Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
Szocialista külügyminiszterek levele az EISZ főtitkárához A szovjet fővárosban közzétették annak a levélnek a szövegét, amelyet kormányuk megbízásából Belorusszia, Bulgária, Magyar- ország, Kuba, Mongólia. Lengyelország, a Szovjetunió, Ukrajna és Csehszlovákia külügyminiszterei intéztek U Thanthoz, az ENSZ főtitkárához. A levélben kérik, hogy tűzzék az ENSZ közgyűlése ősszel megnyíló 22. ülésszakának napirendjére az ENSZ zászlaja alatt Dél-Koreát megszállva tartó amerikai és egyéb külföldi csapatok kivonását. A levél hangsúlyozza, hogy az amerikai csapatok kivonása Korea békés egyesítésének fő feltétele. Dél- Koréának az amerikai imperialisták által az ENSZ zászlaja alatt mind a mai napig fennálló megszállása, az amerikai csapatoknak a demarkációs vonal övezetében elkövetett rendszeres provokációi feszültséget okoznak az említett térségben és az egész Távol- Keléten. A vietnami agresszió eszkalációja, Izrael agresszív cselekményei, amelyeket az imperialista hatalmak támogatásával követett el az arat) népek ellen, a koreai feszültség élezése az imperializmus részéről az ázsiai és afrikai népek ellen indított általános offenzíva keretébe tartoznak. Az ENSZ-nek kötelessége oda hatni, hogy véget vessenek mindennemű külföldi beavatkozásnak a koreai nép ügyeibe, megteremtsék a lehetőséget a koreaiak számára, hogy helyreállítsák Korea ideiglenes megosztott területének egységét. A kongói légierő Baikavut bombázta Kinshasa (MTI): A kinshasai rádió hétfőn bejelentette, hogy a kongói nemzeti hadsereg vadászbombázói vasárnap egész nap támadták a kelet-kongói Bukavuban a várost megszálló zsoldosok állásait. A támadás, a rádió jelentése szerint „általános pá- hikot” keltett a zsoldosok között, akik a környező erdőkbe menekültek. Schramme őrnagy több zsoldosa megsebesült, illetve életét vesztette. Somán—magyar barátsági gyűlés Folytatás az 1. oldalról) — A szocialista államokkal való kapcsolataiban országunkat a szocialista nemzetköziség, a jogegyenlőség, a kölcsönös előnyök, és az egymás közötti elvtársi segítség, a nemzeti függetlenség és szuverénitás tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elved vezérlik. — Majd elmondta, hogy Románia külpolitikájának egyik lényeges tényezője, a nemzeti felszabadító mozgalmak határozott támogatása, az imperializmus agresszív akcióinak meghiúsítása. — Álláspontunk szerint a béke legsúlyosabb veszélyeztetése az Egyesült Államok agressziójának fokozása a vietnami nép ellen. Országunk dolgozói testvéri együttérzésüket fejezik ki a hős vietnami nép iránt. A román nép eltökélt szándéka, hogy a jövőben is teljes erejével támogatja a hős vietnami népet az ág- resszorok feletti végleges győzelemig. — Leszögezte: — A közel-keleti helyzet tartós ' megoldásának egyedüli útja az izraeli csapatok azonnali visszavonása az elfoglalt területekről, a tárgyalások megindítása az érdekelt felek között a vitás kérdések megoldásában. — Az európai béke és biztonság kérdését érintve a nagykövet az 1966-os bukaresti deklarációra emlékeztetett, melynek szellemében a román nép is mindent elkövet a feszültség enyhítéséért. — Annak tudatában, hogy mekkora felelősség hárul rá, hazájának jövője miatt, egy új világháború veszélyének elhárításában, a Román Kommunista Párt és a Román Szocialista Köztársaság kormánya mindent elkövet, hogy biztosítsa az összes imperialistaellenes erők összefogását és együttműködését, ami a haladás és a világbéke diadalának alapvető feltétele — mon- ta a továbbiakban a szónok, majd mébatta a magyar nép sikereit a szocializmus építésében, s beszélt a két nép közötti kapcsolatok fejlődéséről. Dumitru Tur- cus ezzel fejezte be beszédét: — Örökké éljen, erősödjék a román és a magyar nép testvéri barátsága, együttműködése! Szovjet, magyar, bolgár, lengyel, csehszlovák, NDK- beli és olasz hegymászók a 7134 méter magas Lenin-csúes megmászására készülnek a ramír hegységben. Képünk 5200 méter magasságban készült, ahol tábort ütött az expedíció. (Telefotó MTI Külföldi Képszolgálat) fi bagdadi értekezlet Bagdad, (MTI): Bagdadban vasárnap este közzétették az arab gazdasági, pénzügyi és kőolajügyi miniszterek hatnapos értekezletéről szóló záróközleményt. A közlemény leszögezi, hogy a tanácskozásokat és vitákat a felelősség- érzet és a szolidaritás jellemezte. A jelenlévő miniszterek egyöntetűen pozitív ajánlásokat hagytak jóvá. Az ajánlásokat a Khartoum- ban összeülő külügyminiszteri értekezlet elé terjesztik, amely kidolgozza majd az arab csúcsértekezlet napirendjét — szögezi le a záróközlemény. Az A1 Ahram rámutat, hogy „bizonyos fontos kérdéseket, amelyekben az értekezlet nem tudott megegyezni” a külügyminiszteri értekezlet elé utaltak. Gézt használt a rendesség négez tüntetők ellen New Haven, (MTI): A Connecticut állambeli New Haven négemegyedé- ben beavatkozó rendőrség hétfőn délelőtt első ízben használta fel a nemrég kikísérletezett bénító vegyszert, amelyet „zavargások leverésére” vezettek be a rendfenntartó erőknél. Az „ernyesztő gázt” — mint a UPI hírügynökség elnevezte — akkor vetették be, amikor a hét végén kirobbant tüntetések megint kiújultak. Az állami és a városi rendőrség alakulatai csatárláncban fésülték át a négemegyedet, s a gázt, amely a könnyeztető gáz és más mérgesgázok bizonyos elemeit tartalmazza, a tüntetők arcába fecskendezték. A Vegyszer csípi a szemet. Csökkenti az oxigén- felvételt. s olyan bágyadt- ságot okoz, hogy a megtámadott ember tehetlenül engedi át magát az ellenfélnek. Az új fegyver alkalmazásának eredményeként hétfőn New Haveben több mint kétszáz embert tartóztattak le. Velük együtt ösz- szesen 250 a szombat óta tartó tüntetéssorozatban őrizetbe vettek száma. Feluvsilfálí a hansági emlékoszlopot Komócsin Zoltán, az MSZMP Kli titkára méltatta az építotáborozás eredményeit A KISZ első kongresszusán javasolta Tóth József, a KISZ akkori Győr-Sopron megyei ti lkára, hogy a Hanság termővé tételének munkáját bízzák a fiatalokra. Egyszerre három ponton indítottak „támadást” a fiatalok á belvíz és a mocsárvilág maradványai ellen. A javaslattevő, Tóth József elsők között vonult a táborba, s ő is ott dolgozott a többiek között. A nyári építőtáborozás azóta országos mozgalommá szélesedett, egész ifjúságunk ügye lett. Áldozatkész és lelkes fiatal munkáskezek nyomán 103 kilométer hosszúságú csatorna- rendszer épült átalakítva a tájat. Szinte minden megváltozott körülöttünk, csak a fiatalok munkalendülete, szorgalma, tettrekészsége változatlan. Ennek köszönhetjük az eredményeket is: amelyeket tegnap ünnepeltünk. A jubileumi hansági táborban hétfőn már kora reggel óta ünnepváró a hangulat. Lépten-nyomon idegen szavakat hallani, angol, orosz, francia, szerb- horvát, finn, bolgár, lengyel. cseh és magyar beszédtől hangosak a sátrak, ahol 32 önkéntes Ifjúsági építőtábor küldöttei laknak. Vasárnap délután érkeztek különvonattal, hogy részt vegyenek az ünnepségen. Hétfőn délelőtt ..hansági sétára” indultak a vendégtá- borozók; kritikus szemmel vizsgálták társaik munkáját, főleg a táj egykor leg- elvadultabb részét, a „bombázc”-t. Ez a terület any- nyira hasznavehetetlen volt, hogy a háború idején itt gyakorolták a célbombázást. Harsonák jelezték, hogy kezdődik az ünnepség. Jan- kovics György táborparancsnok tett jelentést Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának, majd a hansági induló már- már elfelejtett dallamára: Még fel sem kelt a