Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-26 / 174. szám
A SZÖVETKEZETI IPAR MEGYEI TERMÉKKIÁLLÍTÁSÁN Szakmunkásképzés — magasabb szinten Csökken a „Jó kezű" mindenhez értő szakmunkások száma. Egyre kevesebben vannak, s most — némi joggal — sokan már attól tartanak, hogy a fiatalok végleg eltűnnek majd az utánpótlás tagjai sorából. S még jó, ha csak ezek a mindenhez értő, nagyon ügyes mesterek tűnnek el; de holnap már egyszerűen a mesterség rutinjával rendelkező ifjú szakemberek is eltűnhetnek — vélik egyesek. Nem hinném, hogy manapság ne kerülnének ki ügyes kezű mesteremberek a fiatalok közül. A fokozott aggodalomra viszont az adott látszólagos okot, hogy rövidesen bevezetik az emelt színtű szakmunkásképzést. Ez — sok minden más mellett — annyit jelent, hogy a Munkaügyi Minisztérium intézeteiben általában több lesz az elméleti órák száma kevesebb a gyakorlaté. így például a gép- alkatrész és szerelés elmégyelmet. Manapság egy szakmunkásnak legalább tízévenként ismét és újra meg kell tanulnia saját szakmáját. Nem mindent, de nagyobbrészt éppen azokat a reflexeket, beidegződéseket kell újakkal felcserélnie, amelyek a gyakorlati munkából adódnak. A technika mai tempója mellet legalább tízévenként — van, ahol gyorsabban — elavulnak a gépek, berendezések, a kiszolgáló eszközök, s újakkal kell felcserélni azokat. Az új fogásokat, munkafolyamatokat, technológiákat pedig meg kell tanulni. Ez a fejlődés egyre inkább kikapcsolja a kezet, s egyre jobban igénybe veszi az agyat. Közismert igazsága fejlődő századunknak, hogy fokozatosan változik az ipari munka jellege. Indokolt tehát, hogy ebből a megfelelő tanulságokat az ipari szakoktatás is levonja. Végül még egy fontos körülmény. A világon mindenütt nagy gondot okoz, hogy a túlságosan specializálódott szakképzés miatt egy-egy szakmunkás nehezen mozog a szakmán belül is, hiszen speciális szak- képzettsége erősen köti egyes technológiákhoz. Most azonban nálunk is áttérnek a szakmunkásképzésnek egy olyan formájára, amely nemcsak egyetlen, hanem bizonyos szakcsoportokhoz t ad alapképzést, s így már az indulásnál, de később is, könnyebb munkahelyet találni, vagy változtatni az ifjú szakmunkásnak. Az ilyen elképzelés természetesen nagyobb elméleti tudást követel, s ez már önmagában is indokolja az oktatási arányok megváltoztatását. Mindenki tudja például, hogy egy mérnök az egyetem után sok mindenhez ért általánosságban, mégis bele kell tanulnia egy adott munkahely speciális feladataiba. Valami ilyesmiről van szó a szakmunkásképzésben is. (B. L.) Megkezdődtek az üzletkötések Megyei megrendelés csak Owdnpenl és Békés megye után? Nagy sikert arat a Fehérgyarmati Ruházati Ktsz kiállított modellje a közönség körében. _ Foto: Hammel József letl tantárgyát valamennyi gépgyártó szakmában tanítják majd. Hasonlóképpen minden ipari jellegű tanintézetben elektrotechnikát is kell tanulniok a fiataloknak. Valamelyest növekszik az úgynevezett közműveltsé- ségi tárgyak — tehát magyar nyelv és irodalom és a matematika — óraszáma is. Ennek megfelelően a műhely- és üzemi gyakorlatok Ideje — különböző mértékben esökken. A szakmunkásiskola után viszont nem kell élőiről kezdeni a tanulást az érettségihez: tehát megszűnik az iparita- nuló-képzés zsákutca jellege. Mert eddig, az ipari tanul ó-kép zés során „áttanult éveket” nem ismerték el, ha tovább akart tanulni a fiatal szakmunkás. Ezután — az alaposabb elméleti képzés eredményeképpen — olyan tanfolyamon vehet részt a továbbtanulni vágyó fiatal, amely két év alatt érettségihez juttatja. Heti tizenhat órát kell itt tanulni, s ebből tizenhárom órán szakmai elméleti ismeretekkel foglalkoznak, három órát pedig ismét köz- művelődési tárgyakra fordítanak. Szép, szép — válaszolhatják erre gyárakban, üzemekben —, csak ezután ki fog dolgozni? Amúgy hagyományosan: a maga két kezével? A válasz bizony nem is olyan egyszerű, mert az igaz ugyan, hogy a fiatal munkáskezek adottak, de ml lesz akkor, ha ezek a kezek nem „szoknak" a munkához? Először Is le kell szögezni, hogy azért továbbra Is járnak majd tanműhelybe, üzemi gyakorlatra ezek a fiatalok — csak valamivel kevesebbet, mint korábban. Hiszen a heti négy nap továbbra Is arra való, hogy gyakorlati foglalkozásokon vegyenek részt. A manuális, tehát a effektiv kézi munkára való előkészítés eddig a szakmák többségében a képzési idő nyolcvan százalékát tette ki. Most, némi eltéréssel, általában hatvan százalék marad a munkafolyamatok gyakorlására; ez az idő elegendő egy-egy szakma megtanulásához. Másodszor egy világjelenségre kell felhívni a fiGazdát keres egy tanya jövője Egy 240 lelkes szabolcsi tanya jövője gazdát keres. A A Vaja . melletti Boglya tanyáról van szó, s hogy az előbbi mondatnak bizarrsága ellenére mennyire van alapja azt néhány tény igazolja: a település fejlesztéséről a községi tanács lemondott, mert a terület egy állami gazdaság üzemegységéé. Az állami gazdaság tesz ugyan egyet s mást a lakosok kuturáltabb élet- körülményeinek megteremtéséért — saját dolgozóiról van szó. A múlt évek során felvetődött egy gondolat s ezzel a mai napig is foglalkoznak: érdemes-e fejleszteni a tanyát vagy sem? A községi tanács elgondolása a következő évtizedek perspektívájában az, hogy szeretné betelepíteni a községbe Boglya tanya lakóit — házhelyek biztosításával és OTP-hiteles építéssel. Az állami gazdaság — a hodászi központ — azonban igyekszik e tanyát továbbra is idekötni. Az első mondat értelme tehát megfordulhat: a boglyaiak jövőjét két helyről is egyengetik — de kétféle módon. A felszabadulás előtt a tanya lakosai valamennyien uradalmi cselédek voltak. Itt még törpebirtokos sem éli. A földosztáskor valamennyien kaptak az egykori Mándi uradalomból néhány holdat, s 1952-ben két család kivételével bevitték földjüket az állami gazdaságba. A kitűnő dohánytermesztő hagyományokkal rendelkező településen megalakult a gazdaság azóta sok-sok oklevéllel kitüntetett üzemegysége. Boglya tanya népe — a lakosság 90 százaléka a gazdaságban dolgozik — havi fizetésből élő mezőgazdasági munkássá vált Ennyit e munkáslakta tanya múltjárói, s ez a jövőt is meghatározhatja— A vajai elgondolásokban az is felvetődött, hogy a tanya lakóinak át kellene kerülniük a termelőszövetkezethez. 8 ez egyik első lépése a 240 lakó vajai beköltözésének. A tanács egy éven belül megoldaná az esetleg betelepülni szándékozók telekproblémáját. Ez utóbbiról Simon István boglyái tanácstag így szóit; — Ismerem választóim, e tanya lakosainak véleményét- A beköltözéstől a legtöbben idegenkednek. Attól tartunk, hogy a községben elszórtan kapnánk házhelyeket, s akiktől kisajátítják azokat, nehéz lenne megtalálnunk a békességet. Ha már mindenképpen amellett döntenek majd, hogy felszámolják a tanyát, szívesebben építkeznénk a községben számunkra kijelölt nagyobb területen. Talán az emeletes lakások építése — kisebb nagyságú telekigénnyel — sem lenne utópia. A mezőgazdasági munkások munkaadója másfél évtizede a Hodiászi Állami Gazdaság. Turóczi Sándor üzemegységvezető a maradás-beköltözés gondolatához a következőket fűzte hozzá: — A lakosság itt akar maradni. Az állami gazdaság 1500 forintos havi állagfizetést biztosit. Szezonban kétezret is keresnek. Innen alig van máshova eljáró munkás. Talán mindössze ketten „ingáznak”. Az asz- szonyok foglalkoztatását is megoldottuk. Nincs villany a tanyában. A kutak többsége fertőzött, mégis fogyasztják a vizüket. A kis vegyesboltban nem lehet kenyeret és péksüteményt kapni, gyenge az áruellátás az itt így igényelt konzervekből. A bekötő út — sárga homokfolyam — ősztől tavaszig szinte járhatatlan. Nem egy asszony szült itt útban a kórház felé. Zákány György tanyai lakos: — Családonként több mint 300 forintot fizetünk a községfejlesztési alapba. Kétségtelen, hogy Vaja szépen fejlődik, de itt nálunk évek óta nem csináltak semmit. Turóczi Sándor üzemvezető: — Szeptemberben az állami gazdaság bekötteti itt a villanyt. A tervekben szerepei egy hideglevegős szénaszárító építése. A régi szeszgyár épületében kultijr- helyiséget, irodákat rendezünk majd be. Szó volt itt új házak építéséről is: az állami gazdasági dolgozók új kedvezményeit érvényesítve. A villanyhoz egy tv-t is Ígért a gazdaság a Boglya tanyaiaknak. Korábban pedig egy színpadot építettünk itt a fiataloknak. összetett, sokoldalú gondok ezek — egy munkáslakta tanya gondjai. A tanya léte—nemléte, jelene—jövője áll a középpontban. Kategorikus kijelentésekkel itt nem lehet dönteni; alaposan meg kell ismerni elsősorban az itt lakók véleményét, szándékát. S e véleményekre alapozva a két „gazdának” — a munkaadó gazdaságnak és a közigazgatási terület szerinti tanácsnak — olyan közös távlati tervet kellene kidolgoznia, a kofa és a gazdaság költségvetésének összehangolásával, amely e 240 Boglya tanyai mezőgazdasági munkás kulturáltabb életkörülményeit szolgálná a jövőben. Szilágyi Szabolcs Qnlt&yititébati Kél kombájn halad a szöszösbükköny-táblában. Az akácfasor kevés hűvöst adó árnyékában ott áll a tsz- elnök, a főagronómus, a növénytermesztő brigádvezető és ott pihen a kombájnos Duka Miklós. A föagronó- mus éppen azt meséli, hogy arrébb meglepett két öregasszonyt, nézték az aratást. Kérdezte őket, hogy tetszenek a gépek, s a két néni hosszúra nyújtott „hát” szóval összenevetett. A kombájnokra a nyírp'lisi Vörös Zászló Tsz valamennyi tag-, ja igen büszke. Közrejátszik ebben, hogy a két gép közül egy már az övék, idén vár sárolták. De vettek egy bálázót is. Büszkék kombáj- nosaikra is. Különösen arra, aki éppen ott az akácfasorban pihen. 13 éve kombájnol. Amíg a segédvezető egy-két kort fordul, addig kifújja magát. Régebben, a korábbi években Duka Miklós nemigen adta ki kezéből a kombájn kormánykerekét. Legalább is tartósan nem. Valahányszor váltásra került sor, pár percen belül már reszketett az idegességtől, nehogy baja legyen a gépnek. Csak akkor nyugodott meg, ha újra őt lepte a por. ha ő hgUotta a motor zúgását, a szíjak és fogaskerekek erőlködését. Most nyugodtan néz a tábla felé. A buckák emelkedőjén néha megáll ugyan a kombájn, pörög a homokban a kerék, de Duka Miklós tudja, nem lehet baj. Még csak pár napja, hogy a megyei KISZÖV rendezésében megnyílt Nyíregyházán a szövetkezeti ipar több, mint háromszáz termékét bemutató kiállítás. Ennek ellenére máris megállapítható, hogy a termékkiállítás elérte célját. Bizonyítja ezt a sok ezer látogató, valamint a kereskedelmi szakemberek érdeklődése is. A kereskedelem látogatása konkrét formában már az üzletkötésekben is jelentkezik. A SZÖVOSZ felügyelete alá tartozó fővárosi FÖLDSZÖV Áru Nagykereskedelmi Vállalat érdeklődését például a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz Új terméke a kézi hajtású kukoricamorzsoló, és a szintén kézi hajtású kukoricadaráló keltette fel. A vállalat képviselői a ktsz jövő évi teljes kapacitásának megfelelő mennyiségre kötöttek szállítási szerződést. Megállapodás jött létre fémtömegcikkek gyártására, illetve szállítására a Nagy- kallói Fémtömegcikk Ktsz és a Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat között. A megrendelt árit értéke másfél millió forint. Változatlan az érdeklődés a textil, bőr-, bőrdíszmű, a népművészeti- és háziipari termékek és bútorok iránt, sok érdekességet tartogat a vasipar is. A megyei kereskedelmi szerveket elsősorban a bútorok érdeklik. Konkrét megállapodást kötött már előzőleg a MÉSZÖV a Ti- szalöki Vegyes Ktsz-szel360 konyhagamitura szállítására, melyből kétszázat már meg is kaptak. Újabb kilátásba helyezett megrendelésük; a plesztipa színezésű új konyhagamiturára és ezer darab — a kiállításon bemutatott — előszobafalra vonatkozik. A MÉSZÖV arA vezetőrészen szőke, nyúlánk termetű fiatalember áll. Furcsa fiatalember. Jólesett, amikor megtudta, hogy ez a egyetemista a gépjavító állomáson határozottan azt kérte, hozzá osszák be, hozzá, PwHa kom báj noshoz. Nemcsak azért, mert vele sokat lehet keresni, de azért is, mert tanulni akar tőle. Egy egyetemista tőle tanul? Hát, hogy hogyan lehet a gépet kezelni és szeretni és hogyan lehet dolgozni azt megtanulhatja a fiatalember. Mert nem véletlen, hogy tavaly is 509 holdat vágott Az egyetemistában nem csalódott. Megérdemelné a gyerek, hogy nyíltan, nevét említve beszéljenek róla, de hát nem lehet. Inkognitóban van. Ahogy p elmondta, valamelyik üzemben kellene most nyári gyakorlaton lennie, mert hogy ra törekedik, hogy a bútor- vásárlásra biztosított árualap feltöltését a megyéből biztosítsa. Ez évben mar a korábbi és most kötött megállapodások szerint ez az összeg már eléri a négymii. lió forintot. Jövőre a dupláját tervezik. Hasonló elgondolások vezetik a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereske. delmi Vállalat gazdasági Vezetőit. A kts»-ek aszta- , losipari termékeivel elégedettek. S bár konkrét megállapodás még nem történt, a jövőben elsősorban megyei termékekkel szeretnék feltölteni a bútorboltokat. Ezzel nemcsak jelentős szállítási költségeket takaríthatnak meg, hanem elkerülik az áru minőségi romlását is. Szakemberek körében nagy jövőt jósolnak a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Ktsz által, egy szabadalom alapján elkészült, turbulens áramlású hőcserélőnek. Ez a berendezés — a más rendszerűekkel szemben — lényegesen olcsóbb, és a hő- cserélési terület minden ágában rendkívül előnyösen alkalmazható. Belföldön, külföldön egyaránt nagy az érdeklődés iránta. Jelenleg a lengyeleknek készült belőle mintapéldány. Ha a sorozatgyártása megkezdődhet, több tízmilliós megrendelésekkel számolhatnak. Bár a kiállított termékek között nagy számban vannak még mintapéldányok, a kedvező üzletkötések esetén ezek sorozatgyártást már az év második felében megkezdheti a szövetkezeti ipar. Kissé furcsa azonban, hogy más megye, sőt Budapest kereskedelmi szerveinek konkrét megállapodásai mellett megyénkből még csak a MÉSZÖV jelentett be igényt a kiállított termékek vásárlására. Tóth Árpád műszaki szakmát tanul. De szereti a mezőgazdasági gépeket is. A kereset nem jön rögzül. A kombájnos és segédvezetője jól megértik egymást. Bár a fiú Miskolcról keveredett ide, otthon érezheti magát. Hajnalban egyszerre kelnek, megosztják a hajnali karbantartást, megosztják az aratást, megosztják az ebédet, vacsorát Duka Miklóst közben 85 foglalkoztatja, a fiú nem csalódhat, Tanulni akar, dolgozni akar. mindkettőből megkapja a részét. Éppen ezért a kombájnos úgy határozta, a tavalyi 500 holdra is rádolgoznak egy kJ* psit. Hátha a fiúnak éppen ruhára, s másra kell a pénz. Különben a szőke fiú nemigen beszédes. Inkább céltudatosan cselekszik. Dohát, az igazi munkásnak ez a sajátossága. s. a
