Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-20 / 196. szám

Elsős lesz a gy erek Lassan végéhez közeledik a vakáció, véget érnek a nyá­ri táborok, úttörők ésKISZ- esek egyaránt hazaérkeznek az üdülésből, az építőtábori munkákból. Az iskolai gon­dok már közelednek. A legizgatottabbak persze a leendő „gólyák’’, elsőosz­tályosok, akik a jövő hét végén lépik át először az is­kola küszöbét, s amely leg­alább nyolc évig második otthonuk lesz. De nemcsak számukra jelent egy sor iz­galmat az első iskolai nap, az első iskolai év, hanem a szülőknek is. Különösen azoknak, akiknek első gyer­mekük megy most iskolába. Azt szeretnék, természete­sen, ha saját kislányuk, kis­fiúk lenne a legjobb, leg­ügyesebb az osztályban. S mit meg neon tesznek érte! Hetekkel előre megvásárol­ják a táskát, a füzeteket, vonalzót és különböző tan­szereket. Ez jó is, hadd is­merkedjék a gyermek már addig is leendő munkaesz­közeivel. Am sokan túl is lépnek ezen, és megpróbál­nak átvenni a pedagógusi feladatokból. Csaknem min­den osztályban akad egy­két tanuló, aki mjár az első tanítási napon gömbólyded á-t, szálkás 1-t vagy éppen széles m-et irkái a füzetébe, a többiek csodálkozására. Ki tanította? „Édesanyám.” S közben a buzgó édes­anya nem is tudja, milyen kárt okozhat gyermeke ta­nulásában, Nem arról van itt szó, hogy lebecsüljük a szülők nevelési tapasztala­tait, vagy azt ítélnénk el, hogy a kisiskolás érdekében igyekszik. De erősen vitat­hatóak. Mert például nem elég az, hogy a gyermek le­írja az m betűt, tudnia is kell, mit jelent, összefüggé­sében kell látnia azokat. Ez pedig csak hosszú, kitartó és felkészült pedagógiai mun­kával érhető el. Hasonlóan igy van ez a számokkal is. Mert mit ér az, ha a gyer­mek leírja a számokat mond­juk tízig, de nem tud szá­molni tízig, nem ismeri a számok fogalmát, mit takar­nak, Gondoljunk csak arra, mennyi fáradságba került a mai felnőtteknek is megta­nulni a katicabogaras, do­minos, almás táblák alapján a számokat. S még aztán is, mennyi idő múlva lehetett számolni. Természetesen az iskolai oktató-nevelő munkát a szülőknek már az első ta­nítási naptól kezdve támo­gatni szükséges. Elsősorban úgy, hogy nyugodt tanulási körülményeket teremtenek a gyermeknek. Emellett rend­kívül fontos, hogy ellenőriz­zék: a tanuló iskolában ka­pott feladatainak minden esetben eleget tesz-e. Bár­milyen apróságról van szó, meg kell követelni, hogy maradéktalanul elvégezze azt. Ezzel a későbbi rend­szeresség alapjait vethetik meg, amely nagyon lényeges a tanulásban. Ha a szülő ezen túlme­nően is segíteni kíván gyer­mekének, helyes, ha közvet­len kapcsolatot keres az is­kolával, gyermeke tanítójá­val, tanárával. Ez a nagyob­bakra is vonatkozik. A leg- ] fontosabb, hogy tájékozód­jon a követelményekről. Több iskolában — megyénk- ben leginkább a Zrínyiben és a Vasvárban — már ha­gyománya van a „nyílt na­poknak”, amelyeken a szü­lök közvetlenül, tanítás köz­ben láthatják, hallhatják a gyermekek munkáját. Ez jó összhangot teremthet. A nyári napok még csábí­tóan hívnak játékra, strand­ra, s ezt ki is kell használ­ni. De az új tanévre már most, augusztus utolsó heté­ben érdemes gondot fordíta­ni kicsi és nagy diáknak, szülőnek egyaránt. Marik Sándor DIVATLEVÉL PÁRIZSBÓL „Bébying’’-nek nevezik azt az Úi ruhafajtát, amely a tavaszi bemutatókon meg­hökkenést okozott, de ma már divattá vált, Először a fiatal leányok viselték, majd az