Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-07 / 158. szám
XXIV. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Ára: 50 fillér 1967. JÜLIUS 7, PÉNTEK A Minisztertanács határozata 1 millió 600 ezer dolgozó munkaidejének csökkentéséről, a mezőgazdasági termékek iorgalmának és telvásárlásának új rendjéről A kormány Tájékoztatást Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány elnöke beszámolt az általa vezetett delegációnak az ENSZ rendkívüli ülésszakán kifejtett tevékenységéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatai alapján a Minisztertanács határozatot hozott arra, hogy 1968. július 1-től a népgazdaság mely ágazataiban és milyen feltételekkel lehet megvalósítani a munkaidő általános csökkentését. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a SZÖVOSZ elnöke közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának 1968. január 1-évei életbe lépő új rendjére. A kohó- és gépipari miniszter előterjesztésének megfelelően a kormány megállapította a minisztérium hatáskörét és feladatait. Az országos vízügyi fő- igazgatóság vezetőjének javaslatára a kormány határozatot hozott a vízügyi ágazat országos hatáskörű szervéről és az ágazati irányítási jogkör gyakorlásáról. Az építésügyi és városfeji lesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány a megszüntetett áruraktározási és helyiséggazdálkodási hivatal helyiséggazdálkodási ügykörét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumra ruházta. A Minisztertanács az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség elnökének előterjesztésére bővítette a bánya- hatóság szakfelügyeleti hatáskörét oly módon, hogy ez a jövőben kiterjed a nem ásványi nyersanyagok kitermelésére irányuló, bányászati technológiával végzett tevékenység, valamint a megszüntetett bányák nyit- vamaradó térségeinek biztonsági szakfelügyeletére is. A Minisztertanács tanácsszervek osztálya vezetőjének előterjesztésére a kormány rendeletet hozott a hatósági- bizonyítványok kiadásának rendezésére. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt Áttérés a 44 órás munkahétre . A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán hozott határozatnak megfelelően a munkaidő csökkentésére javaslatokat dolgozott ki és terjesztett a Minisztertanács elé a munkaügyi miniszter és a SZOT elnöksége. Az előterjesztés alapján hozott kormányhatározat többek között az alábbiak szerint szabályozza a munkaidő csökkentésének körét és mértékét: Heti 44 órára csökkenthetik a munkaidőt az ipari és az építőipari ágazatokba tartozó összes állami vállalatok és szövetkezetek, továbbá a többi ágazatba tartozó ipari és építőipari vállalatok, valamint az ezekhez hasonló jellegű tevékenységet folytató, önállóan elkülöníthető nagyobb gyáregységek, üzemek. A munkaidő csökkentése ezeken a területeken a bérből és fizetésből élőknek mintegy felére, körülbelül I millió 600 ezer dolgozóra vonatkozik. A 44 órás munkahétre való áttérés nem egy időpontban, hanem két és fél év alatt, 1968. július 1-e * és 1970. december 31-e között történik — attól függően, hogy az egyes vállalatok mikorra teremtik meg a munkaidő csökkentéséhez szükséges előírt feltételeket. A munkaidő csökkentését ugyanis a vállalatoknak belső tartalékaik felhasználásával, önerőből kell megvalósítaniuk. A kormány határozata a továbbiakban előírja, hogy a heti munkaidő akkor csökkenthető 44 órára, ha ez nem befolyásolja hátrányosan a vállalat fejlődését, a termelés, a termelékenység, az önköltség és a kapacitáskihasználás alakulását, valamint a népgazdasági igények kielégítését; nem okoz zavarokat más vállalatok és intézmények működésében és a lakosság részére végzendő szolgáltatásokban; s végezetül: ha biztosítani tudják, hogy a rövidebb munkaidő ellenére sem csökken az érintett dolgozók bére, keresete. E feltételek megvalósítása esetén a folyamatosan, illetve három műszakban termelő üzemekben az átlagos heti munkaidő 42— 44 óra között (tört óraszámban is) megállapítható. A közlekedés és mező- gazdaság néhány területén a heti munkaidő jelenleg még rendszeresen meghaladja a 48 órát. Ezért a közlekedésben az előirányzott és folyamatban lévő rekonstrukciók felhasználásával, a szervezési és vezénylési rendszer tökéletesítésével és egyéb intézkedésekkel, az állami mező- gazdaságban pedig az idényszerüséghez jobban igazodó szervezéssel és munkaidő beosztással törekedni kell a 48 óránál magasabb munkaidő csökkentésére. Ez a munkaidő rövidítés további 350 ezer dolgozót érint. Az elmúlt években az egészségre ártalmas munkakörök többségében bevezettek a 36—42 órás munkahetet. 1970. végéig — összehangolva az általános munkaidőcsökkentéssel — e területen is be kell fejezni a munkaidőrövidítést. Ennek megfelelően azokban az üzemrészekben és műhelyekben, ahol az egészségi ártalom miatt a többség heti 40—42 órában dolgozik és a különböző munkaidő szervezési nehézségeket okozna, ott a többi dolgozó munkaideje is ugyanennyi órára csökkenthető. A rövidített munkaidőre való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében a vállalatoknak — a központi irányelvek alapján — felkészülési tervet kell kidolgozniuk, s ezt egyeztetniük kell az illetékes tanácsokkal, közlekedési és energiaszolgáltatási szervekkel. A vállalatok felkészülési tervüket a munkaidőcsökkentés tervezett időpontja előtt legalább negyedévvel nyújtsák be irányító hatóságuknak, amely — az illetékes szak- szervezetekkel egyetértésben t— a tervre két hóna- non belül észrevételt tehet. A határozat kimondja: a felügyeleti hatóságoknak december 31-ig kell kijelölniük azokat az ipari és építőipari vállalatokat, egységeket, amelyekre vonatkozik a munkaidő csökkentésének a lehetősége. A szövetkezeti iparban és építőiparban a munkaidőcsökkentés előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokat — a munkaügyi miniszterrel egyetértésben — az OKISZ elnöke szabályozza Bővül a mezőgazdasági termékek értékesítési rendszere A mezőgazdasági termékek forgalmának és felvásárlásának 1968. január 1- től érvénybe lépő új rendjét a Minisztertanács többek között az alábbiakban határozta meg: A termelők — a közellátás és az export szempontjából korlátozott forgalmú cikkek kivételével — a maguk termelte mezőgazdasági termékeket megkötöttség nélkül bárkinek eladhatják. Korlátozott forgalmú cikkek maradnak: a kenyérgabona, a vágómarha, a vágóborjú, a vágósertés, a dohány, a nyersbőr (ló, szarvasmarha, juh, kecske és közfogyasztásra levágott sertés bőre), a nyersgyapjú és a fűszerpaprika. A termelőszövetkezetek a tagjaik háztáji gazdaságából származó termékeket is értékesíthetik. A termelők közvetlenül eladhatják termékeiket — előzetesen kötött értékesítési szerződéssel vagy anélkül — élelmiszerek forgalomba hozatalával, feldolgozásával foglalkozó állami és szövetkezeti, kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari, külkereskedelmi vállalatoknak, fegyveres testületeknek, közületiknek, intézményeknek, magánkereskedőknek, illetve külön engedély alapján (ha ex- portjogot kapnak) külföldi vevőknek, vagy — mennyiségi és ármegkötés nélkül — más mezőgazdasági termelő üzemeknek és fogyasztóknak. A mezőgazdasági nagyüzemek (állami gazdaságok, mezőgazdasági termelőszövetkezetek) nyílt árusítás; üzletet is létesíthetnek, ahol a szükséges választék biztosítására saját termékeiken kívül más termelőktől származó árut is forgalomba hozhatnak: A kormány határozata kimondja, hogy a mezőgazda- sági termékek rugalmas áruforgalmát akadályozó adminisztratív kötöttségeket meg kell szüntetni. Ha azonban a lakosság ellátása, a központi árualapok biztosítása szükségessé teszi, a kormány által meghatározott keretek -között a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — átmenetileg korlátozhatja, illetve engedélyhez kötheti egyes mezőgazdasági termékek forgalmát és szállítását. A lakosság egyenletes élelmiszerellátásának biztosítása érdekében a feldolgozó és felvásárló állami vállalatok kizárólagos jogot kapnak a korlátozott forgalmú cikkek felvásárlására. Ezeket a cikkeket a termelők csak a kijelölt feldolgozó és felvásárló vállalatoknak adhatják el. Ez a megkötés nem vonatkozik arra az esetre, ha a termelő más termelő üzemnek ad el kenyérgabonát vagy sertést, vagy ha a termelő közvetlenül a fogyasztóknak ad el a saját szükségleteiket kielégítő mennyiségű termékeit. A nagy fogyasztó közüle- tek (kórházak, laktanyák, üdülők, szociális otthonok, üzemi konyhák, stb.) továbbá a bej- és külkereskedelmi, valamint a vendéglátóipari vállalatok a korlátozott forgalmú cikkek kivételével bármilyen mezőgazdasági terméket vásárolhatnak a termelőktől. Az értékesítési szerződéses rendszert ki kell terjeszteni az állami gazdaságok áru- kapcsolataira, a nagy fogyasztó közületek, a bel- és külkereskedelmi, a vendéglátóipari vállalatok és a termelők között létesített áru- kapcsolatokra is. A tartós árukapcsolatok előmozdítása érdekében továbbra is lehetővé kell tenni több éves szerződések kötését. 1968. július 1-töl a földadót nem természetben, hanem készpénzben kell kiegyenlíteni, de a cséplőgépkeresetet, valamint az őrlési és darálási vámot átmenetileg továbbra is természetben kell fizetni. Gyorsan és minél kisebb veszteséggel takarítsuk be a gabonát A MEDOSZ, a KISZ KB és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa versenyfelhívása Az ország mintegy 3 millió holdnyi gabonatermő területen kasza alá érett a tavalyinál is gazdagabb termés Az utóbbi napokban már nemcsak az őszi árpát, de a rozsot, és a búzát is teljes erővel vágták, csépelték a gépesített betakarító brigádok. A gabonabetakarítás optimális ideje a mi éghajlati viszonyaink mellett 12—14 nap. Ennél azonban még jóval hosszabb ideig tart a betakarítás, mivela szükségesnél kevesebb a gabonakombájnunk. Éppen ezért jó szervező és irányító munkával, a gépek megfelelő átcsoportosításával kell elsősorban rövidíteni a betakarítási időt, csökkenteni a betakarítási veszteségeket. A MEDOSZ elnöksége a KISZ Központi Bizottságával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa titkárságával egyetértésben arra kéri fel az állami gazdaságok, a gép- és gépjavító állomások, valamint a termelőszövetkezetek kombájnvezetőit, arató- és szalmabálázó gépek vezetőit, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére szervezett jubileumi munkaverseny keretén belül — felelevenítve a betakarítási verseny eddigi szép hagyományait — kezdeményezzenek széles körű versenyt, segítsék elő a betakarítás meggyorsítását, hogy minél hamarabb, s minél kisebb veszteséggel magtárakba kerüljön az idei gabonatermés. A verseny célja, s egyúttal feltétele is, a kombájnoknál az üzemi minőségi előírások megtartása mellett a legmagasabb mázsateljesítmény elérése, a kombájnok törés nélküli üzemeltetése, valamint az előírt üzemveszteségi normák megtartása. Az arató- és bálázó gépeknél a legmagasabb területi teljesítményt értékeli k. A verseny befejező napja augusztus 20. A teljesítményeket az állami gazdaságokban, a gép- és gépjavító állomásokon és a termelőszövetkezetekben egyaránt augusztus 25-ig kell értékelni. A verseny befejeztével az illetékes vezető szervekkel egyetértésben az eddig szokásos módon jutalmazzák a megyékben a legjobb eredményt elért kombájnvezetőket arató- és bálázógép vezetőket. A felhívás felkéri az állami gazdaságok, gép- és gépjavító állomások, valamint a termelőszövetkezet vezetőit, szakszervezeti és KISZ-bizottságait, továbbá az illetékes megyei szerveket, hogy minden erővel segítsék a gabonabetakarításban dolgozókat; gondoskodjanak ellátásukról, pihenésükről és a biztonságos munkafeltételekről. Biszku Béla elvtárs látogatása a városi tanácson Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön délelőtt Kállai Sándor elv- társnak, a megyei pártbizottság titkárának és Murczkó Károly elvtársnak, a városi pártbizottság első titkárának társaságában látogatást tett a Nyíregyházi Városi Tanácson. Biszku elvtársat és kíséretét Btró László • elvtárs, a városi tanács vb elnöke fogadta. Biszku elvtárs a városi tanács Vezetőivel tanácstagokkal baráti beszélgetést folytatott az időszerű várospolitikai és városfejlesztési kérdésekről. Ankét az anyagi érdekeltség és munkaerőgazdálkodás problémáiról Csütörtökön Nyíregyházán a sóstói Krúdy-szálló nagytermében ankéton vettek részt Szabolcs-Szatmár megye tanácsi vállalatainak igazgatói, főmérnökei, főkönyvelői, a párt és szak- szervezeti szervek vezetői és a munkaügyi vezetők. A tanácskozáson Nemes Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium bér- és munkaerőgazdálkodási főosztálya elvi osztályának vezetője tartott előadást a gazdaságirányítás új rendszerének néhány fontos kérdéséről. Ismertette a Központi Bizottságnak a gazdasági reformmal kapcsolatos határozata alapján a vállalatok bérügyi, munkaügyi feladatait. Részletesen elemezte, hogy az elkövetkező öl és fél hónap alatt milyen területeken kell meggyorsítani a felkészülést. Szólt a munkajogi rendelkezésekről, a minisztériumi és a tanácsi vállalatok lehetőségeiről a jövőben. A nagy érdeklődéssel fogadott előadást számos kérdés követte, amelyekre Pongrácz László válaszolt. Ezután Nemes Imre ismertette a helyiipari vállalatok vezetőinek tennivalóit a felkészülés időszakában. Megalakult a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének előkészítő bizottsága Csütörtökön Nyíregyházán megalakult a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetségének az előkészítő bizottsága. A jelenlévők előtt dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökh. tartott tájékoztatót, ismertette az előkészítő bizottság feladatait. Elmondta, hogy a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége az azt létrehozó szövetkezetek társadalmi, együttműködési és képviseleti szerve lesz. E területen 84 termelőszövetkezet és 16 tszcs gazdálkodik mintegy 263 441 hold földön. A szövetségek megalakításához e területen működő közös gazdaságoknak mintegy 70 százalékának az önkéntes csatlakozása szükséges, de az a cél, hogy minden tsz és Iszcs tagja legyen. Ezt követően megválasztották a területi tsz-szövet- ség előkészítő bizottságának 14 tagját. Elnöknek Horváth Jánost, a nyíregyházi Ság- vári Tsz elnökét választották. Ezzel megkezdte munkáját a Tisza menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének előkészítő bizottsága.
