Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-14 / 164. szám
* • Ülésezik az Országgyűlés (Folytató* u 1. oldalról) zepette leülnének kénytelenek működni. A bevezetésben tehát nem helyes sem a részlegesig, sem a fokozatosság. Nagyon Is szükséges azonban a fokozatosság az állam gazdaságpolitikai irányító munkájában. A termelési struktúra módosulása elkerülhetetlen, de egyik naprpl a másikra nem valósítható meg. Ugyanez a helyzet a termelő berendezések korszerűsítésével, a gazdaságtalan termelés kiszorításával, a külkereskedelmi struktúra javításával, á nagyobb jövedelmezőség megkövetelésével. Ezek mindegyike szinte létérdeke a népnek, a társadalomnak, de hirtelen ugrásokkal mégsem juthatnánk előre, mert ha mindent azonnal akarnánk, csak nehézségeket okoznánk magunknak. Ezzel szemben az a helyes, ha az állam kezdetben minden vállalat számára ^ biztosítja a folyamatos működés lehetőségeit, ugyanakkor á gazdaságirányítás eszközeivel fokozód óan növekvő nyomást gyakorol a gazdaságossag érdekében rájuk, hogy jól sáfárkodjanak a gondjaikra bízott népVagybrmaL Ez a módszer talán lassúbbnak tűnhet, mégis, így előbb célhoz érhetünk. Éppen ezért csak helyeselhetjük a kormány erre vonatkozó szándékait. Az ötéves terv sikere, a gazdasági reform jó megvalósítása döntően á vállalatokon és á szövetkezetekén múlik. A hatáskörök decentralizálásával elkerülhetetlenül együtt jár a felelősség bizonyos fokú decentralizálása. De nerti lehne helyes azt képzelni, hogy az állam a jövőben áthárítja a maga felelősségét a vállaLa- tokrá. Az állam felelőssége mint eddig, ezután Is meglesz a nemzeti jövedelem növeléséért és elosztásáért. Érdemibb ellenőrzést A vállalati vezetők és dolgozók felelőssége azonban eddig csak formálisan — és szükségképpen eltorzítva — érvényesülhetett a vállalati jövedelmezőséggel kapcsolatban. Eddig az állam volt egyetlen igazi felelőse a vállalatok jövedelmezőségének is. Most a vállalatok érdekeltsége révén sok felelőse lesz a jövedelmezőségnek és több lehetőséget realizálhatnak a nemzeti jövedelem emelése, a hépijólét érdekében. Érdemibb ellenőrzésnek kell viszont vigyáznia arra, hogy a jövedelmezőség ne tisztességtelen úton, a törvények kijátszásával növekedjen. Az állami szervek eddig is segítették, s ezután is segítik a Vállalatokat és szövetkezeteket. A gazdasági munka megszervezése azonban valójában vállalati tennivaló. Csakis a vállalati emberek képesek eredményesen felkutatni és kiaknázni a meglévő tartalékom kai jobban megszervezni a •termelést, felhasználni az álló- és forgóeszközöket. Ehhez pedig mindenütt maguknak kell hozzáfogni és szakítani kell a megszokott rutinmunkával. Kétségtelen, hogy az új mechanizmusban a vállalati vezetés figyelmei jobban lékötik majd a kapun kívüli problémák, a kapcsolata megrendelőkkel és szállítókkal. a bankokkal való együttműködés, a piaci helyzet kötelességszerű vizsgálata. A kapun kívüli helyzet és probléma jobb ismerete segíti majd a kapun belüli rend és szervezettség fokozását. A pártnak és a kormánynak, amikor számba vette az új szisztéma előnyeit, fel kellett tételeznie, hogy a vállalati vezetés túlnyomó nagy többsége képes lesz együtt fejlődni a követelményekkel, hogy fokozódik ä vezetők és a dolgozók egymásra utaltsága, de egyúttal fokozódik majd az egymást segítés is. Számos jó példa utal arra, hogy általában indokolt és reális volt ez a számítás. A kormánybeszámolóból kitűnik, hogy az állami irányítás kellő gonddal és felelősséggel foglalkozik a dolgozó tömegek életszínvonalának ügyével. Vannak olyanok, akik nem tudják, Vajon bizakodásra, vagy aggódásra van-e okuk és egyszerre gyakorolják mindkettőt. Öehát ezen nincs semmi csodálni Való — lassanként, ahogy közeledünk az 1368-as évhez, minden tisztázódik. Világossá válik, hogy a foglalkoztatottság tervszerű szintje biztosított, hogy a személyi jövedelmek a termeléssel és a forgalommal arányosan növekednek, annak megfelelően, ahogy ezt a harmadik ötéves tervtörvény előírja. ötéves tervünk törvényben szabályozta, hogy a nemezti jövedelem 24 Százalékát felhalmozásra, 7« százalékát pedig fogyasztásra kell elosztani. A tapasztalatok szerint hazánkban ez a jelenlegi helyes fő aránya a társadalmi javak elosztásának, ezt helyes, szükséges fenntartanunk és követünk az előttünk álló időszakban, egészen 1970-ig. A fő arány persze társadalmi méretekben érvényes, emellett minden vállalatnál vagy szövetkezetnél eltérő elosztási arányok szükségesek és helyesek. A vállalatok jövedelemelosztási funkciója Eddig hazánkban az állatit! Vállalatoknak nem volt jövedelemelosztási funkciójuk — csak a szövetkezeteknek —, á jövőben viszont már lesz. A lakosság pénzbevétele évről évre mintegy 6—8 milliárd forinttal növekszik és tavaly már 138 milliárd forint volt. Fontos kérdés azonban, hogy a személyi jövedelmek növekedése kellőképpen a széles dolgozó tömegek helyzetének javítását szolgálta-e? A háztartási statisztika! megfigyelések azt mutatják, hogy igen, a politikai elv érvényesült. 1960-ban például az egy családtagra jutó pénzj ővedelem a munkásalkalmazotti háztartások 38,5 százalékban évi 12 000 forint felett volt, 1966-ban pedig már a háztartások 66 százalékában. Az egyharmados kisebbségből tehát hat év alatt kétharmados többség lett. A paraszti háztartásokban is végbement ugyanez a folyamat 1960-ban még csak a háztartások 19 százalékában jutott egy családtagra évi 12 000 forint pénzjövedelem, 1966-ban pedig már a paraszti családok 49 százalékában. Mi komunisták a jövőben is mindig a munkásosztály, a vele szövetséges parasztság és minden dolgozó, alkotó ember életviszonyait ákafjuk javítani, mert ez sZSmunkra Ugyanolyan erős belső parahcs, mint a hívő katolikus számára a tízparancsolat. Ugyanakkor fellépünk azért, hogy a dolgozók közötti jövedelmi eltérések sokkal jobban megközelítsék a képzettségbeli, a szorgalom és lelkiismeretességbeli eltéréseket. Be kell látnunk, hogy a mi társadalmunk egyik jellegzetes, mindig újra keletkező tendenciája az egyenlős- diség, s ezt nem engedhetjük elbúrjánzánl, mert hamis gyakorlat, amely a szocialista egyenlőség elvét csak eltorzítja, igazságtalanná teszi. Nem lehet ellentétes az igazi munkásérdekkel, ha a jobban dolgozókat jobban megfizetjük, s ha ugyanezt az elvet alkalmazzuk a műszaki, gazdasági vezetőkre, az értelmiségiekre. Az életszínvonal további emelkedését csak úgy biztosíthatjuk, ha a jelenleginél is nagyobb figyelmet szentelünk a kedvezőbb, ésszerűbb vásárlás és fogyasztás lehetőségének bővítésére. Az életszínvonal persze mindig elsősorban a jövedelem nagyságától függ,, de azért nemcsak ettől. Adott jövedelmet el lehet költeni kedvezőbb és kevésbé kedvező hatásfokkal is. Majdnem mindén családban más-más fogyasztási struktúra tekinthető ésszerűnek, gazdaságosnak, ebből következően a szélesebb áruválaszték több család számára teszi kedvezővé a fogyasztást. Ha a központi tervezést a piaci mechanizmussal kiegészítjük, sokkal ésszerűbbé, kedvezőbbé tehetjük a tömegek fogyasztását. Az állami szervek legutóbbi felmérésé szerint a fogyasztási cikkek mintegy kétharmad része megfelelő minőségű az áruk és szolgáltatások egyhar- rnadában viszont nlncS Stabil minőség, gyakori és nagy fokú az ingadozás. V áltozatianul problémák vannak á cipők égy részével, bizonyos bútorfajtákkal és joggal elégedetlenek a fogyasztók a szervizek működésével Is, tehát helyes; hogy a kormány nagyobb figyelmet fordít a minőségi biztosítékokká, fokozta az állatni ellenérzést. Ésszerűbb beruházásokat A beruházásokról szólva Nyers Rezső rámutatott: A beruházások fontossága persze nem lehet vita tárgya, hiszen mindenki tudja, hogy ez holnapunkat, gazdasági fejlődésünket Szolgálja. Annál nagyobb a vita arról, htíéy mennyi beruházásra biztosítunk lehetőséget és milyen célokra. Beruházási igényeink lényegesen nagyobbak anyagi lehetőségeinknél. Ha a jelenlegi helyzetet változatlanul hagynánk, bele kellene nyugodni abba, ami ebből következik, a gyakori tferv- szerütlenségbe, a kivitelezés lassúságába. Ezekkel a jelenségekkel viszont nem békülhétÜhR még, ezért Cselekednünk kell. Az egyik oldalról tovább kell hövel- ni a népgazdaság egész építési kapacitását, a másik oldatról pedig a beruházási igényeket — a feltételek szorításával — a tényleges lehetőségek szintjére kell csökkenteni. Fejlődésünk és a Közismert, hogy gazdasági fejlődésünk milyen nagy mértékben függ a nemzetközi kereskedelemben és munkamegosztásban játszott szerepüktől. Hä a külkereskedelem csak lassán bővül, akkor gazdasági fejlődésünk szükségképpen lelassul, há viszöht á külkereskedelem erőteljesen növekszik, akkor fejlődésünk feltétlenül meggyorsul, Helyréién lénhe, ha féknek tekintenénk mai külkereskedelmünket. Mot^r az ma is, de kissé álacsony hatásfokú. Áz évi export értéke hazánkban Szüntelenül növekvő tendenciájú és már eléri a nemzeti jövedelem 39 százalékát, dé kétségtelen, hogy jelenleg nem képes oly mértékben ösztönözni a gazdasági növekedést, ahogyan szeretnénk, hogy a népgazdaság növekedési Üteme is gyors és egyensúlyi helyzete is szilárd legyen. A megoldás kulcsa termelésünk export- képességének növelése. A magyar népgazdaság Az ilj gázdálkodási rendszer mindebben nagy segítséget jelent, hiszen alaposabb meggondolásra készteti majd a vállalatokat is, kedvezőtlenné tepzl a gazdaságtalan beruházásokat, jobban ösztönöz viszont á gazdaságos beruházásra. Nern hunyhatunk szemet afölött, hogy — hosszabb távon gondolkodva — fejlődési céljaikhoz képest szűkös az ország mai felhalmozási alapja, kívánatos ennek bővítése. Az viszont kétségtelen: a beruházások nem bővíthetők, ha nem biztosítjuk a fogyasztásnak a termeléssel arányos növekedését. Mi következik ebből? Az, hogy cSak egy módon, a gazdaság Intenzív fejlesztésével bővülhetnek jobban a beruházások, ha nagyobb lesz a jövedelmezőség, s a nemzeti jövedelemből több juthat a felhalmozás ée a fogyasztás arányos növelésébe. külkereskedelem fejlődésének feltétele, Hogy egyszerre két piacon Is kereskedjünk, a szocialista országok plácán és a tőkés piacon, fez ä kettősség szükségszerű ma és az lesz a jövőben is. A szocialista, viszonylatu külkereskedelem az egésznek 7Ö százalékát reprezentálja. Ezt az arápyt. továbbra is fenn kell tartanunk. A szocialista országok piaca nagy ösztönzője termelésünknek és gazdágodásühkhak. Külön kiemelkedő a hatalmas szovjet piac fontossága iparunk fejlődése szempontjából; g áz a körülmények, hogy export- tünkét mindig előnyös importtal tudjuk ellensúlyozni. Külkereskedelmünk a tőkés országokkal ugyancsak bővül, de nehezebben és lassabban. Ahhoz, hogy a jövőben is növelhessük külkereskedelmünket, feltétlenül növelnünk kell külföldi versenyképességünket a tőkés piacokon, műszakilag tó, jó és üzembiztos konstrukciókkal, de gazdaságilag tó, hogy bírjük az élesedő Versenyt a tőkés piacokon. Nincs ok a borúlátásra Végeredményben nincs okunk bőrűlátásra. Az exportra termelő vállalatok szemmelláthatóan napról napra aktívabbak lesznek, erősödik a termelés és a kereskedelem kapcsolata és ez nagyon jó előjel. A Külkereskedelmi és Pénzügyminisztériumnak erőteljesen ösztönöznie kell az export és importstruktúra javítását. A2 ésszerű lehetőség határáig alkalmazva az export- szubvenciót és a kereskedelmi vámokat. A nemzetközi önállóság általános politikánknak kardinális alapelve, de tudjuk és vállaljuk, hogy a nemzeti önállóság mai, korszerű értelmezésébe már nem tér bele a gazdasági elzárkózás, az autarchia növelése, de még az sem, hogy ne bővítsük erőteljesebben a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket. A nemzetközi együttműködés ma már „vastörvénye” a gazdasági életnek, egyetlen ország sem vonhatja ki magát alóla. Kedves elv társak! Kőnriátiyiinkfá nagy feladatok várnak a következő hónapokban és években. Különösen fontos és a jó.munkának szinte feltétele, hogy a kormány építsen az ország- yűlésre, mi képviselők pe- ig bizalommal legyünk a kormány iránt, támogassuk, hogy a közérdeket jól érvényesíthesse. A kormányexpozét feltétlenül olyannak tekintem, mint ami az együttes bizalmat megérdemli, ezért azt megszavazom és támogatásra ajánlom. Dr. Zsigmond László Vás, Varga Béláné Borsod, Klau- kó Mátyás Békés, Venéczi János, Budapest, dr. Novak Páiné Heves, K. Papp József .Tolna és Nádasai József Zala megyei képviselő felszólalása Után ebédszünet következett, . majd Kállai Gyula vette át az elnök- lesi A következő felszólaló dr. Korom Mihály igazságügyminiszter volt. Dr. Korom Mihály igazságügy* miniszter felszólalása —■ Minthogy a kormány munkájának homlokterében most az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos teendők állanak, ezzel Összefüggésben á jogi szabályozás néhány kérdéséről kívánok beszélni — kezdte bfeszédét. A párt IX. kongresszusa és a Központi Bizottságnak áz új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos határozatai világosan megadják a reform koncepcióját. Részletes kidolgozása, bevezetése és gyakorlati megvalósítása valamennyi társadalmi és állami szerv összehangolt, céltudatos munkáját követéli meg. Ebben fontos helyet foglal el a Jogi szabályozás rendszeré, hiszen az új gazdasági irányítás Számos eleme jogszabályok révért, jogi keretek között Valósul meg és érvényesül. A munkálatok két Irányban folynak: egyrészt kialakítottuk azokat a jogi koncepciókat, elveket, amelyeket eZ évben és a későbbiek Során is érvényesítünk a jogszabálytervezetek kidolgozásában. Másrészt foglalkozunk azokkal a kérdésekkel, amelyeket jogi vonatkozásban — majd több gyakorlati tapasztalat alapján is — a későbbiekben meg kell oldani. Az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos jogi szabályozás nem mennyiségi kérdés, jelentőségét tehát nein a kiaüdtt jogszabályok számával mérhetjük le. íerjnészetesen a konkrét kérdések szükséges szabályozásának elmaradása vagy elhanyagolása éppen olyan hiba volna, mint a túlszabályozás. Az előbbi bizonytalanságot, az Utóbbi pedig indokolatlan kötöttségeket eredményezne, amely megtörhetné a kezdeményezést s bürokratikus magatartásra ösztönözne. A gazdaságirányítás új rendszerében érvényesülő újszerű központi irányítás és á szocialista piac aktív szerepe előtérbe helyezi a termelő és a felhasználó között az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi jellegű kapcsolatot. Á joghák az lesz áz egyik fontos feladata, hogy a vállalatoknak széles lehetőséget adjon; a különböző szerződésfajták közül kiválaszthassák a számukra leginkább megfelelőt. A gazdálkodó egységek egymással való kapcsolatában, de általában is hangsúlyozzuk a gazdasági élet közgazdasági eszközökkel való irányításának elsődlegességét. A jog, mint. adminisztratív eszköz, másodlagos SZerepat tölt be. A két tényező persze azonos kölcsönhatásban érvényesülhet csupán, egyik á másikat kiegészíti. Az új gazdasági mechanizmus nemcsak a gazdálkodó szervezeteket és ezen belül a gazdálkodó egységeket érinti, hanem közvetlenül az embereket is. Ebből a jogi szabályozás számára több következtetés adódik. A párt következetesen hangsúlyozza és politikájában messzemenően érvényesíti a dolgozó ember, javát, boldogulását. Nem feledkezhetünk meg ezután sem arról, hogy a munkát az új gazdasági mechanizmus körülményei között is az ember végzi, aki a szocialista társadalom és a vállalati kollektíva egyenjogú tágja, akinek a munka nemcsak megélhetését biztosítja, de mindinkább életének fontos belső tartalmává vdiik. Ä jogi szabályozásnál e tényezőket tnesszémenően figyelembe kell venni, A jog eszközeivel biztosítani kell a jövőben is a derhök- ratizmus fejlesztését, az egyén és a kollektívák fokozott aktlvlzálódijsdhak feltételeit, lehetőségeit. Egész társadalmi életünkre, rendszerürikre jellemző a szocialista törvényesség, s ezt következetesen érvé- nyesítenühk kell a jövőben is minden területen. Á szocialista törvényesség megkívánja, hogy követeljük tneg és biztosítsuk is áz érvényben lévő jogszabályok maradéktalan betartását és betartatását. Ez minden állampolgár és kollektíva, állami szerv alapvető kötelességei közé tartozik. Borbély Jánosáé Szabolcs megyei képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! _ Nagy örömmel hallgattam a kormány beszámolóját. Jó érzés így összefoglalva megismerni népgazdaságunk eredményeit. Örvendetes, hogy pártunk IX. Kbngrész- szusának határozatait igen riJVíd időn belül követték a különböző állami döntések, ami egyben azt Is jelétül, hogy hazánkban a párt- és a kormány álláspontja egységes, s a kimondott szavakat határozott tettek követik. Megyénk lakossága számára különösen jelentősek a mezőgazdaság fejlesztését Célzó intézkedések. Utálnék a termelőszövetkezetek új nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerére, a termelőszövetkezetekben dolgozó nők számára i§ igen kedvező gyermek gondozási segély bevezetésére. Jó magam mint édesanya. a gyermekgondozási segély rendszerét külön is ki szeretném emelni, mért ebben áz anyák irSht megnyilvánuló szerető gondoskodást látom, fez az intézkedés méginkább elmélyíti itt a meggyőződésünket, hogy szocialista hazánkban valóban legfőbb érték az ember. A mezőgazdaságot érintő kormányintézkedéseknek már számszerűen lemérhető eredményei js vannak megyénkben. Az emberek bizalma megSzlláfdüit a közük ságok iránt, bíznak a sZovetkezetek fejlődésében, jövőjében. Néhány hónap leforgása alatt Szabolcs-Szatmár megye termelőszövetkezetei több mint ötezer új tagot vettek, fel. közülük több mint 3300-an fiatalok, negyven éven aluliak. Úgy Vélem. nem kell külön hangsúlyoznom, milyen nagy a jelentősége szövetkezetem«, erősödésének. fiátíúodásá- nak. A fiatalok jelentős része ma már életcéljának tekinti a mezőgazdasági munkát, Igyekszik minél több ismeretet szerezni. A vezetők feladata támogatni ezeket a dolgozókat, megteremteni mindenütt a mezőgazdasági Szakemberképzés feltételeit A képviselőnő ezután a megye néhány problémáját tárta az országgyűlés elé. Kérte. hogy ha az ország anyagi ereje ezt lehetővé részi, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat a mezőgazdaságban is emeljék máid az ipart dolgozóknak nyújtott szolgáltatások színvonalára. Szóvá tette azt is, flőgy a nyugdijak kiszámításánál helyesebb volna, ha nem az Utolsó öt, hanem fiz év átlagát vennék alapúi, mert a nyugdíj előtti utolsó esztendőkben közismertén már kisebb az eftibefek mühka- RépésSége, tehát keresete ;s, így méltánytalanul alacsonyabb a nyugdíj. — Körzetünk és megyénk dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy minél jobb termelési eredményeket érjenek el — mondotta. Ehhez hoZzátehetém, hogy az illetékes megyei vezetők is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy ebben a törekvésükben a dolgozókat támogassák. Az új gazda- ságirányttásr rendszer lehetőségeit, a nagyobb önálló- Ságot felhasználva az eddi« gieknél is nagyobb sikeré két kívánunk elérni,.. Az országgyűlés ma.,.délelőtt Tú órakor a kormány beszámolója feletti vitává folytatja munkáját.