao Csu volt propaganda főnök úgyneve­zett „bírálati gyűléseken” ta­gadta, hogy ellene van a pártnak és Mao elnöknek. A japán tudósító ezt az értesülését az utcákon meg­jelent faliújságokról szerez­te. Ezeket a gyűléseket a kor­mánynegyedben tartották és innen hangszóróval közvetí­tették a Mennyei béke téren egybegyűlt egymilliós tömeg­nek. Japán laptudósítók el­mondják, hogy pekingi vö­rösgárdista csoportok azt akarták, hogy Liu Sao-csi személyesen jelenjen meg a tömeggyűlésen, de a hatósá­Dobozy Imre: — Csúnya törés — mond­ja Géza. — Ha összeforr is, nem biztos, hogy rendesen csukódik a szája. Kezet mos, rágyújt. — Apámnak megmondom —■ folytatja — este ha kijön, hogy holnapra hozzon civil- luhákat. Jobb lesz mindnyá­jatoknak kibújni az angyal­bőrből. Gallai otthagyja a lecsót. — Mit hallottál? — Alig hogy bekötöztem a kocsist, odaért a körorvos. — Tudja, hogy itt va­gyunk? — Nem. Tőlem biztosan nem. Azt mondja, az oro­szok a mándori révnél nem a túicó partra lőnek. Deső bólint. — Gondoltam. Élesebb a dörgés. — Igen, már az éjjel át­jöttek. Mándor és Bxita kört tankcsapdákat ásatrak a civilekkel, dehát úgyse tudják keresztben fel&satni az egész határt. — És, kérdezi mohón Fé­sűs Járó. — És? elmúlt időben és az ameri­kaiak meglepetésszerű he­likopterrohammal próbálták „kifüstölni” őket A szabad­ságharcosok azonban felké­szültek a támadásra: amikor a helikopterek már egészen alacsonyra ereszkedtek és éppen földet értek volna, ál­cázott fegyverekből össztü­zet zúdítottak a támadókra. Néhány másodperc alatt öt helikopter zuhant le. Az amerikai tábornok, a táma­dóegység parancsnoka ekkor szintén földre ereszkedett, hogy megszervezze a vissza­vonulást: a helikopteres gya­logság húsz tagja ugyanis megsebesült. A tábornokot ugyancsak golyó találta. va bejelenti, hogy az arab csúcstalálkozó időpontjául augusztus 29-ét állapították meg vasárnap Khartoumban született megegyezés a fenti időpontról. Egy másik egyiptomi lap, az AJ Gumhurija hétfői szá­mában ismét leszögezi az EAK kormányának állás­pontját, amely szerint a Szuezi-csatornát mindaddig nem nyitják meg, amíg az izraeli megszálló csapatok nem hagyják el a csatorna keleti partvidékét. gok és pártvezetők elutasítot­ták ezt a kérést, mondván, hogy „annak teljesítése je­lenleg nem lehetséges”. Péntekre a vörösgárdisták újabb gyűlést terveznek, amelyben Csen Ji külügymi­nisztert akarják megbírálni, mert minisztériumában „nem helyesen hajtotta végre a kulturális forradalmat.” Kairó A Mena közel-keleti hírügy­nökség bejelentette, hogy Tito jugoszláv elnök, augusz­tus 10-én hivatalos látoga­tásra, az EAK-ba érkezik. Tito Nasszer elnökkel foly­tat tárgyalásokat, várhatóan Nem felelnek neki. Deső elgondolkozva járkál. Sorki leoldja övéről a kötényül odakötött konyharuhák — Főhadnagy úr, még nem késő... Amíg nyitva az út, meg kellene próbálni. Beleremeg, ahogy kimond­ja. Szeme idegesen ugrál. Egyszerre szakadt rá a ria­dalom, annyi ütközet, annyi menetelés után itt a küszö­bön a fogság. Ezt talán a főhadnagya sem gondolta végig, mi lesz, ha betoppan az ajtón az első orosz ka­tona, nem, ezt nem lehet megvárni, menni kell in­nen, bele a világba, míg a kör be nem zárul. Cson­tos arca merő víz, egy pil­lanat még, kirohan a prés­házból. Deső ráemeli szemét. — Igen, Sorki, ezen át kell esnünk. Ha kiteszed a '.ábad, az első igazoltatás után iepuffantanak. — Le hátha így is? Fő­hadnagy úr, én magának mindig... A csata zaját jól lehetett hallani Saigon északi kül­városában. Az AFP jelentése szerint a szabadságharcosok Dél-Viet- nam egész területén fokozták tevékenységüket. Aknavető­vel lőtték Saigontól 36 kilo­méternyire az amerikaiak egyik táborát. Ebben a tér­ségben hetek óta nem volt ilyen erős partizánakció. Saigontól 450 kilométerre északkeletre, Dak To térsé­gében a partizánok támadást intéztek a dél-vietnami ejtő­ernyősök egyik egysége ellen. A harc hétfőre virradó éj­szaka kezdődött és a reggeli órákban még tartott. BUKAREST George Radulescu minisz- terelnpk-helyettes vezeté­sével hétfőn román kor­mányküldöttség utazott Kai­róba. A küldöttség részt vesz Románia és az Egye­sült Arab Köztársaság gaz­dasági-műszaki együttmű­ködési vegyesbizottságának második ülésszakán. PÁRIZS Port au Princben, Haiti fővárosában a múlt héten 325 embert letartóztattak és közülük 18-at megöltek — jelenti az AFP francia hír- ügynökség. HONGKONG Az AFP hírügynökség a pekingi rádió jelentését is­merteti, amely szerint hét­főn több, mint 400 000 „vö­rösgárdista” tüntetett is­mét Indonézia pekingi nagykövetsége előtt, tilta­kozva Kína dj akartai nagykövetsége előtt szomba­ton lezajlott Incidensek mi­att. az izraeli—arab háború kö­vetkezményéről és a közel- keleti helyzetről. Nasszer egyébként vasár­nap fogadta Dmitrij Pozsida- jevet, a Szovjetunió kairói nagykövetét, majd Marcel Inguimát, Mobutu elnök sze­mélyes megbízottját. — Elmehetsz, ha akarsz. Nem parancsolhatlak visz- sza. De bármit csinálsz, sa­ját felelősségedre teszed. Tarba zöld, mint a leveli béka. — Én nem maradhatok... Eszembe jut a gyűjtemé­nye. De hiszen nincs nála, ott maradt a századnál. Igaz, csak a rongyokat hagyhatta el, mindazt a rémséget, mely hozzájuk kötődik, magával hordja. Gallai káromkodik. — Az anyátok beszari szentségit, nem értitek? Ci­vil gúnyába bujunk, sose voltunk katonák, bárki kérdje, semmi közünk az egészhez! De még ha kisza­golnák is, szökevények va­gyunk, saját hadbíróságunk elől pucolunk, a genfi kon­venció szerint az egészen más, főhadnagy úr, paran­csolj rá ezekre a barmokra, hát persze hogy ideér a ryszki, mit gondoltatok, horgászni fog a Duna-par- von, míg itt mindenki tisz­tára mossa a gatyáját? Ilyenkor augusztusban a parlamentek nyári szünetü­ket tartják, a képviselők még szabadságon vannak. De szeptemberben mindenütt megélénkül a politikai élet: nemcsak az egyes nemzeti parlamentekben, hanem a parlamentek nemzetközi szer­vezetében, az Interparlamen­táris Unióban is. Az IPU magyar csoportjá­nak elnöke, Barcs Sándor, aki hosszú évek óta részt vesz ennek a nemzetközi szervezetnek a munkájában, sok nagy vitának volt már részvevője, széles körű ba­ráti kapcsolatokat épített ki az egyes parlamentek képviselőivel, és tagja az IPU tanácsának is. Barcs Sándortól kértünk nyilatko­zatot az IPU szerepéről, ed­digi tevékenységéről és idei programjáról. — Milyen múltra te­kinthet vissza az IPU? — A múlt század végén, 1889-ben, Párizsban alakult meg az Interparlamentáris Unió, tehát már több mint háromnegyed évszázada vesz részt a nemzetközi életben. Magyar parlamenti képvise­lők már az alakulp ülésen is részt vettek. A burzsoá Magyarország felismerte en­nek a nemzetközi fórumnak a jelentőségét, és általában neves politikusokat delegált az IPU üléseire. A magyar parlamentet évekig gróf Apponyi Albert képviselte. — Es a felszabadulás után? — A népi Magyarország törvényhozóit először Károlyi Mihály képviselte, majd, több mint egy évtizeden át a köztiszteletben álló, a nemzetközi életben közismert Molnár Erik professzor. — Hallhatnánk vala­mit a taglétszámról és az IPU tevékenységé­nek céljáról? — Fennállásának és mű­ködésének több mint három­negyed évszázada alatt az egész világra kiterjedő szer­vezetté fejlődött az IPU. Je­lenleg már hatvanhét or­szág parlamentjének képvi­selői vesznek részt a tanács­ülések és a konferenciák munkájában. Célja: elősegí­teni