Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-29 / 151. szám

elkészült a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kollégiu­ma. Hammel József felv. Régi okmányok az új élet szolgálatában A mindennapi életet segíti a levéltár A Nyíregyházi Állami Le­véltár hűvös vastag falú helyiségeiben tíz- és tízezer régi okmányt, térképet, le­velet és jegyzőkönyvet őriz­nek. Találunk itt régi csalá­di lev7él tárakból ideszárma­zott gyűjteményeket, olyan 7—8000 levélből álló archí­vumot. mint a most feldol­gozás alá került szerzemény, a Czóbel Minka írónő nap­fényre került egész levele­zése. Ezekből a kutatók messzemenő történelmi mű­vészeti, irodalmi vonatkozá­sú következtetéseket vonhat­nak le. De talán még ezek­nél is jelentősebbek azok az itt őrzött iratok, amelyek a mai élet hétköznapi gond­jait segítenek megoldani. Nagy az ügyfélforgalom Az ember nem is gondol­ná, hogy napjában hányán lépnek be a levéltárba. Van­nak magánosok, akik nyug­díjügyhöz kérnek segít­séget. régi munkahelyeken dolgozott hozzátartozóik munkaviszonyát kutatják. Mások a birtokukban lévő értékes — vagy sokszor csak annak vélt — irataikat ajánlják fel megőrzésre. De mind többen és többen jön­nek olyan hivatalok, szer­vek, intézmények és vállala­tok, amelyek napi munká­jukhoz keresnek segítséget. Mert a levéltár ilyen ügyek­ben is rendelkezésükre tud állni. A város és a községek rendezése, átépítése, fejlesz­tése során szinte felbecsül­hetetlen értéket jelent a ter­vezőnek, a városrendezőnek az a sok régi tervrajz, fel­mérés, és térkép ami ren­geteg munkát takarít meg ma. Sok mérést nem kell elvégezni, sok terület pontos szintezése is mellőzhető. A régi épületek bontásánál például minden esetben megnézik a régi terveket, mert így a kártalanításnál pontosabb értéket ' tudnak megállapítani. A tervező vállalat a régebbi házak ta­tarozása, átépítése esetében kéri a levéltár segítségét. Új, értékes irat gyűjtemény Nagyon jelentősnek mond. hátó most az az új iratgyűj­temény, amit a KPM Köz­úti Igazgatósága ajánlott fel a levéltárnak. Ez tartalmaz­za 1893-tól 1950-ig a megye területén végzett összes út, híd, áteresz, középület épí­tési terveket és::rajzokat. Bár a gyűjteménjtr-- a- sok átszervezés mjatt — néhány részében hiányos,. , így is felbecsülhetetlen a mai út­építéseknél, közműkarban- tartásoknál. A levéltár sok segítséget tud nyújtani a térképészeti és geodéziai munkát végzők­nek is. 1857-től őrzik a me­gyére vonatkozó kataszteri felméréseket, ezenbelül a földreform méré­seit is. A térké­pészet számára a régi fix­pont-meghatározások ma is használható, sok. több hó­napos munkát takarítanak meg a szakembernek. Igaz, az ügyfélforgalom nagy de még mindig nem olyan mérvű, mint amilyen lehet­ne. Sokan nem tudják még, hogy a levéltár a mai élet hathatós segítsége, s nem öncélúan a régi okmányok gyűjtőhelye. Igazi jelentő­ségét akkor éri el. ha az érdekeltek felfedezik, hogy a régiségek között számos olyan értékes feljegyzés hú­zódik meg ami mai életün­ket, építésünket segíti. 0» Három-négy, vagy tizenhat emelet? — Beépülnek a foghíjak Akik Nyíregyháza városképét álmodják Látogatás a megyei tervező irodában Négy — főképp budapesti — tervező iroda alakítja a nyíregyházi városképet. A tervezők csendes műhelyé­ben alakul a tanárképző fő­iskola, a filmszínház, az új szálloda, vásárcsarnok és a többi jelentős létesítmény. Nagy szerepet vállal a vá­rosépítésből a Szabolcs me­gyei Tervező Iroda is, amely a távlati és a részletes ren­dezési tervek figyelembe vé­telével végzi munkáját. Scholtz Béla. az iroda fő­mérnöke sorrendben