Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

A KISZ-K ONGRESSZUS UTÁN (1.) A sokrétű ifjúsági munkáért r Alig néhány hete, hogy ▼éget ért a KISZ VII. kongresszusa. A fiatalok fe­lelősségteljesen foglaltak állást az ifjúsági szövetséget leginkább érintő kérdések­ről, az időszerű feladatokról. Az eltelt idő kevéS ugyan ahhoz, hogy már a kong­resszus határozatainak meg­valósításáról adjunk számot, de ahhoz elegendő, hogy az elmúlt évek eredményeit, gondjait mérlegeljük, ele­mezzük: milyen sajátosságai vannak megyénknek, melyek ifjúságunk elsőrendű fel­adatai a kongresszus határo­zatainak megvalósításában. A kollektívák Szabolcs-Szatmárban az elmúlt években a munkás­osztállyal együtt növekedett a munkásfiatalok száma. Jelenlep 14 ezer ifjúmunkás dolgozik. Gondolkodásuk, magatartásuk formálásában meghatározó szerepe van a termelésbe való bekapcsoló­dásnak, a munkahelyi körül­ményeknek és a kollektívák erkölcsi politikai hatásának. Ezeket foglalja egységbe a kongresszus határozata is, amikor feladatul adja, hogy »Az ifjúsági szövetség ak­ciói, kezdeményezései segít­sék a műszaki fejlesztést, a korszerű, jó minőségű, ver­senyképes termékek előállí­tását." Szabolcsi vonatkozás­ban ennek jó lehetőségei vannak, csak úgy, mint a szocialista munkaverseny­ben, az ifjúság termelési mozgalmaiban való részvé­telnek. Jelenleg is közel há­romszáz ifjúsági brigád dolgozik megyénk ipari munkahelyein, közülük száz kollektíva már megszerezte a szocialista brigád címet is. Munkájuk továbbfejlesztésé­re, a szervezett ifjúsági kol­lektívák számának növelésé­re továbbra is szükség van. Segítségükkel eredményeseb­bé tehető az exporttervek teljesítése, az önköltség csökkentése. Ezeket fontos feladatként állította az if­júság elé a KISZ kongresz- azusa. Gyakorta szóba kerül a különböző fórumokon az if­júság, a fiatal szakmunká­sok megbecsülése, az időseb­bekkel való kapcsolat A megyei küldöttértekezlet, majd a kongresszus is jó tapasztalatokról adott szá­mot. A munkásfiatalok több­ségéről az idősebb munká­sok véleménye jó, eredmé­nyes a közöttük kialakuló munkakapcsolat. Több he­lyen egy brigádban, egy sza­lagon dolgoznak. Az időseb­bek segítenek a fiatalabbak­nak a szakma mesterfogásai­nak megismerésében és meg­szerettetésében. Fontos a kapcsolat másik oldala is: a fiatalok többsége tiszteli, megbecsüli az idősebb szak­munkásokat. Jó példák so­rát idézhetjük mint például a VAGÉP-nél, vagy a Kis- várdai Vulkánban, idősebb dolgozók párt- és szakszer­vezeti vezetőségi tagok sza­bad idejükből áldoznak ar­ra, hogy a fiatalok tanulá­sát segítsék. A KlSZ-szerve- zetek feladata, hogy tovább erősítsék a fiatal és az idősebb szakmunkások együttműködését, hogy a jó példákat tegyék általánossá. Társadalmi és egyéni érdek Jelenleg munkásfiataljaink 41 százaléka szakmunkás, 14 százaléka betanított mun­kás, és 23 százaléka segéd­munkás. A szakképzett munkásfiatalok arányának növelését célozza a kong­resszus határozata, amikor feladatként jelöli meg a fia­talok általános és szakmai műveltségének fokozását. Megyénkben e téren az ed­digi eredmények biztatóak, de korántsem kielégítőek. Ugyanitt szükséges megem­líteni, a fiatalok tanulásával, érdekvédelmével kapcsola­tos (eddig időnként feledés­be merült) állásfoglalást: nagyobb összhangot kell te­remteni a társadalmi és az egyéni érdekek között. Önállóság Szabolcs-Szatmárban 127 üzemi jellegű KISZ alap­szervezet dolgozik, több mint 4500 taggal. Sajátosság, hogy a munkásifjúság a hasonló korú fiatalokhoz képest na­gyobb anyagi önállóságot és függetlenséget élvez. Ez elő­segíti a családtól történő gyorsabb önállósulást, az önálló élet megalapozásának igényét. Ebben gyakorta tü­relmetlenek is. Ezen a pon­ton is segítséget kell nyúj­tani a KISZ-szervézeteknek. Szabad idő Hasonlóan sokrétű tevé­kenységet kíván a fiatalok szabad idejének helyes meg­szervezése. Nagyon sok he­lyen gátló tényezőként je­lentkeznek a bejárási gon­dok. Nehézséget jelent ez a tuzséri fatelepen, a záhonyi átrakónál csak úgy, mint a Nyíregyházi Gumigyárban. Ez sajátos mozgalmi munkát kíván az itt dolgozó K1SZ- szervezetektől. Számításba kell azonban venni, hogy a bejáró fiatalok jó része a községi alapsze'rvezetekben is tevékenykedik. Erre a fa­lusi KISZ-munkában a jö­vőben még jobban építeni kell. Negatívan befolyásolja a mozgalmi életet egyes üzemek idényjellegű tevé­kenysége, mint például a dohányfermentálóban, a konzervgyárban, az almatá­rolóban. Ön tevékenyen A munkásifjúság szerve­zett tevékenységének to­vábbfejlesztésében nem ha­nyagolható el egyes helye­ken a tapasztalatok hiánya. Egyik-másik ipari nagyüze­münk még egészen fiatal, nem alakultak ki a hagyo­mányok, s a mezőgazdasági vagy tanintézeti formákat kívánják alkalmazni. Ez csak időleges eredményekre vezet. A jelenlegi legfőbb fel­adat: számításba venni az eredményeket, hibákat. Az eddiginél még differenciál­tabb, sokrétűbb munkát kell végeznie a bizottságoknak. A KISZ mozgalmai — figye­lembe véve — az ifjúság sa­játosságait — legyenek az ifjúsági szövetség önállósá­gának, a fiatalok öntevé­kenységének kifejezői és szervezői. Marik Sándor Épül a nyíregyházi kórház gyermekosztálya. (ZJim e űf ? Fülledt, júliusi meleg. Szinte izzik a portalan or­szágút. Felette benzinfüst­tel telített levegő vibrál. A répa kókad, a kukorica le­vele — a homokosabb ré­szeken főleg — furulyát formál. Az út karéiyába si­mult pár holdas órpatáblán mégis folyik a munka. Kévébekötés — ismerem fel messziről — mely ta­karmányértéke végett min­dig gondot okozott a gaz­dának. A jól gazdálkodó gazdának, aki minden meg­termelt értékkel számolt. Ugyanis, ha takarmány­nak szánta, rendre kellett vágatni és egy-két napi szá­radás után végeztetni a többi műveletet Ez volt az igazi gond! Mert ha vizesen, vagy harmatosán került egybe, nem csinált semmit. A pu­ha szár és a rajtamaradt levél a legnagyobb meleg­ben is megőrizte a nedves­séget, a bekeseredéshez ele­gendőt, — ha többet nem — mely legtöbbször csak a etetésnél tűnt ki. Ha szárazon csinálták, a másik véglet következhe­tett. Törött a kalász, hul­lott a szem és a legna­gyobb bosszúság, szakadt a kötél. Az az összesodort félmaroknyi szárrész, amit rendszerint a bekötött ké­véből húznak ki a kalászá­nál fogva. És most, halad a munka... A kíváncsiság, közelebb hajt a szorgoskodókhoz. Férfiak valamennyien, akik a megszokott mozdulatok­kal hajtják maguk előtt a rendet. Karjuk amikor egy kévére való van előttük, ölelő mozdulatot végez, majd köt. Húz, csavar, alá­dug. — Hogy nem szakad — tűnődök menet közben. Teljes közelben ismerem ki magam. Hogy bizony, nem a saját szárába kötik. Még nem is búzába, rozs­ba, vagy másmilyen kötés­re alkalmas növénybe — sás, sivó, gyékénybe, ha­nem madzagba. A gépi aratáshoz használt, szalma színű zsineg, kötél hosszúságúra van darabol­va — százhúsz-százba írni ne cm. kb. — mely csokorba kötve lóg mindegyik ember Egy éjszaka a város éléskamráiban Már aludt a város, ami­kor a három nyíregyházi üzemben, a tejipari válla­latnál, a II. számú sütődé­ben és a MÉK telepén meg­kezdték a munkát, hogy friss tej, kenyér és gyü­mölcs legyen reggelre. Tejpalackozás — automatával A tejüzem este tízkor kezd. Palackozzák a dél­után behozott tejet. — Most már gyorsabban megy a palackozás — mondja Juhász Béla mű­vezető. — Most kaptunk egy palackozó automatát. Az automata egyszerre két üveget tölt meg, kettőt du­gaszok Árki János Pestről jött le, hogy az automati­kus palackozásnál segítsé­get, tanácsokat adjon. — Még csak most állítjuk be a gépet, ezért lassú. Ma éjjel 1800 üveg tejet pa­lackozunk. — Egyre több tejet vár tőlünk a kereskedelem és a lakosság. Sajnos az üzem kicsi. — Korsaérűsítés ? Bőví­tés? — A közeljövőben. Akkor majd ugrásszerűen emelke­dik a termelésünk. — A mai eredmény? — 17 700 liter tej. 50 liter- habtejszin, 300 liter kan­nás tejfel és 2500 darab poharas, valamint 300 do­boz sajt. Friss kenyér éjjel kettőkor A Bethlen utcai II. szá­mú sütődében éjjel kettő­kor már javában szedték a kemencékből a friss kenye­ret. Pálházay Csaba, a sü­töde vezetője kalauzol, közben eredményekről, problémákról beszél. — Nagyon sok problé­mánk volt a minőséggel. Ennek talán az volt az oka, hogy a személyzet állandó­an cserélődött. A sütődében a belső tész- tamegmunkálás teljesen gépesített, a dagasztást, a tésztaosztást mindössze há­rom ember irányítja. — Ma éjszaka 90 mázsa kenyeret sütünk, ebből 45 mázsa fehéret. A II. számú sütöde, a vásárlók szerint is, egyre jobb minőségű kenyeret szállít az utóbbi időben. Pálházay Csaba jegyző­könyveket rak az asztalra: — A sei ej tét jóformán a minimálisra csökkentettük. Itt látszik a legjobban a minőségjavulás. Reggel 5-kor megérkez­nek a szállítókocsik. — Az első szállítmány a kenyérszaküzletbe megy, s derekán. Mint a szőlőkö­töző anyag csakhogy hátul a horgasinát verve és nem akadály a hajlongásnál. Akárki találta ki, ügyes dolog. Csak arra nem tudtam rájönni — és ez volt az egészben előttem az új — hogy miért piros, a mad­zag két vége? Egyformán, arasz hosszúságban, amin a karminpiros festék még meg sem volt teljesen szá­radva. — Azért kérem — ma­gyarázta egy öblös férfi­hang — mert így könnyebb — Nézzem csak, mutatta készséggel, így milyen egy­szerű. Nem kell keresni. Úgy volt ahogy mondta. A piros tényleg rikított a szalma színű tallóban. Hát még az ilyen egysze­rű munkában is lehet új. Szállási László csak ezután következik Nyíregyháza környéke, Nyírbogdány és a tejüzle­tek. Hajnali négykor fut be az első gyümölcsszállító kocsi. Friss paprikát, para­dicsomot, dinnyét pakolnak le a MÉK telepén. Kölozs István vizsgálja a beérke­zett szállítmányt. — A szomszédos megyék­ből is érkeznek kocsik. Paprikát, sárga- és görög­dinnyét hoznak. Szabolcs- Szatmár megye egyelőre eb­ből a három cikkből még nem tudja kielégíteni a jelentkező igényeket. Az almatároló raktárai­ban már osztályozzák a piacra kerülő őszibarackot. — Már 5 milliméteres el­térés is árváltozást okoz a baracknál. így gyakran majdnem hasonló nagysá­gúak között már egy-két forintos eltérés van. A vá­sárló ezt nem veszi észre. Áruk a rakodótéren 120 mázsa paprika a rakodótéren várja az elszál­lítást. — Mennyi gyümölcsöt kap ma Nyíregyháza? — 60 mázsát. És az árak is csökkennek. Mire felébred a város az üzletek megtelnek friss áruval. H. J. ról. De természetesen ugyan­ezekben a körökben nem esik szó munkájáról. Párá­iéi nem beszélnek a sok évi átlagban napi 16 órás fejtö­réseiről. nem szólnak az ál­tala irányított termelés or­szágosan is kiemelkedő eredményeiről. Csak a pré­miumáról. Konkrétan: több mint 100 ezer forintról, amelyet ő évente megkap. Nos, ami a téma hitelét illeti, két dolog igaz: való­ban létezik az emlegetett igazgató és nemrégiben va­lóban kapott prémiumot. Csak éppen töredékét an­nak, amit emlegetnek. Amikor az igazgató meg­tudta, hogy a szóbeszéd sze­rint mennyi a prémiuma tréfásan felsóhajtott: „Iste­nem, hol lehetne a különbö­zet 10 százalékát felvenni?” Aztán hozzátette, komolyan, hogy nem érdekes, ez az ügy, nem probléma. Egy­két irigy ember — nyilván olyanok, akik legszíveseb­ben a munka temetésére öl­töznének villámgyorsan az ünneplőbe — véleménye nem számít. Lehet, hogy így van, de egy-két szót talán azért megérdemel az ügy. Annál is inkább, mert a fogadat- lan hírmondók menet köz­ben emelték a már mások­tól hallott összegeket is és megtoldták még egy-két tíz­ezer forinttal. (Ha a kacsa­telepeinken is ilyen gyorsan fejlődnének és híznának a derék szárnyasok, akkor ugyancsak hirtelen leesne a piacokon a fogyasztói áruk.) Mi lehet az oka, hogy so­kan gyanú és fenntartás nélkül elhisznek ilyen szó­beszédeket? Talán az, hogy sokan képtelenek reálisan párhuzamot vonni önmaguk munkája, tehetsége és a másoké között. Azt jól meg­figyelik, hogy a másik mit kap, de azt, hogy azért ho­gyan dolgozik, mennyit dol­gozik az már nem érdekli őket Nézzünk egy példát: Augusztus 20. tiszteletére Éj létesíí menyeket adnak át Az alkotmány ünnepe tiszteletére négy új létesít­ményt adnak át, illetve korszerűsítéseket fejeznek be a szabolcsi építők. A megyei építőipari vál­lalat az utolsó munkálato­kat végzi a Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum mintegy 50 milliós építke­zésén. Augusztus 20-ig át­adják az utolsó létesítmé­nyeket is, s az új tanév kezdetére birtokukba vehe­tik a hallgatók a korszerű felsőfokú intézményt, mely­ben 300 fős kollégium, tanműhely, tanulmányi épület, könyvtár, tornate­rem. új úthálózat épült és felújították az iskola régi épületeit is. Ugyancsak átadják ren­deltetésének a nyíregyházi Vécsey köz 12-es számú ál­talános iskolájának újabb hat tantermét és egy pe­dagóguslakást, összesen 1 millió 200 ezer forintos be­ruházás eredményét. Befejeződik a vásárosna- ményi kórház régi épületei­nek felújítása közel négy­milliós költséggel. A Nyír­egyházi Gumigyárral szem­ben lévő területen épült fel a megyei építőanyagipari vállalat korszerű üvegtech­nikai üzeme, egy munka- csarnokkal és egy emeletes szociális épülettel. Az épít­kezés ötmillió forintba ke­rül. egy kombájné*, ha jól dol­gozik — és ő—600 holdat arat, ezért több mint 10 ezer forintos bért kap. Sőt elnyerheti, azt a jő munkát ösztönző 10 ezer forintos jutalmat is, amit a gépállo­más igazgatósága célprémi­umként fizet ki. Megyénk­ben ezer embernek, kom- bájnosnak van meg ez a le­hetősége. És amikor meg­kapja ezt a 20 ezer forintot, alig másfél hónapi munkáért valaki — hát ne irigykedjen az ember erre? Ne irigy­kedjen! Mert árnyékból nézve, vagy napi nyolc óra után a strand hűs vizé­ben számolgatva a 20 ezer forint valóban sok pénz. De úgy tekintve, hogy a kom- bájnos hajnali háromkor kel és este 11-kor fekszik, eközben 14—16 órán át 30 fokos átlagmelegben port nyelve dolgozik, rázza a gép. Szóval, kalkuláljuk csak ezt is a hűvösből. Igazgatónk megkapta a prémiumát. A kombájnos is megkapja a kiérdemelt bé­rét és mindenki megkapja. amiért megdolgozik. Ha valakinek ez fáj, ha van rá képessége, türelme és idege, minden egyebe, legyen 6 a gyárigazgató, vagy kombáj- nos, vagy más. Ezernyi a lehetőség! De adnia kell so­kat, ha kapni is többet sze­retne! A mi elveink soha sem hirdettek egyenlősdit, még akkor sem, amikor azt mondjuk: „egyenlő mun­káért, egyenlő bért.” A munkán, a tudáson van a hangsúly és nem a béren. Ha, meg azt mondjuk: „a nemzeti jövedelemből min­dent munkája és tudása alapján részesül,” akkor me­gint az elvégzett munkán van a hangsúly, mert a szo­cialista bérezésnek ez az alapelve, ez az igazsága! És ennek az elvnek az igazsága minden demagógiát kibír. MEGIEGYZÉS C zó esik városunk ^ egyes köreiben né­hány napja egyik vállalati igazgatónk prémiumáró'. Hangsúlyozzuk n prémiumé­Ha a kacsa is hízna...

Next

/
Oldalképek
Tartalom