a világ népeinek köze­ledését, együttműködését, megkeresve azokat a szála­kat, amelyek összefűzik föl­dünk lakóit. Korunk alapve­tő kérdése, a béke megőr­zése. Az Interparlamentáris Unió legfőbb feladatának te­kinti, hogy felkutassa azo­kat a módozatokat, amelyek felhasználásával tevéke­nyen részt vehet a béke megszilárdításában, a hábo­rús konflikusokkal fenyege­— Legalább azt tudnám — gondolkozik hangosan Géza —, hogy mondják oroszul, orvos. — Vracs — feleli Deső. — Persze, te tudod. El is felejtettem. Dehát ez ki­tűnő! Ha beszélni tudunk velük, minden rendben lesz. Engem az idegesített, hogy mutogatni kell, az rémes, hadonászik az ember, mégse tudja pontosan megértetni magát... kezeltem egyszer egy süketnéma nőt, úgy felbőszített mindig, majd lelöktem az asztalról, pedig nekem a beteghez áldott türelmem van. — Terítsetek — mondja Gallai —, rögtön kész a lecsó. Tarba kezdi széjjelrakni a tányérokat. Sorki az evőesz­közt, ügyesen és figyelme­sen csinálják, belemenekül­nek ebbe a semmi kis te­vékenységbe is, elfoglalják magukat, sajnálják abba­hagyni, addig se kell gon­dolkodni. Amint Tarba elém helyezi a tányért, csomót érzek a torkomban, ördögbe is, ezzel a kezével akasztott, most egész ebéd alatt arra fogok gondolni, hogyan pászította az elítél­tek nyakára a kötelet. — És? — kérdezi Fésűs Járó. — Ha szabad érdek­lődnöm, miről fogtok be­szélni velük? tő események békés megol­dásában. — Elmondhatjuk te­hát, hogy az IPU és az ENSZ célja azonos? — Valóban így van, a cé­lok tekintetében nincs kü­lönbség a két nemzetközi fórum között. Szervezetileg azonban lényeges a különb­ség. Az ENSZ munkájában az államok kormányainak hivatalos megbízottai vesz­nek részt, míg az IPU-ban az egyes országok parla­mentjeinek képviselői. Az ENSZ-ben a megbízottak kormányuk hivatalos állás­pontját képviselik. Az IPU- ban viszont a különböző pártállású képviselők vala­mennyi árnyalata megtalál­ható, a szélsőjobboldaltól a kommunistákig. A kapitalista parlamentek képviselői te­hát pártjuk politikai és egyéni meggyőződésük sze­rint foglalnak állást a külön­böző kérdésekben. — A nevesebb szemé­lyiségek közül felsorol­na néhányat név szerint is? — A francia parlamentet például Moutet, volt több­szörös miniszter, az angolt Noel Baker, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsát pedig Paletskis, a Legfelső Tanács Nemzetiségi Bizottságának elnöke képviseli. — Milyen testület áll az IPU élén? — Tíztagú végrehajtó bi­zottság irányítja az Inter­parlamentáris Unió tevé­kenységét. A VB egyik tag­ja, a tuniszi Abdenebi, a jelenlegi elnök. Elődjét a brazil diktatúra urai meg­fosztották mandátumától, s így kénytelen volt lemonda­ni elnöki tisztségéről. Havanna (MTI): Mozgalmas napja volt va­sárnap a latin-amerikai szolidaritási értekezletnek. A latin-amerikai orszá­gokból összegyűlt küldöttek előtt kihallgattak hat ellen­forradalmárt, akit a kubai biztonsági szervek a közel­múltban fogtak el. A több, mint 0égy órán át tartó ki­hallgatáson kérdéseket tet­tek fel az ellenforradalmá- roknak a világsajtó képvi­selői, köztük amerikai új­ságírók is. A kihallgatás során a hat ellenforradalmár közül né­gyen elismerték, hogy a Még nincs a nyeregben, még megtáncoltathatják a nyilasok, vagy bárki más, de már nagy a szája, hát persze, a mándori rév húsz kilométerre sincs tőlünk. Gallai rá is formed, ne ug­rálj, szarházi, nem mi bú­junk tenáiad, te bújsz mi- nálunk. különben sem aka­runk bevágódni a krumpli­kajtató barátaidnál, Deső azonban nem szól semmit, háttal fordul Fésűs Járónak, kibámul az ablakon. Milyen rozsdás a diófa levele, mi­lyen fekete rozsdás, mintha vér száradt volna rá. — Rendben van — mond­ja Fésűs Járó, ügyet se vetve Gallaira —, letagad­játok amit csináltatok, én- tőlem letagadhatjátok, nem érdekel, bár gondolom, nemcsak tökmagot rágtatok odakint. Az is rendben van, hogy elmondjátok szép sor­jában, mi mindent nem csi­náltatok; nem engedelmes­kedtetek a parancsnak, vagy a behívónak, már mint a legvégén, amikor úgy is ki­látástalan minden, nem öl­tétek meg apátokat, anyáto­kat. De mit csináltatok? A sok nem után mi lesz az igen? Mit tudtok mondani arról, hogy tettetek is va­lamit a háború ellen, a nácik ellen, az egész or­szágvesztő banda ellen? Rossz a hangütés, hep­— Milyen kérdések szerepelnek az IPU na­pirendjén? — összefoglalóan annyit mondhatok: mindazok a problémák, amelyek a nem­zetközi élet kulcskérdései. A képviselők arra törekednek, hogy az egymással szem­ben álló nézeteket össze­egyeztessék, és olyan határo­zatokat tudjanak tető alá hozni, amelyek az ENSZ szá­mára is megkönnyítik a munkát. — De az IPU határozatai nem kötelezőek az egyes parlamentekre. Ennek ellené­re mégis nagy a jelentősé­ge az IPU évenként össze­ülő tanácsülésének és kon­ferenciájának. A képviselők egyrészt megismerik a kü­lönböző nézeteket, vélemé­nyeket, azokat az indítéko­kat, amelyeknek alapján, megszületnek az állásfoglalá­sok. Másrészt kitűnő alka­lom arra, hogy baráti, em­beri kapcsolatókat szerez­zünk, meggyőzzünk különbö­ző pártállású képviselőket ál- v Lásfoglalásunk igazáról. Ezen túlmenően: az IPU határo­zatait ismertetik az egyes parlamentekben. így azok­nak jelentős agitatív hatása van az egyes országok kép­viselőire. — Az elkövetkező idő­szak programja? — Évente egy-egy alka­lommal tartunk tanácsülést, általában tavasszal, amelyen, felkészülünk az ősszel sorra kerülő konferenciára. Az idei őszi konferencia technikai okok miatt elmax-ad, helyette tanácsülést tartunk Genf- ben, — fejezte be nyilatkoza­tát Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának elnöke. , B. I. CIA látta el őket pénzzel és kiképzésüket is az ameri­kai hírszerző központ irá­nyította. Miamiban egy ku­bai ellenforradalmár szer­vezet vezetője elismerte, hogy a július 18-án elfogott csoport a szervezet megbí­zásából próbált behatolni Kubába. Az ellenforradalmárok ki­hallgatásán Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt főtitkára rámutatott, hogy egyetlen latin-amerikai or­szág sem érezheti magát biztonságban az amerikai felforgatással szemben, majd határozati javaslatot nyújtott be, amely elítéli az Egyesült Államokat. ciáskodás nélkül, aggódva rokonszenvesebb és vissz­hangot keltőbb lehetne az egész. De ráció van benne, tagadhatatlan, ez a Fésűs Járó a válság tényeiből in­dul ki, végre is az oroszo­kat várjuk ide, nem az an­golszászokat. Géza a késé­vel játszik, a tányér mintáit követi karistolva, kék sző­lőfürt van a tányéron, kék indákkal, kék levelekkel. — Nem hiszem — mond­ja —, hogy erről az oro­szoknak tartoznánk szám­adással. — Hát kinek ? — Legelőbb is tulajdon lelkiismeretünknek. Aztán majd azoknak a magyar fórumoknak, amelyek a há­ború után megvizsgálják, remélhetőleg tárgyilagosan, mit tudtunk volna elkerül­ni, és mit nem. — Rendben van, dehát az oroszokat támadtátok meg! Nálunk dúltatok, vagy nem? — Hogyne — mondja Géza gúnyosan —, ahány­szor injekciós tűt vagy ka- parót vettem a kezembe, folyton arra gondoltam, na most elintézem őket. — Nem rád céloztam! Te orvos vagy. bár ember is, állampolgár, tehát az egésa nem olyan egyszerű... De ismétlem, nem rólad van szó. (Folytatjuk? Arab csúcstalálkozó augusztus 29-én Liu Sao-csi „bírálati gyűlésen“ Újra lehel kezdeni (Regény) 25 Tito elnök Kairóba utazik Szolidaritási értekezlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom