Kelet-Magyarország, 1967. június (24. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

A Minisztertanács ülése Ma ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt A kormány Táfékoztatá»- ügyi Hivatala közli: A Minisztertanár« csü­törtökön ülést tartott A honvédelmi miniszter veze­tésével a Vietnami De­mokratikus Köztársaság­ban és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság­ban járt küldöttség útjáról tájékoztatta a kormányt A Minisztertanács a tájékoz­tatót tudomásul vette. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és az igazságügyminiszter együt­tesen előterjesztette a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasz­nálat egyes kérdéseiről szó­ló törvények tervezetét A Minisztertanács az elő­terjesztést megtárgyalta, el­fogadta, s úgy határozott hogy felkéri az országgyűlés elnökét: a tervezeteket az országgyűlés illetékes ál­landó bizottságai vitassák meg. A kormány megbízta a mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztert és az igazságügyminisztert, hogy a parlamenti bizottságok javaslatainak figyelembe vételével a tervezeteket egészítsék ki, a szükséghez képest módosítsák, s ter­jesszék ismét a Miniszter- tanács elé. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésére a kormány ren­deletet hozott a mezőgaz­dasági nagyüzemek gazda­sági tevékenységének ki­szélesítéséről. A pénzügyminiszter je­lentést tett az 1966. évi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról. A Minisztertanács a jelentést elfogadta, s fel­hatalmazta a pénzügymi­nisztert, hogy a jelentést, valamint az azzal összefüg­gő törvényerejű rendelet tervezetét a népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjesz- sze. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének ja­vaslatait, amelyek a IX. pártkongresszuson a társa­dalombiztosítási szolgálta­tások fejlesztésére hozott határozatok 1970-ig törté­nő megvalósításának terveit ta'talmazzák. A kormány felkérte az Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a javaslatok megvalósításához szükséges jogszabályok ter­vezetét az illetékes állami szervekkel együtt megfelelő időpontban nyújtsa be a Minisztertanácshoz, illetőleg a hatáskörébe tartozó kér­déseket szabályozatban ren­dezze. A Magyar Kommunista Ujúságí Szövetség Központi bizottságának javaslatára a kormány határozatban kötelezte az állami szer­vek és intézmények veze­tőit és felkérte a szakszer­vezeteket és a szövetkezete­ket: segítsék az ifjúság körében végzendő munkát a lehetőségeknek meg­felelően messzemenően biztosítsák a KISZ szer­veinek, választott veze­tőinek és aktivistáinak szer­vező és nevelő munkájá­hoz szükséges feltételeket, az ifjúságot érintő ügyeket tárgyalják meg a KISZ­szervezettel, igényeljék és hasznosítsák véleményét és javaslatait A Minisztertanács határo­zatot hozott a nehézipari, a könnyűipari és az építés­ügyi- és városfejlesztési minisztérium hatásköréről és feladatairól. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság, valamint az ál­lami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek ön­kéntes hozzájárulásával gázelosztó hálózatot létesít­senek ott, ahol a gázellátás kizárólag állami beruhá­zással nem biztosítható. A Minisztertanács elfo­gadta a kormány és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi mun­katervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. * A tsz-ek üzemi tevékenysége A mezőgazdasági termelő- eszközök elért színvonala, a meglevő illetve megvalósuló termelőkapacitások, továb­bá a helyi természeti és gazdasági adottságok jobb kihasználása lehetővé és egyben szükségessé is teszi a mezőgazdasági nagyüze­mek (mezőgazdasági és ha­lászati termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csopor­tok, állami gazdaságok) üzemi tevékenységének ész­szerű kiszélesítését. Ez se­gíti, a lakosság igényednek jobb kielégítését, új mun­kaalkalmakat teremt a fa­lusi dolgozók számára, vagyis kedvező a mezőgaz­dasági üzemek és egyben az egész népgazdaság szem­pontjából. A szolgáltató ipar és az építőipar jelenlegi helyzete megkívánja, hogy a termelő- szövetkezetek olyan felada­tok elvégzésére is berendez­kedjenek, amelyek szerves részei a mezőgazdasági ter­melésnek (például: gépjaví­tás, takarmánykeverés, részleges feldolgozás, szál­lítás, építőanyag készítés, építés, stb.) Ezzel ugyanis bizonyos mértékben teher­mentesíthetik, kisegíthetik az említett iparágakat. Emellett szól az is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a berendezéseket, a felszereléseket — főleg a szállítóeszközöket, gazdasági műhelyeket — év közben nem használják ki egyenle­tesen, s ugyanakkor a la­kosság egy része nincs kel­lően ellátva úgynevezett szerárukkal, s nem minden­ben kielégítőek a különféle építőipari, javítási, kertésze­ti, növényvédelmi szolgálta­tások. A termelőszövetkezetek területén levő bányák, ho­mokbányák, mészégetők, szénégetők stb üzemeltetése — amennyiben a piac igény­li ezeknek a termékét és árban versenyképesek a nagyüzemekkel — nemcsak a termelőszövetkezetek, ha­nem a népgazdaság érdeke is. A gyümölcs- és szőlő, vagy zöldségtermelésre specializá­lódott nagyobb mezőgazda- sági üzemekben a szerző­déssel értékesített terméke­ken kívül mindig vannak olyan csökkent értékű vagy egyéb gazdaságosan nem értékesíthető termékek, amelyeket helyben lehet a legelőnyösebben feldolgozni. Élelmiszeripari vállalkozás A mezőgazdasági nagy­üzemek állami élelmiszer- ipari vállalattal kötött szer­ződés alapján is végezhet­nek élelmiszerfeldolgozást; a szerződésben az állami vál­lalat — feladatkörén belül — a mezőgazdasági nagyüze­met olyan tevékenységgel is megbízhatja, amelyet az egyébként nem végezhet. Az ilyen tevékenységhez az illetékes szerv által kia­dott engedély szükséges. A mostoha természeti kö­rülmények között működő termelőszövetkezetek gaz­dasági helyzetük javítása céljából olyan ipari tevé­kenységet is folytathatnak, amilyenre eddig még nem volt lehetőségük. (Például: fafeldolgozás, megbízások alapján anyagok megmun­kálása, stb.) Ez gyakran a termelőszövetkezetek létér­deke, de egyben szintén népgazdasági . igényt. is kie- legit. A mezőgazdasági nagy­üzemeknek a jövőben na­gyobb szerepük lesz a he­lyi ellátásban: lehetővé te­szik számukra, hogy ne csak a piacokon, hanem a várói i bolthálózat keretében ' is árusíthassanak. Elsősorban a saját termékeiket értéke­síthetik, illetve dolgozhat­ják fel — beleértve a tagok háztáji és az alkalmazottak kisegítő gazdaságában ter­melt árukat is. Az állami gazdaságok te­vékenységi köre jelenleg szélesebb mint a termelő- szövetkezeteké, de ugyan­csak a lakosság és a nép­gazdaság igényeire tekintet­tel szükséges ennek további bővítése. Mindezekkel együtt bizto­sítani kell, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek kiegé­szítő tevékenysége ne men­jen termelésük rovására. Estért a kormányrendelet azt is kimondja, hogy saját szükségletet meghaladó élelmiszerfeldolgozó, vala­mint kizárólag vagy túlnyo­móan külső megrendelők részére végzett egyéb kiegé­szítő tevékenységet a me­zőgazdasági nagyüzemek csak külön engedéllyel folytathatnak. Ugyanúgy engedély szükséges állandó árusítóhely létesítéséhez is. Az engedélyt — az illetékes szakigazgatási szervek ja­vaslata alapján — a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága adja meg. A mezőgazdasági nagy­üzemek a tevékenységükhöz és működésükhöz szüksé­Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mu nJkáspárt Központi Bizottsága június 23-án, pénteken ülést tart. Az ülés napirendjén külpolitikai kérdések és a gazdasági mechanizmus reform­jának időszerű kérdései szerepelnek. Kádár János, Losonczi Pál és Kállai Gyula fogadták hazánk új prágai nagykövetét tét, aki a közeljövőben uta­ges anyagokat és eszközöket — természetesen az árufor­galmat szabályozó rendelke­zések jnegtartásával — a kereskedelmi szervektől és vállalatoktól, vagy akár közvetlenül az ipari vállala­toktól és más mezőgazdasá­gi nagyüzemektől is besze­rezhetik, szükség esetén magánszemélyektől is vásá­rolhatnak. Ugyanilyen for­mában a háztáji gazdaságok részére is vehetnek a me­zőgazdasági termeléshez szükséges eszközöket és anyagokat A '^mezőgazdasági nagy­üzemek a gazdasági tevé­kenységük keretében előál­lított, valamint a háztáji gazdaságokból illetőleg az alkalmazottak kisegítő gaz­daságából származó termé­kek értékesítésére szerző­dést köthetnek a feldolgozó, felvásárló vagy a közvetle­nül felhasználó állami és szövetkezeti vállalatokkal és más szervekkel. A mezőgazdasági nagy­üzemek a gazdasági tevé­kenységük körébe tartozó feladatok jobb megoldása céljából — az erre vonat­kozó feladatok jobb megol­dása céljából — az egymás­sal vagy más szocialista szervezetekkel társulhatnak. Külső megrendelők részére — az állami iparral azonos adózási kötelezettség mel­lett — más szocialista gaz­dálkodó szervekhez hason, ló feltételekkel dolgozhat­nak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta Kovács Imrét, hazánk új csehszlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykőve­A Kossuth rádió ma 20 órai kezdettel közvetíti New Yorkból Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnöké­zik állomáshelyére. Ugyan, csak fogadta a nagykövetet Losonczi Pál, a népköztár­saság Elnöki Tanácsának el_ nőké és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke. nek, a magyar ENSZ-kiil- döttség vezetőjének felszó­lalását az ENSZ rendkívüli közgyűlésén. Közvetíti a rádió Fock Jenő New York-i felszólalását Podgorni j és Nasszer tanácskozása Fodgornij és Nasszer tan ácskozása a kairói Kobb-is­palotában. (ítádíótelefoto — Kairó (MTI): Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke és Nasszer egyiptomi államfő a kairói kormányhoz közel álló napilap, az A1 Ahram szerint a négyórás szerdai tanácskozását mindössze egy rövid vacsora szakította meg. A lap vezércikke el­mondja, hogy Nasszer el­nök, amikor fogadta vendé­gét. sajnálkozva jegyezte meg: kár, hogy Podgomij nem indulhat egyiptomi or­szágjáró körútra. „A ránk váró munka felemészti az ön látogatására szánt időt”. Podgomij így válaszolt: „Az imperialisták és szekértolóik azt hiszik, hogy azért jöt­tünk Kairóba, hogy társasá­gi csevegést folytassunk ba­rátságunkról. Be fogjuk ne­kik bizonyítani, hogy nem­csak csevegés a célunk”. A tárgyalásokkal foglal­kozó A1 Ahram-vezércikk méltatja Podgomij kairói látogatását Kosziginnek az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sén elhangzott beszédét, az arab országoknak nyújtott baráti szovjet támogatást. Csütörtökön folytatódtak a Szovjetunió és az EAK elnökének kairói tárgyalásai a Kubbeh palotában. A 25 taeú szövie* küldöttség ré­széről Jakob Malik külűgv- T>inisztec-h°lv<»ttes és Ta- h arov marsall, a szövi el hadsereg vezérkari főnöke is részt vesz a megbe­széléseken. Egyiptomi rész­ről jelen van Takarta Ma­hieddin és Ali Szabri mi­niszterelnök-helyettes, Mah­mud Riad külügyminiszter és Mohamed Favzi, az EAK fegyveres erőinek fő- parancsnoka, A szerda esti tanácsko­zások éjfélig tartottak. A megbeszéléseket este 11 után csak negyedórára sza­kították • meg. hogy némi frissítőt igyanak. A szovjet államfő kairói tárgyalásainak időtartamát még mindig nem rögzítet­ték. A szovjet küldöttség szóvivője az MTI tudósító­jának érdeklődésére azt vá. MTI Külföldi Képszolgálat) laszolta, hogy a tárgyalások addig tartanak, amíg a fel­merült kérdéseket alaposan meg nem vitatják. Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke csütörtökön többször is megbeszélést folytatott egymással. A kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében le­folyt tárgyalások során foly­tatták a két baráti országot kölcsönösen érdeklő kérdé­sek megvitatását. ruXc proletárjai, ecvesöijcteiu XXIY. ÄYFOLYAM 146. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. JÜNIUS 23, PÉNTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom