Kelet-Magyarország, 1967. augusztus (24. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-18 / 194. szám

XXIV. ÉVFOLYAM 194. SZÁM Ära: 50 fillér 1967. AUGUSZTUS 18, PENTEK Falusi fiatalok pályaválasztása A Minisztertanács ülése Sok szó esik mostanában a fiatalság képzéséről, fog­lalkoztatásáról, elhelyezésé­ről, közöttük a falusi fia­talok pályaválasztásáról. A közép- és főiskolákban to­vább nem tanuló falusi fia­talság pályaválasztása sok esetben nem mutat helyes tendenciát Még mindig erő­sen tartja magát olyan el­képzelés, amely szerint mindenhol jó, vagy leg­alább is jobb, mint falun a mezőgazdaságban maradni. Ez oda vezetett, hogy falu­si fiatalok sokszor kedve­zőtlenebb munkakörülmé­nyek között, alacsonyabb keresettel, vállalva a renge­teg utazás fáradalmait, rosz- szabb körülmények közé kerültek. Közben nem egy falu, közös nagyüzemi me­zőgazdaság elöregedése ta­pasztalható. A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek dolgozóinak utánpótlása — elsősorban fiatalokból — tehát mind sürgetőbb fel­adat Természetesen nem annak a nagyon is elavult elvnek a hangoztatásával, hogy „kövesd apád foglalkozását”. A mai kor ettől sokkal töb­bet magasabb szintet kö­vetel, s holnap sem lesz igénytelenebb. A nagyüze­mi gazdálkodásnak ugyan­is az az egyik alapvető kö­vetelménye: ma többet, mint tegnap, holnap még többet és jobbat, mint ma. Ebből következik, hogy a munka, a termelés ilyen igénye állandó színvonalnö­vekedést igényel. Az ipar­hoz hasonlóan mindinkább szakmai tudást, felkészült­séget követel a termelés egyes konkrét területein. Éppen ezért, a falusi fiata­lok szakképzésének döntő fontossága van. Az állam erejéhez mérten áldoz a mezőgazdasági szakmunkásképzés feltétele­inek megteremtésére. Me­gyénkben is már négy ilyen céllal készült és berende­zett iskola működik, három év alatt jól felkészített szakmunkásokat képeznek a tsz-ek számára. Sajnos, sok szövetkezetben figyelmen kívül hagyják ezt teket, melyek fő célja ket­tős: a kultúrnövény hoza­mának minőségi és mennyi­ségnövelési vizsgálata, és olyan permetezési progra­mok kidolgozása, összehan­a lehetőséget Megyénkben mezőgazdasági szakmunkás- tanulók beiskolázási keret­száma az új oktatási évre — tíz szakmát érintően — 487. Szerződéskötéssel ez ideig 380-as létszám bizto­sított. Tehát még több, mint száz hely betöltetlen, várja a jelentkezést. De külön is elgondolkodtató a szakmai jelentkezések belső „szóró­dása”. Míg a különböző ál­lattenyésztési szakokra az előirányzat ötven százalékát sem éri el az eddigi jelent­kezés, gép>észszakokra túl­jelentkezés van, bár az utóbbiak megyén kívül ta­nulnak. Például szarvas­marha-tenyésztő szakképzés Mátészalkán van, míg nö­vényvédő gépészeket Két- egyházán képeznek. Az ér­deklődés jobb felkeltésével egyenlőbbé kell tenni az egyes szakmák arányát. Az új gazdasági rendszer közeledése valamennyi tsz- re, mezőgazdasági üzemre máris hat. Keresik, kutat­ják az utat, módot, a na­gyobb önállóság, a vállalati gazdálkodás biztosítékait. Ez akkor járhat teljesebb eredménnyel, ha nem ma­rad ki a számításból a szakképzés sem. A mind jobban tudományos alapok­ra helyezett termelés tör­vényszerűen . követeli a kel­lő szakértelmet. Másképp nem lehet biztonságosan Értékelték a gépjavító ál­lomások dolgozóinak kom- bájnolási versenyét. A gép­javító állomások 394 kom­bájnnal, 75 ezer 67 holdról takarítottak be kalászosokat. Az elcsépelt gabona meny- nyisége 74 594 tonna. A megye tíz gépjavító állo­mása hét tízezer forintos díjat tűzött ki a legjobb kombájnosok jutalmazására. A Baktalórántházi Gépjaví­tó Állomás kombájnosai kö­földi vendégek mind a színvonalas tanácskozásról, mind a gazdaság gyümöl­csösében szerzett tapaszta­latokról elismeréssel nyilat­kozik. fokozni a jövedelmező ter­melést, szilárdítani a falu és a szövetkezeti közösség anyagi-erkölcsi alapjait. A helyi lehetőségek mel­lett a kormány további se­gítséget nyújt a tsz-ekben dolgozó fiataloknak. Intéz­kedik, hogy a tsz-ekben munkát vállaló és a mező- gazdaságot élethivatásul vá­lasztó fiataloknak házhely­juttatási, lakóházépítési és állattartási kölcsönt kell biztosítani. A kedvező fel­tételek mellett — 1968-tól életbe lépő — hitelakció remélhetőleg megyénkben is több ezer fiatalt tart itthon és segít életcéljuk megtalá­lásában. Több, elsősorban gyenge tsz a kiadások miatt ide­genkedett eddig a tanulók szerződtetésétől, bár szak­munkásokra égetően szük­ségük volna mind a nö­vénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Ez az idegenkedés is a múlté le­het. A most, szeptemberben induló tanévtől kezdődően a gyenge tsz-ek mezőgazda- sági tanulóinak bérét az állam az ilyen tsz-eknek megtéríti. Egész sor indok mellett ez is egy alap arra, hogy a megyében előirány­zott beiskolázási létszám a még hátralévő rövid idő alatt hiánytalanul betöl­tődjön. Asztalos Bálin! zül a gabonaaratásban Nagy Ferenc lett az első, 254 hold aratásával, a Fe­hérgyarmati Gépjavító Ál­lomás első helyezettje Nagy Jenő 454 holddal, Kisvár- dán 338 hold aratásával Gerzsenyi Péter végzett az első helyen. A Mátészalkai Gépjavító Állomás első he­lyezettje Oláh János 304 holddal, míg Nagy kallóban 376 hold learatásával Ju­hász András került az élre. A Nyírbátori Gépjavító Ál­lomás versenyét, gabonafé­lék aratásánál 340 holddal Markos József nyerte. Nyír­telek első helyezettje 512 holddal Tomasovszki Lász­ló, Tiszaszalka első helye­zettje György Béla 329 holddal. A Tiszavasvári Gépjavító Állomás kombáj­nosai közül legeredménye­sebben Bőikéi István ara­tott, 360 hold lett a teljesít­ménye. A Tyukodi Gépjaví­tó Állomáson Kind Imre érdemelte ki a jutalmat 400 holdas teljesítményével. A megyei versenyt Toma­sovszki László nyerte, má­sodik helyen Nagy Jenő végzett, míg harmadik hely­re Pristyák István került, a Nyírteleki Gépállomás kom- bájnosa, aki 418 holdat ara­tott. A gépjavító állomások kombájnosai még nem fe­jezték be a munkát. A kenyérgabona betakarítása után a kombájnok most a termelőszövetkezetek borsó, csillagfürt és egyéb termé­sek betakarításán dolgoz­nak. A verseny a jelenlegi munkánál is tart. A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A munkaügyi miniszter, az igazságügyminiszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége elő­terjesztette a Munka Tör­vénykönyvének és végrehaj­tási rendeletének terveze­tét. Az április 7-i ülésen hozott kormányhatározat­nak megfelelően a törvény- könyv tervezetét nyilvános vitára bocsátották, a gaz­dasági vezetők, a társadal­mi és tömegszervezetek — közöttük szakszervezeti — tisztségviselők és aktivis­ták, jogászok, közgazdászok, munkaügyi kérdésekkel fog­lalkozó szakemberek és vállalati dolgozók körében megvitatták. Mintegy 400 Megérkezett Szabolcs- Szatmár megyéből az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállítás területére az első szállít­mány. A megye gépjavító állomásainak kiállítási anya­gát teherautókon vitték. Ezt követte három különleges szerelőkocsi. Megyénk gép­javító állomásai először vesznek részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, többek között olyan újdon­ságokkal, amelyeket az or­szágban egyedül ők gyárta­nak. A Tiszavasvári Gépja­vító Állomás gyártja és ál­lítja ki a D—4—KB szerelő- szerszámoikat, valamint a hozzájuk tartozó három szerelőkocsit. A 102 darab­ból álló garnitúra prototí­pusa készült el, s érdeklő­désre azért tart számot, mert a D—4—K traktorok javítása ezekkel a szer­számokkal könnyen végez­hető, nincs szükség egyes alkatrészek cseréjénél, be­emelésénél darura, vagy emelőszerkezetre. A D—4— KB szerelőszerszámok iránt már a kiállítást megelőzően" nagy a bel- és külföldi ér­deklődés. Ugyancsak Tisza­vasvári állítja ki az adago­lóberendezések felújított valamennyi típusát. Ennél érdekesség az új csomago­lás, ugyanis az adagolóele­meket légmentesen zárták műanyag tasakokba, s ez a csomagolás víztől, párától mentesíti az alkatrészeket, s ez nagy hatással van az élettartamra. Termelőszövetkezetek, au­tófuvarozási vállalatok, de valamennyi gépjárművel rendelkező vállalat nagy ér­deklődésére tarthat számot a Nyírbátori Gépjavító Ál­lomás kiállítási anyaga, a fogaskerékfelújítás. A fo­gaskerékfelújítás szabolcsi újítás, s előnye, hogy a felújított fogaskerekek mi­nősége az új fogaskerekeké­vel egyenlő, viszont ára az új árnak csupán. 30—40 szá­zaléka. ezer dolgozónak volt alkal­ma arra, hogy véleményét nyilvánítsa a tervezetről, s több ezer javaslatot tettek. Az észrevételek és javasla­tok figyelembe vételével át­dolgozott tervezetet ismét megvizsgálták a miniszté­riumók, a szakszervezetek, és megvitatta a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. A Minisz­tertanács a tervezeteket megtárgyalta és úgy hatá­rozott, hogy a törvényter­vezetet az országgyűlés elé terjeszti. A kormány a mi­niszterek feladatává tette: gondoskodjanak az általuk kiadandó végrehajtási ren­delkezések előkészítéséről oly módon, hogy azok a tör­vény kihirdetésével majd egyidejűleg megjelenhesse­nek. A gépjavító állomások kiállítási anyagát az .au­gusztus 25-én nyíló 66. Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lításon a gépesítési pavilon­ban helyezik el. Augusztus 17-én Szabolcs megyéből újabb szállítmá­nyok is útnak indultak Bu­dapestié a kiállítás felé. Mátészalkán és Nagyecse- den a MÁV állomásokon termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok vagoniroz- ták kiállításra küldött álla­taikat. öt tehergépkocsi indult csütörtökön a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól a kiállításra. Eb­ben az évben 12 termékkel vesznek részt, köztük több új konstrukcióval, amelyek­hez nagy reményeket fűz­nek. A répamosó és szeletelő gépet a gyulatanyai gazda­ság dolgozóinak újítása alapján készítették, a gép­A Minisztertanács megvi­tatta és jóváhagyólag tudo­másul vette az Országos Tervhivatal elnökének a népgazdaság 1. félévi fejlő­déséről és ehhez kapcsoló­dóan a munkaügyi minisz­ternek az 1. fél év munka­ügyi helyzetéről szóló jelen­tését. A munkaügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a gyermekgondozási segély bevezetésének tapasztalatai­ról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vet­te. Az Országos Tervhivatal elnökének és az Országos Anyag- és Árhivatal elnö­kének előterjesztése alapján a kormány rendeletet ho­zott a termékforgalomról. Az 1968. január 1-én hatály­(Folytatás a 2. oldalon) javító később sorozatban szeretné gyártani. Az Uni- frux Szuper nagy teljesít­ményű gyümölcsosztályozót a vállalat műszaki kollek­tívája tervezte és építette. Óránként 35 mázsa paradi­csomot, vagy 30 mázsa al­mát képes válogatni — méret szerint, automatiku­san. Ugyanakkor lehetővé teszi a gyors minősítést, a selejtes, apró áru kiválasz­tását A vállalatnál társadalmi munkában tervezték és ké­szítették el a burgonyaszár­zúzó gép prototípusát. Uj termékek mellett néhány ré­gebbi gyártmányuk módosí­tott kiadásával is jelent­keznek a bemutatón: a zsákszállító, a kalapácsos daráló módosított változa­tával, a csillekocsi két tí­pusával, és a gabonafuvóval. A csütörtöki gépkocsikara­vánt pénteken és szomba­ton újabbak követik, a hét végére valamennyi termé­küket Budapestre szállítják. Elment az utolsó vagon kecskeméti barack is export­ra a Nyíregyházi Almatárolőból. Képünkön: Tass Miklósné, a gondosan csomagolt barackosládát elhelyezni a hűtőkor csiban. Foto: Hammel József Értékelték a kombájnosok versenyét Első: 512 holddal Tomasovszki László Külföldi vendégek részvételével nÖYényvédeimi tanácskozás Mátészalkán Mezőgazdasági vezetők, főagronómusok, kertészek növényvédelmi tanácskozást tartottak szerdán a Máté­szalkai Állami Gazdaság­ban. Képviseltette magát az Országos Növényvédelmi Kutató Intézet, de részt vett a tanácskozáson két neves külföldi szakember is: Pier­re de Sarjas műszaki igaz­gató Párizsból, dr. Roland Bierri tudományos szakta­nácsadó Baselból. A gazdaságban hat éve folytatnak rendszeresen nö­vényvédőszerekkel kísérle­golása, amely csökkenti a termelési önköltséget. A gazdaság almáskertjeiben a kísérletek alapján, a ko­rábbi évekhez képest 50 százalékkal magasabb a termés. Hasonló kísérleteket foly­tatnak Hodászon, Fehér- gyarmaton és Nyírtasson is, különböző talajú gyümöl­csös öikben. A tanácskozáson nagy ér­deklődés mellett dr. Roland Bierri filmet vetített a nö­vényi kártevők elleni véde­kezés kísérletei során szer­zett tapasztalatairól. A kül­Megyénk képviselete a mezőgazdasági kiállításon Országosan egyedülálló bemutatók — Nagy siker előtt a nyíregyházi gépjavító terméke

Next

/
Oldalképek
Tartalom