elsőnek említi a város belterületét, amelyen most is több építész dolgozik. Nem kisebb jelen­tőségű munka a Déli Alköz­pont kialakítása s a város ipari övezete kisebb üze­meinek tervezése. Ütkeresés vegyes stílus — Az állomás előtti Sza­muely tér, az Arany János utca és a belőle torkolló ki­sebb utcák rendezése a részletes terven belül nagy feladatunk. Sokan bírálnak is érte bennünket, mert las­san épül a városnak ez a része. Mi is látjuk, s azt is, hogy mint következnek eb­ből építészeti szépséghibák: viszonylag hosszú Idő alatt valósultak meg a megterve­zett épületek és vegyes az Itteni kép. nem egységes a stílus, ki van téve az. eltelt idők változásainak. Magában hordja ez a negyed az útke­resés jegyeit. Itt most lakóházakat épí­tenek a kialakult három­négyemeletes gyakorlat sze­rint. A tervezőket kérdeztük, nem lehetne magasabb épü, letdtkgl,.megtűzdelni.. a A vá­rosnak ezt a kapűját. ‘ahol a legtöbb, az első ^benyomást kapjg az ^geri? ", ’ ’ A válasz ez volt: „Több­ször javasoltuk, meg Is ter­veztük, hogy például az állo­más előtti teret négy nagy nyolcemeletes sávházzal zárjuk le délről S így el­tűnne a látogató szeme elől a közraktár, s egyéb nem városi látnivaló, s zárt egy­séget is kialakítanánk így. Csinálni kellene legalább egyet — de ez már a beru­házón múlik, fel kellene frissíteni a megfeneklett ré­gi tervet. A Szamuely tér és Petőfi utca sarkán, a park déli oldalán 16 eme­letes magas házat akartunk, amely már reprezentatív képet mutatna a városról. Ezt még ma is meg lehet csinálni. Vihar az ÄBC- áruház miatt Elmondták, e tervek a ké­sőbbi években valósulnak meg. Dolgoznak viszont most három olyan jelentős létesít, ményen, amelyek mindegyi­ke külön is említést érde­mel. A legkisebb de a leg­nagyobb vihart kiváltó a Kossuth téri ABC-áruház terve. „Mi a részletes vá­rosrendezési távlati terv előírásai szerint terveztük ezt a földszintes áruházat. A kifogás — sokan élnek vele máris — részben jogos. Ez az egy épület furcsán hat majd a téren. Egészen addig, amíg nem épül meg mellette a távlati tervben . előírt másik két üzletház, s hátul nem kezdenek a sza­náláshoz.” Mint megtudtuk, ez nem következik be a közeli idő­ben. vagyis csak egy-másfél évtized programja lesz. A tervekből világos, hogy a Kossuth tér déli, a Felsza­badulás útja jobb és a Zrí­nyi Ilona utca baloldala kö­zötti tömbre tervezett üzleti negyed — ha teljesen meg­valósul — a modern kor divatos, ízléses negyede lesz. Amíg kialakul, furcsa lesz a kép, ilyen nagyméretű sza­nálásra azonban nincs a városnak anyagi lehetősége. Szép látvány Tokaj felől Már a kivitelezési tervei készülnek a Mártírok tere— Rákóczi út—Beloiannisz tér sarkán épülő irodaházat, szolgáltatóházat és földszint­jén üzleteket. A nyolceme­letes épület sok vállalat összefogásából létesül, de dísze lesz a környéknek és az óriási épülettömb az irodaházzal, békeházzal . szép, városias látványt nyújt majd a Tokaj felől érkező­nek. A harmadik amin dol­goznak, a postapalota ter­vei. Nem a tervezőkön mú­lik, hogy máris késnek, a posta most hagyta jóvá a terveket, a megyei tanács vb tervosztálya — amely a felette lévő lakás beruhá­zója — még nem hagyta jó­vá a tanulmánytervet, s így nincs megbízás. Fél éve vár­nak erre a tervezők Ez az újabb hatalmas éníilet az úgynevezett vasalóház he­lyén énül és á városnak ezt a részét tes?} namrvárosiess^ eavü+tal Nvfrem'háza mai arcáho7 postát is magában foglal. Impozáns nagy épület lesz a Széna téri KÖJÁL szék­ház is s megbízást kapott az iroda a TITÁSZ Bethlen ut­cai székhazának tervezésére is. Sok kisebb-nagyobb léte­sítmény készül még a város foghíjainak eltüntetésére, amelynek megvalósulása mindig megszépíti Nyíregy­háza régi arcát. A tervezők újabb megbízatásokat vár­nak, szeretnék például, ha megkapnák ezt például az Arany János—Vécsey és a Szarvas utcai tömbre, ahol újabb száz lakás kialakítá­sára van mód. s ezzel lezár­hatnák az Arany János ut­ca egyre szebben alakuló épületsorát. Ipar — itt kicsiben Munka persze addig is van bőven: új ipari létesít­ményeinkhez is hozzájárul­nak az iroda dolgozói. A ki­alakuló ipar szolgálatában készítik például a Derko- vits utcai üvegtechnikai üzem második műhelycsar­nokának terveit, most dol­goznak a faipari vállalat és a közúti üzemi vállalat új telephelyének üzemépületei­nek és műhelyeinek kiala­kításán is. Jelentős beruhá­zással épül majd a vasmű­szaki nagykereskedelmi vál­lalat raktára, s a napokban tárgyaltak a nyíregyházi baromfifeldolgozó új telepé­nek tervezéséről, a nyíregy­házi kerámiaüzem program­jának elkészítéséről. A tervek — mint a Nyír­egyháza új arcát tervező nyíregyházi mérnökök, technikusok és műszaki raj­zolók nagy létszámú gárdá­ja valósággá álmodja =- megnyugtatóak. szépek. Ahogy az ottani szakembe­rek mondiák. az bennük a legmegnyugtatóbb. hogy egy perc megállást nem enged­nek. Most már mind több munkát kémek, követelnek. Kopka János Ilyen bankett még nem volt A hosszú asztalon gyer­tyák égnek, fel-felszökkenő lángjuk árnyéka ott vibrál az arcokon, a szemek csil­lognak. Bankett. Külsőleg olyan núnt annyi más érett­ségi vacsora, ételekkel, ita­lokkal, cigányzenével. ■ Pe­dig ilyen bankett még nem volt Nyíregyházán. Huszon­három villamosipari techni­kus kapott képesítő bizonyít­ványt. Az iskola, mely az óklevelet adta a Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Tech­nikum. A jó hírű miskolci oktatási intézmény kihelye­zett osztályaként tanultak négy éven át a most végzet­tek. Otthont a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépis­kola adott, és az oktatómun­kát is az itteni tanárok végezték. Lassan fogynak a gyer­tyák, a poharakat bepárásít- ja a jeges ital, a homloko­kon verejték gyöngyözik. Óriási a hőség. — De nem lesz még egy­szer olyan meleg, mint ma délelőtt volt — mondja vala­ki, s összenevetnek az asztal felett A képesítőre gondol­MARIKA A kis Marika még csak négyéves. Az állomáson is­merkedtünk meg, mikor megkérdezte tőlem: — A bácsinak van kislá­nya? — Még nincs — feleltem. A pöttöm emberke elko­molyodott. — Pedig jó ha van. — je­lentette ki. — Mert tetszik tudni, és nagyon szeretem ám az apukámat — És anyukát? — Melyiket? — kérdezett vissza. Őszintén szólva zavarba jöttem. — Több van? — Igen. Van az 1-es má­mám, őt nem ismerem, ne­ki már van egy másik kis­lánya Apu mindig mondja, hogy én őt gondolatban is szeressem, de tessék eíhinni. nem tudom szeretni. A 2-es mamát azt régen szerettem. Mikor még nem lakott ná­lunk, akkor még az oviba is értem jött. Mindig hozott csokoládét és „kis aranyom”- nak hívott. Mikor már ná­lunk lakott, akkor meg min­dig azt mondta nekem, hogy „kis béka”. Mérthogy van már nekem egy új öcsikém is. Most az a „kis aranyom”. Most már őt sem szeretem. — Senkit sem szeretsz apukán kívül? A csöppség mosolyog és megrázza a varkocsát. — De! A Margit mamát. Aztán int, hogy hajoljak lejjebb. Úgy súgja, a fülem­hez hajolva. — Most elmondom, de Margit mama ne tudja meg. Tetszik tudni ő azt hiszi, hogy én az igazi kislánya vagyok. Én nem akarom megbántani azzal, hogy megmondjam neki az igazat. Megsimogatom a fejét. — Ne félj kislány. Nem mondom el. — Akkor jó. — mondja. — Mert Margit mama ugyan­olyan jó, mint apuka. Nem is csoda, hiszen a testvére És most jó lesz. mert azt mondta, hogy ezentúl min­dig nála leszek. Azután sokáig hallga­tunk. Mikor indul a vona­tom a kislány még megsúg­ja. — Tetszik tudni, csak apukát sajnálom. Mi lesz vele nélkülem? Horváth János nak, mely csak néhány órá- v;al ezelőtt volt, s örülnek, hogyne örülnének, hogy túl vannak rajta. — Nálunk jobban csak az asszonyok örülnek — jegyzi meg egy fiatalember. — Most már nem hivat­kozhatsz az iskolára — fe­nyegetőzik egy asszonyka, és belekarol a férjébe. A technikusok már nem tizennyolc évesek. Felnőtt- emberek, családapák, s a munkakönyvekbe is évekkel előbb jegyezték be a munka- viszony kezdetét. Főleg a TITÁSZ dolgozói, de más szabolcsi vállalatok villa­mossági szakemberei is be­iratkoztak. ötvenen kezdték, de csak huszonhármán vé­geztek. Aki ismeri a villa­mosipari technikum tan­anyagát, nem csodálkozik ezen. Miskolcon 700 jelent­kező közül választják ki évenként a legjobb 150 ta­nulót. Nagy a követelmény. A technikum tanárai nem tettek kivételt a kihelyezett osztállyal sem Azaz mégis. Mert hányszor átjöttek Mis­kolcról s ittmaradtak a hi­vatalos programon túl is, hogy segítsenek. Aki arra járt láthatta, hogy még este 10 órakor is világosak vol­tak az iskola ablakai. Rend­szerint éjfél volt, mire ágy­ba kerültek a diákok, de reg­gel a munkásoknak már öt­hat órakor fel kellett kelni — Odakészítettem a va­csorát, s reggel látom, hogy hozzá se nyúlt az uram — emlékezik egy fiatalasszony. Ez az utolsó időszak külö­nösen nehéz volt. Árván maradtak az aszta­lok, majdnem mindenki táncol. Pivarnyik András a TITÁSZ igazgatója szivar­füstön át nézi .a fiatalokat. — Ünnepelt itt, vagy ven­dég? — Csak vendég, de akkor sem örülhetnék jobban, ha miattam jöttek volna össze Tudja, hány techni­kusunk van?... Nyolcvan, éppen nyolcvan. Lassan szi­varra gyújt, s azt mondja: az minden igazgatónak jól­esik, ha magasabb képesí­tést szereznek a munkatár- *ai. De én nemcsak ennek örülök! Látja azt a fiatal­embert? Pici korától isme­rem. Harminc éve együtt dolgoztam az apjával Akkor még nem tudtuk, mire ne­veljük fel a gyerekeket. S most itt vannak... Nem baj az, ha öröklődik a szakma. Különösen, ha úgy öröklődik, hogy a villanyszerelő fia tech­nikus, vagy mérnök lesz. Az út persze nem mindig egye­nes. Ezek a fiúk jórészt inasként kezdték. A huszon­három közül, akik most ké­pesítőztek, csak nyolcnak volt gimnáziumi érettségije. Elérték, amit akartak. Biz­tos lesz közülük még mér­nök is. Csakhát az üzemnek is segíteni kell. Nem mon­dom, hogy mindig könnyű a munka a sok tanulmányi szabadság miatt, dehát nem élhetünk csak a mának. Évenként hétezerrel nő a fogyasztóink száma. 54-ben egy mérnökkel kínlódtunk, azóta sokat segítettek az egyetemek, de mi lett volna, ha mi nem nevelünk ma­gunknak szakembereket? Az asztalszomszédaim látták, hogy felírtam egyet, s mást, s most odajön az osztály titkár: Azt kérjük, hogy egyikőnk nevét se ír­ják ki. Ahogy kívánják — mondom, — de a fiatalem­ber úgy érzi, magyarázattal tartozik. — Ne higyje, hogy mi res­tellj ük, hogy csak most sze­reztük meg a képesítést, de mind a huszonhárom név úgyse szerepelhetne. Közöt­tünk van munkás és osztály­vezető. de egy sriv, egy lé­lek az osztály. Soha nem tettünk különbséget. hát most se... Egy nevet ' azért okvetlenül írjon fel, Németh tanár úr volt a tagozatveze­tőnk. Ott ül a középső asz­talnál Éjszakázott velünk, bíztatott, hosszú lenne azt elmondani. Szóval ne felejt­se el: Németh István. Gyarmati Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom