Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

HORGOLJUNK: Érdekes minta DIVA TLEVÉL Sötétkék-fehér ruhák főbb olvasón^ levélben kért tanácsot, milyen sötét­kék-fehér színkombiffációjú ruhát készíttessenek. Egyik East a kézimunka mintát vastagabb vagy vékonyabb fonállal egyaránt készíthet­jük. 1. son lo láncszemből gyűrűt zárunk. 2. sor: A gyűrűben 3 láncszem, 1 rövidpálca vál­taknak összesen tizenkét­szer. 3. tor: Az ívekben 3 egy­szerre befejezett kétráhajtá- sos pálca és 3 láncszem is­métlődik, majd minden har­madik pálcacsoport után a következőket horgoljuk, ösz- szesen négyszer: 22 lánc­szem 1 egy rá hajtásos pál­cával visszaültünk a ti­zenegyedik láncszembe, 2 láncszem 1 egyráhajtásos pálca ismétlődik kétszer a harmadik és hatodik lánc­szembe öltve, majd 2 lánc­szemet 1 rövidpálcával a harmadik láncszemhez kap­csolunk, 2 láncszem után visszatérünk az alapsorra. 4. sor: Az első és máso­dik háromláncszemes íybg hárpm egyszerre befejezett ogyráljgjtásos pálcát öltünk mípdegyikbe kettőt, közöttük 3 láncszemmel. Láncszem nélkül térünk át a kétlánc- szemes ívekhez, melyekbe 3 egyszerre befejezett egyráhaj- tásos pálcát horgolunk, 3 láncszemes elválasztással. A tizenegyláncszemes ívbe 5 háromtagú, egyszerre be­fejezett egyráhajtásos pálca kerül, közöttük 3 láncszem­mel, a második és negyedik pálca csoport fölött 1—1 há­romláncszemes, a harmadik pálcacsopprt fölött 1 ötlánc­szeme«; pikóval. A kapcsolás az utolsó soron a pikők kö­zepénél történik. Cgyiál ételek BÁCSKÁI RIZSESGOMBA Hozzávalók: 8 dkg ssír, 30 dkg rizs, fej hagyma, 20 dkg gomba, 2 db paradi­csom, 6 db zöldpaprika, só, majoránna, törött bors. A hagymát finomra vag­daljuk, zsírban megpirítjuk, hozzáadjuk a piros paprikát, kockára vágott paradicsomot, a gombát és paprikát. A rizst beletéve sóval, törött bors­sal, majoránnával ízesítjük és 7 dl vízzel felengedve fedő alatt puhára pároljuk. Tálaláskor sült szalonnasze­leteket adhatunk mellé. MILÁNÓI KARFIOL Hozzávalók: 1 kg karfiol, 3 dl tejfel, 2 kockacukor, 5 dkg vaj, 3 db tojás, 3 dkg sajt, 3 dkg morzsa, 3 dkg zsír, só és törött bon, 5 dkg reszelt sajt. A karfiolt kissé »ózott és cukrozott vízben megfőzzük és lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, a karfiolt ráhelyezzük és le­öntjük a 3 tojássárgája és a 3 fi tejfel keverékével. 3 dgk sajtot, kis sót és tö­rött borsot szórunk rá. A zsírban megpirított morzsát a tetejére szórjuk, 10 perc re meleg sütőbe tesszük. Beszelt sajttal meghintve tálaljfis. HAMIS VÉSEVELŐ Hozzávalók: 1 kg kelvi rág; 1 fej hagyma, S dkg zsír, 2 db tojás, só, papri­ka, majoránna. Az apróra vágott hagy mát a zsíron meghervasZt juk, paprikával és majo­ránnával meghintjük, majd kevés vízzel feleresztjük. Közben a kelvirágot rózsái­ra szétszedjük, megmossuk és a paprikás, hagymás zsírban puhára pároljuk. Tálaláskor 2 tojást ütünk rá, elkeverjük és megsóz­zuk. Fejes salátával tálal­jak. Takarítás a lakásban A szőnyegtisztítás hálás munka, mert van „látsza­ta”. A régen ismert EX­PRESSZ szőnyegtisztítószer mellett újabban az EXTRA elnevezésű is kapható. Fel­használásuk azonos. A tisztítót iposókeféyel oly módon végezzük, hogy először a szőnyeg visszáját keféljük át szálirányban habosra. A habot jól' ki­csavart vizes ruhával szed­jük le, majd bőven nedve­sített, többször váltott tiszta ruhával dörzsöljük