Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-24 / 199. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 199. SZÄM Ara: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 21, CSÜTÖRTÖK Ha egy kissé... Ha egy kissé jobban oda­figyeltek volna... akkor a közelmúltban nem kellett volna pozitív hírként kö­zölniük a lapoknak, hogy kijavították a Hajdú-Super mosógépek órakapcsolóit, amelyek nagyrészt „ab start”, eleve hibásak voltak a KERMI-vizsgálta esetek igen nagy százalékában. Ha egy kissé jobban oda­figyeltek volna a kozmetikai cikkek töltésénél, nem kel­lett volna utólag közölni, hogy a krémek jelentős ré­sze súlyhiányos és hogy né­melyik tégely 14 százalék­kal is könnyebb az ár sze­rint joggal várható súlynál. Ha egy kissé, de igazán csak egy kicsit jobban oda­figyeltek volna Bükön, Vas­ban: nem használtak volna el „tagnapi” fagylaltot és nincs tömeges fagylaltmér­gezés. Ha egy kissé— De ne folytassuk ezt a sort Még senki sem készí­tett statisztikát róla, pedig megérné a fáradságot, hány milliót, százmilliót lehetne megtakarítani, vagy mond­juk hozzátenni nemzeti erő­feszítések eredményeihez, ha csak ezeket a bizonyos kis figyelmetlenségi „mínu­szokat” kiiktatnánk életünk­ből, munkánkból. Képzeljük el fnost, hogy már így van. Ringassuk magunkat néhány percre ábrándokba. Olyanokba, amilyenek mondjuk a régi időkben utópisták agyában születtek, amikor elképzel­ték az emberiség érett kor­szakait, tökéletes társadal­mait. Képzeljük el azt a na­pot, amelyen nálunk— No, hogy is lenne? Például minden tervdo­kumentáció olyan anyagok felhasználását írja elő, amelyeket gyártanak is és ezért hosszas várakozás nél­kül meg lehet őket szerez­ni. A lakónegyedek új park­jait, a frissen aszfaltozott utcákat nem túrják fel öt­ször, hatszor telefonvonal­vezetés, hőközpontárok-ásás és a jó ég tudja, mi miatt, mivel a tervezés csak egy halvány fokozattal nagyobb előrelátása és körültekinté­se az ilyesmit éppen úgy ki­küszöböli, mint mondjuk azt, hogy épületeket nem nyitható ablakokkal építse­nek. Rengeteg üzlethelyiség szabadul fel: megszűnnek az alkalmi áruházak, mivel a selejtes, gyenge minőségű leértékelt áruk aránya any- nyira lecsökkent, hogy nem érdemes fenntartani ilyen jellegű boltokat. Helyüket elfoglalják az adott terüle­teken legjobban hiányzó szaküzletek, javítóműhelyek, szolgáltató állomások. A vendéglőkben sehol sem bosszantják a vendé­get azzal, hogy zenés árat számítanak az elfogyasztott étel, ital után, mielőtt még a zene megszólal. ...De mo$t meg ezt a sort ne folytassuk, mert hiszen folytathatnánk az optimista utópizmus képeit egy jó új- gágoldalon át. De vajon utópia-e a kissé több figyelem, a kissé. több ügyszeretet, — mert így is Nyereségnövelő megtakarítások, kedvező értékesítés Eredményes cs Jubileumi verseny —- állapította meg ülésén ax SZMT elnöksége A jubileumi munkaver­seny első félévi tapasztala­tairól tárgyalt többek kö­zött szerdai ülésén az SZMT elnöksége. Elöljáróban meg­állapította: az esztendő eleji termelési tanácskozások, a szakszervezeti választások jó alkalmat adtak a kollek­tív kezdeményezések felka­rolásához, a hagyományos munkaverseny és a jubileu­mi vállalások rögzítéséhez, kiszélesítéséhez. Jóllehet, az év első felé­ben több fontos anyag hiá­nya nehezítette a munkát, ennek ellenére kedvezőek a termelési eredmények Sza- bolcs-Szatmárban. Túl azon, hogy a szocialista ipar ter­melése tavalyhoz képest 22 százalékkal nőtt, az előállí­tott termékeknek a 98 szá­zalékát tudták értékesíteni. Ez azt mutatja, hogy ked­vezően alakult a valós szük­ségletre történő termelés. A legnagyobb túlteljesítés a Nyíregyházi Konzervgyár­ban volt, de megyénk épí­tőipara is a tervezettnél lé­nyegesen nagyobb értéket állított elő. Nagyobb elma­radás az Öntödei Vállalat kisvárdai üzemében adódott, míg a tanácsi könnyűipar­ban 7 vállalat maradt adós, melynek pótlására megvan a lehetőség. Az eredményességben számottevő része van a munkaversenynek. Év ele­jén 3200 munkabrigád kö­zel 31 ezer tagja kapcsoló­dott a versenymozgalomhoz, s tett vállalást hatékonyabb munkára. A szocialista cím elnyerését ezek közül 1136 kollektíva tűzte célul. Meg­háromszorozódott az idén a sytocialista üzemrész cím elnyerésére vállalkozottak száma: 45 üzemegység 2300 dolgozója szeretné kiérde­melni e megtisztelő címet az idén. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfor­dulója tiszteletére kibonta­kozott jubileumi verseny részeredményei máris mér­hetőek. A dohányfermentáló gyárban például a termelé­kenység emelkedése révén majdcsak egymilliós több­leteredményt mutattak fel hat hónap alatt. Hasonlóan szép eredményt hozott £ konzervgyárban az önkölt­ség csökkentésére irányult törekvés. A ruhagyárban 17 ezer normaóra megtaka­rítása mellett tovább fokoz­ták az elsőosztályú termé­kek részarányát. Tizenegy könnyűipar i vállalatunk első félévi eredményterve 10,5 millió forint volt, melyet 13 millióra teljesítettek. Taka­rékossággal, jobb munka- szervezés útján százezrekkel javította, eredménymérlegét a tejipari vállalat, az építő­ipari vállalat, a Mátészal­kai Bútorgyár. Az SZMT elnöksége meg­állapította: a mozgalomban nem tapasztalható látvá­nyosságra való törekvés. Megszűnt az a helytelen gyakorlat, hogy különböző profilú vállalatok egymást hívják ki páros versenyre, holott nincs összehasonlítá­si alap. Az azonos munkát végzők között most is van páros vetélkedés (például a VAGÉP és a Nyírbátori VÍV, vagy a kisvárdai és a má­tészalkai bútorgyárak kö­zött.) Két üzemünk — a gumigyár és a ruhagyár — emellett bekapcsolódott a gyáregységek közötti ver­senybe. A gumigyár első, a ruhagyár pedig második he­lyezést szerzett az első fél évben. Kitűnt: bár rendsze­resebb lett a teljesítések értékelése, még mindig gya­korlat, hogy egy-egy terv­időszak lezárást ünnepi dá­tumhoz kötik az üzemek­ben. így kihasználatlanul marad a jó munka azonna­li elismerésében rejlő, ösz­tönző erő. Arra van szük­ség, hogy a jubileumi ver­senyhez még jobb feltéte­leket teremtsenek a gazda­sági vezetők, s a jövőben valamely feladat megvalósí­tását nyomban kövesse az erkölcsi és anyagi elisme­rés. Még következetesebben érvényre kell juttatni azt — hangzott végül az elnök­ség megállapítása —, hogy a jó munkás és a jól' kereső munkás fogalma egyet je­lent (a. s.) mm Őszi munMk a tiszalöki járásban Jó ütemű a dohánytörés — 28-án kezdik a cukorrépa ásását — Csávázzák az őszi vetőmagvak at Az aratás és a cséplés si­keres befejezése után mind eredményesebb a kapások betakarítása is a tiszalöki já­rásban. A dohányterület mintegy 70 százalékán vé­gezték már el a törést és fűzték fel a pajtákban szá­radni az aránylag szépen fejlett leveleket a szövetke­zeti gazdaságok tagjai. Már a cukorrépa ásását és szállí­tási előkészületeit szervezik. Előreláthatólag szeptember elsején indul az idei termés feldolgozására a Szerencsi Cukorgyár, amely megyénk­ből elsőnek már évek óta a tiszalöki járásból biztosítja az alapanyagot. Az ilyen elő­szállítási felárra — amely szeptember 5-ig négy, szep­tember 6-tól tízig 3, szep­tember 11-től 15-ig 2 forint mázsánként — több tsz tart igényt. Ennek megfelelően augusztus 28-án Tiszalökön a Kossuth, Tiszavasváriban a Vasvári Pál, a Lenin és a Munka Tsz-ek kezdik meg a cukorrépa betakarítását. A járás tsz-ei 1600 holdat kitevő cukorrépájuk mintegy 20 százalékát tervezik elő­szállítással értékesíteni. A tiszalöki Kossuth Tsz szep­tember 20-ig teljesen be is akarja fejezni ezt a munkát. Mindenütt elsősorban az őszi gabonavetésre kijelölt területeket takarítják le, hogy a vetési munkákban ne legyen fennakadás. A tisza­löki Rákóczi Tsz-ben már csávázzák az őszi vetőbúzát és árpát és rövidtesen meg­kezdik a vetést is. (ab) nevezheti az ember a kö­zösség. a mások, a mind­annyiunk iránti figyelmet —, a pontosság, a rend, a tudatos jószándék, ez a (valljuk be) gyakran „hiánycikk”? Mostanában sokan érzik úgy és mondják is ki, hogy mindezeken a gondokon és roblémákon majd segít az új gazdasági mechanizmus, amely a gazdasági ösztön­zés „többet adsz, többet kapsz” elvével és gyakorla­tával úgy elsöpri a pontat­lanság és a hanyagság rossz szellemeit, mint valami me­sebeli jóságos varázsló. Amire az ember nem mondhat mást jó szívvel, mint hogy adja a jóságos gazdasági mechanizmus, hogy úgy legyen, de... ma­gától akkor sem lesz így, figyelem, pontosság, ügy­szeretet magától semmiféle mechanizmusban nem terem a bokorban és a szivekben, idegekben, reflexekben. Azt az ösztönző tényezők erősí­tik vagy jobban megterem­tik az előnyöket a pontos, rendszerető, körültekintő ember számára. De ilyen emberek kellenek. Sőt, van­nak is és lesznek is: de több kell belőlük, magatartásuk­ból és példaadásukból. — Nem alaptalan azok op­timizmusa, akik sokat vár­nak 1968. január 1-től. De szeretnénk emlékez­tetni őket: ne a naptártól várják a legtöbbet. Hanem önmaguktól — ön­magunktól. Csak ez zárja le a pontat­lanságok korát és juttat el nem is utópisztikus módon a figyelem, a „kissé több”, a „kissé jobb”, aztán a sok­kal több és sokkal jobb korszakába. (B. FJ Jelentés a megye állami gazdaságaiból Kombájnok vágták le az ödszes k alászost Felkészültek az ősziek betakarítására ■ Hiányzik 200 ezer almásláda Sikenes volt az idei nyár megyénk állami gazdaságai­ban is. Az összes — 9100 hold — aratni valót teljes egészében kombájnok taka­rították be. A gépek javítá­sa kifogástalan volt, s a kombájnok vezetői maguk a szerelők voltak. Az eredmé­nyes betakarítást elősegítet­te, hogy a gazdaságok 95 százalékban intenzív, szár­szilárd búzafajtát termesz­tettek, s az összes vetésterü­let felén végeztek vegyszeres gyomirtást. A nyári talajmunkákra az aszályos időjárás kedvezőt­lenül hatott. Eddig csak másfél ezer holdon végezték el a gazdaságokban az őszi vetések alá a szántást, míg a tavasziak alá 744 holdon? Különösen a kötöttebb tala­jú gazdaságokban okoz- gon­dot a szárazság. Elég súlyo­san érinti ez a kukoricákat és a vörösherét. Lucerná­ból ennek ellenére a becslé­sek szerint holdanként 25— 28 mázsára Számítanak. 'Ka­pás kultúrák közül különösen a dohány és a napraforgó sínylette meg ezt az időjá­rást. A kukoricát és a silóku­koricát, a napraforgót, bur­gonyát, lucernát csaknem teljes egészében gépekkel takarítják be az idén az ál­lami gazdaságok. Ez összesen csaknem 8 és fél ezer hold- nyi terület. A silózási mun­kák gyorsításához rendelke­zésre áll .10 adapter, 50 kombájn, melyek közül e célra azonban csak 19 hasz­nálható, mert hiányzik adap­ter ezek átalakításához. A kukorica betakarítását 12 csőtörő segíti, s a szárítá­sához szükséges gépekről is gondoskodtak. A burgonya betakarításához 39 forgóvil­lás, 19 kétsoros rázóláncos, 11 E—660-as félkombájn és 5 darab E—665-ös burgonya­kombájn áll rendelkezésre. Ezeken kívül a szérűn való betakarításhoz és válogatás­hoz egy szovjet, egy német és 2 magyar gyártmányú komplex burgonyaválogató gépsor. Ezek mellett 20 né­met, csehszlovák és a Nyír­egyházi Gépjavítóban gyár­tott válogatógép is „beve­tésre” kerül. Minden gazda­ságban van elegendő prlz- mázógép is. A lucerna, vö­röshere és az egyéb magféle­ségek betakarítását az előző években jól bevált kombáj­nok végzik. Nagyobb gondot okoz a téli alma betakarítása. Beta­karítása és feldolgozásának gépesítése érdekében az Óz­di Kohászati Művektől 400 mázsa csúszólap lemezt biz­tosítottak. Alkalmazni kíván­ják az idén a Székesfehér­vári Könnyűfémműben kí­sérleti céllal gyártott szedő­állványokat is. A 9 gépsor mellett 49 UNIFRUCT osz­tályozó áll rendelkezésére a gazdaságoknak. Ezenkívül pótkocsik, emelővillák'. ‘ stb. Cél a gazdaságosabb tömbös rakodás' kifejlesztése, .fnely- lyel most kísérleteznek az‘ál­lami gazdaságokban. Az idén mintegy 6500 vagon téli alma, 140 vagon szilva, 120 vagon szőlő vár betakarítás­ra a -megye állami gazdasá­gaiban. Ez évben sem lesz aka­dálymentes a göngj ölegellá- tás. Probléma van a meny- nyiséggel, de a minőséggel is. Bár a hiányok pótlása folya­matos, nem megfelelő ütem­ben történik, s hamarosan itt a szüret. Belföldi almásládá­ból a szükséglet 400 ezer da­rab, s fele még hiányzik. Gondos munkaszervezést kíván a vezetőktől az ősziek betakarítása. Számítások sze­rint a gazdaságok ezt a mun­kát az állandó dolgozóknál megoldani nem tudják. Ezért legalább 15 ezer munkáskéz­re van még szükség. (f. k.) 90 milBiárd értékű állóeszköz a tsz-ekhen Szerdán a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban dr. Gergely István miniszterhelyettes tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a mezőgazdaság anyagi-mű­szaki fejlesztésének újabb eredményeiről, a mű­szaki eszközök felhasználá­sánál tapasztalt hiányossá­gokról és a további fejlesz­tés lehetőségeiről. Közölte többek között, hogy az ál­lami mezőgazdasági üzemek és a termelőszövetkezetek állóeszköz állománya leg­utóbb elérte a 90 milliárd forint érteket. Az utóbbi években 97 ezer tehén és több mint 280 ezer növen- dékmarha-férőhelyet, 10C ezer férőhelyre sertésfiazta- tókat és 1,2 millió egyéb sertésférőhelyet építettek. Erőteljes növekedést mutat a gépállomány is. Ugyan­csak gyors iramú a fejlődé) a kémiai anyagok felhasz­nálásában. Tavály mái megközelítőleg 4 miUiárc forint értékű kémiai anya­got használtak fel a mező- gazdasági üzemek. A következő időszakbar különösen nagy gondot kel fordítani a kukorica, a cu korrépa, a burgonya beta karításának, tárolásának é: artósi fásának gépesítésére Ugyancsak előtérbe kerül ; sertéstartás és hizlalás, va lamint a tehenészeti mun ka eddiginél teljesebb gépe­sítése. A sertéshústermelés növelése érdekében kidol­gozták a sertéstartási épü letek létesítésének új álla mi dotációs rendjét, intéz kedéseket tesznek az abrak- takarmány-hiány pótlására a meglévő férőhelyek kor­szerűsítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom