Kelet-Magyarország, 1967. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-23 / 172. szám
nyár kellős közepén is kétezer holdas termőterület áll víz alatt. Ebben az évben ezen a területen már nem termelnek. A feladat: nagy kapacitású szivattyúrendszer kiépítése, amely a felesleges ■ vizet a csatornákba emeli át. A tervezés, a megvalósítás már tart. De más elképzelések is vannak: a tisza- vasvári fehér sziken víztárolót építenének, ahová a felesleges vizet vezethetnék, s később a céloknak megfelelően használhatnák fel. A vízhasznosítási társulatok rendszeresen dolgoznak e feladatok megoldásán. Számos kedvezőtlen momentum is befolyásolja azonban e munkákat: a tiszadadai Dózsában, a Kossuthban, a Vörös Csillagban, a tiszado- bi Uj harcosban milliós költségekkel építettek csatornákat, öntözőtelepeket, amelyek rendre használhatatlanok. Féltucatnyi átadás-átvétel volt ezeknél, de a próbaüzemelésig még mindig nem jutottak el. Ez mindenképpen nagy luxus, akárhogyan nézzük. ' A járás szakemberei beszélnek a kemizálásról. Tettek is bizonyítják: sikeresen. Négy év alatt 3800 holdon végeztek kémiai talajjavítást, ez évben pedig 3800 holdon vegyszerrel irtották a gyomot. Tagadhatatlan, hogy jó eredményeket is jelent a többféle speciális szer, és újabban a műanyagcsomagolás, amely megvédi az értékes vegyszereket. De az időnként fellépő rossz tapasztalatok nem ösztönzik kellően az embereket e vegyszerek használatára. Elegendő, megfelelő minőségű és olcsó vegyszerekre lenne szükség. És arra, hog\ megszüntessék a jelenlegi áldatlan állapotot: sok esetben a vegyszer hatóanyaga nem kielégítő, hatástalan, s ez gátolja a szélesebb körű általános bevezetését. Felvetik, hogy sokkal nagyobb Gyümölcsöző gondolatok Változó közgazdasági szemlélet a tiszalöki járásban felelősséget kellene tanúsíts- — ni a gyártó vállalatoknak is. j A gazdaságirásnyítási rend- ‘ szer reformja talán segítse- j get jelenthet- ebben. Arra gondolnak ugyanis a tsz-ek. ha bebizonyosodik, hogv szakmailag helyesen használták fel a vegyszereket s hatása mégsem volt megfelelő, a gyártó vállalattal szemben kötbérigényt jelenthessenek be. Ez nyilván a minőség megtartására ösztönözné a vegyi gyárakat, a vezető szakemberek pedig a sok ellentétes példa hatása nélkül bátrabban javasolhatnák a jó vegyszerek bevezetését, alkalmazását. Persze, mindez felveti: több képzett szakember, mezőgazdasági munkás kell, akiknek kémiai, biológiai ismereteik biztosítják a vegyszerek gazdaságos és szakszerű felhasználását. A ke- mizálás ugyanis megoldja a gyomtalanítást, de kell aki megvalósítja azt. Itt várna nagy feladat az ifjúságra. Mert nem a kézi aratást, a kapálást kérik már a fiataloktól. A tiszalöki járásban például évek óta nem volt kézi aratás. A gépekkel kevesebb ember, jobban és gyorsabban elvégzi ezt a munkát. Hasonló a helyzet a kemizálással is. Szakértelemre van szükség. A gépesítésnél már megmutatkozik, hogy elfogadták az érveket; a Tiszavasvári Gépjavító Állomás dolgozóinak átlagos életkora 26 év. Ez az egyetlen szám nagyon sokat mond. De a szakemberellátásban sem várnak ölbetett kézzel a tiszalöki járásbeliek; 34 egyetemi, felső- és középfokú technikumi ösztöndíjasa van a járásnak, akik néhány év múlva tudásuk legjavával segíthetik a járásuk fejlődését. Mert fejlődés van. Nézzük csak a legnagyobb községet, Tiszavasvárit. „Emeletes utcák” vannak már kialakulóban. A Vasvári Pál és a Bajcsy-Zsilinszky utcán nrár egy-háromemeletes házak épülnek — az egységes községrendezési terv alapján, — de az Alkaloida lakótelepén számos négy- emeletes is. Szervezik a társasház építéseket, mind többen veszik igénybe a peda- góguslakás-építési kölcsönt és 1970-ig állami erőből is 150 lakást építenek. Az Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár nagyméretű fejlesztése is sokat segít. Közel egymilliárdos beruházásról van itt szó, amelynek során szintetikus alapanyaggyártást valósítanak meg és tablettázó üzemet létesítenek. Kihatással lesz ez a járás egészére, hiszen a jelenlegi ötszáz létszámot 2200 fölé emelik a következő években. Jelenleg még ezren „ingáznak” a járásból, de itteni munkájúkra most már számítanak. Rajtuk kívül 800—900 nőt is munkába állítanak. Szükséges, hogy a modern technológiákra könnyen beállítható ipari tanulókat, illetve betanítható fiatalokat tudjon a gyár felvenni. A gimnázium és az iparitanuló-is- kola lehet a létszámfejlesztés egyik bázisa. A Munkaügyi Minisztérium már ebben az évben nyolc tanteremmel bővíti az iparita- nuló-intézetet, a gyár tanlaboratóriumokat és előadótermeket épít. Éppen ezért érthetetlen az a huzavona, amely már évek óta folyik KISLEXIKON Szabolcs-Szatraár egyik legkisebb járása a tiszalöki, 382 négyzetkilométer területe egy tizen ötödé a me- i gyének: öt községében és | 13 kisebb településén harI mincezren élnek. A statisz- | tikä Tiszavasvárit és Ti- < szalököt a városiasodó, Ti | szadadát, Tiszadobot és Ti- ( szaeszlárt a fejlett falus» j települések közé sorolja. A j járás 22 Lenne)őszövetkeze- tében közel hatezer tsz-tag dolgozik, negyvenezer ka- tasztrális hold földterületen. A közös vagyon meghaladja a 280 millió forintot. Többek között ?6G traktor »egíti a mezőgazdasági munkát. A termelőszövetkezetekben hatvanhét mezőgazdasági iskolát végzett szakember tevékenykedik, közülük 32 rendelkezik egyetemi, felsőfokú szakképesítéssel. Fejlődik a járás ipára, jelenleg már több mint másfél ezeren dolgoznak ipari üzemekben, köz ük 150 értelmiségi, mérnök, technikus. a járásban 105 kollektíva vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, közülük 46 dolgozik az iparban. Az ötezer iskolai tanulót 225 általános és középiskolai tanár tanítja, az óvodákban ötszáz kis állampolgárról gondoskodnak. A járás lakosságának 20 százaléka beiratkozott könyvtári tag, s rendelkezésükre 57 ezer kötet ád, amely állandóan gyarapodik. Tavaly több, mint százezer forintért vásároltak új könyvet, és a lakosság 150 ezer kötetet kölcsönzött. A járásban több mint másfél ezer televízió, 6000 rádió van, és többek között 1800 Népszabadságot, 1300 Kelet- Magyarországot, 2000 Szabad Földet járatnak rendszeresen. A lakosság takarékbetét-állománya közel harmincmillió forint. Az elmúlt tíz évben kétezer kislakást építettek a járásban. A lakosság társadalmi munkával is segíti a fejlődést: az ötmillió forintos községfejlesztésből közel másfél millió a lakosság társadalmi munkája. Az országgyűlési képviselő és tanácstagválasztások során 880 közérdekű bejelentést tettek, amelyből 323-at ez évben, 130- at pedig jövőre valósítanak meg. a gi m nézi umépí téssel. Je- lenleg ugyanis a több mint 200 gimnáziumi tanuló szükségmegoldásként az általános iskola tantermeiben tanul, s az építkezésekkel kapcsolatban mégis teljes a bizonytalanság, holott a tervek is készen vannak és a kisajátítás is tart. Mindezek — érthető módon — részben örömet; részben komoly gondokat jelentenek a járás, a község vezetőinek. Minthogy ily mértékben építenek a fiatalok tevékenységére az sem meglepő, hogy például Tiszavasvári- ban van a megye egyetlen ifjúsági háza. (A községben háromezer KISZ korosztály- beli fiatal él.) A felújítás ugyan régóta várat magára, — talán jövőre megvalósul. A fiatalok társadalmi munkájukkal csak jelzésre várnak. Jelenleg — nem tudnak itt községi, járási szintű rendezvényeket tartani, pedig módjuk lenne rá: zenekaruk, kulturcsoportjuk. s jó alapszervezeteik vannak és az öntevékenység sem hiányzik. Gyümölcsöző gondolatokról, azok megvalósításáról sok szó esik mostanában a tiszalöki járásban. Időnként már konkrét eredményekről is érkeznek a hírek. Hogy a sok jó gondolat kamatozik-e majd olyan nagyszerűen, mint a korábbi tiszalöki milliók? Feltétlenül! Marik Sándor Alakot ;a járási székhely új centruma: emeletes épületek, szolgáltatóház. éttere«* van már itt. A szerző felvete!«# Tiszátok központjából négy irányba futnak az utak. Gyümölcsöző milMrdok- ról írtunk legutóbb, amikor a gyors ütemben iparosodó tiszalöki járásban jártunk. Mostani tapasztalataink a gyümölcsöző gondolatokért folytatott küzdelemről adnak számot Arról, hogy a fejlődés, gyarapodás töretlen. De van még egy plusz, ami egyre inkább áthatja a járási, községi, üzemi, és szövetkezeti vezetők napi munkáját: a közgazdasági szemlélet. Ez fejlődött most sokat ebben a járásban, hiszen nem lehet benyitni üzembe, irodába, de még KlSZ-gyű- lésre sem, hogy előbb-utóbb ne kerülne szóba: hogyan lehetne még gazdaságosabban, jobbat többet termelni. Jó példák voltak, s most is vannak ebben a járásban. Több mint tíz éve már, hogy átadták a tiszalöki duzzasztóművet és áramot termel az erőmű is. Egymilliárdot áldoztak erre, s a duzzasztómű nyomán megszűnt az évről évre pusztító aszály, eredményes öntözéses gazdálkodást honosítottak meg a keleti, majd a nyugati főcsatorna mentén. A befektetett milliárd jócskán kamatozott azóta, már másikat is „hozott.” Az Alkaloidában annak idején százezres nagyságrendben beszéltek. De ezt a cipőt már kinőtték s olyan eredményekkel dicsekedhetnek, melynek alapján ismét milliárdos beruházáshoz jut a járás: bővítik a gyárat, megtízszerezik a termelési értéket. Milliárdok, milliók nincsenek mindennap, nincsenek minden községben. A jelentkező gondokat napi szorgalmas munkával kell megoldani. Közben a vezetők már 1968-ra tekintenek: készülnek a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésére. A tennivalók sokrétűek. Ä tapasztalatok azonban máris azt mutatják, van még kiaknázatlan tartalék, sók jó gondolat. Egészséges pezsgés indult meg, az együttműködések sora valósul meg. Tiszavasváriban gyakran látják együtt az fensz és a tsz-ek vezetőit. A helyi Munka tsz-el például közösen húsüzemet hoznak létre. Az fensz gazdaságos módon jut a húshoz, a tsz részesedik a feldolgozás utáni jövedelemből is, a lakosság ellátása pedig számottevően javul majd. A Lenin Tsz-el más irányú az együttműködés: a gyakran hiányzó cirokseprüt akarják levenni a hiánylistáról. Kisegítő üzemágat, téli munkát jelent majd a seprükészítés a tsz-nek az fmsz az értékesítésbe „segít be”. Az új mechanizmus is közrejátszik abban, hogy rövidesen „nyíregyházi méretű” fmsz ABC- áruháza lesz Tiszavasvárinak s nemsokára szép ruházati áruháza, új presszója. Hasonló tervek születnek Ti- szalökón is: ABC, ruházati, A Tiszavasvári Alkaloida Gyógyszervegyészeti Gyár szomszédságában az üzem fejlesztésével egy időben bővül az új lakótelep Is. must, képzett agronómust, főmérnököt jelentette a tsz- elnökök, tsz-tagok körében. A fogalom most bővül: egyre több közgazdasági számítást alkalmaznak — és megindult a kereslet a széles látókörű, képzett közgazdászok után. A problémát többek között ugyanis az okozza, hogy a tiszalöki járásban a megtermelt áru jelentős része akkor kerül értékesítésre, amikor a piac már áruval telített. Éppen ezért például a piackutatásra nagyobb gondot kell fordítani. Már most keresi! annak a lehetőségét, hogyan tudják a környező városok, főleg Nyíregyháza zöldséges húsellátását megfelelt árufelhozatallal javítani. Figyelemmel kísérik a fel vásárlási árak alakulását, a közgazdasági tényezők hatását. Már most; látható hogy a járás vetésszerkeze tének alakulásában is változás várható. A takarmányárak emelése ösztönzi a tsz-eket, hogy mind többet termeljenek saját maguk és Ä .Járási pártbizottság rendszeresen foglalkozik a gazdaságirányítási rendszer reformjának előkészületeivel segíti ezirányú munkájukban a gazdasági vezetőket. Közgazdasági számításokat is végeztek a járásban. A vetésszerkezet bizonyos mértékű változtatásával javítani lehetne a munkaerő- ellátottságot is: közel kettő- százezer munkanap megtakarítását érnék el és részben fordíthatnák a minőség javítására. Mert ebben van még tennivaló. Helyes vízgazdálkodás, ke- mizálás, ifjúság. Vezérszavak mindössze, mégis sokat jelentenek állandóan napirenden vannak. Helyes víz- gazdálkodásról írunk, mert a járásban a keleti és a nyugati főcsatorna sokat jelentett az öntözés megvalósításában, de a vízelvezetés legalább olyan gondja a járásnak, mint annakelötte az öntözés volt. A víz hat-tízezer holdat borít évente, és jelenleg a különösen kedvezőtlen évben még most, a lakberendezési áruház alapjait rakják le. A termelőszövetkezetek azonban nemcsak az együtt működést erősítik. Eddig a szakember kifejezés csaknem mindenütt az egyetemet, főiskolát végzett jó főagronó egyre kevesebbet vegyenek igénybe a most még évente általuk igényelt 400—500 vagonos központi készletből. Jelentősen növekszik a takarmánygabona, a kukorica, a szálas takarmányok, a pillangósok vetésterülete.