hajnal, felkúszik az árbocra a zászló. Perger Lajos, a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja, a KISZ Győr-Sopron megyei bizottságának első titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Komócsin Zoltán elvtárs méltatta az építőtáborozó ifjúság helytállását. Ezután Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője mondta el emlékműavató beszédét. Az ifjúság építőmunkáját szimbolizáló emlékoszlopról — Ko- nyorcsdk János Munkácsy- díjas szobrászművész alkotása — a DlVSZ-induló hangjai mellett hullt le a lepel. Az ünnepség után az ifjúság vidám délutánja következett. Cselgáncsozók, művészi tornászok. szórakoztatták a fiatalokat, majd a Rajkó-zenekar, és az 1967-es táncdalfesztivál győztesei arattak ’ nagy sikert. Este három .hatalmas tábortűz mellett adták műsort . a külföldi Vendégtá- borozók. Elégedetten ünnepiéit az ifjúság, mert 10 év alatt 30 000 ifjú 11 350 hold szántót, 4300 hold erdőterületet hódított el a mocsártól, a láptól. Szovjet Jegyzék íiín «hoz Moszkva (TASZSZ) A szovjet külügyminisztérium augusztus 20-án jegyzéket juttatott el a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségéhez. A jegyzék megállapítja, hogy a kínai hatóságok Dal- nyíj kikötőjében az utóbbi időben önkényesen és törvénytelenül jártak el a szovjet kereskedelmi háj ókkal és azok legénységével. A kínai hatóságok eljárásét nem lehet másként értékelni, mint a Kínai Népköztársaságban folyó szovjetellenes kampány szerves részét, amelynek célja a szovjet—kínai kapcsolatok további bonyolítása. A kínai hatóságok idézett cselekményei kérdésessé teszik a két ország közölt fennálló kereskedelmi és tengerhajózási egyezmények teljesítését, veszélyeztetik a kereskedelmi hajózást. A kínai hatóságok tavaly decemberben 20 napig jogtalanul feltartóztatták a Za- gorszk szovjet gőzöst, kirívó, törvénytelen lépés volt a Szvirszk szovjet hajó és legénysége ellen az elmúlt napokban rendezett provokáció. Dalnyij kikötőjében a kínai hatóságok .szántszándékkal olyan helyzetet teremtettek, hogy a Turkesz- tán és a Kamcsatszkólesz nevű szovjet hajók nem futhattak be a kikötőbe rakodás céljából és augusztus lóén kénytelenek voltak szállítmány nélkül visszafordulni. A szovjet kormány elvárja, hogy a Kínai Népköz- társaság kormánya hatékony intézkedésekkel biztosítsa a normális feltételeket ahhoz, hogy a szovjet hajók Dalnyij kikötőjében lebonyolíthassák kereskedelmi szállítási feladataikat — mondja a jegyzék. Dobozy Imre: (íjra leld kezdői (Regény) 36 Múlik az idő, oly vontatottan, jelzéstelenül, felosztás nélkül, mintha belezuhantunk volna a végtelen idő sodrába. Agyamban már feloldódott bénult döbbenet, gondolkodom, azon kapva magam, hogy valami védőbeszédfélét tákolok össze iparkodva: ha majd valaki illetékes elé kerülök, készen álljon a mondó- kám, igazságtalanság engem kivinni innen, én voltaképpen szembefordultam, én nem szolgáltam rá én... Hülyeség. Ebben a betonkupak alá szorított hangyabolyban mindenki a maga menekítésén rágódik, és mindenki hiába. Reggel Fésűs Járó lecsapkodja köpenyéről a rászáradt . sarat, igen mozgékonyán tesz-vesz, mint akinek határozott, és természetes napi beosztása van. — Na mondja Desö- nek — , gyere csak velem, odamegyünk az ajtóhoz, intézkedni. Ez azzal kezdődik, hogy Fésűs Járó ököllel háromszor megdöndíti a vasajtót, majd kissé félrebillentett fővel, figyelmesen várja a Választ, amely, bizakodó képének tanúsága szerint — nem is kétséges —, nemcsak szóbeli reagálás lesz, hanem ajtónyitás, és séta ki a világba. Jó öblös hangja van az ajtónak, okár egy öntöttvas fazéknak, kong tőle az egész bunker. Kint azonban nem hallják, vagy nem vesznek róla tudomást. Fésűs Járó nem veszti el a kedvét. Szorgalmasan csépeli a vasajtót, mígnem szőrös arcát kiveri a víz. Akkor aztán, mivel odakint- ről semmi mozgölódás nem hallatszik, lassacskán hér- vadozni kezd róla a tevékeny magabiztosság. — Nem értem — dörmögi bosszúsan. — Ezt a süketnek is hallania kéne. Azzal belerúgdos az ajtóba. Egy idősebb, népfölkelő korú katona odaszól neki. — Ballábbal rúgdosd, testvér, hátha úgy szerencséd lesz! Valamelyik homályos zugból a polgármester siet elő, nadrágját gombolja. — Nem bírom tovább visszatartani — közli a sokasággal. A népfölkelő káromkodik. — Mért a köpenyem zsebébe vizel, a bandzsa istenit! Csak civillel össze ne keveredjék az ember, ez még a íütyülőjével se bír célozni! A polgármester mintha jelt adott volna mindazoknak, akik szintén nem bírják Visszatartani, csakhamar jó hosszú sor mozog előre a vasajó felé. Ha már kijutni ném lehet, legalább levizelik az ajtót. Folyik a lé, akik a közelben, ülnek, dühöngve húzódnak beljebb, a fene egye meg ezt a sok bűzcsinálót. Egy órával később azonban mindnyájan kibékülnének vele, ha csak vizeletszagot éreznének a bunkerben. — Tiszteletem, polgár- mester úr! Szivárcsutkára próbál rágyújtani, rám néz kíváncsian. — Te is itt vagy, Ernő fiam? Na nézd csak, Deső Kálmán! Nem jöttök át a másik szálába? Ott van, kérlek, az egész városháza. Behajtottak ide bennünket, ahogy voltunk, az íróasztalomat se hagyták bezárni. Szépen kezdődik, uramisten! Ahol tizenkilencben abbamaradt. Akinek valaha is búgot vasaltak a nadrágjába, ezeknek nem kóser. Nem értem, hogyan foghattak össze velük az amerikaiak. Illetve az amerikaiak hagy- ján, wild west az egész, vagy mi a csoda, gyönyörű bagázsi, folyton lődöznek. De az angolok? Egy ősi jogállam! My house is my caStle! És leállnak ezekkel az Ázsiából szalajtott analfabétákkal, akik se kihallgatás, se vizsgálat... Bánom, hogy megszólítottam. Elviselhetetlen. A báró legalább tudta, hogy az oroszok megtanullak írni- olvasni, sőt, egyebet is megtanultak: ez a vén hülye még ennyit sem tud. — Ne haragudj, polgár- mester úr, a németek alatt megszokhattad volna, hogy embereket vizsgálat nélkül becsuknak, ki is végeznek. — Engem? A legnagyobb tisztelettel kezeltek, én mindvégig a város első tisztviselője Voltam a szemükben! Én ezt az injuriát nem hagyom ennyiben, én protestálok... Gallai este óta meg sem szólalt. Üres fülét piszkálja egykedvűen, lába közé köp- dös. Aztán egyszercsak, mikor már párásodik a szeme a bűztől, elkezdi vizsgálni Sorkit, mintha fel kéne becsülnie. — Te bárom — mondja neki végre. A törzsőrmester kérdőleg rebbenti rá süppedt szemét. — Ha te — folytatja Gállal — nem erőlteted azt a rohadt kastélyt, ahol bele szerettél volna túrni minden fiókba, a disznó enyves kezeddel, akkor most nem itt lenhénk. Esetlég kellemesebb helyen. — Jelentem, hadnagy úr... — Fogd be a pofád. — Igenis! — Mit akartál jelenteni? — Ezen az elfogatáson valahogy át kellett esnünk, tisztelettel. Én a kastélyt csak a civil i*uhák miatt forszíroztam, különben... — Nem érted, miről van szó? — De értem, alázatosan. Hogy esetleg máshová kerülhettünk volna. Na, de mindegy? Fogság, fogság. — Hányán vagytok testvérek? — Négyen, hadnagy úr. — Ha hazamégy, mondd meg apádnak, csak három gyereke normális. — Értettem, de... — Megfulladunk a szar- szagtól! Vagy neked mindegy, milyen levegőt szívsz? — Persze, hogy mindegy — mondja egy nyilas a sarokból. — Csak harcolni ne kelljen. Azért csukhatják be az egész országot, mert a katona urak nem méltóztat- tak harcolni. Sorki nagy káromkodást gurgat a szájában, de nincs rá ideje kimondani, a sűrű kis határvadász őrvezető hirtelen felpattan. 1 eke vei vlsszakézből egy kiadós pofont a nyilasnak, de olyan csattanósat, mint a pisztoly- lövés. (Folytatjuk)
