Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

Az Amerikai Egyesült Ál­lamok népirtó bűnös hábo­rúja a vietnami nép_ ellen mind szélesebb körű tilta­kozást vált ki világszerte, így hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi harcához továbbra is minden lehető támogatást megadunk. A vietnami nép elleni leplezetlen fegyveres agresz- szió mellett az imperializ­mus erőteljes aknamunkába kezdett az antiimperialista front élvonalába tartozó fej­lődő országok politikai rend­szerének megdöntésére, új háborús tűzfészkek létreho­zására és szítására. A múlt hónapban háború robbant ki a Közel-Keleten Izrael agressziót követett el az arab országok ellen. A háború előkészítésében az USA imperialista körei és más imperialista erők is je­lentős szerepet játszottak. A magyar kormány nyi­latkozatban ítélte el Izrael közel-keleti agresszióját. Kormányunk szolidaritásáról biztosította az agresszió el­hárításáért küzdő arab álla­mokat és felhívta az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, határozottan lépjen fel a vi­lág békéjét fenyegető táma­dás ellen. Ezt követően . a kormány külügyminisztériu­ma útján felhívta Izrael kormányát az ENSZ Bizton­sági Tanácsa tűzszüneti fel­hívásának betartására és ki­látásba helyezte ellenkező esetre a diplomáciai kapcso­latok megszakítását. Miután Izrael kormánya nem vette figyelembe sem a Magyar Népköztársaság kormányá­nak, sem más kormányok felhívását, ezért a magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak, valamint kormá­nyainak vezetői június 9-én Moszkvában megtárgyalták a Közel-Keleten kialakult, a világbékét fenyegető helyze­tet. Nyilatkozatban leszögez­ték, hogy az előállott hely­zetért elsősorban az Ameri­kai Egyesült Államok és más imperialista körök fele­lősek. Követelték a hadmű­veletek beszüntetését és a csapatok visszavonását a konfliktus előtti határok mö­gé­Június 10-én a Biztonsági Tanács ismételt felhívásai és a szocialista országok ha­tározott fellépése eredménye­ként tűzszünet jött létre Iz­rael és az arab országok kö­zött. A Szovjetunió kérése alapján került sor az ENSZ- közgyűlés 5. sürgős és rend­kívüli ülésszakának össze­hívására. A szocialista országok többsége a közgyűlésen szi­lárdan támogatta a szovjet álláspontot Leleplezték Iz­rael agressziós tevékenysé­gét, az amerikai és an­gol imperialisták felelőssé­gét a konfliktus előzményei­ben, azt az összefüggést, ami nyilvánvalóan és láthatóan fennáll a vietnami amerikai agresszió és az amerikaiak által a közel-keleti térségben támogatott izraeli agresszió között. Ugyanakkor meghatároz­ták viszonyukat Izrael ál­lamhoz, annak hangsúlyo­zásával, hogy határozott ál­lásfoglalásuk nem Izrael ál­lam léte, hanem az izraeli kormánynak az imperializ­mus közel-keleti érdekeit kiszolgáló agresszív politiká­ja ellen irányul. A Magyar Népköztársaság kormányának ismert állás­pontját június 23-án fej­tettem ki az ENSZ-ben. Az ülésszak alatt eredményes megbeszéléseket folytattunk különböző delegátusokkal. Bízunk benne, hogy e meg­beszélések is elősegítik a közel-keleti helyzet békés rendezését és hozzájárulnak országunk kapcsolatainak erősítéséhez. Az ENSZ rendkívüli köz­Az általánosságban javu­ló tendenciát mutató euró­pai helyzetben a Német Szövetségi Köztársaság kül­politikája egyre inkább zsákutcába jut. Kormányunk üdvözölné, ha az NSZK kormánya eb­ből a tényből levonná a gyűlésének összehívása