idősebbek és most a ko­ra őszi modellek is ennek jegyében készülnek. A „bé- bying” lényege: a „ruhabő­ség” a vállnál kezdődik. Nincs bevarrás, karcsúsító szabásvonal. Az anyag ter­mészetes esésében fogja kö­rül az alakot. A ruha, ame­lyet tűzéssel díszítenek, igen rövid, jóval a térd felett fe­jeződik be, íme egy modell (első ké­pünk) a Lempereur szalon bemutatójáról az új divat jegyében: Halványlila vékony szö­vetből készült kosztüm. A kabát széles tűzéssel díszí­tett, négy gombos. A most oly divatos széles öv igen lazán fogja át a derekat. A szoknya elől kitűzött szem- behóllal készült és ugyan­csak „mini” hosszúságú. A piros szövetből készült bébying (második képünk) érdekes szabású: kámzsa nyakú és az eleje geometriai vonalban tűzött- Ennél a modellnél is jól megfigyel­hető, hogy az egész ruha ingszerű és igen rövid. A párizsi újdonságok ne FeS ke§B-e forralni a pasztőrözött tejet ? A pasztőrözés Pasteur (1822—1805) francia orvos nevéhez fűződik. Egészség- ügyi szempontból igen nagy jelentőségű, célja a kóroko­zók elpusztítása és általá­ban a tej csírátlanításának elősegítése. Pasztőrözésen mérsékeltebb hőkezelést ér­tünk, amelynek eredmé­nyeképpen a tej nyers jel­legét és biológiái értékét jobban megőrzi, mint a for­ralt tej. A gyakorlatban a pasztőrözés a tejsavbakté- riumok elpusztítása által inkább a tej konzerválását szolgálja, mint a fogyasztók egészségének védelmét, ezért a pasztőrözött tejet is tanácsos felforralni. A pasztőrözés értéke a hevítés hőfokától és időtartamától függ Többféle pasztőrözési eljárás van. Lassú pasztőrö­zésnél 85 fokon 1—2 percig tart. A tejelő állatok em­berre is átterjedő betegsé­geinek kórokozói közül ma­gas hőfokon történő pasz­tőrözésnél a brucellózis, a száj- és körömfájás kór­okozója, a salmonellák stb. elpusztulnak. A tuberkuló­zis kórokozói is nagyrészt elhalnak. Az ilyen módon pasztőrözött tejben a gümő- kor (tbc) baktériumai átlag 0,5 százalékban maradhat­nak meg mérsékelten fertő­zőképes állapotban. A pasz­tőrözéssel lecsökken a fer­tőző anyag mennyisége és virulantiája (fertőzőképessé­ge) is. A legjobb pasztőrö­zés sem számítható sterili­zálásnak, csak csirapusztító eljárásnak. A tbc-vel.erősen fertőzött tejben a pasztőrö­zés után is előfordulhatnak virulentiájukban csökkent, de fertőzőképes baktériu­mok. Tanácsunk: A tejet minden esetben fel kell for­ralni Amit a hajápolásról tudni kell A száraz hajúak elsősor­ban arra törekedjenek, hogy sok A-vitamin tartalmú ételt fogyasszanak; ez elősegíti a haj növekedését. Mindennapi hajápolásun­kat reggel féisülködéssel kezdjük. Ez nemcsak a huj rendbehozatalának és a fri­zura elkészítésének ideje, hanem a fejbőr és a haj­ápolás egyik fontos szaka­sza is. A gondos fésülés szétbontja az összecsomóso­dott. tupírozott hajat, s ezzel is biztosítja a haj ter­mészetes szellőzését. (A fé­sű ne legyen éles, mert fel­sértheti a fejbőrt, és ez fertőzéssel járhat!) Este hajunkat keféljük ki, mert ezzel a napközben rárakódott port és szennye­ződést eltávolítjuk. A haj kefélése és fésülése a fejbőr vérkeringését is élénkíti, és jót tesz a haj növekedésé­nek. A hajápolás célja a haj természetes fényének, sima­ságának, vastagságának és sűrűségének megóvása. A fejbőr faggyút és verej­téket választ ki, ez a leváló szarusejtekkel együtt a bőr felszínére rakódik. Ehhez a környezetből még sokféle szennyeződés járul. Ha nem távolítjuk el, idővel bom­lásnak indul, s a bomlás- termékek izgatják a bőrt. A száraz fejbőr és haj azzal a kellemetlenséggel is együtt jár, hogy a fejbőr hámlik és korpázik. A szá­raz, korpás fejbőr rendsze­rint viszket, és ez meglehe­tősen kellemetlen. A Bir­kenwasser használata gátol­ja a korpásodást, serkenti a hajhagymák működéséi és erősíti a hajgyökereket A száraz haj elveszti fé­nyét rugalmassága esökken, könnyen törik. Hajmosás­kor ezért használjunk úgy­nevezett „krémpakolást”. Ilyen célra igen alkalmas a Wü—2 hajfinomító krém. Hajunkat mossuk meg folyé­kony samponnal és utána a fejbőrt és a hajat dörzsöl­jük be hajfinomító krém­mel, majd kössük be ken­dővel. A pakolást 30—40 perc után WU—2 folyékony samponnal mossuk le. A por alakú és folyékony hajmosószerek mellett for­galomba került a tojássam­pon is.- A készítmény a sze­met kevéssé irritáló legkor­szerűbb aniomos mosóaktív anyagot tartalmaz, így olyan előnyös tulajdonsá­gokkal rendelkezik, amely az eddigi forgalomban lévő samponok fölé emeli. Zsír­talanító hatása lényegesen kisebb, mint a samponok­ban eddig alkalmazott mo­sóaktív anyagoké. Ezenkí­vül természetes tojássárgá­ját is tartalmaz, s ennek a fejbőrre gyakorolt jó hatá­sa már régóta ismert okozzanak gondot a koro­sabb és teltkarcsű olvasó­inknak. Mire ez a „divatvo­nal” ide ér, megszelídül és átalakul a magyar ízlés sze­rint. Apró tanácsok A nyári melegben hosszú ideig friss marad a vaj, ha porcelán- vagy üvegedény­be gyömöszöljük, s a tetejé­re hideg vizet öntünk. A vi zet napjában többször is cserélni kell. A vastagabb Vízréteg megóvja a vajat az avasodástól. Így nem fontos hűtőszekrénybe tenni, tehát könnyebben kenhető. Ha nagy hőség van, jégkockát is tehetünk a vajon levő vízbe. ☆ A főzelékfélék közül csak a krumplit tegyük fel hide; vízben. A káposztát, kelt, spenótot és a többi főzelék­félét forró vízbe tegyük fel ☆ A friss érett paradicsom­ról könnyebben lehúzzuk héját, ha egy percre forró vízbe tesszük, és utána né­hány percig hideg vízben hagyjuk állni. ☆ Hogy a főzelékféle meg­tarthassa szép zöld színét, főzés közben ne fedjük le. ■fr A tejet forralás után azon­nal állítsuk hjdeg vízbe, le­hűlve tovább eláll. Hogyan borotválkozzunk? A férfiak is csak akkor tudják igazén rnit jelent egy- egy borotválás, ha eme mű­velet előtt alkoholos vattár val végigsimítják bőrüket és érzik a kellemes hűvösséget, aztán ugyanezt megismétlik a borotválkozás után és ezer meg ezer tűszúrás, megany- nyi apró sebecske jelzi, mer­re járt a szőrmetsző penge. Mert a legnagyobb gondos­sággal elvégzett borotválko­zás is árt a bőrünknek. A borotválkozáshoz több idő keil, mint amennyit ar­ra fordítunk.- Magam is gyakra elmulasztom az elő- krérnezést, pedig e? igen fontos, semlegesíti a borotva­szappannak a bőrre káros, lúgos hatását. Ráadásul a krémezést legalább egy ne­gyed órával borotválkozás előtt kell elvégezni- Majd az előnedvesítós következik. Langyos vízzel, hadd puhul- ion a szakáll töve. Ezután jöhet a szappanozás. Vá­laszthatunk, mit kívánunk inkább: a bőrünket a kiszá­radástól megóvni, vagy ké­nyelmesen borotválkozni. A lúgos borotvaszappan köny- nyíti ugyan a penge útját, de szárít, viszketést, bgrvö- rösséget és nem ritkán gyul­ladást okoz. Helyesebb bo­rotvakrémet használni. Drá­gábbá teszi ugyan a borot­válkozásunkat, de megéri. Akik vállaljuk a szappa­nozást, megfeledkezünk arról, hogy milyen lassan múlik ilyenkor ag idő és örökkéva­lóságnak tűnik az erre szánt négy-öt perc. És sokan va­gyunk, akiknek a borotva­ecsetje... nem is folytatom tovább, inkább ma veszek egy újat, mert jó ecset nél­kül nem lehet megfelelően szappanozni. Ne törekedjünk minden­áron a kiborot válásra! A férfi bőre, nem hasonlítható össze a kisded bársonysima- ságú felületeivel. Óvakod­junk a szakáll növése irá­nyában végzett kiborotvá- lással, mert ennek következ­ménye lehet, hogy a szőr­szál a bőrbe visszahajolvp nő és kellemetlenségeket okoz. A borotválkozás utáni egészségmentésünk érdeké­ben krémezzük száraz bő­rünket és ezért ütögeíjük ujjunk hegyével zsíros bő­rünkét­Az arcszeszt ne azért ked­veljük, mert az is alkohol, hanem mert enyhén fertőtle­nít, éppen úgy, mint a hű­sítő hatású borsav tartalmú hintőpor. Persze a villanyborotva az említett keserveket kiküszö­böli. A kezdeti sikertelenség ne vegye el a megajándéko­zott kedvét a villanyborotva használatától, mert később szövetségesünk lesz a borot­válkozás barbár műve­letének megszelídítésében. A horgászbotról A horgászat eredményes­sége szempontjából egyik legfontosabb tényező a bot, A sport szépségét, a halfo­gással járó, izgalmat fokoz­ni tudja a vékopy, s hajlé­kony bot. Mit követelünk a korsze­rű, pergető horgászbottól? Legyen könnyű, hossza érje el vagy haladja túl a két métert, jó röpítő erővel ren­delkezzék, egyformán lehes­sen vele könnyű és nehéz súlyt is hajítani, és hegyé­nek ne legyen önrezgése a hajítás során. Hosszú ideig őrizze meg hajitószilárdsá- gát, túlerőltetés során se szenvedjen alakváltozást. Álljon ellent az időjárás és a horgászás viszontagságá­nak. Mindehhez még hozzájá­rul az egyéni ízlés, sőt, a divat is. Nemrég még a hegyben hajló pergetőbot volt a „sláger”, ma inkább a körbe hajló bot. Az előző típust az jellemezte, -hogy terhelésre a hegyrész igen erősen meghajolt és hajlása a terhelés növelésével esak fokozatosan hátrált a nyél felé. Előnye, hogy könnyű yele hajítani (tehát a kezdő is komoly eséllyel veheti kézbe, röperejtk azonban a használt Súly igen erősen befolyásolja. Mivel a terhe­lés jelentős részét a bot he­gye viseli, igen érzékeny a túlterhelésre. Franciaországban szüle­tett meg a nagy vetélytárs, a körbe hajló bot. amely gyorsan meghódította a hor­gászvilágot : terheléskor egyenletesen, tehát köríve­sen hajlik meg, Az ilyen bot a legkönnyebb villantót is tekintélyes távolságra tudja „kilőni”, de a nehe­zebb csalivál is túlerőltetés nélkül megbirkózik. Megáll­ja a helyét a legnehezebb fárasztóinál is, ha gkadályos terepviszonyok miatt nem bánhatunk olyan elegánsan a hallal, ahogyan azt a hor­gászat illemtana parancsol­ja. EgyEajós négyzetek 1—1 csillag egyetlen sor­ból áll és 1 hajóval készül. Kettős gyűrűsort csomózunk melyben belső és külső gyű­rűk váltják egymást körbe összesen nyolcszor. A belső és külső gyűrűk között kb. 6 milliméteres szál van. Belső gyűrű: 5 kettős cso­mó, 1 pikó, 3 kettős csomó, 1 pikó, 5 kettős csomó. Külső gyűrű: 5 kettős csomó, 1 pikó után 3 kettős csomó, 1 pikó váltakozik négyszer, majd 5 kettős cso­mó zárja a gyűrűt. A külső gyűrűk középső pikóit ké­szítsük kicsit hosszabbra, így szebb az egyes csilla­gok összekapcsolása. A bel- sű gyűrűket a minta szerint kapcsoljuk egymáshoz. 2—2 csillagot 2—2 külső gyűrű középső, hosszabb pikóival kapcsolunk össze. A terítő 60-as fonalból készül kb 14,5x14,5 cm, HORGOLIUNK

Next

/
Oldalképek
Tartalom