Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-04 / 130. szám

Fehérgyarmat gondjai és lehetőségei Beszélgetés Gulácsi Sándorral, a járási pártbizottság első titkárával Fehérgyarmat: a megye irodalmi és történelmi em­lékeiben, természeti szép­ségében talán leggazdagabb járásának székhelye. Ez az * járás, ahol 1939-ben 19,2 százalék volt a gyermek- halandóság aránya — ma 2,4 százalék. Ebben a járásban öt évvel ezelőtt még egyet­len mezőgazdasági szak­munkás sem dolgozott — ma 477. Itt épül az a közel 100 milliós értékű tégla­gyár, amely az évtized vé­gére egyetlen esztendő alatt 3350 kislakás téglaanyagát készíti majd el, de ebben a járásban okozott 57 milliós kárt az ár- és belvíz az idén. A járási székhely jo­gos városiasodási igényei­nek kielégítését a lakás, a telek hiánya, a közlekedési nehézségek, a munkaalkal­mak kevés volta és egy sor kisebb-nagyobb gond fékezi. Csupán néhány kiraga­dott példa: Fehérgyarmat múltja és jelene. Az itt la­kó 6 ezer embert azonban most a jövő foglalkoztatja. Munkatársunk az ő nevük­ben kért választ a legége­tőbb gondok megoldására Gulácsi Sándortól, a Fehér- gyarmati Járási Pártbizott­ság első titkárától. Az utóbbi tíz évben különösen nagy fejlő­désnek indult a járási székhely. A most ide­látogató idegen alig ismer rá a régi köz­ségközpontra. Valami azonban nem fejlődött sokat az utóbbi időben sem: a lakásépítkezés. Mit ígérnek a követ­kező esztendők? — A járási székhely to­vábbfejlődésének egyik leg­főbb akadálya a lakásprob­léma. — Súlyosbítja a helyze­tet, hogy csupán Fehér- gyarmaton 223 lakóházat ért belvízkár. Tizenegy családot azonnal ki kellett költöztetni lakásából, újat kellett biztosítani számukra. 110 családot felterjesztet­tünk kamatmentes lakás- építési kölcsönre, a többi károsult ügye még a mai napig is tisztázatlan, ko­moly gondot okoz. — Azoknak; akik önere­jükből, illetve OTP-köl- csönnel kívánnak építkezni, teliket biztosítani alig-alig tudunk. A telekhelyigé- nyek részleges kielégítését kívánja segíteni a községi ta­nács azzal, hogy — a tervek szerint — kisajátítja a má­sok egyéni tulajdonában lévő beépítetlen telkeket. Ezzel az intézkedéssel 77 házhelyet nyer a község — de az igé­nyekhez viszonyítva ez még igen kevés. Az ily módon biztosított telkek egy részét egyébként a belvízkárt szen­vedett, építkező családoknak kell adnunk. — A község ifjúsága köré­ben terjed az ország több ré­szén jól bevált mozgalom: a KISZ lakásépítési akció. Pil­lanatnyilag az fmsz és a kór­ház fiatalságának összefogá­sával sikerül majd létrehoz­ni az első ifjúsági társashá­zakat. A városiasodás fon­tos követelménye a továbbfejlődés alapja: a közművesítés. Mikor sikerül megoldani? Fehérgyarmat teljes köz­művesítése — a számítások szerint — 40 millió forintot igényelne. Itt azonnal szeret­ném idézni a községi tanács községfejlesztési alapjának évi összegét: 400 ezer forint. A község tehát saját erejé­ből hosszú évekig nem tud­ná megoldani ezt. A talajvíz magassága miatt hagyományos módszerekkel itt lehetetlen megoldani a közművesítést. A község ta­lajvíz-elvezetésének problé­mája tehát a közművesítést megelőző feladatként jelent­kezik. A megyei vízügyi szervek a megoldást tervbe vették. Még az idén megter­vezik a község kül- és bel­vfzelvezetésnek rendszerét. A gyors gyakorlati megvaló­sításhoz további segítségüket ezúttal is kérjük. A választói Jelölő- gyűléseken 223 közérde­kű bejelentés hangzott el. Mi történt ezekkel a javaslatokkal? — A jelölőgyűléseken el­hangzott kétszáznál több be­jelentés szinte kivétel nélkül jogos igényeket tartalmaz. Mindnek megoldása azonban még hosszú évek szorgalmas munkáját igényli. A bejelen­tések nagy része érintette a község járdáinak rossz álla­potát. Ezzel kapcsolatban szeretném megemlíteni, hogy az idén községfejlesztési alapból 5 kilométernyi jár­dát kellene építeni a járási székhelyen, s ezen túlmenő­en további három kilométer­nyi új járdára lenne szük­sége a községnek, valamint 15 kilométeres szakasz sür­gős felújítására. Csupán az idei terv megvalósításához 600 mázsa cement az igé­nyünk. Egyelőre azonban e mennyiségnek még csak a beszerzési lehetőségével sem biztatnak bennünket. Az új fürdő téliesítéséről a községi tanácsülés 100 ezer forintot szavazott meg. A pénz mellé sok társadalmi munkára is lesz szükség. — A legfontosabb beje­lentések közül megemlítem az iparitanuló-iskola hiá­nyát érintő panaszokat is: az itteni gyerekek Nyíregy­házára járnak be szakmájuk elméleti ismereteit megsze­rezni. Egy helybeli iskola építése megszüntethetné ezt a fáradságos és költséges iparitanuló-képzést. A Mun­kaügyi Minisztérium illeté­kesei már felmérték az épí­tés helyi lehetőségeit. Jelen­tős társadalmi munkát is igé­nyel majd a lakosságtól. — Hosszú évek óta állan­dó panasza Fehérgyarmat és az egész járás lakosságának a közlekedés. Sokkal köny- nyebb ma Nyíregyházáról Budapestre és visszautazni, mint Nyíregyházáról Fehér- gyarmatra és vissza. Ország- gyűlési képviselőnk, Bánóczi Gyula elvtárs a menetrend, a csatlakozások megjavítása érdekében tárgyalt a MÁV debreceni igazgatóságán. A napokban érvénybe lépett új Egy 30 évvel ezelőtti fotó: a község egyetlen emeletes középülete, a járásbíróság és börtön. A mellette lévő jobb­oldali ház helyén ma a raűv elödési ház áll. Az előtérben most a megye egyik legszebb parkja virágzik. Az fmsz új, korszerű ára háza, Fehérgyarmat büszkesé ge. Foto: Hammel József menetrend azonban változat­lanul elvágja a fehérgyarma. tiakat a korszerű közleke­déstől. A MÁV — a járási pártbizottság sokszoros jel­zése ellenére — figyelmen kívül hagyta ezt az ország­részt! A 30 ezer szabolcsi ingázó egytizede ebben a járásban él havonta egy­két napig. Itthoni mun­kalehetőségük megte­remtése érdekében mit tehetnek a járás és a község vezetői? — A járáson, illetve a községen belüli foglalkozta­tottság jobb lehetőségeit kell megteremtenünk. Megoldha­tó lenne valamilyen építő­ipari vállalat létesítése. Van megfelelő építési igényünk, s a szakembergárda kialakí­tása sem jelentene itt gon­dot, (sokan járnak el ebből a járásból a főváros és más megyék építőiparába dolgoz­ni). — Segítene problémáink megoldásában a ruházati szolgáltató ktsz bővítése. Az CftíISZ illetékeseinek nyilat­kozata szerint a jelenleg itt foglalkoztatottak — jobbára nők — száma kétszeresére növekedhetne. A jövő évben e ktsz-ben másfél milliós bő­vítés várható. Ezt követően növelni kívánjuk a foglal­koztatást, elsősorban a be­dolgozók számának emelésé­vel. — A mintegy 93 milliós beruházással épülő téglagyá­runk korszerű lesz, sokat se­gít majd az építőanyagellá­tás javításában. A termelés a jelenleginek ötszörösére, a munkáslétszám azonban csak kétszeresére növekedik. A létszámnövelés is elsősorban a műszaki szakemberek al­kalmazását jelenti majd. N em akartam hinni m szememnek. Négyen ültek a kávéházi asztal körül: Lukianosz, Swift, Voltaire és Mark Twain. Tisztelettudóan köszöntőt, tem őket, de csak Lukianosz morgott vissza valami kö­szönésfélét, a. többiek észre sem vettek. Swift a paróká­ját vakar gáttá. Voltaire csipkekézelöjét húzogatta, Mark Twain pedig a szivar­jával bajlódott. De én bol­dog voltam hogy nem küld­tek el, hogy ott állhattam az asztaluk mellett, és hall­gathattam, miről beszélnek. — Tudod már, miről írsz a héten? — kérdezte Vol­taire, a mellette ülő Swif- től. — Remek téma van — fe­lelte az esperes. — Nem kapni hatvanas horgolócér­nát. Hát nem felháborító? Miért nem kapni hatvanas horgolócérnát, kérdem én? Ahá, mondtam magam­ban, ez a tanulmányírók által sokat emlegetett ke­gyetlen felháborodás, a swifti „saea indignaitó’. — Nagy szatírát írok er­ről a témáról. Lehet, hogy több lesz, mint negyven sor. — Nem is tudtam, hogy horgolsz! — szólt közbe kuncogva a cinikus Vol­taire. — Horgolócérna. Ez lesz a címe. Nekimegyek az il­letékeseknek, a körmükre ütök, az orrukra koppan- tok, a fejükre vágok. Szét­szedem, ízekre tépem őket. Kardélre hányom, és felfa­lom őket. Majd meglátjá­tok! — kiáltotta nekihevül- ve a mester, izgalmában még a parókája is félrecsü- szott a feje búbján. Tanév végi „finis” a fehérgyarmati gimnáziumban. Itt inár vakáciös tervek születne k... _ Régóta húzódik a vas­tömegcikkipari vállalat fe­hérgyarmati üzemrészének bővítési ügye. Korábban itt szó esett egy 14 milliós beru­házásról, azonban a kivitele­zés nem teljesülhetett. A mintegy 130 munkást foglal­koztató üzem a jelenlegi la­kott területről egy alkalma­sabb helyre költözik, s itt feltétlenül bővítési. lehetőség is lesz. Az új telephely terü­letének kisajátítása folya­matban van. Indokolt és megoldható len­ne egy konzervgyári , üzem­egység letelepítése a követ­kező évek során Fehérgyar­maton. Ez mind a foglalkoz­tatottság jobb lehetőségeit, mind a tsz-ek konyhakerté­szetének fejlesztését elősegít­hetné — fejezte be nyilatko­zatát a járási pártbizottság első titkára. Szilágyi Szabolcs Mikes György’. mester — Vigyázz a vérnyomá­sodra, Jonathan! — intette le Mark Twain aggódva. — Nekem is van egy jó témám — emelte fel a fejét Voltaire. — Nekimegyek a vendéglátóiparnak. Ez ő, suttogtam magam­ban, a nagy Voltaire, aki nem ismer el semmiféle te­kintélyt. Se istent, se ki­rályt, se vendéglátóipart. — Azt akarom megírni! — folytatta Voltaire —, miért nem adnak az esszpresszók- ban egy pohár vizet a kávé­hoz? Miért kell külön kér­ni? Felemelem a szavamat ez ellen a társadalmi igaz­ságtalanság ellen. Eleinte optimista voltam, mint Po­pe és Leiniz, és azt hittem: majd csak adnak vizet a kávéhoz. De a lisszaboni földrengés óta nem vagyok optimista. — Mondjatok nekem is egy hiánycikket! — siránko­zott Lukianosz. — Nincs miről írnom. Nem tudtok valami hiánycikket? Mark Twain kivette a szivart a szájából és így szólt: — írjál a füstszűrös ciga­rettáról! — Azt már megírta a Tabi László — legyintett Lukianosz. — Mondjátok, gyerekek. T-dugót kapni már? Voltaire nevetett: — Már látom, hogy Zeusz és a felesége, Héra, arról fognak beszélgetni: miért nincs T-dugó? — Kapni, vagy nem kap­ni? Mert, ha nem kapni, akkor írok egy olyan szatí­rát, hogy még az istenek is beleremegnek. Cikkemről ismét ki fog tűnni csillogó emberi és írói egyéniségem, továbbá csípős, bíráló szel­lemem, mint azt Jánossy István írta rólam egy utó­szavában. Csak figyeljétek meg! De kapni, vagy nem kapni T-dugót? Vagy tud­tok valami más hiánycik­ket? — Nagyon ritkán lehet kapni ementáli sajtot — mondta Mark Twain, — de lehet, hogy erről én fogok írni... Ámulva hallgattam a mestereket, magamban azon­ban mérgelődtem: mindent elírnak előlem. A hatvanas horgolócérnáról én akartam megereszteni egy szatirikus glosszát. Bosszúból őket írtam meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom