Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-23 / 172. szám

*

50 éves a szovjethatalom

sükre. Ebben a kolhozban 90 főt számláló építőbrigád működik. Azok a kolhoztagok, akik építkezni akarnak, hosszú lejáratú hitelt kapnak.

Munkájuk eredményei visszatükröződnek községi létesítményeikben is. Van 500 férőhelyes kultúrházuk. modem postahivataluk, középiskolájuk, kórházuk, szülőotthonuk, poliklinikai rendelőjük. Divatcsarnokukban minden cikk megkapható, amit a fővárosban is árusítanak. Minden szükséges javítóműhely a rendelkezésükBelorusszia címere.

Egy kis köztársaság csodás fejlődése

Valamennyi szovjet köztársaság lendületesen készül már a nagy szovjet állam világtörténelmi jelentőségű évfordulójának megünneplésére. Ez év novemberében lesz fél évszázada, hogy győzött a lenini forradalom, elsöpörte a cári zsarnokságot és megváltoztatta az egész világ munkásosztályának helyzetét. Ez az öt évtized Belorusszia népének sok évszázados álmait is megvalósította.

Belorusszia egyike a tizenöt teljesen egyenrangú szovjet köztársaságnak. Valamivel több mint 8 és fél millió ember él 200 ezer kilométernél nagyobb területén. Lakóinak 80 százaléka fehérorosz, a többi orosz, ukrán, lengyel, és más nemzetiségű. Fiai és lányai — munkások, parasztok, szellemi dolgozók — 74 városban, 126 mezővárosban és 35 ezer községben tevékenykednek a kommunizmus építésén. Fővárosa a második világháború félelmetes pusztításaiból újjászületett, elragadóan szép Minszk.

Belorusszia állami függetlenségét 1919 január 1-én hirdették ki, 1922 decemberében pedig önként belépett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségébe. Mint szuverén államnak saját alkotmánya, állami lobogója, címere és himnusza van. Alapító tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének s aktívan részt vesz az ENSZ munkájában. Tagja az

UNESCO-nak, a Postaügyi Világuniónak, a Nemzetközi Távközlési Uniónak, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, a Meteorológiai Világszervezetnek, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek és még sok más világszervezetnek.

Ez az ország — a nagy szocialista közösségben — óriási léptekkel haladt előre a fejlődés útján. Erről ad néhány képet összeállításunk az APN munkatársainak beszámolói alapján. A kép, ha nem teljes is, rávilágít milyen mérhetetlen erők szabadultak fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az egykor cári birodalomban, s mekkora lendülettel bizonyították be az egész világnak a marxizmus—leninizmus igazát.

Belorusszia egykoron a cári Oroszország elmaradott területei közé tartozott. Szinte mesébe illő az a fejlődés, amin felszabadulása óta átment. Nem egyszerű statisztikai bűvészkedés felhozni azt a tényt, hogy Belorusszia legutóbbi, hétéves terve, világraszóló eredménynyel zárult. Itt a „világraszóló” jelző egyáltalán nem túlzás. Belorussziában hét

év alatt 300 nagy ipari üzem létesült s az új gyáregységek egész sora. Lényegében azt jelenti ez, hogy minden héten üzembe helyeztek egy- egy új hatalmas gyárat, üzemet vagy gyáregységet.

De ezt a fejlődést még hangsúlyosabbá teszi az a tény, hogy a belorussziai nagy ipartelepek között számos olyan akad, amelyet a szovjet ipar óriásainak lehet nevezni. Termelékenységük, dolgozóik létszáma, a szovjet gazdasági életben betöltött szerepük és hatásuk az egész szocialista közösségre — valóban óriási méreteikre utal. Ilyen például, a polocki olajfinomító kombinát. Ennek teljesítménye felülmúlja néhány jelentős európai ország olajfeldolgozó iparának teljes kapacitását. És ez az üzem még mindig fejlődik, jövője beláthatatlan eredményeket ígér.

ismeretesek a szovjet mezőgazdaság egészének legújabb hatalmas sikerei. Olyan fejlődésről van szó, amely fölöslegessé tette a gabonabehozatalt, sőt, lehetővé tette a Szovjetuniónak, hogy más, rászoruló államokat gabonasegélyben részesítsen. Ez a változás — nyugati lapok sorra elismerték — elsősorban nem az időjárási tényezők eredménye. Igen nagy szerepe van benne a szovjet műtrágyagyárak termelési produkcióinak. Ebből pedig az első és a második belorussziai, szoli- gori kombinát igen nagy mértékben vette ki a maga részét. Ezek a kombinátok nem kevesebb, mint 30 százalékát adják a Szovjetunió műtrágyagyártásának.

Minszkben működik egy motorgyár is. Ennek specialitásai közé tartoznak a nagy teljesítményű Dieselmotorok, amelyek nélkülözhetetlen kellékei a világhírű szovjet traktoroknak. Zso- dinöban működik a „Belorusz Autógyár”, amely soktonnás billenőkocsikkal látja el a Szovjetuniót. Ebben a gyárban jelenleg már nem csupán 27 és 40 tonnás billenőkocsikat készítenek, hanem 65, sőt 110 tonnásokat is. Berendezkednek továbbá a legmodernebb teherautók gyártáséra — magas szériaszámmal.

Belorusszia további fejlő- sét mozdítja majd elő gyorsított ütemben a lukomili

2,4 millió kilowattos erőmű. Megkezdik továbbá Mogil- jevben egy műszálgyár építését, amely a világ legnagyobb ilyen ipari létesítménye lesz. Mozirszkban pedig új olajfinomító épül pontosan akkora kapacitással, mint a polockié. Szoligorban a harmadik műtrágyagyár üzembe helyezése viszont további nagy segítséget nyújt

az egész szovjet mezőgazdaságnak.

Amit a belorusz parasztok a mezőgazdaság fejlesztése érdekében öt évtized alatt véghez vittek, a szó szoros érteimében hősköltemény. Ebben a szovjet köztársaságban sok a mocsaras terület. Irdatlan, rejtelmes és félelmetes lápvilág burjánzóit valamikor Belorusszia ege alatt. Olyan óriási területekről van szó, amelyeket emberi láb soha nem taposott. Néhány nemzedékkel ezelőtt ehhez a mocsárvilághoz még babonás hiedelmek tapadtak, mindenféle kísértethistóriák s a parasztok féltek tőle.

Belorusszia mezőgazdaságának fejlődéséről sok általános számadatot lehetne felsorolni. Közelről nézve, egy-egy jellegzetes részletet vizsgálva, sokkal szemléletesebbé válik a benyomás. E tekintetben Poleszja kolhoza szinte jelkép. E község határának nagyobbik felét lápok, nádasok, bozótos, mocsaras területek jellemezték. De a szovjet hatalom évtizedeiben, lépésről lépésre, hallatlan szívóssággal — visszahódították a földet a mocsártól a dolgos emberek. Ott, ahol egykor a kígyók, békák, mocsári fauna uralkodott — most hatalmas gabonatáblák virulnak. Óriási mennyiségben terem itt a cukorrépa, a kukorica. Meghonosították a lent és a kendert. Idilli szépségű gyümölcsösök váltakoznak a mosolygó falvakkal. Megmaradtak az erdőrengetegek is, de végeláthatatlan, öntözéses legelőkön híznak a tenyészállatok.

És amiképpen átalakult a táj, azonképpen alakult át a belorusz falu is. Érdemes bekukkantani például Dosz- tojevo községbe. Az itt élő parasztok a Vörös Csillag Kolhoz tagjai. Mintegy 700 család fogott össze ebben a községben. Ez a kolhoz nem a legjobb a breszti kerületben. Átlagosnak tartják eredményeit. De milyen eredményekről van szó! Kivétel nélkül minden egyes család 4—5 szobás házban lakik. Ehhez háztáji gyümölcsös tartozik, zöldségeskert, sertés és baromfiól, tehénistálló, csűr és más kisebb- nagyobb gazdasági épület. A kolhoz tagjai tehenet, juhokat, malacokat és baromfit tartanak háztáji gazdaságukban.

Mintegy 1200 munkaképes tag dolgozik ebben a kolhozban. Munkafegyelmük es munkakedvük beszédes bizonyítéka boldogulásuk mértéke. Lakóházukat, például, elsősorban saját erőből építették. Igaz, a kolhoz támogatta őket: építőanyagot, szállítóeszközöket, sőt munkaerőt bocsátott rendelkezéA polocki vegyi kombinát.

Lakóház Mlnszkbea.

Egy falusi kolhoz életéből. Tanácskoznak munkakezdet előtt a brigádvezetők. A kép világosan dokumentálja a vezetők fiatal életkorát, az új típu sű szovjet falu új típusú emberét.

re áll. Sok családnak telefonja van. Sok a látogatója a közkönyvtárnak, az ifjúság pedig a helyi stadionban sportolhat.

Egy másik kolhoz, a Krasznaja Zvezda, az egyéni jövedelmeket illetően a Vörös Csillag színvonalán áll. Elsősorban lent termelnek itt s fejlett az állattenyésztésük. Tavaly a szerződéses len 172 ezer rubelt hozott közös pénztárukba. 1966 első hat hónapjában 230 ezer rubelt jövedelmezett az állattenyésztés. Egész jövedelmük elérte a 457 000 rubelt.

összbevételük 60 százalékát szétosztják a tagság között teljesítményeik arányában, a többit meghatározott terv szerint, a tagság akaratának és szükségleteinek megfelelően gazdasági és kulturális célokra fordítják. Évről évre gyarapítják raktáraikat, istállóikat, borjúnevelőiket, magtáraikat, öt lenpajtájuk van 200Ö tonna befogadóképességgel. Pedagógusaikról szeretettel gondoskodnak — lakást építenek a számukra.

Jelentős építkezéseik soha sem szünetelnek. Ez jellemzi valamennyi községet. Uj iskolák létesülnek, óvodák, bölcsődék. És különösen a téli hónapokban, fejlesztik népművészetüket is. Doszto- jevo községben például virágzik a hímzés. Ezekkel elsősorban a lakásukat díszítik, de jelentős mennyiséget a piacra is készítenek. Lakásaikban modernek a bútorok. Mindegyikben van rádió, sokban televízió és mosógép. Igen elterjedt közlekedési eszköz a motorkerékpár.

Belorusszia mezőgazdasági dolgozói egyre inkább kulturált, igényes parasztok. Legfőbb erényük a fáradhatatlanság, a szorgalom s az el nem apadó munkakedv Ezzel nemcsak a nehézségeket győzik le, hanem évről évre mind magasabbra emelik életszínvonalukat is.

A hatalmas Szovjetunió minden részében bámulatos

a kulturális elet fejlődése. Ez a fejlődés nem csupán a régi Oroszország elmaradottságához képest nagy. Ma már a korábbi színvonal új meg új túlszárnyalásáról van szó. Egyre kevésbé ösz- szehasonlítási alap a régi idők elmaradottsága. Mindinkább a saját fejlődésük mértékével és igényességével mérik az új eredményeket. Ez vonatkozik Belorusz- sziára is.

Ebben az államban ötven esztendő alatt mélyreható kulturális forradalom ment végbe. Néhány szám eléggé érzékelteti e fejlődés méreteit és irányzatát. Belorusz- sziában jelenleg II színház működik. Továbbá operaház, állami filharmónia, 5500 klub, kultúrház és egyéb művelődési intézmény. A köztársaság 20 500 könyvtára hallatlanul gazdag. Minden jelentős irodalmi. tudományos, technikai művet megtalálnak bennük az érdeklődők. ötezer mozi üzemel es sok gazdag múzeum. Olyan ház, családi otthon nem létezik, amelyben ne működne a rádió Nagy eredménv az is. hogy Belorusszia területének már 65 százalékán kifogástalan tv-vételt tudtak biztosítani. Minszk tv-stú- diója rendszeresen közvetíti az Intervízió és az Eurovizió programját. A köztársaság saját könyvkiadó vállalatai 1965-ben 2000 különféle művet adtak ki 23 millió példányban. Kivétel nélkül minden egyes belorusz család napilapot járat és sokan folyóiratot is. 1966-ban minden 1000 belorusz ember közül 975 fizetett elő újságra, folyóiratra és más időszaki kiadványra.

E puszta tények egyszerű számba vétele is sejteti visz- szahatásukat a lakosság kulturális fejlődésére, fejlettségére s ennek gyorsuló ütemére. És az ott élő emberek éppen az ötvenedik évfordulón készülnek minden eddigi eredményük túlszárnyal tására, vagy teljesebbé téte> lére.