Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
Foek Jenő záróbeszéde Termelőszövetkezetek as új gazdasági mechanizmusban (Folytatás a I. oldalról) igen gyakran rendben bonyolódik, csak éppen olyankor senki sem ve»zi észre, hogy ez is létezik. Amikor , ónban problémák adódik, akkor azokat igenis, egáljuk meg és a legsür- i sebben intézkedjünk. — De a felvásárlásnak nemcsak olyan oldala van — mutatott rá a miniszterelnök —, hogy a felvásárló szerv olcsón veszi meg és drágán adja. A múlt évben Tildául kivételesen jó burgonyatermés volt, s a végén ■tépkednünk kellett, hogy it SZÖVOSZ akkor is vásárolja fel. ha ráfizet, mégpedig azért, hogy a termelési dv megmaradjon. \ parlamenti vitában több- ■ zór felvetődött a lakáskérdés. — E témakörön belül felvetődik az állami lakások térdéit, mégpedig két szempontból — folytatta a kormány elnöke. — A probléma egyik oldala, hogy a tanácsok megkapták a ikusszámot és hozzá millió ; ormiban az összeget. S mivel as állami kivitelezésű lakásoknál, a házgyári építkezéseknél többletköltség merül fel az eredetileg számítotthoz képest, joggal teszik fel a kérdést, hogy tulajdonképpen mi a mérvadó: a lakásszám-e, s annak alapján több pénzt fognak kapni, vagy a pénz határozza meg, hogy mennyi lakást tudnak építeni és akkor kevesebb lakás készül, A mi véleményünk az — hangsúlyozta Foe^t Jenő —-, hogy e megadott lakáaszá- mok változatlanul érvényesek és az ehhez szükséges anyagi eszközöket biztosítani kell a tanácsoknak ahhoz, hogy az előirányzott lakásszámot teljesíteni tudják. Részletes választ adott a miniszterelnök az építőanyagok árával kapcsolatos észrevételekre is. Felvetődött például, hogy ha az építőanyagok megdrágulnának, ez a magánlakás-építés költségeit iS megnövelné. A kormány elnökének véleménye szarint az építőanyagok arában esetleg les* némi változás, de maga az árszínvonal nem fog emelkedni az új mechanizmusban, ezért á magánlakás-építkezés általában nem lesz drá* gább, mint eddig volt, — Sokan szóvá tették a vidék iparosításának problémáját — folytatta Fock Jenő. A felszólalásokból is kitűnt, hogy az elmúlt esztendőkben ezen a téren előreléptünk, ha nem is olyan mértékben, ahogy az érintett megyék szerették volna. Felmerült azonban az aggály, hogy az ilyen irányú fejlődés — az új mechanizmus életbe lépésével —• lelassul. 1957-ben az iparban foglalkoztatottak számát tekintve a főváros részaránya 45, 1965-ben 41 százalék volt, s a harmadik ötéves láafoglalá* jellemezte. A hozzászólásokból azonban kicsendült, hogy néhány kérdéssel kapcsolaban még mindig vannak kételyek. Úgy érzem, érdemes ismét egyértelmű választ adni például arra a kérdésre, hogy az új mechanizmus körülményei között teljesíteni fogjuk-e életszín vonal-elő irányzatunkat? Nos, a harmadik ötéves terv időszakára 14—16 százalékos reáljövedelem-emelkedést tűztük ki célul, s ebből a múlt évi, továbbá az idei várható eredmények alapján 10 százalékot megvalósítunk. Ha a következő három esztendőben az ipari és a mezőgazda- sági termelés — s ezzel együtt a nemzeti jövedelem — csupán a tervnek megfelelően növekszik, (nem pedig nagyobb ütemben, mint tavaly és várhatólag az idén) a tervbe vett 14—10 százalékos emelést körülbelül 20 százalékra fogjuk megvalósítani. Ehhez kapcsolódik az a kérdés is; vajon értékálló lesz- e a forint a gazdaságirányítás új rendszerében? A kormány meggyőződése, hogy értékálló, a fogyasztói árszínvonal pedig szilárd lesz. Amikor stabil árszínvonalról beszélünk, ezt úgy értjük, hogy lehet egy-két százalékos hövekedés, lehet teljes stagnálás, s lehet egy-két százalékos árszínvonal-csökkenés is. Kitért Fock Jenő a foglalkoztatással összefüggésben felmerült kérdésekre is. Hangoztatta: ha jelentős mértékű munkaerő-áramlással kell is számolnunk, munkanélküliséggel nem. A foglalkoztatottság nagyobb arányú lesz, mint a múlt évben, vagy ebben az évben volt. A mechanizmussal kapcsolatban több felszólalásban hangot kapott ai áz igény, högy az üzemék miélőbb pontos, részletes, mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak. Hozzáfűzték a felszólalók, hogy a kormány és a gazdasági biaöttaág dicséretes gyorsasággal hozta meg és tetté közzé azokat a konkrét határozatokat, amelyeket a párthatározatból eredően meg kellett alkotnia. Mégis jogos a sürgető igény, hogy á még hátralévő yí- szonylag rövid időben pontosabb eligazítást' adjunk az üzemeknek. Hozzá kell azonban tennem: a kívánalomnak á körmény nem tud eleget tenni. Látni kell, hogy i960 átmeneti év lesz abból a szempontból, hogy a mechanizmus még kristálytisztán nem tud megmutatkozni, hiszen az év első félében az üzemek sok vonatkozásban még nem tudnak a mechanizmus „játék- szabályai" szerint dolgozni. Részletesért kitért Fock Jenő áZókrá a felszólalásokra is, amelyek arra vonat- kóztak, hogy az új mechanizmus nem veszélyezteti-e a szociális vívmányokat. Rámutatott, hogy meggyőződése szerint ettől nem kell tartani. Ismeretes, hogy eddig a kormány nyújtott támogatást például az üzemi bölcsődék, napközik, óvodák fenntartásához, a köz- étkeztetéshez. A továbbiakban ugyanezt a támogatást biztosítja azzal, hogy átadja az üzemeknek, és azok maguk dönthetnek arról, hogy hogyan használják fel. Ha az üzemek szem előtt tartják saját távolabbi érdekeiket, arra az eredményre kell jutniuk, hogy erősíteniük kell a már meglévő szociális vívmányokat, nem pedig sorvasztaniuk. A külpolitikai kérdésekkel foglalkozó felszólalásokra válaszolva a kormány elnöke egyebek közt hangsúlyozta: Egyetért a képviselői hozzászólásokban elhangzott állásfoglalásokkal. A hozzászólásokból az a bíztatás csendült ki, hogy a kormány a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben is változatlap következetességgel tartson ki eddigi külpolitikája mellett. Rátérve az országgyűlés munkájára, megemlítette, a kormány szeptember veién vagy október elején az országgyűlés elé terjeszti a Munka Törvénykönyv, a tsz* törvény és a földjogi törvény tervezetét. A tervek szerint november végén vagy december elején már a jövő évi költségvetést is az országgyűlés plénuma elé terjí**tik. összefoglalva a vitában elhangzottakat, Fock Jenő a következőket mondta: — Az országgyűlés a nép parlamentje, azok a gondos, eredmények, feladatok kerültek Itt szóba, amelyek dolgozó népünket foglalkoztatják. A felszólalásokból az a bizalom sugárzott, amely népünkben él pártunk, kormányunk politikája iránt Az új mechanizmus sokká! jobb lesz, mint az eddigi volt. de csupán a lehetőségét teremti meg annak, hogy jobban, hatékonyabban érvényesüljön á munka — ahogyan & költő mondja: az élet anyja —, amely alapja társadalmunk gyorsabb fejlődésének. AZ országgyűlés tanácskozásából kitűnt a* is, hogy egyöntetű a vélekedés: Szorgalmas munkával megoldhatók a szocializmus épí- téáében előttünk álló felödstöki Ezután Sugár Jánosne áz országgyűlés külügyi bizottságának titkáré a külügyi bizottság nevében határozati javaslatot terjesztett elő az európai biztonság kérdéséről, illetve a közel- keleti kérdésről. Pethő Tibor budapesti képviseld felszólalása Után Kállai Gyula, az ofsaíággyű- lés elnöke szavazásra tette fel áz európai biztonság két- déeéről, valamint a közel- keleti kérdésről szóló határozattervezeteket, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Kállai Öyula ezt követően köszönetét mondott a képviselőknek az ülésszak alapos és sokrétű munkájában tanúsított aktivitásukért Ab országgyűlés ezzel befejezte munkáját. A közös gazdaságok szövetségei 6. A GAZDASÁGI MECHANIZMUS reformjának megvalósításával a termelőszövetkezetek állami irányításának aúlypontja az egyenjogú gazdasági kapcsolatokra, a termeié« közgazdasági eszközökkel történő tervszerű befolyásolására helyeződik át. Ennek egyenes folytatásaként megváltozik a termelőszövetkezeteknek a tanácsi szervekkel, az állami vállalatokkal, a bankszervezetekkel korábban kialakított kapcsolata ia. Az állam- igazgatási szervek a jövőben általában nem avatkoznak be közvetlenül a szövetkezeti gazdaságok belső gazdálkodási és szervezeti dolgaiba. Természetesen a tanácsok, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek hatósági jogköre megmarad, továbbra is ezek látják el az állami támogatás lebonyolításával kapcsolatos teendőket és fontos szerepet töltenek be A helyi gazdaságpolitikai irányításban. A termelőszövetkezetek önállóságának növelése, amelytől joggal várhatjuk, hogy kedvezően befolyásolja a tsz-ek gazdálkodásának hatékonyságát, és elősegítse az árutermelés gyorsabb ütemű növekedését, a termelés szakosodását, szükségszerűen a gazdasági kapcsolatok fejlődése irányába is hat. A* új gazdasági mechanizmus számos olyan ipari és kereskedelmi tevékenység megindításéra, fejlesztésére ád lehetőséget, amelyekkel a tsz-ek korábban nem számolhattak. Bár a tsz-ek jog szerint eddig is egyenrangú partnerei voltak velük kapcsolatban álló vállalatoknak, mégis — a tapasztalatok is ezt bizonyítják — gyakorlatilag sokszór hátrányba kerülhettek á vállalatokkal szemben, mert érdekeik védelmére nem rendelkeztek megfelelő szervezetlei. Mindezeket figyelembe véve tartja kívánatosnak a párt a termelőszövetkezetek szövetségeinek létrehozását. „A szövetségek — állapítja meg a Központi Bizottság májusi határozata — Sajátos gazdasági központok él érdekvédelmi szervezetek legyenek, választott testületből álljanak, és csak kis függetlenített apparátussal rendelkezzenek", A TERÜLETI (érmeldsao- vetkezeti szövetségek létesítését, vagy már meglévő sió- vetségbe való belépést az érintett termelőszövetkezet közgyűlései önkéntesen határozhatják el. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos alapelV: a szövetségek azokat a feladatokat látják el, amelyekkel a szövetséget alkotó termelőszövetkezetek megbízzák. E két sarkalatos alapelv érvényesítése lehetetlenné teázi, hogy egy újabb termelőszövetkezeti irányító szerv jöjjön létre. Az önkéntesség «Ivének alkalmazása azt Jelenti, hogy csak az a szövetkezet lesz a szövetség tagja, amelynek tagjai így döntenek és a tagság addig tart, amig a közgyűlés másként nem határoz. Ugyanígy az a tény, hogy a tagszövetkezetek egy-egy tagot küldenek a szövetség küldöttközgyűlésébe és ők határozzék meg — a törvényes keretek között — a szövetség feladatait, működési körét, biztosíték arra is, hogy a szövetségek nem bürökrati- zálódnak el, hanem jól szolgálják a szövetkezetek pontosan meghatározott igényelt. Éppen ezért a szövetségek küldöttközgyűlései is csak javaslatokat, ajánlatokat tehenek a tagszövetkezetek számára. A szövetség tisztségviselőit Választják. A saját maguk által kidolgozott alapszabály szerint működő szövetségek kis létszámú, jól képzett szakembergárdával is rendelkeznek majd. A TERMELŐSZÖVETKEZETI szövetségeket általában a területi elv alapján — megyénként egyet, esetleg többet — célszerű létesíteni. Nem lesz semmiféle előírás arra nézve, hogy hány tagja legyen a szövetségnek. Ezt a körülmények, a helyi viszonyok figyelembe vételével lehet csak eldönteni. Egy dolog azonban bizonyos:sem a túlságosán kis létszámú szövetségek — nincs megfelelő súlyuk, áttekintésük —, sem pedig a túlságosan nagy létszámú szövetségek — nehézkessé válhat a munkanem alkalmasak a feladatok ellátására. Melyék ázok á feladatok, amelyeket a szövetségek elláthatnak és milyen szervezet felél meg leginkább ennek 7 A termelőszövetkezetek gazdálkodásának körülményeit, működésük feltételeit, a valóságos igényeket iá, . :n be véve, olyan szervezet létrehozása bizonyulnak Hasznosnak, amely egyrészt a tsz-ek tanácskozó, tevékenységükét összehangoló, érdekeikét egységes fellépéssel védelmező fóruma, másrészt á termelőszövetkezetek megbízása alapján önálló gazdasági feladatokat is megoid. A szövetség megvitathatja a termelőszövetkezeteket érdeklő problémákat, így a szövetkezetek fejlesztésével, a népgazdasági terv igényeivel, a termelési koordinációval összefüggő feladatokat. Foglalkozik a szövetkezeti gazdálkodás általános tapasztalataival, értékeli az értékesítés, az anyag és eszközellátás helyzetét, stb. E kérdésekben, ha szükséges, ajánlásokat, javaslatokat tehetnek á tagszövetkezeteknek ée az állami szerveknek. A szövetség közreműködhet A közös érdekékét szolgáló feladatok — á Szakmái tanfolyamok, tápásztaleteserék, szakmai tanácsadás, szak- munkáképzó tanfolyamok, vagy a tsz-ek Jogvédelme — megszervezésében. A szövetkezetek megbízásából — természetesen az érintettek hozzájárulásával — esetenkénti, vagy rendszeres vizsgálatokat tarthat a szövetkezetekben. A szövetségek azzal is segíthetik a termelőszövetkezeteket, hogy önkéntes befizetéseikből. kölcsönösen igénybe vehető pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből a segítségnyújtás mellett közös gazdasági, vagy szociális létesítményeket is megvalósíthatnak, — például üdülő, sporttelep, Stb. — vagy üzemeltethetnek. A SZÖVETSÉG HASZNOSAN közreműködhet a tsz-ek áruforgalmának értékesítési tevékenységük lebonyolításában, termelésük fejlesztésében, az együttműködés megszervezésében. A termelőszövetkezetek megbízása vagy saját kezdeményezése alapján javaslatokat tehet, tsz- közi társulások, közös vállalkozások létrehozására, a tsz- ek önálló értékesítő tevékenységének fejlesztésére. Módszeres piackutatást Végezve tájékoztathatja a termelőszövetkezeteket a beszerzés és az értékesítés lehetőségéiről, feltételeiről; közreműködhet az árukapcsolatok létrehozáséban. Sok segítséget nyújthat a tsz- éknek azzal is, hogy megfelelő szakértők bevonásával közreműködhet áruk minősítésében, átadásában és átvételében. A szövetségek által elvégezhető feladatoknak korántsem teljes felsorolása is mutatja, az új feltételek között milyen fontos szerepet játszhatnak a szövetkezetek e szervezetei. A termelőszövetkezetek szövetségei tovább erősítik a szövetkezetek önállóságát, segítenek, hogy a tsz-ek saját dolgaikban maguk döntsenek, öntevékenyen keressék a legcélszerűbb megoldásokat, és egyben részt vállalnak a szocialista alapokon álló szövetkezeti önigazgatás kialakításában. A TERMELŐSZÖVETKEZETI szövetségek létjogosultságának alapvető kritériuma, hogy a tsz-eknek szükségük van-e rájuk, hogy működésük előnyös-e a tsz-ek számára? A gyakorlati bizonyítás még hátra van, de minden előzetes megfontolás arra mutat, hogy a szövetségekre szükség van, és a termelőszövetkezetek örömmel ragadják meg a szövetségek létrehozásának lehetőségét. (Vége) Dr. Dánkovlts László Dobozy Imre: fiira lehel kezdeni (Regény) 5 terv előirányzata szerint 1970-re 39 százalék lesi. Meggyőződésem, hogy as előirányzatot Ai Űj mechanizmus keretei között is be fogjuk tartani. A bankhiteleknél előnyben részesítjük az iparilag elmaradott Vidékek iparának fejlesztését. Ezehkívűl az állam adókedvezményben fogja részesíteni fezokat a beruházásokat, amelyekkel vidéken hoznak létre üzemeket. A Tervhivatal az eddiginél jelentősebb összegeket kezel majd elkülönítetten az ipari üzemek Budapestről történő kitelepítésének előmozdítására. A Minisztertanács elnöke ezután azokra a kérdésekre válaszolt, amelyek közvetlenül a gazdaságirányítás új rendszerével összefüggésben merültek fel. Egyebek között hangoztatta: — Az országgyűlés tanácskozását a mechanizmus iránti élénk érdeklődés, széleskörű, nagyfokú tájékozottság, s pozitiv, bizakodó álA következetességnek hittem, tudva, hogy á háborúból való kilépés, fronton, harc közben, nem lehet Civil Semlegesség. Csak fegyveres semlegesség. Ez ázt kellett volna jelentse, hogy akik a döntést meghozzák, már korábban gondoskodnak a fegyverszünet katonai realizálásáról, a németekkel szemben. — Az oroszok oldalán? — Nem, erről nem volt szó. — Hogyhogy nem? Gondold végig: ha szembekerültünk volna a németekkel, lehetetlen elkülönülnünk azoktól, akik már régen szemben állnak vélük, Hallottam is erről valamit, Széntmártoni Lacitól, alti a testőrség tísstje volt, igen, állítólag a fegyverszüneti felhívást megelőző üzenetváltás során szóba került, hogy magyar erőkét iá él kell indítani a németek ellen. — Erről nem tudók. Efről senki sem tud. De nem is hiszem. Tiszttáfseim. már akik gondolkoznak, kezdenek megbarátkozni a vereséggel, áz orosszal azonban nem. — Hát akkor? Csak úgy, a íttágad SZ&kállára? — Nem. Intézkedéseket féméltem. Csapa töSszevoná- sokat, a városok, kulcshelyek védelmének gyors megszer- vezését, a főbb útvonalak magyar katohal ellenőrzését, azt, amit ilyen helyzetben a hadviselés ábécéje szerint meg kell tenni. Lehet, hogy harcokra került volna Sot. A németek még nem vérezték Ki. az íz lehet, hogy a túlságosan németbarát tiszteket golyóval kellett volna rendre tanítani. De ezekben a harcokban. ezt katonáim maga tart ásábói kezdtem megérteni, feltámadhatott volna a testileg-leiKilég széteső hadsereg. ★ Gallal szuszogva nyákaita a konyaköt, — Sorki sem azért lett? — mondta dühösen. »* Te iá tudod I Geső vállat vont —« Lőtt, Ez a lényeg. Méghozzá elsőnek. Ki sem adtam a tűaparanesot, kilőtte géppisztolyából az egész tárat aztán a pisztolyát kapta élő, és mikor az is kiürült, teljes erejéből belevágta a szemközti ház ablakába. Furcsa... Két év alatt, sokféleképpen láttam Őt engedelmeskedni. Így Őrjöngve, a személyes bosszúnak ilyen bősz indulatával még nem. — Elege volt, ez az egész! — Nagyon jól emlékszem rá — folytatta Deső. ügyet Sem vetve & közbeszólásra —, amikor á SepétoVka alól csürhemód vissZaözönlő század megpróbált feljutni a német teherautókra, és a németek csizrrtásárokkal rugdosták a kapaszkodók kesét, a törzsőrmester is megkapta a magáét. Gémberedett Ujjáifól letaposták a körmét. Leh,uppant a hóba, vérző Ujját szopta. Aztán fel- tápászkodótt, köpött egyet, mindenki nem férhet fel. De még akkor orosz földön iáft á század. A Kárpátokkal mintha valami érzelmi választóvonalat is átlépett volna Sorki minden közvetlen ok nélkül átkozm kezdte a németeket. Ez a lomha eszű, nyers paraszt a maga módján érti a világot. A hasa sokáig, kivált idegenben nem jelentett neki mást. mint engedelmességet és az engedetem feltétlen megkövetelését. De mikor már itthoni földön folytatódott a visszavonulás, fájlalni kezdte á talpát. Fizikai kínt érzett, amiért földet és megint földet kellett átengedni, tíz várost nem sajnált any- nyira, mint egyetlen barázdát Hátizsákjából apródként kidobált mindent, holmija helyét megtömte földdel, melyet útközben fel-felmár- kolt. Mindenféle földet összeszedett, erdei humuszt, nyíri homokot bihari anyagot, kunsági fekete földet, mit tudom én... a fél ország földjei keveredték zsákjában. Cegléd alatt háromnapos eső áztatta a századöt. akkor Sárrá vélt. májd egyetlen tömbbé száradt az egész gyűjtemény. Különös földgömb lett belőle, a törzsőrmester véletlen glóbusa, amelyben jelzésteien masszává gyúródott össze a hazai táj. Sorki aligha gondolkozik «Ben, szimbólumokról harangozni se hallott, csak etpéíi a földet és... (Folytatjuk)
