Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

Podgorn:! az EDK-ből Jugoszláviába érkezett Kairó (MT>: ■ Podgornij 'Szovjet' ék Nasszer egyiptomi államel­nök pénteken este megtar­totta utolsó, öt óra hosszal tártó megbeszélését. Az A1 Ahram című kairói lap úgy értesült, hogy Pod- gomij üzenetet kapott Ko­szigin miniszterelnöktől New York-ból, és ennek áz üze­netnek az alapján folytatott eszmecserét Nasszer elnök­kel. A lap az üzenet tartal­mát nem részletezte. A szovjet államfő szomba­ton reggel repülőgéppel ha­zaindult Moszkvába. Ütban hazafelé Jugoszláviába érke­zett. A-pulai repülőtéren Joszip Broz Tito jugoszláv elnök és más hivatalos személyiség gek fogadták. Podgornij és Tito a pulai repülőtérről Brioniba uta­zott. Podgornij a repülőgépről táviratot küldött Nasszer- nek. Többek között ezt írta: Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság barátsága és sokoldalú együttműködé­se tovább fejlődik majd or­szágaink és népeink javára, a Közel-Kelet és a világ bé­kéjének megszilárdítása ér­dekében. Zavargások Hongkongbau Péntek este véres össze­tűzések voltak Hongkong angol koronagyarmat szá­razföldi városnegyedében, A zavargások a késő dél­utáni órákban kezdődtek, amikor tömegek tüntettek egy szakszervezeti székház előtt. A heves utcai összetűzés a hajnali órákig eltartott. A rendőrök puskájukat is használták, egy tüntetőt agyonlőttek. Negyvenkét személyt őrizetbe vettek. Szombaton reggel Hong­kongban sztrájk robbant' ki, beszüntették munkájukat a szállítási és közlekedési dol­gozók. Leállt az autóbusz, a villamos- és a komp­forgalom, s csak néhány taxi látható az utcákon. Hz USD kalózgépei hőerőművet bombáztak Szabadságharcosok váratlan ellentámadása Vietnamban Saigon (MTI) Az amerikai légierő ka­lózgépei pénteken két napon belül másodszor ismét a Nam Dinh-i hőerőművét vették célba. A vadászbom- bázók több. raja vett részt a támadásban. Az amerikai légierő ezenkívül Hanoitól északra, Kép és Pác Le tér­ségében — mindkettő hat­van—nyolcvan . kilométerre fekszik Hanoitól északra, vasúti berendezéseket, ősz-. szekötő útvonalakat bombá­zott. Haiphongtól mintegy hatvan kilométerrel észak­keletre támadás történt egy rakétakilövő állás ellen is. Dél-Vietnamban a B—52- es óriásbombázók péntek este, Da Nangtól délnyugat­ra, a szabadságharcosok egy vélt csapatösszevonási övezete ellen intéztek táma­dást. A B—52-esek ezenkí­vül Kontum térségét bom­bázták. Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni ülése New York (MTI): Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszakának péntek délutáni ülésén Fock Jenő magyar miniszterelnök fel­szólalása után Beavogui guineai külügyminiszter 'fel­hívta az ENSZ-közgyűlést, hogy haladéktalanul szá­molja fel az izraeli agresz-^ szió következményeit. Jozef Cyrankiowicz, . a lengyel minisztertanács el­nöke erélyesen visszautasí­totta Izraelnek azt a cini­kus nyilatkozatát, hogy még akkor sem rendeli magát alá az ENSZ határozatai­nak, ha azt minden EMSZ- tagállam — kivéve Izraelt — elfogadja. A lengyel kor­mány támogatja a szovjet kormánynak a közgyűlés elé terjesztett határozati ja­vaslatait. Végezetül Gyrankiewicz rámutatott, hogy a közel- keleti konfliktus vitathatat­lanul egy láncszem a más államok belügyeibe való beavatkozás, a nyomás, az agresszió támogatása, az államcsínyek szervezése, az egyes országokban és térségekben mutatkozó im­perialistaellenes irányzatok elfojtása hosszú láncolatá­ban. Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter csatlakozott az Izraelt elítélő országok táborához és sürgette a Pa­lesztinái menekültek meg­segítését. Quesada kubai delegátus szintén megbélyegezte Iz­raelt, ;r, A közgyűlés, ezzel befe­jez^ pénteki tanácskozását. Á legközelebbi ülést hétfő­re — magyar idő szerint 16,30 — tűzték ki. Dél-vietnami szabadság- harcosok megtizedeltek egy amerikai gyalogsági szá­zadot. Két szakaszt elvág­tak egységétől, hetvenhat amerikai katonát megöltek, huszonöt megsebesült — jel­zik gyorshírekben a nyugati hírügynökségek a sai goni amerikai parancsnokság köz­leménye alapján A véres harc a dél-vietna­mi közép-fennsíkon alakult ki, ahol a B—52-es bombá­zók szombat hajnalban már két ízben támadtak, hogy kimozdítsák a holtpontról a vasárnap óta minden ered­mény nélkül folyó száraz­földi tisztogató és átfésülő akciót. A keresett ellenfél­lel ez ideig nem volt érint­kezés. A szabadságharcosok támadása tehát kétszeresen váratlanul érte a térségbe bevetett egységeket. A harcban elesett ameri­kaiak a 173-as ejtőernyős dandár egyik zászlóaljához tartoztak. A kambodzsai határtól harminc-harmincöt kilomé­terre fólyó Harcba'áz ame­rikai taktikai légierő is bea­vatkozott és erősítéseket irányítottak a helyszínre. Magyar tiltakozás a svájci szövetségi kormánynál 1967 június 23-ra virradó éjjel ismeretlen tettesek erőszakkal behatoltak a berni magyar nagykö­vetség kereskedelmi osz­tályának irodájába. Azt feldúlták, az ott található készpénzt elvitték és a hi­vatalos iratokat is elrabol­ták. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma utasí­totta június 23-án a berni nagykövetet, hogy fenti eset miatt tiltakozzék, majd jú­nius 24-én a Svájci Állam­szövetség budapesti nagykő, vetének is erélyes tiltakozá­sát jelentette be a történtek miatt. Határozottan felhív­ta a svájci szövetségi kor­mány figyelmét arra, hogy elvárja a bűncselekmény el­követőinek felkutatását és felelősségre vonását vala­mint a szükséges intézkedé­sek megtételét, hasonló cse­lekmények megakadályozá­sára. Ahogy a szemtanú látta Így él a harcoló Vietnam Amióta egy esztendei munka után nemrég haza­jöttem Vietnamból, a leg­gyakoribb kérdés, amire is­merőseim, barátaim választ kérnek tőlem: mi ad erőt e népnek, hogy ilyen szi­lárdan és hősiesen ellent- álljon a világ legerősebb tőkés hadserege ekkora nyomásának? Válaszul, nagy szavak he­lyett, inkább egy-két sze­mélyes benyomásomról szá-! molnák be. Hanoiban vol­tam azon az emlékezetes ta­valyi nyári napon, amikor az amerikaiak első ízben intéztek súlyos légitámadást a főváros ellen. A vietna­miaknak bőséges tapasztala­taik voltak már azelőtt is az amerikaiak barbárságá­ról, mégis sokan jóhisze­műen úgy gondolták, hogy az amerikaiak talán meg­kímélik a nagyon sűrűn la­kott fővárost. A támadás súlyos károkat, nagy tüzeket okozott és a polgári la­kosság köréből sok áldoza­tot is szedett. Már a légitá­madást követő órában megindult a romeltakarí­tás, a helyreállítás és a munka. A következő napok­ban gyorsított ütemben hozzákezdtek a főváros ve­szélyeztetett lakosságának kitelepítéséhez. Nagyon sú­lyos időszak volt ez. A Hanoiból kivezető utak a vonatok és a vasútállomá­sok zsúfoltak voltak, a hatóságok nehezen bir­kóztak az emberfeletti munkával. Nem volt elég a szállítóeszköz, akadozott az élelmiszerszállítás, a kitelepülök — érthetően — nehezen