Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

A SZÖVETKEZETI IPAR MEGYEI TERMÉKKIÁLLÍTÁSÁN Szakmunkásképzés — magasabb szinten Csökken a „Jó kezű" mindenhez értő szakmun­kások száma. Egyre keve­sebben vannak, s most — némi joggal — sokan már attól tartanak, hogy a fiata­lok végleg eltűnnek majd az utánpótlás tagjai sorából. S még jó, ha csak ezek a mindenhez értő, nagyon ügyes mesterek tűnnek el; de holnap már egyszerűen a mesterség rutinjával ren­delkező ifjú szakemberek is eltűnhetnek — vélik egye­sek. Nem hinném, hogy ma­napság ne kerülnének ki ügyes kezű mesteremberek a fiatalok közül. A foko­zott aggodalomra viszont az adott látszólagos okot, hogy rövidesen bevezetik az emelt színtű szakmunkáskép­zést. Ez — sok minden más mellett — annyit jelent, hogy a Munkaügyi Minisz­térium intézeteiben általá­ban több lesz az elméleti órák száma kevesebb a gya­korlaté. így például a gép- alkatrész és szerelés elmé­gyelmet. Manapság egy szakmunkásnak legalább tíz­évenként ismét és újra meg kell tanulnia saját szak­máját. Nem mindent, de nagyobbrészt éppen azokat a reflexeket, beidegződése­ket kell újakkal felcserél­nie, amelyek a gyakorlati munkából adódnak. A technika mai tempója mel­let legalább tízévenként — van, ahol gyorsabban — elavulnak a gépek, beren­dezések, a kiszolgáló eszkö­zök, s újakkal kell felcserélni azokat. Az új fogásokat, munkafolyamatokat, techno­lógiákat pedig meg kell ta­nulni. Ez a fejlődés egyre inkább kikapcsolja a kezet, s egyre jobban igénybe ve­szi az agyat. Közismert igazsága fejlődő századunk­nak, hogy fokozatosan vál­tozik az ipari munka jelle­ge. Indokolt tehát, hogy eb­ből a megfelelő tanulságo­kat az ipari szakoktatás is levonja. Végül még egy fontos körülmény. A világon mindenütt nagy gondot okoz, hogy a túlságosan specializálódott szakképzés miatt egy-egy szakmunkás ne­hezen mozog a szakmán be­lül is, hiszen speciális szak- képzettsége erősen köti egyes technológiákhoz. Most azonban nálunk is áttérnek a szakmunkásképzésnek egy olyan formájára, amely nemcsak egyetlen, hanem bizonyos szakcsoportokhoz t ad alapképzést, s így már az indulásnál, de később is, könnyebb munkahelyet ta­lálni, vagy változtatni az ifjú szakmunkásnak. Az ilyen elképzelés természete­sen nagyobb elméleti tu­dást követel, s ez már ön­magában is indokolja az oktatási arányok megváltoz­tatását. Mindenki tudja például, hogy egy mérnök az egyetem után sok min­denhez ért általánosságban, mégis bele kell tanulnia egy adott munkahely spe­ciális feladataiba. Valami ilyesmiről van szó a szak­munkásképzésben is. (B. L.) Megkezdődtek az üzletkötések Megyei megrendelés csak Owdnpenl és Békés megye után? Nagy sikert arat a Fehérgyarmati Ruházati Ktsz kiállított modellje a közönség körében. _ Foto: Hammel József letl tantárgyát valamennyi gépgyártó szakmában tanít­ják majd. Hasonlóképpen minden ipari jellegű tanin­tézetben elektrotechnikát is kell tanulniok a fiatalok­nak. Valamelyest növekszik az úgynevezett közműveltsé- ségi tárgyak — tehát ma­gyar nyelv és irodalom és a matematika — óraszá­ma is. Ennek megfelelően a műhely- és üzemi gyakor­latok Ideje — különböző mértékben esökken. A szak­munkásiskola után viszont nem kell élőiről kezdeni a tanulást az érettségihez: te­hát megszűnik az iparita- nuló-képzés zsákutca jelle­ge. Mert eddig, az ipari ta­nul ó-kép zés során „áttanult éveket” nem ismerték el, ha tovább akart tanulni a fiatal szakmunkás. Ezután — az alaposabb elméleti képzés eredményeképpen — olyan tanfolyamon vehet részt a továbbtanulni vá­gyó fiatal, amely két év alatt érettségihez juttatja. Heti tizenhat órát kell itt tanulni, s ebből tizenhárom órán szakmai elméleti isme­retekkel foglalkoznak, há­rom órát pedig ismét köz- művelődési tárgyakra fordí­tanak. Szép, szép — válaszolhat­ják erre gyárakban, üze­mekben —, csak ezután ki fog dolgozni? Amúgy ha­gyományosan: a maga két kezével? A válasz bizony nem is olyan egyszerű, mert az igaz ugyan, hogy a fia­tal munkáskezek adottak, de ml lesz akkor, ha ezek a kezek nem „szoknak" a munkához? Először Is le kell szögez­ni, hogy azért továbbra Is járnak majd tanműhelybe, üzemi gyakorlatra ezek a fiatalok — csak valamivel kevesebbet, mint korábban. Hiszen a heti négy nap to­vábbra Is arra való, hogy gyakorlati foglalkozásokon vegyenek részt. A manuális, tehát a effektiv kézi mun­kára való előkészítés eddig a szakmák többségében a képzési idő nyolcvan száza­lékát tette ki. Most, némi eltéréssel, általában hatvan százalék marad a munkafo­lyamatok gyakorlására; ez az idő elegendő egy-egy szakma megtanulásához. Másodszor egy világje­lenségre kell felhívni a fi­Gazdát keres egy tanya jövője Egy 240 lelkes szabolcsi ta­nya jövője gazdát keres. A A Vaja . melletti Boglya ta­nyáról van szó, s hogy az előbbi mondatnak bizarrsága ellenére mennyire van alapja azt néhány tény iga­zolja: a település fejleszté­séről a községi tanács le­mondott, mert a terület egy állami gazdaság üzem­egységéé. Az állami gazda­ság tesz ugyan egyet s mást a lakosok kuturáltabb élet- körülményeinek megterem­téséért — saját dolgozóiról van szó. A múlt évek során felve­tődött egy gondolat s ezzel a mai napig is foglalkoznak: érdemes-e fejleszteni a ta­nyát vagy sem? A községi tanács elgondolása a kö­vetkező évtizedek perspektí­vájában az, hogy szeretné betelepíteni a községbe Boglya tanya lakóit — ház­helyek biztosításával és OTP-hiteles építéssel. Az állami gazdaság — a hodászi központ — azonban igyekszik e tanyát továbbra is idekötni. Az első mondat értelme tehát megfordul­hat: a boglyaiak jövőjét két helyről is egyengetik — de kétféle módon. A felszabadulás előtt a ta­nya lakosai valamennyien uradalmi cselédek voltak. Itt még törpebirtokos sem éli. A földosztáskor vala­mennyien kaptak az egykori Mándi uradalomból néhány holdat, s 1952-ben két csa­lád kivételével bevitték földjüket az állami gazda­ságba. A kitűnő dohányter­mesztő hagyományokkal rendelkező településen megalakult a gazdaság azó­ta sok-sok oklevéllel kitün­tetett üzemegysége. Boglya tanya népe — a lakosság 90 százaléka a gaz­daságban dolgozik — havi fizetésből élő mezőgazdasá­gi munkássá vált Ennyit e munkáslakta ta­nya múltjárói, s ez a jövőt is meghatározhatja— A vajai elgondolásokban az is felvetődött, hogy a tanya lakóinak át kellene kerülniük a termelőszövet­kezethez. 8 ez egyik első lé­pése a 240 lakó vajai be­költözésének. A tanács egy éven belül megoldaná az esetleg betelepülni szándéko­zók telekproblémáját. Ez utóbbiról Simon Ist­ván boglyái tanácstag így szóit; — Ismerem választóim, e tanya lakosainak vélemé­nyét- A beköltözéstől a leg­többen idegenkednek. Attól tartunk, hogy a községben elszórtan kapnánk házhelye­ket, s akiktől kisajátítják azokat, nehéz lenne megta­lálnunk a békességet. Ha már mindenképpen amellett döntenek majd, hogy felszá­molják a tanyát, szívesebben építkeznénk a községben számunkra kijelölt nagyobb területen. Talán az emeletes lakások építése — kisebb nagyságú telekigénnyel — sem lenne utópia. A mezőgazdasági munká­sok munkaadója másfél év­tizede a Hodiászi Állami Gazdaság. Turóczi Sándor üzemegységvezető a mara­dás-beköltözés gondolatához a következőket fűzte hozzá: — A lakosság itt akar maradni. Az állami gazdaság 1500 forintos havi állagfize­tést biztosit. Szezonban két­ezret is keresnek. Innen alig van máshova eljáró munkás. Talán mindössze ketten „ingáznak”. Az asz- szonyok foglalkoztatását is megoldottuk. Nincs villany a tanyában. A kutak többsége fertőzött, mégis fogyasztják a vizüket. A kis vegyesboltban nem lehet kenyeret és péksüte­ményt kapni, gyenge az áruellátás az itt így igé­nyelt konzervekből. A be­kötő út — sárga homokfo­lyam — ősztől tavaszig szinte járhatatlan. Nem egy asszony szült itt útban a kórház felé. Zákány György tanyai la­kos: — Családonként több mint 300 forintot fizetünk a községfejlesztési alapba. Kétségtelen, hogy Vaja szépen fejlődik, de itt ná­lunk évek óta nem csinál­tak semmit. Turóczi Sándor üzemveze­tő: — Szeptemberben az állami gazdaság bekötteti itt a villanyt. A tervekben szerepei egy hideglevegős szénaszárító építése. A régi szeszgyár épületében kultijr- helyiséget, irodákat rende­zünk majd be. Szó volt itt új házak építéséről is: az állami gazdasági dolgozók új kedvezményeit érvénye­sítve. A villanyhoz egy tv-t is Ígért a gazdaság a Bog­lya tanyaiaknak. Korábban pedig egy színpadot építet­tünk itt a fiataloknak. összetett, sokoldalú gon­dok ezek — egy munkáslak­ta tanya gondjai. A tanya léte—nemléte, jelene—jövője áll a középpontban. Katego­rikus kijelentésekkel itt nem lehet dönteni; alapo­san meg kell ismerni első­sorban az itt lakók véle­ményét, szándékát. S e vé­leményekre alapozva a két „gazdának” — a munkaadó gazdaságnak és a közigaz­gatási terület szerinti ta­nácsnak — olyan közös távlati tervet kellene ki­dolgoznia, a kofa és a gazdaság költségvetésének összehangolásával, amely e 240 Boglya tanyai mezőgaz­dasági munkás kulturáltabb életkörülményeit szolgálná a jövőben. Szilágyi Szabolcs Qnlt&yititébati Kél kombájn halad a szöszösbükköny-táblában. Az akácfasor kevés hűvöst adó árnyékában ott áll a tsz- elnök, a főagronómus, a nö­vénytermesztő brigádvezető és ott pihen a kombájnos Duka Miklós. A föagronó- mus éppen azt meséli, hogy arrébb meglepett két öreg­asszonyt, nézték az aratást. Kérdezte őket, hogy tetsze­nek a gépek, s a két néni hosszúra nyújtott „hát” szó­val összenevetett. A kom­bájnokra a nyírp'lisi Vörös Zászló Tsz valamennyi tag-, ja igen büszke. Közrejátszik ebben, hogy a két gép közül egy már az övék, idén vár sárolták. De vettek egy bá­lázót is. Büszkék kombáj- nosaikra is. Különösen arra, aki éppen ott az akácfasor­ban pihen. 13 éve kombáj­nol. Amíg a segédvezető egy-két kort fordul, addig kifújja magát. Régebben, a korábbi években Duka Miklós nem­igen adta ki kezéből a kom­bájn kormánykerekét. Leg­alább is tartósan nem. Va­lahányszor váltásra került sor, pár percen belül már reszketett az idegességtől, nehogy baja legyen a gép­nek. Csak akkor nyugodott meg, ha újra őt lepte a por. ha ő hgUotta a motor zúgá­sát, a szíjak és fogaskerekek erőlködését. Most nyugod­tan néz a tábla felé. A buc­kák emelkedőjén néha meg­áll ugyan a kombájn, pö­rög a homokban a kerék, de Duka Miklós tudja, nem lehet baj. Még csak pár napja, hogy a megyei KISZÖV rendezé­sében megnyílt Nyíregyhá­zán a szövetkezeti ipar több, mint háromszáz termékét bemutató kiállítás. Ennek ellenére máris megállapít­ható, hogy a termékkiállí­tás elérte célját. Bizonyítja ezt a sok ezer látogató, va­lamint a kereskedelmi szak­emberek érdeklődése is. A kereskedelem látogatása konkrét formában már az üzletkötésekben is jelentke­zik. A SZÖVOSZ felügyele­te alá tartozó fővárosi FÖLDSZÖV Áru Nagyke­reskedelmi Vállalat érdeklő­dését például a Kisvárdai Vas- és Gépipari Ktsz Új terméke a kézi hajtású ku­koricamorzsoló, és a szintén kézi hajtású kukoricadaráló keltette fel. A vállalat kép­viselői a ktsz jövő évi tel­jes kapacitásának megfelelő mennyiségre kötöttek szállí­tási szerződést. Megállapodás jött létre fémtömegcikkek gyártására, illetve szállítására a Nagy- kallói Fémtömegcikk Ktsz és a Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat között. A megren­delt árit értéke másfél mil­lió forint. Változatlan az érdeklődés a textil, bőr-, bőrdíszmű, a népművészeti- és háziipari termékek és bútorok iránt, sok érdekes­séget tartogat a vasipar is. A megyei kereskedelmi szerveket elsősorban a bú­torok érdeklik. Konkrét megállapodást kötött már előzőleg a MÉSZÖV a Ti- szalöki Vegyes Ktsz-szel360 konyhagamitura szállításá­ra, melyből kétszázat már meg is kaptak. Újabb kilá­tásba helyezett megrendelé­sük; a plesztipa színezésű új konyhagamiturára és ezer darab — a kiállításon bemutatott — előszobafalra vonatkozik. A MÉSZÖV ar­A vezetőrészen szőke, nyúlánk termetű fiatalem­ber áll. Furcsa fiatalember. Jólesett, amikor megtudta, hogy ez a egyetemista a gépjavító állomáson hatá­rozottan azt kérte, hozzá osszák be, hozzá, PwHa kom báj noshoz. Nemcsak azért, mert vele sokat lehet keresni, de azért is, mert tanulni akar tőle. Egy egye­temista tőle tanul? Hát, hogy hogyan lehet a gépet kezelni és szeretni és ho­gyan lehet dolgozni azt megtanulhatja a fiatalem­ber. Mert nem véletlen, hogy tavaly is 509 holdat vágott Az egyetemistában nem csalódott. Megérdemelné a gyerek, hogy nyíltan, nevét említve beszéljenek róla, de hát nem lehet. Inkognitó­ban van. Ahogy p elmond­ta, valamelyik üzemben kellene most nyári gyakor­laton lennie, mert hogy ra törekedik, hogy a bútor- vásárlásra biztosított áru­alap feltöltését a megyéből biztosítsa. Ez évben mar a korábbi és most kötött meg­állapodások szerint ez az összeg már eléri a négymii. lió forintot. Jövőre a dup­láját tervezik. Hasonló elgondolások ve­zetik a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereske. delmi Vállalat gazdasági Vezetőit. A kts»-ek aszta- , losipari termékeivel elége­dettek. S bár konkrét meg­állapodás még nem történt, a jövőben elsősorban me­gyei termékekkel szeretnék feltölteni a bútorboltokat. Ezzel nemcsak jelentős szál­lítási költségeket takaríthat­nak meg, hanem elkerülik az áru minőségi romlását is. Szakemberek körében nagy jövőt jósolnak a Nyír­egyházi ELEKTERFÉM Ktsz által, egy szabadalom alap­ján elkészült, turbulens áramlású hőcserélőnek. Ez a berendezés — a más rend­szerűekkel szemben — lé­nyegesen olcsóbb, és a hő- cserélési terület minden ágában rendkívül előnyösen alkalmazható. Belföldön, külföldön egyaránt nagy az érdeklődés iránta. Jelenleg a lengyeleknek készült belő­le mintapéldány. Ha a soro­zatgyártása megkezdődhet, több tízmilliós megrendelé­sekkel számolhatnak. Bár a kiállított termékek között nagy számban van­nak még mintapéldányok, a kedvező üzletkötések esetén ezek sorozatgyártást már az év második felében meg­kezdheti a szövetkezeti ipar. Kissé furcsa azonban, hogy más megye, sőt Budapest kereskedelmi szerveinek konkrét megállapodásai mel­lett megyénkből még csak a MÉSZÖV jelentett be igényt a kiállított termékek vásárlására. Tóth Árpád műszaki szakmát tanul. De szereti a mezőgazdasági gé­peket is. A kereset nem jön rögzül. A kombájnos és segédve­zetője jól megértik egy­mást. Bár a fiú Miskolcról keveredett ide, otthon érez­heti magát. Hajnalban egy­szerre kelnek, megosztják a hajnali karbantartást, meg­osztják az aratást, megoszt­ják az ebédet, vacsorát Du­ka Miklóst közben 85 fog­lalkoztatja, a fiú nem csa­lódhat, Tanulni akar, dol­gozni akar. mindkettőből megkapja a részét. Éppen ezért a kombájnos úgy ha­tározta, a tavalyi 500 hold­ra is rádolgoznak egy kJ* psit. Hátha a fiúnak éppen ruhára, s másra kell a pénz. Különben a szőke fiú nemigen beszédes. Inkább céltudatosan cselekszik. Do­hát, az igazi munkásnak ez a sajátossága. s. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom