Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

Szezon után, szezon előtt Mikor és hol doJgozhainak szünidőben a diákok? A diákok számára meg­kezdődik a pihenés, azon­ban a kellemes kirándulá­sokon, nyaralásokon kívül nagyon sok tanuló szeretne néhány hétre munkát vál­lalni. Már megkezdődött az érdeklődés: mikor, hol le­hetne dolgozni? A munka természete nem lehet megerőltető, azonkívül a keresett pénz is jól jön. Legtöbb tanulót az idény­jellegű üzemek, termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok tudnak foglal­koztatni. A nyíregyházi aí- matárolőban már kész ter­vet állítottak össze arra az időre, ha hirtelen nagy- mennyiségű áru érkezne. Elsősorban borsóra, uborká­ra, barackra gondolnak. Ügy döntött a vállalat vezetősé­ge, hogy ilyen esetben kö­zépiskolás diákokból ifjúsá­gi brigádokat hoznak létre, és hatórás műszakokban foglalkoztatják őket. Termé­szetesen megfelelő felügyelet mellett. így a szülők is nyu­godtan engedhetik el gyer­mekeiket dolgozni. Ezenkívül a Zrínyi gimnázium három osztályával van jó kapcso­latuk. Szükség esetén rájuk is számítanak. Hogy hány tanulót tudnak majd foglal­koztatni, azt előre nem le­het megmondani, a beérkező áruk mennyiségétől függ. Alaposan felkészültek a tanulók fogadására a kon­zervgyárban is. Közvetlenül az utolsó tanítási nap után már vagy húszán jelentkez­tek, de a közeli napokban ennél jóval nagyobb lét­számra lehet számítani. A jelentkezőket orvosi vizsgá­latra küldik, beszereztetik a szükséges iratokat, s ha kell, semmi akadálya nem lesz a munkába állításuknak. Csak középiskolás tanulókat fog­lalkoztatnak, főleg az elő­készítésben. A Tanárképző Főiskola is ígért 50 hallga­tót, akik már részt vehet­nek szállítási munkákban is. Sok diákra lesz szükség megyénk állami gazdaságai­ban. A gazdaságok igazga­tói már megkezdték a tár­gyalásokat a környező álta­lános és középiskolákkal. Egészen könnyű mun­kában, — mint pél­dául a szamócaszedés, — hetedik—nyolcadik általános Negyedévenként nyolccal több pihenőnap a 6 plüss 3 napos m unka id f> beosztásban Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter — a SZOT, a munkaügyi minisz­ter és az Építők Szakszer­vezete egyetértésével — új rendelkezésben szabályozta az építőiparban alkalmaz­ható munkaidőbéosztást. A rendelkezés az eddigi három munkarendet — hatnapos munkahét és Jcét háromhe­tenkénti szabadszombát — és a három új munkaidőbe osz­tást engedélyezi, s az épí­tőipari vállalatok igazgatói­ra bízta, hogy a vállalati szakszervezeti bizottsággal . egyetértésben döntsék el a hat közül melyik építkezé­sen milyen munkarendet tesznek kötelezővé. A kivá­lasztott munkarendtípusok meghatározott feltételeit azonban szigorúan teljesí­teni kell. A három új munkarend közül a legegyszerűbb az öt­napos munkahét amelyben a dolgozók hétfőtől péntekig teljesítik: a 48 munkaórát, s így szombaton és vasárnap pihenhetnek. Ez á munka­rend megoldja a két mű­szakban dolgozó és távol lakó építőipari munkások utazásának, pihenésének problémáit, s így lehetővé te­szi a több műszakos terme­lés széles körű elterjeszté­sét. Ennek megfelelően szi­gorú előírás, hogy csakis két, vagy háromműszakos termelés esetén kerülhet sor az ötnapos munkahétre. A további két új munka­rendi változat alkalmazásá­nak kötelező feltétele, hogy folytonos termelés legyen az építkezésen, tehát szomba­ton és vasárnap se álljon le a munka. Az egyszerűbb változat hasonlít az ötnapos munkahétre, mert öt mun­kanapot két pihenőnap kö­vet. A páros pihenőnap egyike azonban csak havon­ta kétszer esik vasárnapra viszont ezt az 5 plusz 2 na­pos munkarendet egyműsza- kos építkezésen is engedé­lyezi az új rendelkezés. A távol lakó dolgozók és az építőipari termelés szá­mára egyaránt az új plusz 3 napos munkarend *— hat munkanap után három pi­henőnap — a legkedvezőbb. A dolgozók negyedévenként összesen 30 pihenőnapot kapnak, vagyis nyolccal többet, mint szabadszomba­tos időbeosztás esetén, s a vállalat 5—10 százalékos műszakpótlékot is fizet. A három pihenőnap egyike nem lehet ugyan minden héten vasárnap de a mi­niszteri rendelkezés előírása havonta legalább egy va­sárnapon szabadnapot kell biztosítani minden dolgozó­nak. Az építőipari termelés számára főleg a kiemelt, népgazdaságilag fontos és jól gépesített munkahelye­ken elsősorban azért elő­nyös a 6 plusz 3 napos munkarend, mert az építke­zés befejezéséig nincs szün­nap, és a tényleges munkát végző dolgozók száma sem ingadozik, mert állandóan csak a létszám meghatáro­zott, arányos része tartózko­dik szabadnapon. A folyto­nos munkával — a számítá­sok szeriint — egy műszak esetén is csaknem 30 száza­lékkal rövidebb idő alatt lehet elvégezni az építési feladatokat, mint a szabad­szombatos időbeosztással. Emellett havonta általában 8 nappal nő a gépüzem- napok száma tehát lényege­sen fokozódik a berendezé­sek kihasználása, az építő munka gazdaságossága, a vállalat jövedelme. Különö­sen előnyös a 6 plusz 3 na­pos munkarend kétműsza- kos változtatása. A rendelkezés szerint a vállalatok a helyi körülmé­nyekhez igazodva év közben is bármelyik munkahelyen áttérhetnek P hat munka­rend valamelyikére. Az egy építési helyen dolgozó vál­lalatoknak azonban össze kell hangolniuk a munkaidő­beosztást, hogy ne akadá­lyozzák egymás munkáját. Az új rendelkezés most jelent meg az Építésügyi Értesítőben, s ezzel érvény­be lépett. (MTI) A Szolnok megyei Tanács Építési és Szerelőipari Vállalata Szolnok, Dózsa György u. 5. azonnali foolépéssol FELVESZ 8—12 FŐS KUBIKOS BRIGÁDOKAT Karcag—Szolnok állandó munkahelyre, kőműves, tetőfedő, szigetelő szakmunkásokat Szabad szombat, különélés, munkásszállás biztosítva. Jelentkezni fenti címen lehet. (Sz. 48121) iskolás diákokat is alkal­mazhatnak. Egész nyáron lesz munka, hiszen a sza­móca után jön a cseresznye, meggy, majd más gyümölcs és zöldség. Esetenként a termelőszö­vetkezetek is igénylik a diákok segítségét. A nyír­egyházi Ságvári Termelő- szövetkezet például a mező- gazdasági szakiskolától kért tanulókat a nyári munkák­hoz. Nyilván sok termelő- szövetkezet foglalkozik ha­sonló gondokkal. Az általános és középis­kolás tanulók nyári foglal­koztatását miniszteri rende­letek szabályozzák. Megha­tározzák, hogy milyen mun­kakörökben dolgozhatnak, naponta hány órára vehetők igénybe, mennyi lehet a mi­nimális kereset összege. Ha az üzemek, termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok vezetői ismerik és főleg be­tartják ezeket a rendelkezé­seket, a tanulók biztosan szívesen dolgoznak, megta­lálják számításukat. (bf) VITAFÓRUM Sok vagy kevés gyerek ? Hozzászólás a „Kicsi vagy kocsi” című cikkünkhöz Az elmúlt kilencven év alatt az ország lakossága kétszeresére nőtt. Viszont az 1960 évi népszámlálás adatai szerint a 15 éven aluliak számának növeke­dése egyharmadnyi, az öreg korúak száma pedig közel 5 és félszeresére növekedett. Ebben negatív tényező a születések számának csökke­nése, melyben a társadalmi gondolkodás kialakulásának, a terhesség megszakítsok- nak döntő a szerepe. A házasságkötések számá­nak emelkedését nem kö­vette a születések gyara­podása. Ebben a köztudat­nak. az emberek gondolko­dásának. a társadalommal szemben megnövekedett igényeknek jelentős szerepe van. Az osztálytársadalmak­ban a közvélemény osztály, jellegű. A szocialista tár­sadalomban az egész társadalom érdekét, íté­letét képviseli, és en­nek érdekében az embe­rek tudatát, gondolkodását, szükségszerűen kell. hogy formálja. Természetesen a Ezeréves település a Wölcsike Amiről egy nyílhegy mesél Ezeréves település került elő a tákosi földből, két ásónyomra a talajban. Né­gyen ásnak, segédmunkások, s a föld újabb és újabb szenzációs leleteket dob ki magából: hol egy állatcsontot hol egy nyílhegyet, hol egy cserépdarabot, amely a laikusnak mit sem mond, a szakember pedig oldala­kat is mesélne ezekről a leletekről. A szakember ezúttal Er­délyi István, a Magyar Tu­dományos Akadémia mun­katársa. —■ Az Akadémia régészeti intézete három évvel ezelőtt kezdte meg az ásatási mun­kálatokat ezen a környéken. A legérdekesebb lelőhely­nek annakidején a gerge- lyiugomyai Makócsa-part bizonyult. Az első terepbe­járást követő nyáron, 1965- ben nyolc kunyhó marad­ványait tártuk fel itt. Ku­tatásaink szerint ezek a la­kóházak a IX—X. század­ból származnak. Az Akadémia régésze az idén is visszatért erre a területre, ezúttal a Tákos melletti Völcsike partjára. A Gergelyiugornyán lakó naményi múzeumigazgató udvarán egy vászonsátor a régész főhadiszállása. Innen jár ki Erdélyi István a köz­ségtől öt kilométernyire lé­vő ásatáshoz. Nem látványos munka az ásatás: szemre olyan, mint bármilyen más épület ala­pozási munkája — kubiko- lás. De érdemes jobban megismerkedni ezzel a mun­kával. s így mindjárt regé­nyes, izgalmas történetek bontakoznak ki a rögök közül. — Ilyen korai települést, mint ez, alig ismerünk ha­zánkban — mondja a mu­zeológus. — Itt a Beregben például, az első ilyen külön­leges leletünket tárjuk fel ezekben az években. Emlí­tettem az előbb, hogy ezek a házak, amelyek most a föld alól előkerülnek, több mint ezerévesek. Miért épp itt települtek ezek az ősi falvak ? Feltételezhetően azért, mert itt vezetett egy­kor a nemzetközi útvonal Kijev felé, s ez a terület alkalmas lehetett Jakótele- pülések létrehozására. A kora nyári nap heve izzóan perzseli a talajt, amely óráról-óréra újabb értékes lelettel szolgál az utókornak: legutóbb dél­előtt 11-kor egy idő- és idő­járás marta nyílhegyet ve­tett ki a beregi föld. — Támadó harcos nyila lehetett — elmélkedik a múzeológos — olyan fegy­veré, amely ezt a 900—1000 év előtti települést elpusz­tította. De feltételezhető az is. hogy vadász nyilára bukkant a régész. Milyen is volt ez a hoíi- foglaláskori falucska, kik és hogyan élhettek itt? A kutatások szerint itt a Nyír­ségben is szabad parasztok, pásztorok és a honfoglalás során idetelepített rabszol­gák éltek. A köztudatban a honfog­lalás a kacagányos, vitézke­dő, kalandozó magyarok ko­ra. Ez az ásatás újabb bi­zonyítékokat szolgáltatott egy olyan településről, amelynek lakói földművelők voltak, s akik az Árpád­kori, középkori jobbágyság közvetlen elődei voltak. A mai Bereg parasztsága is az ezer évvel ezelőtti Vöí- csike patak menti települé­sek lakóinak utódai. A múzeológus térképváz­lattal. fényképezőgéppel dolgozik. Minden leletet be­jelöl a térképen és szünte­lenül fényképez. _ A kutató­árokban rajta kívül négyen dolgoznak. Gergelyiugomyai segédmunkások, ásóval és seprűvel. Tavaly, amikor Gergelyi- ugoraya határában, a Ma- kócsa-parton ástak a köz­ség lakói közül sokan azt hitték, aranyat keresnek. Később mindenki előtt be­bizonyosodott, hogy az aranynál is értékesebb az, amit keresnek: bizonyíté­kokat, újabb adalékokat a történelem tényeihez. Szilágyi Szabolcs reális tárgyi, anyagi felté­telek biztosítása mellett. Az egészségügyi ellátás megyénk területén a felsza­badulás óta jelentősen fej­lődött és különösen kiemel­kedő a terhes anyák, a csecsemőellátás vonalán. Minden járásban van szü­lész nőgyógyász, gyermek- gyógyász szakorvos, jól megszervezett terhes, csecse­mőgondozás. 1945-ben 35 vé­dőnő dolgozott, jelenleg 192 Az intézeti szülések a fel- szabadulás előtti 10 száza­lékról 97 százalékra emel­kedtek. A megyében lévő kórházi gyermekágyak szá­ma 35-ről 350-re, a szülész, nőgyógyászati ágyak száma 90-ről 450-re nőtt, mindez arányosan elosztva a megye területén. Ezeknek a ténye­zőknek köszönhető a cse­csemőhalandóság nagyará­nyú javulása. A (elszaba­dulás előtt ezer újszülött­ből 190 halt meg egy éven alul. az ötvenes években 100, 1966-ban 35, ami az országos csecsemőhalandó­ságnál alacsonyabb. Mindez a népesség szaporodásának alakulására kedvezően ható tényező. A megyénk nép- szaporulata 18. ezrelék, az országos 13 ezrelékkel szem­ben. Jelenleg hazánkban világviszonylatban is a leg­alacsonyabb a születési arányszám. Ezen a helyze­ten a IX. pártkongresszus határozata alapján, kíván változtatni kormányzatunk. Szükséges ehhez a társada­lom tudatának megváltozta­tása, a helyes felvilágosító munka mely a tudomány ismereteit a valóságnak megfelelően objektív és szubjektív módon is ismer­teti. Ezzel foglalkozik a Kelet-Magyarország vasár­napi száma, „Napirenden a gyermekáldás című cikké­ben. gazdasági, szociális és egészségügyi vonatkozásai­ban. A nők terhesség alatti védelme anyagi juttatások, szülési szabadság, gyermek- gondozási segély mind ezt a célt. a családok számának növekedését támogatja. És ezt kell biztosítani további szociális intézkedésekkel, la­kások juttatásával. Dr. Zsö- göny József, szülész-nőgyó­gyász ^felhívja a figyelmet, az első terhesség megszakí­tásának veszélyére a bekö­vetkezhető meddőségre. A terhesség megszakítása eredményezheti a koraszü­lést is. Azonban nem lehet egyetérteni megállapításá­nak azzal a részletével, hogy „a korlátlan családi áldás egészségtelen társa­dalmi jelenség". A társa­dalomtudomány és annak nagy alkotói Marx, Engels, Lenin a társadalmi egész­ségtelen jelenségeket, yhe- aés, elnyomorodást, a htwai halálozást, népbetegsége., t és háborút nem „a korlát­lan családi áldásból” szár­maztatták, hanem a terme­lési viszonyokból, a terme­lő erők fejlődési fokától, A közvélemény alakításánaK nagy szerepe van, erre mu­tatnak a reprezentatív sta­tisztikai vizsgálatok adatai, régebben a föld örökösödé­se, az egyke rendszert ala­kította ki a Dunántúlon, és a többgyermekes családokat kigúnyolták. A sajnálkozás ma is szerepet játszik a többgyermekes családok irá­nyában. A reprezentatív statisztikai ada*ok mulat­ják. hogy az anyagi nehéz­ségeket jelölik meg a szü­letés szabályozásának oka­ként. Ezek azonban ma nem a megélhetés nehézsé­geit jelentik, hanem az anyagi eszközök hováfordf- tásait. amit a közvélemény és a divat befolyásol 1948 nyarán Angliában nemzetközi kongresszus zaj­lott le, mely a népecJés és élelmiszerellátás kérdésével foglalkozott. Felelevenítette Malthus tanításait és min­den társadalmi bajnak a túlnépesedést és nem a társadalmi viszonyokat tette felelőssé Malthus tanainak felelevenítése nco-maltuscei- nizmus Amerikában és Nyugat-Németországban is elterjedt. Megyénk magas népszaporulatát a többgyer­mekes családok adjak, és ez a szülész-nőgyógyászok véleménye szerint kedve­zőbb a szülés lefolyására, biológiailag is erősebbek a második harmadik, negye­dik szülésekből számozó gyerekek. A koraszülések gyakoriak az első terhesség esetén, különösen, ha ezt terhességmegszakítás előz­te meg. A környező népi demokratikus államokban újabb jogszabályok határoz, zák meg, milyen esetekben végezhető a terhesség meg­szakítása. A természet legmagaszto- sabb törvénye az élet. Az emberi társadalomban az új élet világrajövetele, a család továbbfolytatását, életének megörökítését je­lenti. A családokból össze­tevődő társadalom és nem­zet életét. A legnagyobb öröm a gyermek, és azok­nak felnevelése bármilyen fáradozással is jár, az idő­sebb korban az élet betel­jesülésének értelmét jelenti. A gyermekáldást és ami mögötte van, amint a cikk írja. társadalmi ügyként napirenden kell tartani. Legyen több a kicsi és ke­vesebb a kocsi. A társada­lomnak többet kell juttat­ni; a nemzeti jövedelemiről a gyermekáldás javára.. Mindenképpen helyes, és indokolt a jelenlegi társa­dalmi probléma megjavítá­sa: önnek érdekében & pártós tanácsi szervek, orvosok, gazdasági vezetők és újság­írók együttes működésére, kedvezőbb családtervezés tudatának kialakítására van szükség. Dr. Moskovits Károly A Magyar Tudományos Akadémia régésze évezredes cserepeket vizsgál. Foto: Hammel József Vasórnop: utasszámlálás a Sóstón A szombaton végzett utasszámláláson kívül az UVATERV szakemberei úgy határoztak, hogy va­sárnap — az előzetes ter­vektől eltérően — utas- számlálást hajtanak végre a Sóstón. Miután az eimúlt héten is több panasz merült fel az itteni közlekedéssel kapcsolatban. indokolttá vált egy ilyen felmérés. Figyelembe veszik a Beloi­annisz tér—Stadion közötti forgalmat és megszámlál­ják a Sóstóra érkezőket. Sajnos, a változékony és esős időjárás nem kedvez ennek a munkának, mert várhatóan kisebb lesz a forgalom, mint jó időben, így is remélik, hogy az ada­tok értékelése után a sós­tói megoldatlan közlekedés­hez is tudnak jó tanácsokat adni az illetékeseknek. Új munkarend az építőiparban

Next

/
Oldalképek
Tartalom