át, és vg|üi a tisztított felületef ugyancsak jól kicsavart ru­hával dörzsöljük le. A sző­nyeg másik oldalán azonos módon járunk eL Ha a kitisztított szőnyeget porolóra fektetve szárítjuk, az átfektetés helyén a hají­tás esetleg nehezen tüntet­hető el. Ez elkerülhető, ha lécekből megfelelő méretű keretet szegelünk össze és erre gyengén ráfeszitjük, kiszögelve a szőnyeget Bátorkárpit tisztításánál azonos módon járunk ej, de a bútorkárpitnál nem al­kalmazhatunk olyan bősé­gesen a tisztítószer oldatot és az átdörzsölést sem vé­gezzük olyan bőven nedve­sített ruhával, nehogy a kárpit alatti tömőanyag túl­zottan átnedvesedjék. Tapétázott fal tisztítását legcélszerűbben radirozás- sal végezzük. Az ehhez szükséges massza: 4 dkg rézgálicot, 1 dkg timsóf fel­oldunk 1 liter meleg víz- ben. Hozzákeverünk gyorsan 1 kg hideg vízzel átnedvp- sített rozslisztet Ä kapott anyagot kihűlés után alaposan átgyúrjuk. Az így előállított masszával nemcsak tapétá­zott, enyves festésű falat is eredményesen tisztítha­tunk. Az olajfestmények felü­letét az évek során lerakó­dott portól és egyéb szeny­nyeződéstől megszabadít­hatjuk a következő mó­don: Mos—6 mosókrémből vagy kenőszappanból víz hozzá­adásával egészen híg pépet készítünk. Ezzel a fest­ményt, puha ecset segítsé­gével vékony rétegben be­vonjuk. A réteget 25—30 perc elmúltával, puhU Szi­vacs, vagy vattadarabok se­gítségével eltávolítjuk és az egész felületet nedves szivaccsal, óvatosan letöröl­jük. Képkeretek újraaranyo- zásához a szakboltokban kapható aranyozó készlet. Két részből áll. A kis ta­gakban lévő aranyport — felhasználás előtt — hozzá­tesszük a lakkhoz és ala­posan elkeverjük. Mielőtt azonban hozzákezdenénk a tulajdonképpeni aranyo­záshoz, le kell tisztítani az átfestendő keretet. Ehhez benzint használunk. Vatta­darab segítségével gyengén töröljük át a bevónándó fe­lületit. Az arauyqzást puha kis ecsettel végezzük, s szükség esetén — száradás után — ismételjük meg. levélírónk azt is megemlí­tette: ezekből a színekből olyan ruhát szeretne, amely színházba is és a húga es­küvőjére is alkalmas../' A sötétkék-fehér színkom­binációjú ruha a legjobban kihasználható és viselhető nyári ünnepi alkalmakra. Az első modell anyaga sötétkék terűén szövet. Ebből készül a ruha erppir szabású, fel­szabott derekú szoknyája és az egyenes kis komplékabát. A ruha felső része a kabát gallérja, a hosszú ujj kéze­lője fehér madeira anyag. A ruha elejéj; egy felszabott ég keresztben alkalmazott pánt díszíti, amelyet, — ha esti programon, vagy eskü­vőn veszünk részt — fehér gyöngybrossal díszítsünk. Még elegánsabb az együttes, ha a madeira anyagból fe­hér kjs tpkkalapQt is csi­náltatunk. Fehér, krémszínű terylén, vagy szintetikus vászon lehet a második modell anyaga. Inkább fiatalasszony pápák illetve leányoknak ajánlhat­juk. Féloldalas gombolás fut rajta derékig. Gallérja nincs, felsőrésze teljesen sima, öv­ve} s öv nélkül is viselhető. Sötétkék horgolt pántokkal díszítették a szoknyát és a kézelőt. Ehhez a ruhához nem szükséges se gyöngysor, se dísztű, legfeljebb a most oly divatos fjilklipszet viseljünk hozpA Orvosi tanácsadása Óvjuk fogainkat A civilizált konyhatechni­ka következtében a táplálko­zás a puhára főtt, pépes és édesebb ételek felé tolódott el így két károsító tényező hat egyszere: csökken a fo­gak erőtejes rágási szerepe- és a tapadós, pépes, szén­hidrát-gazdag étel nagyobb mértékben lepedéket képez a fogakon. A kopás a fogszú védelem szempontjából elő­nyös, mert a fogak simára csiszolódnak, tisztulnak. Jól­ismert tény, hogy a szemfo­gak rágóélein nem szokott szuvasodás előfordulni. A cukorártalom sokszor már a csecsemőkorban kez­dődik. Egyes szülők rendsze­resen cukorba mártott dud- lit adnak a síró kisgyermek­nek. Bz a szuvasodást, zo­máncoldódást, s olykor a teí- fogak teljes pusztulásai okozhatja. A belonpiltérl is ,,megrágja“ Egy nagyváros folyami be- tonhidját gyakran kellett ja­vítani. Az egyik pillér súlyos kopás miatt minden évben javításra szorult. Ez olyan feltűnő volt, hogy az okot már a nagy költségek miatt is tisztázni kellett. Kiderült, hogy a gyakran rongálódó hidpiliér közelében egy cu­korgyár melaszt vezető csa­tornája volt, s a magas cu­kortartalmú tapadó anyag okozta a hidpiliér megrongá­lódását. Az édességfogyasztás ká­ros a fogaknak, ha elmu­lasztjuk a rendszeres fogápo­lást. Lepedék képződik 3 fo­gak felüigtén, és megindul gz említett savképződés, amely a zománe oldódását okozza, s fokozza a szuvasodás ve­szélyét. Mindezek ismereté­ben vigyázzunk arra, hogy a gyermek ne váljék „édesszá­júvá”. Különösen az étjcezér sek között ne fogyasszon édességet, s este, reggel te­gyük kötelezővé a fogmo­sást! Mérsékeljük a cukorkái Arról természetesen pem lehet szó, hogy a táplálko­zásból jeljesen kiküszöböljük a szénhidrátot. Nen) kétsé­ges azonban, hogy hacsökr kenlppénk a kisgyermekek­nél és csecsemőknél a ma­napság igen gygjfpjl szép- hifirátpkat, akkor nem is válnának megszokottá. Világszerte az egyik leg­elterjedtebb betegseg a fog­szuvasodás. Az ellene való védekezés a meg­előzés, csak akkor lehet­séges, ha már kisgyermek- korban óvjuk, védjük a tej­fogak épséget — elsősorban cukorfogyasztás csökkentésé­vel — és a rendszeres, gon­dos fogápolással, ame)y — a rossz fogak orvosi kezelése mellett — szükségessé teszi az alapos fogtisztítást is minden étkezés után. Dr. Balogh Károly egyetemi tanár Hogyan kezeljük a prémeket ? (Nyári tanácsadó, amely­nek télen vesszük hasznát.) Az utóbb} évek divatjában egyre gyakrabban szerepel a szőrme. Mind a valpdi, mind a műszőrme egyaránt divatos. Minthogy a prém komoly értéket képvisel, ne feledkezzünk meg róla, hogy a, s2őrmeholmiknak is szük­ségük van szakszerű kar­bantartásra, ápolásra: A szőrme akkor marad szép, ha nincs összegyűrve, vagy Összehajtogatva, hanem tá­gas, levegős helyen tartjuk — lehetőleg lógatva, vállfá­ra akasztvá. A vasaló a prém ellensé­ge. Sgm g prémet, sem az esetleg összegyűrődött bélést ne vasaljuk meg magunk, hanem ha erre van szükség, forduljunk szakemberhez! A por szintén nem tesz jót a szőrmének! Kellő óvatos­sággal természetesen ki lehet porolni. Legokosabb 2—3 évenként átnézetni és kitisz- títtatni. Az irhakabátoknál ez évenként sem árt, ezek­nek a közkedvelt és minden­napi használatra különösen alkalmas prérnhplmiknak legalább olyan fontps a „szerviz”, mint az autóknak. Ha a háziasszonyok — régi szokás szerint — levegqzte- tik a szekrényt, a bűndák, szőrmeholmik ne legyenek napsütésnek kitéve. Időben gondoljunk a meg­kér elleni megóvásra is. Legegyszerűbb molymentesí­tésre és tisztításra szűcshöz vjnpi a szőrmét, a holtsze­zonban a szükséges javítást is el lehet mindjárt végez­tetni. A tisztítással eltűnik a szőrről a molylárvának táplálékot nyújtó zsiradék, és így már bátran ellehet­jük molyzsákba. Minden­esetre ajánlatos a szekrényt és magát a prémet is a ház­tartási boltokban kapható molyirtóyal be permetezni, ez igen hatásos és pem kelle­metlen szagú, mint a nafta- lin. Bármilyen kis hibát feslődést, szakadást, észle­lünk akár hordás, akár a nyári moly tálán (fás közben, ne várjuk meg, míg nagyobb lesz, hanem időben javíttas­suk ki. A burgonya regényes története A hús és a kenyér mel­lett, minijén bizonnyal a burgonya a legfontosabb eledelünk. Története azt példázza, hogy a maradi ság olykor a legjobb dolgok elterjedésének is gátjává válhat A krumpli őshazája Ame­rika. Valamikor a XVI. szá­zad táján egy rabszolgake­reskedő hozta be Európába. Az első zsákokért rabszol­gákat kapott cserébe. Sir Walter Kéleigh, angol ad­mirális is szerzett a jó ízű gumóból, aki Írországba vitte, ahol hamarosan nem­zeti eledellé vált. A burgonyából Írország kivételével Európában csak nagy sokára lett tömegtáp­lálék. Hosszú évtizedeken át a királyok kertjében bokro­sodon, csemegét termő dísz­ként. Voltak, akik kíváncsi­ságból meg-me glopkodták a féltve őrzött bokrokat, de mert nem tudták, hogy a földben lévő gumót kell fo­gyasztani, nem pedig az indán termő bogyót, amely ártalmas, megbetegedtek és rossz hírét keltették a krumplinak; még azt is el­terjesztették, hogy az urak a pépet akarják megmérgezni ßz új növénnyel. A burgonya virágjából ko­szorút fontak a görög ki­rálynénak, XVI. Lajos a gomblyukában hordta a burgonyavirágot, a főszaká­csok olykor-olykor az asz­talra tálalták az új növény főtt, sütött gumóját, de a krumpli még mindig csak ritka és nem kedvelt Jrälpn- legesség maradt. Parmantier, nagy tudású francia kémikus ismerte fel a burgonya népélelmezési jelentőségét és meggyőzte arról az uralkodót, hogy a krumplit tömegesen kellene termeszteni. A vetőgumó ter­mesztésének céljaira 88 holdnyi területet kapott, ter­mését felajánlotta a kör­nyék parasztjainak. De nem kellett senkinek, féltek tőle. A következő években a tu­dós már teljesen ingyen kí- nálgatta a burgonyáját, de így sem kaptak rajta. Végül Parmantier cselhez folyamo­dott. Faluszerte dob és kürt kí­séretében hirdették ki, hogy aki a királyi földek burgo­nyájából egy szemet is eltu­lajdonít, börtönnel, pellen-r gérrel bűnhődik. Nappal fegyveres őrök figyelték ár­gus szemekkel, hogy nem kerülgeti-e tolvaj a terntect, de éjjel — a jó oél érdeké­ben — egy lélek sem vigyá­zott a krumpliföldre. A tu­dós számítása bevált, a burgonyát teljes egészében szétlopkodták. „Amire eny- nyire vigyáz a király, az jó lesz nekünk is...” Persze ad­digra már azt is tudták a korábbi felvilágosító munka nyomán, hogy a növénynek melyik részét kell elfogyasz­tani. Ezt követően már ro­hamos gyorsasággal vált általános étekké a burgo­nya. Hazánkba a XVII. század közepe táján Németország­ból hazaérkező diákok hoz­ták a tarisznyájukban. A határon valamennyiüket le­tartóztatták a gyanús porté­ka miatt Wesselényi hall­gatta ki a jószándékú diá­kokat, akik elmondták, hogy ők Witten bergben és má­sutt állandóan ették és ter­mesztésre hozták magukkal. A császár belátta a „sváb tök” gúnynévvel illetett burgonya helyénvalóságát termesztését saját uradal­maiban kezdték meg. A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom