Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-19 / 116. szám
A pártmunka néhány módszere tsz-einkben és a gazdasági mechanizmus reformja írta; Alexa László, az MSZMP Nyíregyházi Járási Bizottságának első titkára Ahogyan közeledik a gazdasági mechanizmus reformjának általános bevezetése, 1968 január elseje, úgy élénkül a vita a pártszervezetek munkamódszeréről. Kutatják, hogy a nagyobb gazdasági önállóság milyen hatással lesz a pártszervezetek tevékenységére termelést irányító és ellenőrző szerepükre. A sok jó elgondolás mellett tapasztalható helytelen is. Egyes elvtársak úgy gondolják, hogy a gazdasági önállóság és a gazdasági vezetők hatáskörének növekedésével csökken a pártszer- vezétek szerepe, s így a tsz- pártszervezetek munka nélkül maradnak. Elhangzott már olyan kivánalom is, ha növekszik a gazdasági önállóság, a pártszervezetek ne szóljanak bele gazdasági ügyekbe. Akadnak olyanok, akik a pártszervezet tevékenységét csupán a politizálásra, az emberek nevelésére akarják korlátozni. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a közös gazdaságok pártszervezeteiben kialakult módszerek igazodtak a meglévő gazdaságirányítási rendszerhez. Úgy gondolom, hogy azokat a módszereket, amelyek eddig is eredményesen segítették a gazdasági munka hatékonyságát a jövőben is alkalmazni szükséges. Természetes, hogy ezek mellett az új helyzetnek megfelelően keresni kell olyan módszereket is, amelyek még hatékonyabbá teszik a pártszervezetek munkáját, jobban segítik a gazdasági feladatok megoldását. Jelenleg a tsz-pártszerve- zetek többségénél a gazdasági munka irányítása csaknem azonos módszerrel történik, mint a gazdasági vezetőknél. Sokszor a párt- szervezet is csak a technikai oldaláról foglalkozik a termeléssel. Ez nem helyes. Pártszervezeteinknek a termelés problémáival mindig az emberek oldaláról kell foglalkozniok, segíteniök. Csak így tudják érvényre juttatni a helyes gazdasági elgondolásokat. A pártszervezetek feladata gondoskodni arról, hogy a tsz-tag ne fisak azt tudja, mennyit kell termelnie, hanem azt is, miért s mennyit kap érte. Tudatában kell lennie, hogy *z ő munkája miként függ össze az üzemi és a gazdasági feladatokkal. Az emberek meggyőződése, a célkitűzések ismertetése és elfogadtatása eddig is fontos része volt a pártmunkának, Ezután még jelentősebb lesz. És ebben kevés a sokat emlegetett pénz, illetve magas jövedelem. Nem kétséges, hogy ezeknek jó hatása van a közhangulat alakítására, de önmagukban még nem elegendők. Még nagyobb jövedelmet biztosító tsz-ekben is szükség van a pártszervezetek állandó nevelő tevékenységére. Ezenkívül a jövőben nagyobb gondot kell fordí- taniok a jobb munkakörülmények megteremtésére, a termelési feltételek biztosítására. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a gazdasági önállóság növekedésével csökken a tsz-pártszerveze- tek munkája. Itt van például a termelési tervek készítése. A korábbi tervezési rendszerben o helyi elgondolások, javaslatok egy része a felsőbb tanácsi és banki szervek által sok esetben tanúsított merev utasítások miatt nem érvényesülhetett Nem egyszer fordult elő olyan eset, amikor a párt- szervezetnek irreális tervek elfogadása mellett kellett agitálni, mert a felsőbb utasítások így kívánták. Az új tervezési rendszer már most is lehetővé teszi, hogy olyan fontos kérdésekben mint például a hitelek felvétele, a beruházás, a jövedelemelosztás stb a tsz közgyűlése önállóan döntsön. így az1 önállóság növelheti a tsz- tagság kezdeményező kész- gét es hatékonyabban érvényesül a demokrácia elve. Pártszervezeteinknek éppen az a feladatuk, hogy ezt segítsék. Ezért is helyes, ha a gazdasági és pártvezetők rendszeresen kicserélik véleményüket. Téves az a felfogás, hogy. ez esetben csorbát szenved az egyszemélyi vezetés, csökken a gazdasági vezető tekintélye. Éppen a véleménycserék, egy-egy probléma több oldalról való megvizsgálása óvja meg a gazdasági vezetőt az esetleges hibák elkövetésétől. És az a tény, hogy a jövőben a gazdasági döntések jó vagy rossz következményeit a tsz-eknek kell magukra vállalniuk, feltételezi, hogy a döntés széles közvéleményen alapuljon. Ez pedig a párt- szervezet helyes tevékenysége nélkül lehetetlen. A tsz-pártszervezetek munkájának szerves része volt és marad a gazdasági tevékenység ellenőrzése. A gazdasági mechanizmus reformjával kialakuló helyzet szükségessé teszi, hogy az ellenőrzés ne csupán a gazdasági vezetők beszámoltatására korlátozódjék. Részt kell ebben vennie az egész párttagságnak, a tsz minden tagjának. A jövőben jobban ki kell használni mindenhol a társadalmi ellenőrzésben rejlő lehetőségeket. Az önállóság növekedése magában hordja annak a lehetőségét, hogy egyes tsz-ek az üzemi érdeket indokolatlanul a népgazdasági érdek fölé helyezik, vagy az áruértékesítésben már tapasztalható és kilátásba helyezett nagyobb lehetőségeket nyerészkedésre, spekulálásra használják. Pártszervezeteinknek a jövőben ilyen kérdésekben is önállóbban, nagyobb felelősséggel kell dönteniök. Megfelelő mérlegelés után meg kell találni a helyes arányokat a tsz és a népgazdaság érdekének összeegyeztetésében. Segítsék a lehetőségek kihasználását, de ugyanakkor küzdjenek a spekulációs törekvések ellen. Figyelmüket elsősorban a termelésre fordítsák. Hallunk olyan véleményt is, hogy a párt ne szóljon bele a gazdasági ügyekbe, csak politizáljon. A gazdasági és a politikai munka ilyen merev elhatárolása káros. A gazdasági tevékenység nem lehet politika- mentes. Minden gazdasági intézkedésnek a közösség fejlődése, a tsz-tagok érdekeinek a szolgálata a célja. így elkerülhetetlenül politikai kihatása van. E kihatások előre történő megtervezése vagy utólagos elemzése a pártszervezetek, a tsz vezetőinek helyes politikai szemlélete nélkül nem lehetségesek. A közösség érdekének felismeréséhez egy- egy intézkedés politikai hatásának elemzéséhez, a párt politikájának következetes megvalósításához marxista —leninista szemlélettel rendelkező pártszervezetekre és irányításra van szükség. E nélkül nem tudnánk megoldani a gazdasági mechanizmus reformja által elénk tűzött feladatokat. A jövőben tehát nem csökken, hanem növekszik a pártszervezetek gazdaságirányító tevékenysége. Ä nyár, a szabadság és a termelés Egyenleg az érdekek között Amit az egészség megkíván Lassan- mólóban a tavaszi fáradtság — és jön a nyári — mondhatnánk egy kis rosszmájúsággal. A szép idő, a fürdés lehetősége, a hegyek hűs varázsa, kit ne csalogatna a szabadba? És eddig nincs is baj. A probléma ott kezdődik, amikor a vállalatok, üzemek szabadságolási terve felborul a hirtelen bejelentett igények teljesítésével. Gyakran előfordul, hogy a vállalatoknak meg kell tagadniuk az ilyenfajta igényeket, mert nem tudják biztosítani a folyamatos termelést. Persze, ez nem megy zokszó nélkül. Megkérdeztük néhány üzemben, hogyan tudják egyeztetni a dolgozók és a vállalat érdekeit? A válaszokból kitűnik, hogy a korábbi évekhez képest már nincs nagy fennakadás. Az év elején gondosan készült szabadságolási tervek sokat lefaragnak a későbbi hibákból. A gépjavító vállalat szerint már a tervet úgy állítják össze, hogy a nyári fürdési idény kevesebb követelményű a téli komoly hónapokénál. A gumigyárban ugyancsak nyárra esik a szabadságok zöme, de a megoszlás olyan, hogy a termelésben nem lesz kiesés. A-konzervgyárban a nyár eleje a holtszezon. Itt inkább azzal van baj, hogy nem akarják kivenni a dolgozók azt a hat napot, amelynek kiadása most az üzem érdeke lenne. A dohányfermentálóban július végén, augusztus elején Indul a nagy munka, tehát ha a nyárelőn a szabadságolási tervtői magasabb igény jelentkezik, még annak megadása sem befolyásolja a termelést. Nyilván a fentiekhez hasonló* a helyzet más vállalatoknál is. Súlyosabb probléma az, hogy nagyon sokan, főként a fizikai munkások szabadságuk egyben kiadott nagyobb felét sem fordítják pihenésre. Nem eredeti céljának megfelelően hasznosítják a szabadságot. hanem ez időben végzik a "ház körüli nagyobb munkákat, vagy a mezőgazdasággal összefüggő idénymunkákat, az aratást, cséplést. őszi betakarítást, stb. A munkaügyi osztályok véleménye szerint nagyon sok dolgozó fáradtabban jön be szabadsága után, mint ahogyan elment. Még mindig idegenkedés van az üdüléstől Ilyen t,V pasztalátokrói számol be « gumigyár, a gépjavító vállalat és még más üzem munkaügyi előadója, szak- szervezeti titkára. A gumigyárban például a balaton- boglári vállalati üdülőbe ez idén senki sem jelentkezett. Más a helyzet a dohánygyárban. ahol hosszú szakszervezeti ' agitáció révén ma már valóban szint? jutalomszámba megy az üdülés A dohányiparnak a Balaton mellett két családos üdülője van. ahová az idén Nyiregyházáról mintegy 35 család jut el. Ezenkívül 25 szakszervezeti beutaló is van. Nincs idegenkedés a téli szezontól sem. A KISZ-fiatalok és a szocialista brigád tagjai csoportos kirándulást is szerveznek Egerbe, ahol az új cigarettagyárban tapasztalatokat is óhajtanak szerezni. Természetesen ehhez az kell. hogy megfelelő szabadságidő is álljon a dolgozók rendelkezésére, hogy ne vegyék ki elaprózva egykét naponként még a nyárj idény. előtt évi szabadságukat, mint azt nagyon sokan megteszik Nem könnyű dolog egyeztetni a termelés folyamatosságának érdekét a dolgozók pihenésvágyával, illetve egészségi érdekeivel. Mert hiszen egészségüket szolgálja a legalább hat napnál több szabadság egyszerre való felhasználása. De ha nem is könnyű, mindkettő oly fontos, hogy egyik sem mehet a másik rovására. S. B. Tizenkét tsz — egy vállalkozás Tizenkét termelőszövetkezet alapított a nyíregyházi járásban értékesítő vállalkozást. A tsz-ek egyenként 10 ezer forintos forgóeszköz hozzájárulást fizettek be, s többek között Nyíregyházán, Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán . létesítettek elárusító standokat A Nyírség nevet viselő vállalkozás legfőbb feladataként a tagszövetkezetek zöldség és gyümölcstermésének egy részét értékesíti a standokon. Eddig burgonyát, mákot, salátát s egyéb áruféleségeket adtak el. A tizenkét tsz több mint 100 hold szamócással, málnással rendelkezik, ezeknek termését nagyrészt idén már szintén saját standjukon árusítják. Tervezik, hogy az értékesítő hálózatot még ebben az évben bővítik, standokat létesítenek, forgalmasabb fürdőhelyeken, s itt Nyíregyházán ha szükséges az épülő új lakótelepeken is nyitnak boltot. A vállalkozás tagszövetkezetei tervezik, hogy az értékesítő vállalkozást kiegészi- tik majd tésztakészítő üzemmel, savanyítóval és egyéb melléküzemági tevékenységgel. Ezzel az értékesítésen túl a tsz-tagok téli foglalkoztatását kívánják megoldani. „Gyűlölöm az egymás ellen való torzsalkodást, de ezt az utóbbi időben érez- nem. kellett. Ha elbocsátásom valóban a tsz érdekében történt volna, megérteném. Sajnos, nem így van. Körülbelül hatvanan lettek alkalmazottak március óta, traktorosok, rakodók, szerelők, kovácsok, gépkocsivezetők” — írja panaszos levelében Ifjú Pápa József B újról. Pápa József 1965 decemberében került a buji Uj Élet Tsz-hez. Korábban a tsz-közi vállalkozásnál dolgozott. Bognár szakmája van. de a gyakorlattal ért az ács és az asztalos munkákhoz Is. A vállalkozástól a tsz kérte ki. (Talán fölöslegesen. A felsőbb szervek később leállították az építőipari brigád fölállítását, így nem volt szükség _a munkájára Mégis szerződést kötöttek vele év végéig.) A szalagfűrészen dolgozott egy társával. Állítólag év EGY PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Furcsa elbocsátás közben nem volt elég munkájuk, s emiatt panasz lehetett a munkafegyelemre is. De ezt most a tsz vezetői nem tudták bizonyítani. Az év elején — bár Pápa szerződése lejárt, — foglalkoztatták tovább. Azután változott az elnök. A vezetőség áprilisban úgy döntött, hogy két alkalmazottat. Pápa Józsefet és társát elküldik. Az alkalmazottak ebben a tsz-ben kivételes helyzetben vannak, hiszen tavaly a 25 forintos munkaegységet sem tudták minden tagnap kifizetni. Az alkalmazottaknak pedig biztos fizetésük van. És nem véletlenül említette levelében Pápa József, hogy a legutóbbi rendelkezés folytán van olyan család, amelynek három tagja is alkalmazott. A vezetőség döntéséről eigy cetli papíron értesítették Pápa Józsefet, amely minden törvényes előírást nélkülöz. Emiatt ö alighanem joggal ferezhette, elbántak vele. Embertelennek tartja ezt a kurta-furcsa értesítést, és szeretné, ha visszakerülhetne munkahelyére. Bonyolitja a helyzetet, hogy szakképzetlen emberrel töltötték be Pápa József munkakörét, furó-faragó parasztemberrel. Tovább bonyolítja még, hogy ez az ember közeli rokona egy családnak, akik Pápa Józseffel nincsenek jó viszonyban. De — a faluban úgy mondják. — ők irányítják a háttérben a tsz életét. E viszonyokat falun ma még sajnos nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert Pápa József panaszában is ezek vezettek oda, hogy egy embernek nincs munkahelye. Még nem jó tsz a buji Uj Élet, bár tavaly, hosz- szú évek után először, nem zártak mérleghiánnyal. De azért sok megdöbbentő dologgal találkozik az újságíró. Például azzal, hogy munkaerőhiány van. Ezért különösen furcsa Pápa József sorsának ilyetén való elintézése. (ki) Megjegyzés is lehetne Érthető Egy csinos vállalati dolgozónő beszélt igazgatójával. X elvtárs, ilyen kitűnő, X elvtárs, olyan remek ember, X elvtárssal mindenki meg van elégedve, X elvtárs az egyetlen, aki ott igazgató lehetne, X elvtárs... És ön kicsoda? — kérdeztem. — A titkárnője. SRÁC A TANYÄRÖL Tízéves szőke gyermek hatalmas iskolatáskával. Messziről integet, hogy álljon meg a kocsi. — Három kilométerre van az iskola, elkések, tessenek felvenni. Bemászik, otthonosan kibontja tízóraiját, negyed egy van, dehát ez mindegy. Azt mondja fél egyre megy. — Ha fél egyre mész, miért nem indultál hamarabb? Nagy felel: — Hát minek, felvesznek. természetességge ha úgyis Ö CSAK TUDJA Pocsék rossz ebéd nyíregyházi étteremben. Hívom a főpincért, nem szó lók, fizetek. Érintetlen szín te a második fogás. Int egy pincérnek, elvltetik. És nem szól. Hol marad a kérdés: talán nem ízlett, talán nem jó? Minek kérdezze? Nyilv tudja. Egyszerűsített ügyvitel. Még egyszerűbb lehetne. ICi se kel] hozni, csak fizetni, POCSÉK MUNKA Elromlott a vízcsap Nagy zuhé a fürdőszobában. Jön két fiatal szerelő, babrálja két nap. — Pocsék egy munkát végeztek itt — mondja nekem —, akik ezt építették. Mert a blekvejszel kidrub- liroztuk volna a stósznyi- ját, hát az más. de az nem ér semmit. Pocsék egy munka — rázták a fejüket. Aztán elmentek. A számla megjött. A vízcsap most is folyik. BIZALOM Megyek le a lépcsőn. Egy kétéves kislány a bérházból elébem áll. Gyönyörű bogárszeme ragyog. Olyan tiszta, olyan kedves. — Szejusz — mondja. — Szervusz — mondom. Micsoda bizalom! És lám kétéves korban még megvan, még ott csillog a friss, kedves kis szemekben Aztán később valahol, valamiért elvesz. De hol és mikor, meg kellene találni azt a helyet, ott nagyon sok bizalom lehet heverőben. Elég lenne az egész emberiségnek. Sipkay Barna Jók a szabadságolási tervek 4 pihenés legyen pihenés Ne elaprózva 3 1967. május 19.