váltak el ottmara­dó hozzátartozóiktól. Az egyébként nyugodt termé­szetű és rendkívül fegyel­mezett vietnamiak körében is bizonyos nyugtalanság volt érezhető. így volt ez a VDK többi nagyvárosában is. Belőlünk, Hanoiban dol­gozó külföldiekből csak csodálatot váltott ki az a magasfokú öntudat és fe­gyelem, ahogyan a hanoiak ezt a megpróbáltatást és áldozatot kívánó feladatot, a nagy nehézségek ellenére Kopka lános,* Szovjet­Káipátontúl fővárosában Ungvár — a Lenin tér Hammel József felv. Látni: az ötvenes évek építészeti stílusa már a múl­té. A mostani lakások, köz­épületek formája igazodik a kor követelményeihez, s már nem csupán az a lé­nyeg, hogy sok lakás le­gyen, hanem az is, hogy ké­nyelmes, jó beosztású és szép is. t Persze, a sok, a minél több ma is fontos. Hunyko elv­társ azt mondja, hogy 1970- ig háromezernégyszáz új összkomfortos lakásba köl­töznek be a lakók. A há­zak körül jiat óvoda, böl­csőde, s minden igényt kie­légítő szlgálta tóház épül. — ötszáz ágyas kórházat, hagy filmszínházat is épí­tünk — sorolja a terv lé­tesítményeit. — S a régi színházat is otthagyja a tár­sulat, nyolcszáz nézőt fogad. be a most készülő új. Eze­ken kívül áruházak, étter­mek fogadják az új város­rész lakóit a munka után. Hasonlít a kép a mi vá­rosunk fejlődéséhez. Nyír­egyházával ogyidőben épül az ungvári testvérintézmény, a főiskola ottani idősebb és jóval nagyobb testvére, az egyetem új diáknegyede. Az új kollégiumi épületek körül ezrek jönnek mennek, pi­hennek és tanulnak a parti fák alatt, a padokon. — Elképzelhetetlen lett volna ez a nagy ütemű fej­lődés — mondják a városi szovjetnél — mert ebben az évben is huszonhét és fél millió rubelt költenek beru­házásra a városban. (Tudni kell ehhez az összeghez, mi­lyen olcsó a Szovjetunióban az építőanyag). A szovjet hatalom két évtizede ajatt főként az utóbbi években rohamosan változik a város kép. Húsz esztendő s néhán\ beszédes számadat. A váró- ipari termelése tizennégy szeresére nőtt. Tizenhárom új gyár, üzem indította meg a gépeket, s tizenhat régit teljesen korszerűsítettek, bő­vítettek. 1946-ban kétezer ötszáz munkás dolgozott az ipari üzemekben, ma pedig csak az iparban, s csak a fizikai dolgozók száma meg­haladja a tizenkétezret. — Üzemeink jó része automata, vagy félautomata " gépekkel termel, s ha így nézzük a munkáslétszámot, akkor érthetjük meg iga­zán, milyen nagyméretű az iparosítás — szól a tervbí- zottság elnöke. S hozzáteszi, hogy ebben az ötéves terv­ben újabb hetvenkilenc szá­zalékkal lesz magasabb a termelés. Elsősorban a gépgyártás, a műszeripar és a vegyipar fejlődik. 1070-ben a fémáru és műszergyártás az összes termelés felét teszi ki. A vegyipar kétszeresét terme­li a mainak, az élelmiszer- ipar negyven százalék áru­val ad többet. A könnyű­ipar — amelyre nagy gon­dot fordítanak ezekben az években az egész szovjet­országban — a jelenleginek a másfélszeresét termeli majd. Tovább növekszik a komplex gépesítés is. Napi hétszázötven mázsás kapaci­tású lesz az épülő kenyér­gyár, az új vegyiüzem ter­mékeire máris jelentős az igény. A gáztűzhelyek gyár­tását — évi nyolcszázezret — is megkezdik, hiszen 1970-re a lakások felében a vezetékes földgázzal sütnek- főznek, s fűtenek is. Mind nagyobb az idegen- forgalom. Az ipar ottani irányítói jól hasznosítják ezt is, ezért dísztárgyai és emléktárgyakat készítő üze­met létesítenek. Része ez a felismerés alt­nak a gyakorlatnak, amit ma mér erőteljesen alkal­maznak, s amelynek a cél­ja: kielégíteni a növekvő igényeket. Sok a csinosan öltözött nő az utcákon, s az áruházak kínálata is ' mind divatosabb, bár tud­ják, hogy még sokat kell tenni a divatirányzatok gyors változásainak ottani térhódításáért az üzemek­nek. — Nem is olyan régen ugyanaz volt a helyzet a divattal is, mint a laká­sokkal. Legyen minél több ruhájuk az embereknek, ez volt a lényeg. Ma már van, de ma már az is követel­mény, hogy legyen minél elegánsabb. Ismerőseim példát is fel­hoznak: évekkel ezelőtt az ungvári gyár bútorai voltak a legmodernebbek, legkere­settebbek egész Ukrajnában, s azon is túl. Ma már törni keli a fejüket a gyár veze­tőinek, mit, hogyan újítsa­nak, hogy könnyebb, tetsze­tősebb bútoraikkal felve­hessék a versenyt a más gyárak termékeivel. Egy másik példa éppen a ruház­kodás. Akkor, néhány esz­tendeje még jó volt az ugyancsak Ungváron gyár­tott sötétkék felöltő. Ma már nemigen látni senkin, ellen­ben olyan az igény az or­kánkabátokra, hogy a Kár­páton tűi üzemei nem győ­zik munkával és anyaggal. Tetszetős ruha, cipő, bú­tor és közszükségleti cikk — ez a könnyűipar jelenlegi és jövőbeni feladata egész Kárpát-Ukrajna ban is Nem lesz könnyű teljesí­teni, hisz mind nagyobb a konkurencia. A Szovjetunió­ban ontják a gyárak a mai ízlésnek megfelelő ruhane­műket, hagy szériában jön­nek az új vonalú bútorok, a vegyipar mind több mű­anyagot ont a futószalago­kon Az ungvári üzemek áll­ni akarják a sarat: még eb­ben az évben negyvenöt faj­ta új közszükségleti cikket gyártanák. Három év múiva már rá sem lehet ismerni Szovjet- Kárpátontúi fővárosára ezzel búcsúztunk a városi szovjet munkatársaitól. És ezt ők nemcsak az épületek­re, a gyárakra, a kirakatokra és a divatra is értették. végrehajtották. Hanoi most az újabb és mér rendszeres­sé vált légitámadások alatt sokkal nyugodtabbnak tű­nik. A kitelepítést lényegé­ben ■ végrehajtották. Elköl­töztették az öregeket, a gyerekeket — az utóbbiakat iskoláikkal és pedagógusa­ikkal együtt — továbbá mindenkit, akit munkája nem köt feltétlenül a fővá­roshoz. Hanoi korábban túl­zsúfolt volt. Voltak terüle­tek, ahol egy négyzetkilo­méterre 15 ezer ember ju­tott. Jelenleg az eredetileg háromnegyedmillió lakos­nak csak mintegy 35 százalé­ka lakik a fővárosban, Az átutazó forgalom változat­lanul nagy, sőt még foko­zódott is, ennek ellenére azonban szembetűnik, hogy a , forgalom erősen meg­csappant. Az élelmiszerel- osztők előtt ugyan most is sorok állnak, de az ellátás szervezett és mindenki hoz­zájut a legfontosabb cik­kekből a megszabott meny- nyiséghez, Hanoinak azonban nem egyedül, s nem is elsősor­ban a gyérebb lakosság kölcsönöz nyugodtabb kül­sőt. Két másik tényező ját­szik ebben fontos szerepet. Az egyik — s ez döntő — a főváros légvédelme, akárcsak az egész országé, jelentősen megerősödött. Az emberekre nagyon meg­nyugtatóan hat, hogy a fő­város felett gyakran őrjá- ratoznak MÍG vadászgépek. A járókelők ilyenkor min­dig megállnak egy pillanat­ra, s követik tekintetükkel a ragyogó kék égen nagy sebességgel átsuhanó re­pülőgépeket. Hanoi nyu­godtságát meghatározó má­sik tényező pedig az, hogy az emberek megtanulták és megszokták, hogyan éljenek háborús körülmények kö­zött. Eszerint szervezik meg munkájukat, rendezik be életüket, ügyesen és ru­galmasan alkalmazkodnak hozzá. Fábián Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom