Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-14 / 138. szám
Ez is a népműveléshez tartozik Számos községi, járási és megyei ünnepi rendezvényen volt alkalmam részt venni ebben a tanévben Szabolcs- Szatmár kultúrházaíban. A látottakról néhány lényeget csak érintő gondolatot szeretnék felvetni. Nem ezen áll vagy bukik a modem népművelés, de ez is fontos. 1907. év vége. A nyíregyházi járás egyik községében ünnepi megemlékezés van. A műsort a helyi általános iskola szolgáltatta. Énekkari számok, vers, próza váltogatták egymást. Az ünnepi szónok és az iskola előre értesült a rendezvényről. A közönségszervezés jó volt. És a műsor? Azzal kezdődött, hogy az ünnepi előadó — aki pedagógus — nem készült fel. Hibásan olvasott, hangsúly nélkül. Az énekkar az ösz- szeszokottság látszatát keltette. Avatatlan fülek nem vettek észre hibát. A versek? Ami itt történt az egyenlő, a botránnyal. A szavalok — felsősök — belesültek a szavalatokba. Felmerül a gondolat: szabad-e dobogóra küldeni azt a gyereket, aki nem tudja a verset? Természetes ez a verset tanító tanár felelősségét veti fel. Tudja-e, hogy társai előtt, a falu előtt — hisz itt mindenki ismeri egymást — milyen kellemetlen helyzetbe hozza a gyereket, esetleg a szülőket is. De ez pedagógia Egy ilyen előadáson nem csak az történik, hogy a közönség véleményt alkot a kul túrház. az iskola munkájáról. esetleg rosszindula- túan a gyereket is elítéli. Sokkal többről van itten szó. Falusi kultúrpolitikánk súlya veszt itt értékéből. A különböző szintű versenyekről. Konkrétan a járási és a megyei szavaló- versenyekről. A versenykiírásnak a szempontjait nem egységesen értelmezik. A kiírás és a verseny lebonyolítása közötti idő kevés, nem elég a tökéletes felkészüléshez, felkészítéshez. A benevezésnél általában három művet kérnek versenyzőnként, és a zsűri legjobb esetben egyet hallgat meg. S az elbírálás, a közönség?. Az általam látott verse, nyékén a zsűri — volt eset, hogy működő, hivatásos előadóművész is tagja volt a zsűrinek — mindenütt bírálta a szövegtudást, de egyetlen alkalommal sem volt a kezükben a hiteles szöveg. Milyen erkölcsi alapból kiindulva tették ezt? Általában nem osztották fel, hogy ki figyeli a kiejtést a hangsúlyt, az átélést stb. Az elbírálás módszerei is alkalmanként változtak. Könyvelőgép Tiszavasváriban A gépjavító állomások közül az országban elsőnek a Tiszavasvárl Gépjavító Állomás könyvelését gépesítik. Háromszázezer forintos beruházással hét egységből álló NDK gyártmányú „gépkönyvelőt” állítanak rövidesen munkába. A gép sokoldalú, anyagkönyvelésen kívül főkönyvi könyvelésre, főkönyvi kivonat készítésére, bérelszámolásnál bérjegyzékkészítésre és egyéb művelet elvégzésére alkalmas. Tiszavasváriban a gépet anyagkönyvelésre alkalmazzák. A gépesített könyvelés előnye, azon túl, hogy nyolc ember munkáját tudja elvégezni, gyors, pontos naprakész munkát végez. Ez a gyorsaság és pontosság a gazdaságossági számításoknál, az önköltség kalkulálásánál a gazdasági vezetőknek nagy segítséget jelent. Az új géphez Budapesten képezik ki a kezelőket. Jó lenne e téren országos szintű eljárási-elbírálási rendszert kialakítani, mely a spontalitást, a sokszor adminisztratív jellegű szabadosságnak útját állná. A megyei szavalóversenyt járási székhelyen rendezték ebben az évben. Itt viszont a versenyt megelőző este érkezették gondos elszállásolása jelentett problémát. Akik viszont a verseny ■napján indultak, hajnalok- hajnalán keltek fel, hideg füstös vasúti kocsikba utaztak és fáradtan érkeztek a verseny színhelyére. Az igazsághoz tartozik, hogy ez esetben a helyi rendezők mindent elkövettek, de a körülmények gátat szabtak legjobb akaratuknak is. A közönségszervezés ezekre a versenyekre: úgy tűnt, hogy ez csak a rendező szervek belső ügye. Hanem is rekesztették ki ezekről a versenyekről — különösen szembetűnő volt ez a sárospataki diáknapok megyei döntőjén — a közönséget, de nem is sokat tettek a közönség szervezésére. Azt a látszatot keltik ezek a jelenségek, mintha ezek a kulturális megmozdulások kívül rekednének a hivatalos népművelés keretein. Különböző fórumok, rendező bizottságok, hivatalos szervek, mintha idegenül, néha értetlenül viselkednének az irodalmi műsorokkal szemben. Áll ez különösen akkor, ha a ma élő írók, költők műveinek a tolmácsolásáról van szó. Természetes az irodalmi színpadi műsor nem futball, mérkőzés. Az is igaz. hogy erőszakkal, tölcsérrel nem lehet becsepegtetini az emberekbe a kultúrát, így a verseket, az elbeszéléseket sem: de az is visszás, hogy megyei ifjúsági rendezvényről a műsort adó csoportot hazaküldjék azzal, hogy téves volt a szervezés. Vagy egy másik eset: községi vezetők körében sem talált megértésre nemrégiben a főiskola irodalmi színpadának nívós műsora az egyik nagygyűlés után. Lehet-e csodálkozni ezek után az ottani közönség némi közönyén? Hogy ezek milyen mértékben tartoznak a hivatalos népműveléshez? Természetesen nehéz eldönteni, mint azt is, hogy a kultúrára költhető összegeket mindig a leghelyesebben használják-e fel különböző költségvetési szerveink? Mégis, míg forrásban lévő kulturális életünk ki nem alakítja maga számára a legjobb formákat, addig a szenvedélyes gondolatokat gyűjtögetni, publikálni kell. Sigér Imre Korszerűsítik a sóstói kisvasúti télül fáról Módosul a csütörtöki nap kisvasúti forgalma Mint ismeretes, villamosítják a Nyíregyháza—Záhony közötti vasútvonalat. A felső vezeték építése szükségszerűen megköveteli, hogy korszerűsítsék a sóstói kisvasúti felüljárót. A MÁV műszaki emberei alaposan felkészültek a feladat megoldására, hiszen a 400 ezer forintos műnkét kilenc óra alatt kívánják elvégezni. Kicserélik a tartóoszlopokat, az egész hidat egy kicsit szélesebbre építik. A munka csütörtök reggel nyolc órakor kezdődik és 17 órakor véget ér. Természetesen a felüljáró korszerűsítése miatt az említett időpontban szünetel a villamosforgalom az Erdei kitérő és Sóstógyógyfürdő között. Ez elsősorban azokat az embereket érinti érzékenyen, akik Balsára, Domb- rádra akarnak » kisvonattal utazni. A MÁV a zavartalan közlekedés lebonyolítására megtette a szükséges intézkedéseket. A 8 óra 16 perekor Balsa felé induló vonat utazóközönsége a nyíregyházi nagy- állomáson száll fel a 7 óra 57 perces záhonyi vonatra és azzal utazik a Sóstó megállóhelyre. Ott átszáll a kis- vonatra. Hasonló módon oldják meg a 14 óra 10 perckor Dombrádra, a 11 óra 35 perckor és 15 órakor Balsára induló vonatok utazóközönségének szállítását is. Helyes azonban, ha utazás előtt a közönség tájékozódik az információs szolgálattól a vonatok pontos indulásáról. (bf.) Tizenöt éves a vásárosnaményi járási könyvtár A vásárosnaményi járási könyvtár az elmúlt években különös statisztikai adatokkal hívta fel magára a figyelmet: a járási könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 1200. Nagyon nagy szám ez a kis községben. Megyei átlagban kiemelkedő a negyedéves kölcsönzési forgalom is. Az elmúlt 3 hónapban mintegy 15 ezer kötetet kölcsönöztek ebből a könyvtárból az olvasók. Ha nem is egyedülálló a Szabolcs- Szatmár megyei közművelődési könyvtárhálózatban, de említésre méltó az 1965- ös községi tanács vb határozata, amely eltörölte a beiratkozási díjat. Mintegy másfél éve ingyen használhatják a könyvtárt az olva- sók. Az elmúlt másfél évtized eredményei közé sorolhatjuk a könyvtár munkatársai által készített bibliográfiákat, amelyek a mezőgazdasági szakoktatást, a pedagógus- képzést és az antiklerikális propagandát hivatottak szolgálni. Egyedülálló eredményekről számolhat be a járási könyvtár, a könyvtárközi kölcsönzésben. Évente mint-' egy 500 kötetes forgalmat bonyolítanak le a hazai és külföldi könyvtárak közötti kölcsönzéssel. A közeljövő terveiből érdemes megemlítenünk néhányat. Gyermek- és ifjúsági részleget kívánnak létrehozni, 4—5000 kötettel. Tervbe vették emellett a ger- gelyiugornyai strandkönyvtár létesítését is. A távolabbi tervekben szerepel a jelenleg közel 100 kiadványból álló bibliográfiai állomány bővítése is. Ezzel a gyűjteménnyel a külöribozo oktatási formákban résztvevő hallgatók tanulmányait kívánják segíteni a könyvtárosok. Gyarapodott a vadállomány Szabolcs-Szatmér 38 vadásztársaságában 1000 vadász most a nyári idényben eltette fegyverét. Ilyenkor más munka tölti ki szabad idejüket. Értékelik az elmúlt szezont, s készülnek az újra. Ezekben a napokban elsősorban a szervezeti kérdések és a vadvédelem köti le figyelmüket Júniusban a megye minden vadásztársaságában újraválasztják a vezetőségeket. Ezzel egy időben kötik meg — most már 10 évre — a bérleti szerződéseket is. A vezetőségválasztó gyűléseken a vadgazdálkodás számos kérdését vitatják meg, többek között az őszi takarmánybeszerzést a vadvédelem legfontosabb teendőit Az eddigi felmérések szerint ebben az évben kedvezett az időjárás a vadszaporulatnak. A nyulak már háromszor fiadztak, de jól vészelték át az időjárást a foglyok és fácánok is. Vannak területek, ahol most a fészekmentés jelent nagy feladatot. A vadásztársaságok a veszélyeztetett területen kotlóval költetik ki a fogoly- és fácántojásokat Ezzel elejét lehet venni annak, hogy a nyári mezőgazdasági munkák miatt fészkeket dúljanak fel gépekkel és kaszákkal. Vannak vadásztársaságok, ahol a nyári pihenő Idején is előveszik a puskákat. Özbakokat selejteznek az erdőkben, kilövik azokat a vadakat, amelyek sérültek, öregek vagy testi hibásak. Általában a megye egész területén irtják a dú- vadakat, kártékony madarakat is. Ismerkedés a képeslapokkal. Hammel J. felv. könyvtár — amelyet éppen 15 évvel ezelőtt alapítottak — új utakon végzi értékes népművelő munkáját. (pokol) Kapunyitás július 2-án Július 2-től augusztus 26-ig — négy csoportban — csaknem 29 000 egyetemista és középiskolás népesíti majd be a KISZ 32 központi és nyolc egyetemi ifjúsági építőtáborát. A jelentkezések lezárultak. Már augusztusra is minden hely foglalt a táborokban. Az előzetes adatok szerint a gyengébb nem képviselői közül több mint 19 000-en kapnak beutalót, fiúk mind. össze 9600 helyen osztoznak. Az ifjúsági építőtáborok Idei jubileumi esztendejében a tervek szerint 2,5 millió munkaórát teljesítenek a fiatalok. Azt az iskolát, ahonnan a legjobban dolgozó fiatalok kerülnek ki. a KISZ Központi Bizottságának emlékzászlajával, ü. letve oklevelével tüntetik ki. Az idén körülbelül ' 700- 800 szovjet. csehszlovák, lengyel, bolgár, NDK-beli fiatalt hívnak meg hazánkba és ugyanannyi kiszista dolgozik majd az ottani építőtáborokban. A tervek szerint nemzetközi fiú- és leány tábort is szerveznek a nyáron, s ezekben 25 ország diákjait várják. Fehér „zebra“ — aszfaltból Megszokott látvány ma már Nyíregyházán, de a nagyobb községekben is a „zebra”. A Városgazdálkodási Vállalat szakemberei igyekeztek segíteni a festéssel járó nehézségeken. A múlt évben ki. kísérletezték a sárga aszfaltot, az idén pedig elkészült a fehér változat is. Beszerezték a szükséges alapanyagokat készen arra, hogy esetleg zebrákat készítsenek belőle. Hogy ez milyen előnynyel járna? Minimum 4—5 évig nincs rá gond, nem kell festeni, felújítani. Igaz, sokkal költségesebb az elkészítése, de a pénz előbb-utóbb megtérül. Fehér aszfalt tehát van, csak éppen igény nincs. Pedig érdemes lenne gondolkodni a felhasználásáról. Nyíregyházi siker Csillebércen Vasárnap, 11-én rendezték meg a Csillebércen az országos orosz nyelvi tanulmányi versenyt, amelyen 96 általános iskolás vett részt. Hetedikes és nyolcadikos tanulók mérték össze tudásukat. Külön kategóriában versenyeztek a tagozatos iskolások. A normál nyolcadikosok versenyében nyíregyházi siker is született, a második helyet Demeter Éva, a négyes számú általános iskola tanulója érdemelte ki. Jó eredményéért egy fényképezőgépet kapott jutalmul. A megyei úttörőelnökség Demeter Évát külön jutalomként 10 napos csillebérci üdülésre küldi. Állattenyésztők tanácskozása Országos tapasztalatcsereértekezletet tartanak a jászboldogházi Aranykalász T ermelőszövetkezetben, apaállatot nevelő termelő- szövetkezetek elnökei részére. A kétnapos értekezletre Szabolcs-Szatmár megyéből az állattenyésztési felügyelőség igazgatójának vezetésével a dombrádi Szőke Tisza, az ópályi Kossuth és a ven- csellői Szabadság Tsz elnökei utaztak el. Ezekben a termelőszövetkezetekben és általában a tsz-ekben a magyar tarka bikák törzstenyésztését ez évben kezdték meg. A jövőben a termelőszövetkezetek nagyobb mértékben vesznek részt a törzstenyésztésben, s a tapasztalatcsere elsődleges célja felkészíteni erre a munkára a tsz-eket. Három tanulságos baleset Az ittas jó barát — A júhnyáj — Tömegbukás Jaczkó László 26 éves nyíregyházi gépkocsivezető július 13-án többször is ittasan vezette motorkerék- párját. Később átadta barátjának, akivel együtt italoztak, hogy az a motorral egy nőisimerósét haza vigye. Veres Miklós ismerősével előbb a Domino eszpresszóba ment. Itt találkoztak egy rendőrjárőrrel, aki figyelmeztette őket, hogy bukósisak nélkül ne üljenek motorra. Amikor a járőr elment, ők elindultak a Dózsa György utcán. Az AKÖV- nél Veres nem tudta követni —• ittassága és a nagy sebesség miatt — az úttest vonalát, így előbb a kerékvetőkőnek, aztán egy villany- oszlopnak rohantak. Veres Miklós meghalt, Ismerőse csak könyebben sérült meg. Jaczkó László nem volt ott a balesetnél, n bíróság előtt mégis felelnie kellett érte: a nyíregyházi megyei bíróság egy év szabadságvesztésre büntette, amelyet szigorított büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Ezenkívül egy évre eltiltották a gépjárművezetéstől. A bírói gyakorlat szerint, aki ittas embernek a gépjármű vezetését átengedi, felelős annak életéért és testi épségéért, valamint az esetleg bekövetkező balesetért Is. Emiatt büntették meg Jaczkó Lászlót. Juhnyájba hajtott motor- kerékpárjával Oszlánszki János 26 éves ibrányi segédmunkás. Elütötte Szűcs János juhászt, aki könnyebben sérült meg. A balesetnél hat juh elhullott. Oszlánszki nem vette észre az országúton a sötétben a juhnyájat. Ennek az volt az oka, hogy egy más jármű miatt letompította a fényszóróját, de ezzel együtt nem csökkentette sebességét. Oszlánszkit a megyei bíróság öt hónap szabadságvesztésre büntette, amelyet büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letölteni. A gépjárművezetéstől egy évre tiltották el. December 6-án ittasan járkált a községben Oláh József 21 éves nyírpilis! tejkezelő. Menyasszonya — látva ittasságát — elvette tőle a slusszkulcsot, Oláh azonban gyufaszállal beindította a motorkerékpárt és barátaival a Vasút utcán motorozott. Meg akarta előzni az egyiket, bár az előzés feltételei nem voltak meg, mindkét motor felborult és borulás közben elütötték Sebők Péter kerékpárost. Sebők és Szabó Éva súlyos sérülést szenvedett, az előbbi agyrázkódást, arc- és állcsonttörést, az utóbbi pedig orrcsonttörést. Hárman könnyebben sérültek meg. A nyíregyházi megyei bíróság Oláh Józsefet egy év szabadságvesztésre büntette, amelyet büntetésvégrehajtási munkahelyen kell letöltenie, ezenkívül két évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Társa felfüggesztett büntetést kapott.1 Mind a három ítélet jogerős. (Kan) Ezekben a hónapokban folyik egy értékes helytörténeti gyűjtemény megalapozása. A vásárosnaményi járási