hasznos és eredményes volt. Nem volt ország, amely ál­lást foglalt volna Izrael te­rületi hódításainak igazolá­sa mellett. A felszólalók döntő többsége az izraeli csapatok visszavonását kö­vetelte. A szavazás eddig az amerikai imperialisták mesterkedése következté­ben nem hozott kielégítő döntést. Jó néhány küldöttség meggyőződése ellenére sza­vazott, engedve az amerikai nyomásnak. Mi — bár elé­gedetlenek vagyunk a ha­tározattal — a továbbiak­ban Is számítunk az ENSZ- re a nemzetközi kérdések elrendezésében. Bízunk ben­ne, hogy a közgyűlés végül is megfelel rendeltetésé­nek, az alapító határozat­ban foglaltaknak. helyes következtetéseket. A fejlemények azt mutatják, hogy az NSZK kormánya által újnak nevezett keleti politika csak szavakban hozott újat, mert lényegét nézve azt kell megállapíta­nunk, hogy a régi veszélyes utat folytatja. Továbbra is Külpolitikánk változatlan Tisztelt országgyűlés! Kép­viselő elvtársak! Az utóbbi hónapokban a nemzetközi helyzet ismét feszültebbé és bonyolultabbá vált. Kormányunk külpoli­tikájának céljai és alapelvei természetesen ilyen körül­mények között is változatla­nok maradtak: minden fó­rumon képviseljük nemzeti érdekeinket, erőnkhöz és le­hetőségeinkhez mérten ki­vesszük részünket az impe­rializmus háborús terveinek meghiúsításáért folyó nem-, zetközi harcból, szolidari­tást vállalunk a független­ségükért, szabadságukért küzdő nemzetekkel. Erősít­jük a testvéri szocialista or­szágok baráti, szövetségi vi­szonyát. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban ötven evvel ezelőtt megszületett a Szovjetunió. Valamennyi szocialista ország és egyben a szabadságukért, a függet­lenségükért. a felemelke­désért küzdő valamennyi nép, az egyetemes emberi haladas legbiztosabb táma­sza. A Szovjetunió politi­kai és erkölcsi tekintélye, gazdasági és technikai ered­ményei, s nem utolsó sorban katonai ereje az az alapve­tő tényező, amely képes gá­tat vetni az imperializmus uj világháború kirobbantá- sara irányuló terveinek. A szovjet nép igen nagy áldo­zatok árán létrehozta a vi­lág legerősebb nukleáris ra­kétaerejét, amely a szocia­lizmus és az egész emberi­ség békéjét védelmezi. Azo- két is, akik gyakran megfe­ledkeznek erről. (taps). Mi továbbra is a Varsói Szerződésbe tömörült szo­cialista országok egységén, közös erejének növelésén, valamennyi szocialista or­szág védelmén munkálko­dunk és maradéktalanul eleget teszünk a szerződés­ből reánk háruló kötelezett­ségeknek. Szüntelenül erősít­jük néphadseregünket. Mind szorosabbra fűzzük a nép és hadsereg közötti kapcso­latot. Nagy fontosságot tulajdo­nítunk a szocialista orszá­gokkal kialakult gazdasági, kulturális kapcsolataink fej­lesztésének. A kooperáció, a szakosítás, a közös beruhá­zások módszereivel és más lehetőségek kihasználásával segítjük a szocialista orszá­gok gazdasági, műszaki erőinek jobb és célszerűbb koncentrálását. Arra törek­szünk, hogy gazdasági és kulturális együttműködé­sünk a szocialista országok­kal a KGST-ben. vagy an­nak keretein kívül két és több oldalú együttműködés formájában szélesedjék. A baráti országokhoz fű­ződő kapcsolataink fejlődé­sének kimagasló jelentőségű. eseménye volt a Német De­mokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. A ma­gyar nép létérdekei védel­mében feladatának tekinti a még ma is fennálló nyu­gatnémet imperialista—mili­tarista törekvések elleni küzdelmet. A szuverén Né­met Demokratikus Köztár­saság léte és politikája az európai biztonság egyik alapvető tényezője. Az imperializmus, min­denekelőtt annak vezető ha­talma, az Amerikai Egye­sült Államok, az utóbbi idő­ben egyre agresszívabb. Ez a fokozódó agresszivitás azonban helyenkénti, idő­leges és részleges sikerei el­lenére sem gyakorolhat döntő befolyást a nemzet­közi erőviszonyok világmé­retű alakulására. Az erővi­szonyok végérvényesen a szocializmus és a társadalmi haladás javára tolódtak el. Mindez mégsem jelenti azt, hogy lebecsülhetnénk az imperializmus kalandor fel­lépéseinek veszélyességét. Minden támogatást megadunk Vietnamnak A Varsói Szerződés a béke védelmezője Tisztelt országgyűlés! Az a tény, hogy az im­perializmus világszerte fo­kozódó agresszivitása ellenére is ma Európa a viszonylagos nyugalom szigete, az a Var­sói Szerződésbe tömörült szocialista országok — első­sorban a Szovjetunió — ere­jének és következetes bé­kepolitikájának köszönhe­tő. A jelenlegi európai hely­zet viszonylagos enyhülése, bizonyos fokú stabilitása alapján a korábbinál ked­vezőbb lehetőség mutatko­zott arra, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült álla­mok közös akcióval, együt­tes fellépéssel fokozatosan további előrehaladást ér­jünk el az európai feszült­ség csökkentésében, a kü­lönböző társadalmi rend­szerű európai országok kap­csolatainak fejlesztésében, az «európai biztonság meg­teremtésében, s ily módon csökkentsük a termonuk­leáris háború veszélyét' az, egész világon. . A továbbiakban • Fock Jenő szólott arról, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ta­valyi bukaresti nyilatkoza­tában az európai béke és biztonság előmozdítására tett javaslatok e célok meg­valósításához reális progra­mot adtak. A bukaresti nyi­latkozat -lényegében Euró- pa-szerte kedvező visszhan­got váltott ki. A nyugat­európai országok közvéle­ménye és számos vezető po­litikai személyisége ma már nem hisz a „kommunista agresszióról” szóló hideghá­borús propaganda meséjé­ben. Nyugat-Európa — a szocialista országok aktív békepolitikájának és a nyu­gat-európai kommunista- és munkáspártok fáradha­tatlan harcának eredmé­nyeként — egyre közelebb jut ahhoz a felismeréshez, hogy békéjét és biztonságát nem a kiagyalt „kommu­nista agresszió”, hanem az Egyesült Államok háborús politikája és a nyugatnémet revansizmus sodorhatja ve­szélybe. Ezek nyomán a válság jelei jutottak felszínre az észak-atlanti katonai tömb­ben. Franciaország vezetői levonták a kézenfekvő kö­vetkeztetést: kiléptek a NATO katonai szervezetéből és a Szovjetunióval, vala­mint a kelet-európai szo­cialista országokkal való kapcsolatok fejlesztésén munkálkodnak. Más nyu­gat-európai országokban is vitatják a NATO katonai szövetség jellegének érté­két, célszerűségét. Az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója a NATO-tagsággal járó katonai kockázatra hívta fel a figyelmet. A görögországi katonai puccs pedig számos haladó polgá­ri politikust döbbentett rá a NATO jellegéből fakadó politikai veszélyekre. Igen nagy nemzetközi je­lentősége van annak, hogy , a Bukarestben, majd nem- E régiben «Karlovy Varyban r tartott értekezleten az en­trópiái békéről és biztonság­ról elfogadott nyilatkozat javaslatot tartalmaz az At­lanti Paktum és a Varsói Szerződés katonai szerveze­tének egyidejű felszámolá­sára. Kormányunk magáévá teszi az európai kommunis­ta- és munkáspártok kül­döttségeinek tanácskozásán Karlovy Varyban elfogadott nyilatkozatokat, teljesen egyetért a Magyar Szocia­lista Munkáspárt képvi­selőinek a tanácskozáson kifejtett állásfoglalásával és javaslataival. Támogatja az európai biztonsági kon­ferencia ügyét, kész közre­működni minden olyan két, vagy többoldalú akcióban és tárgyalásban, amely alkal­mas lehet a feszültség eny­hítésére, a különböző társa­dalmi rendszerű európai ál­lamok együttműködésének fokozására, tehát az európai béke és biztonság megszi­lárdítására. Kapcsolataink a harmadik világ országaival fenntartja revansista törek­véseit, nem akar lemondani az egész német nép „egye­düli képviseletére” vonat­kozó, a nemzetközi jog szempontjából teljesen kép­telen igényéről, nem haj­landó tudomásul venni ^ Német Demokratikus Köz­társaság létét, s igyekszik elszigetelni a német mun­kások és parasztok álla­mát. Ami a Kiesinger-kor- mánynak azokat a kijelen­téseit illeti, hogy rendezni kívánja viszonyát a szocia­lista országokkal, a magunk részéről nagyon nyílt vá­laszt tudunk adni. A Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya a békés egymás mel­lett élés elvétől vezettetve normális államközi kapcso­latokra és kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok ra törekszik a Német Szö­vetségi Köztársasággal is. Ehhez azonban az NSZK eddigi, az európai helyzet realitásait figyelmen kívűJ hagyó politikájának nem csak szavakban, hanem tet­tekben is megnyilvánuló megváltozását tartjuk szük­ségesnek. Az utóbbi időben jelen­tősen bővült a különböző társadalmi rendszerű euró­pai országok közötti érint­kezés. Ehhez a szocialista államok következetes, a békés egymás mellett élésen alapuló külpolitikája mel­lett hozzájárult a nyugat­európai országok részéről újabban megnyilvánuló készség az érintkezés, a párbeszéd folytatására. Jónak tartjuk, hogy több nyugat-európai állam vezető Száműzzük a Tisztelt országgyűlés! Befejezésül ismét szeret­nék hivatkozni az alakuló ülésen elmondott beszédem­re, amelyben az ország- gyűlésnek — mint legfőbb törvényhozó szervnek — a bírálatát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az országgyűlési kép­viselők sokoldalú gyakorla­ti tapasztalataik alapján ta­nácsaikkal, aktív ellenőrző tevékenységükkel segítsék a kormányzati munkát. Ehhez most hozzáteszem: közéle­tünkben száműzni igyek­szünk minden formalizmust. Ezzel szemben a szocializ­mus építését szolgáló merész ötletek, bátor javaslatok, a fegyelmezett, kitartó mun­ka hívei vagyunk. Kérjük tehát, hogy a vitában adja­nak hangot a népben élő sok okos teremtő gondolat­nak, javaslatnak, bírálatnak, segítsenek bennünket mun­kánkban, a közös érdekeket szolgáló intézkedésekben. Úgy vélem, ez természetes velejárója a kölcsönös bi­zalomnak. Köszönöm szíves figyel­müket. (Nagy taps). Kállai Gyula ezután szü­netet rendelt el. Az ebéd­szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatta munt káját az országgyűlés, s megkezdődött a Miniszterta­nács beszámolója feletti vi­ta. A vitában elsőként Rapai Gyula, Baranya megyei kép­viselő szólalt fel. Megelége­déssel nyugtázta, hogy a Minisztertanács elnökének referátuma gazdasági éle­tünk stabilitását tükrözi. Dr. Beresztóczy Miklós bu­dapesti képviselő, az ország- gyűlés alelnöke egyebek közt , rámutatott: — Meggyőződésem, hogy bármilyen emberi tevékeny­ség, tehát gazdasági terveink megvalósítása is. csak akkor lesz valóban eredményes, ha két tényező együttesen ér­vényesül: a szakértelem és köreiben ma már növekvő készség mutatkozik a kétol­dalú .kapcsolatokon túlmenő problémák vizsgálatára is. Az általános európai pár­beszéd keretei között jelen­tősen szélesedtek hazánk kapcsolatai is több nyugat­európai országgal. Ha csak az idei év eseményeit tekint­jük, akkor is széles körű ak­tivitásról számolhatunk be. Külön megemlítjük Klaus osztrák kancellár látogatását. Személyében a szomszédos* semleges Ausztria kormány­főjét üdvözölhettük. A ma­gunk részéről arra törek­szünk, hogy a látogatás ered­ményeit kapcsolataink, együtt­működésünk további elmé­lyítésére használjuk fel. A kölcsönös látogatások, eszmecserék gyakorlatát a jövőben is folytatni, sőt a lehetőség szerint bővíteni kí­vánjuk. Meggyőződésünk, hogy a szuverénitás tisztelet­ben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az érdekek kölcsönös figyelem­be vétele alapján a külön­böző társadalmi rendszerű európai államok közötti együttműködés hozzájárul kontinensünk békéjének meg­szilárdításához, az európai biztonság megteremtéséhez. Mint eddig tettük, a jö­vőben is ápoljuk és fejleszt­jük kapcsolatainkat a har­madik világ országaival. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk őket és szerény lehetőségeinkhez képest minden baráti segítséget meg kívánunk adni számuk­ra függetlenségük megszi­lárdításához, az újgyarma­tosító törekvések visszave­réséhez, gazdaságuk fejlesz­téséhez, társadalmi előreha­ladásukhoz. formalizmust! a szakértelem megnyilvánu­lásait egyenesben tartó er­kölcsi öntudat. Az új gazda­sági mechanizmussal kap­csolatos szakkérdésekről a szakemberek szóljanak, ők a hozzáértők, az illetékesek. Engem viszont hitem és élettapasztalatom arra taní­tott és tanít, hogy lehet valaki bármely szakma bár­milyen kiváló művelője, nem ér tudása a közösség szem­pontjából semmit, nem lesz a társadalom hasznos tagja sohasem, ha tudása nem párosul a legkomolyabb er­kölcsi öntudattal, becsület­érzéssel, emberséggel, kö­zösségi szellemmel, ember­társaink szeretetével, önfel­áldozásával és áldozatkész­séggel. Szót kért a vitában Szur- di István belkereskedelmi miniszter is. összefoglaló képet adott a tárca sokrétű munkájáról, értékelte az el­ért eredményeket, s szólt a belkereskedelem feladatairól, várható fejlődéséről. Többek között a következőket mon­dotta: — Ami az áruellátás je­lenlegi helyzetét illeti — megállapítható, hogy a fo­gyasztók igényeit a legfon­tosabb árukból kellően ki tudjuk elégíteni, s dicsekvé3 nélkül mondhatjuk, hogy a lakosság ellátása, az áruk választéka és korszerűsége — ha nem is zökkenőmen­tes, — de mégis évről évre javul. A várható áruellátásról szólva a miniszter megemlí­tette. hogy az olyan alapve­tő élelmiszerekből, mint a liszt, cukor, só, stb. elegendő készletek állnak rendelke­zésre. Elfogadható válasz­tékban ki tudjuk majd elégíteni a kü­lönféle ruházati termé­kekben és más ipari fo­gyasztási cikkekben is. Az országgyűlés ma délelőtt 10 órakor a Minisztertanács beszámolója feletti vitával folytatja munkáját. JÖN! Nyíregyházára a Búza térre a Szovjet Állami „O r m é n y" Nagycirkusz JÖN! 1967. július 20, 21, 22, 23-an Előadások minden este 19,30 órakor. Szombaton és vasárnap délután 4 arakor is. Jegyek elővételben a színház pénztáránál már váltható Összeült az országgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom