Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-17 / 114. szám

Tanácskozik a SZÖVOSZ kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Kedden az építők Rózsa Ferenc művelődési házában folytatta munkáját a Szövet­kezetek Országos Szövetsége IV. kongresszusa. Szövetke­zeti életünk e nagy esemé­nyén részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Dobi István, a népköztársaság Elnöki Ta­nácsának nyugalmazott el­nöke. Az ülésen folytatódott a vita az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács hét« főn előterjesztett referátu ma, valamint a SZÖVOSÍ felügyelő bizottságának ugyancsak hétfőn előterjesz tett jelentése fölött. A vitá ban felszólalt dr. Czimbal mos Béla, Szabolcs-Szatmár megye küldötte is. Az emberért Dr. Czimbalmos Béla felszólalása — A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszu­sának határozata többek kö­zött kimondja, hogy hazánk­ban az ipari termelés növe­lése csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztésével lehet­séges. Éppen ezért igen he­lyes, hogy a mi mostani kongresszusunk határozat- tervezsete a földművesszö- vetkezeti szervek részére js elsősorban a bel- és külföl­dön ténylegesen elhelyezhető mezőgazdasági cikkek ter­melésének segítését tűzte feladatul — hangsúlyozta bevezetőjében. — Szabolcs- Szatmár megyében, ahol fő­leg a burgonyatermesztés­nek voltak hagyományai a mezőgazdaság szocialista át­szervezését követő években minden eddiginél nagyobb arányú zöldségtermesztési és gyümölcsfatelepítési programot valósítottak meg és ma már a szövetkezeti földeken mintegy 50 000 hold nagyüzemi gyümölcsös van a megyében. Az utóbb* években többszörösére nö­veltük a bogyós gyümöl­csök telepítését is. .Mind­ezek eredményeképp Sza­bolcs-Szatmár az ország egyik legnagyobb gyümölcs- termesztő tájkörzete lett A megyei felvásárló kereske­delem 1966-ban gyümölcs­ből 8300 vagonnyit vásárolt fel, ebből 7500 vagon volt az alma. Az idén a szabolcsi jonatánból kimagasló ter­méshozamokra számítha­tunk. A szakemberek becs­lése szerint csupán a terme­lőszövetkezetekben és ház­táji gazdaságokban 14—16 ezer vagonnyi lesz az alma- termés, amelyből 12—13 ezer vagont vásárolunk fel. Az 1970—72-es években, amikor új telepítések zöme, termőre fordul, a szabolcsi almáskertek évi termése valószínűleg eléri, vagy meg­haladja a 30 000 vagont. A jövő évi gyümölcsfel­vásárlás zavartalan lebonyo­lítása népgazdaságílag is rendkívül fontos, és minden korábbinál nagyobb erőfe­szítést igényel. Munkánk za­vartalan ellátásához szüksé­günk lesz állami és szövet­kezeti hűtőházak igénybe vé­telére, továbbá arra, hogy saját beruházásainkat időben megvalósíthassuk és hogy a hiányos göngyölegellátást megjavítsuk, — s mindehhez kérjük a kormány és a SZÖVOSZ igazgatóságénak segítségét. Ahhoz ugyanis, hogy a méltán híres szabol­csi almát időben, jó minő­ségben betakaríthassuk, fel­dolgozzuk és értékesítsük, feltétlenül szükséges a jó technikai feltételek megte­remtése, hűtőházak, tárolók és manipulációs üzemrészek gyors létesítése. A SZÖVOSZ 1972-ig szóló építési tervei­ben szereplő nyíregyházi, mátészalkai és fényeslitkei — együttesen mintegy 4600 vagen befogadó képességű — hűtöházakon kívül kisebb tárházakra is szükség van, amelyek megépítésére* egyrészt a kereskedelemnek de véleményünk szerint el sősorban a termelőüzemek nek kell majd gondoskod niuk. Ezeket a beruázáso kát különböző közgazdaság ösztönzőkkel kellene támo gatni. Ajánlatos, hogy a ko­rán szüretelt almáért többet fizessünk, ha pedig a tér melók maguk dolgozzák fe az árut, akkor jelenleg ér vényes áraknál mindenkép pen fizessünk többet, hogj ezzel is kedvet teremtsün' kisebb kapacitású hűtőtáro lók építésére. A jonatánalma közismer­ten a legigényesebb és leg kényesebb kertészeti termé kék egyike. A termelés, betakarítás és a tárolás so rán ma még olyan biológiai elváltozásokkal kell számol nunk, mint a múlt évben i nagymértékben fellépett ke serűfoltosság és a különöser 1964-ben sok kárt okoz úgynevezett húsbarnulás Ezek a károsodások az idő­ben leszedett és a hűtőhá­zakban szakszerűen tárolt almánál csak egészen kis mértékben tapasztalhatók, viszont nincs rá lehetősé­günk, hogy minden almát hűtőházakban helyezzünk el. Éppen ezért olyan új eljárá­sokat kell majd kikísérletez­ni, illetve a meglévőket to­vábbfejleszteni, amelyek se­gítségével kémiai úton, — vegyszeres kezeléssel, vagy tápanyag-adagolással — eze­ket a káros biológiai elvál­tozásokat a minimálisra szo­ríthatjuk, illetve teljesen megelőzhetjük. E kérdések megoldására együttműködést javasolunk, külföldi tudo­mányos intézményekkel is. — Az Országos Földmű­vesszövetkezeti Tanács által előterjesztett határozatter­vezetben, s ugyanígy a hoz­zászólásokban is, hangsúlyo­zottan szerepelt a gazdaság- irányítási rendszer reformja. Véleményünk szerint a szö­vetkezeti felvásárló kereske­delemnek — a földműves­szövetkezeteknek, a MÉK- eknek és a Hungarofruct- nak — mint egységes egész­nek kell majd szerepet vál- lalniok a feladatok sikeres teljesítésében. Úgy gondo-, lom, országos felvásárló ke­reskedelmünk ereje eddig is abban rejlett, hogy ebben a szervezetben egy központosí­tott, nagy árumennyiséget mozgató nagykereskedelmi vállalat, a MEK, valamint egy mindenütt jelenlévő rendkívül mozgékony de­centralizált földművesszövet­kezeti felvásárló hálózat mű­ködött együtt, egymás mun­káját kiegészítve. Egyetértünk az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács azon javaslatával is, hogy a MÉK-ek erősítsék értékesítő szövetkezeti jelle­güket, s hogy tagjaiknak biztosítsanak a jelenleginél nagyobb visszatérítést Ha­sonló elvek alapján lenne helyes kialakítani a MÉK- ek és a külkereskedelem kapcsolatát is. Szirmai elvtárs a beszá­molójában hangsúlyozta, hogy 1968. január 1-től a Hungarofruct és a termelő­üzemek, közvetlenül léphet­nek kereskedelmi kapcsolat­ba. A SZÖVOSZ-nak ezzel az állásfoglalásával telje­sen egyetértünk, ugyanak­kor azonban feltesszük a kérdést: miért nem lehet a Hungarofruct bizomá­nyosa azoknak a MÉK-ek- nek, amelyek tagjai számá­ra —' szövetkezeteinknek, társulásainknak — az eddi­ginél lényegesen nagyobb visszatérítést kívánunk ad­ni. A gazdasági mechanizmus reformja keretében kormá- \ nyunk a külkereskedelem és az ipar együttműködését nagyon sokféle formában szabályozza, s ennek az együttműködésnek tág lehetőségei vannak. A meny­nyire jelenleg meg tud­juk ítélni, az együttmű­ködés fő formája a bizo­mányosi forma lesz. Uj vo­nása lesz ennek az együtt­működésnek, hogy az ipar közvetlen kapcsolatot léte­síthet a külföldi piacokkal, mert ez elősegíti az export növelését és általában a gazdaságosság érvényesülé­sét Úgy gondoljuk, hogy ezeket a feltételeket a fel­vásárló kereskedelem ré­szére is biztosítani kell a jövőben, a Hungarofruct figyelmét pedig elsősorban a külföldi piacok keresésé­re, eladási lehetőségeink szélesítésére kell összpon­tosítani. Elgondolkoztató ugyanis, hogy nálunk az igazi nagy problémák akkor jelentkeznek és akkor van ráfizetés egy-egy árucikkre, amikor ezekből az árukból rekordtermést érünk el. Ja­vasoljuk, hogy a határmenti megyék földművesszövetke­zeti szövetségei számára bizonyos feltételek mellett tegyék lehetővé a szomszé­dos országok szövetkezetei­vel való közvetlen árukap­csolatot. Mi a szabolcs- szatmári szövetkezők, első­sorban a Szovjetunió kár pátukrajnai területeinek szövetkezeteivel teremte­nénk igen szívesen közvet­len árucserét. Versenyképességünk to­vábbi fokozása érdekében ki kell terjesztenünk a fel­vásárolt termékeknek az ipari feldolgozását. Ennek során a MÉK-ék és a föld­művesszövetkezetek hozza­nak létre mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kö­zös ■ vállalkozásokat sava­nyításra, aszalásra, szárí­tásra, szeszfőzésre, paradi­csomlé és különböző gyü­mölcslevek előállítására. Az ilyen vállalkozások nemcsak a mezőgazdasági termelésre gyakorolhatnak kedvező ha­tást, a nagyobb tömegű és esetenkint a gyengébb mi­nőségű áruk hasznosítása révén, hanem egyúttal lé­nyegesen javíthatják a bel­ső ellátást, sőt hozzájárul­hatnak az ország nemzet­közi fizetési mérlegének ja­vításához is. Véleményünk szerint ezeknek a vállalko­zásoknak az engedélyezését elsősorban közgazdasági fel­tételekhez kell kötni, mel­lőzve a bürokratikus forma­ságokat. Az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács határo­zattervezetével egyetértünk, s az itt elhangzott javasla­taink megoldásához kérjük az újonnan megválasztásra kerülő tanács és a SZÖ­VOSZ igazgatóságának se­gítségét — fejezte be felszó­lalását dr. Czimbalmos Bé­la. Szerdán folytatják a be számoló feletti vitát, máj megválasztják az Országo Földművesszövetkezeti Ta­nács tagjait A munkásvédelemről ** megyénk üzemi bal­eseti helyzetéről tárgyalt a minap mintegy négyszáz ember a nyíregyházi szak- szervezeti székházban. A kritikus beszámolót követő vitában igazgatók, szakszer­vezeti titkárok, társadalmi munkavédelmi aktívák mondták el véleményüket a munkásvédelmet tovább ja­vító tennivalókról. Az elmúlt évben a bal­esetek száma az állami szektorokban csökkent, 174- gyel volt kevesebb baleset,' mint 1965-ben, s a kiesett munkanapok száma pedig 2256-tal. Ugyancsak figye­lemre méltó javulást mutat a halálos balesetek statisz­tikája, amely az elmúlt év­ben felére csökkent. * A beszámoló elismerőleg emlékezett meg arról a 46 üzemről, ahol az elmúlt év­ben egyáltalán nem fordult elő baleset. Különösen fi­gyelemre méltó a csökkenés az építőiparban, ahol a ko­rábbi években a balesetek száma állandóan emelkedett. Mindez természetesen nem a véletlen műve. Eredménye­ket ezen a téren csak követ­kezetes, szívós felvilágosító munkával lehet elérni és az­zal, hogy a vezetők élnek a felelősségrevonás jogával, nem tartják népszerűtlen feladatnak a vétkesek meg­büntetését. Sajnos néhány üzemben kirívóan emelkedett a bal­esetek száma, s összességé­ben több volt a baleset a mezőgazdaságban is. Baleset következtében az elmúlt év­ben a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben tízen vesztették életüket. Két tsz- nél tömeges baleset történt, amely öt halálos áldozattal járt. Megyénkben az egyik leg­súlyosabb foglalkozási be­tegség — a szilikózis — már közel két évtizede nem for­dult elő. A többi megbetege­dések is csak szórványosan és nem súlyos mértékben voltak. \1 indez természetesen nem jelenti azt, hogy úgy az üzemekben, mint a mező- gazdaságban ne fokozzák az óvó rendszabályok, a mun­kavédelmi előírások meg­tartásának ellenőrzését. Ugyanis a megelőzés, az elhárítás terén még koránt sincs minden rendben. A legtökéletesebb védőberende­zés is csak részmegoldást jelent, ha a dolgozó nem ismeri a helyes magatartást, a biztonságos munka felté­teleit, s nincs .tisztában a balesetelhárítás jelentőségé­vel. Bár a kötelező oktatás már mindenütt megtartják, a tapasztalat az, hogy sok helyen felületesen, mechani­kusan intézik. Gyakori eset, hogy csak felolvassák a dol­gozók előtt a balesetelhárítá­si útmutatót, vagy a kezébe adják, hogy olvassa el. Az­tán elkészítik az írásos iga­zolást, s úgy vélik, hogy ezzel feladatukat el is lát« ták. ./ Különösen nagy gondo kell fordítani a baleseti ok tatásra az új dolgozók eseté ben. Az elmúlt évben pél­dául az élelmiszeriparban bekövetkezett balesetek ál­dozatai, szenvedői több mint s hét Hangolnak a muzsikusok a kerti asztalok előtt, eperfa, akác alatt, mindenütt, ahol csak tenyérnyi kis hely van lombos fának, piros ab­rosznak két-három asztalon, a baknak, hol hordót le­csapolni. „Szeretnék május éjszakáján letépni minden orgonát...” Most nyílik, most bolondít az il­lata, most már a szerelmes, fehér éjszakák jönnek. A hóvirág már elillant. A gyöngyvirág menyasszony­ruhája már tépett. Érett, szép asszony nevet a kert­ben: orgona. Nehezek, hó­dítók az éjszakák, nyitott az ég, csillagos. Miért nem tudsz aludni? Az orgona! Virágzik az orgona. Tudományos nevén — eb­ből fordították le ■— Syringo, Síp. Mert május éjszakáin ott áll a kertben, ablakod alatt, megfújja a sípot és sípszava bűbájt, csillagport, Kőbányai György: bánatot, emléket, visszate­kintő kedvest és újrahangzó, régi, jó szavakat idéz. Vi­gyázz, mérgező! Carducci is vele búcsúzott: Ő, halvány orgona! A csillagok a tengerárba hullnak, S kihűl szívem a dalnak otthona... Magyar virág. A tudós, Rapaics Raymond boldogan, s egyben szomorúan fedezte fel. Itt élt a magyarsággal évszázadokon át, „de csak akkor eszméltünk magyar őshonosságára, amikor már késő volt”. Bécsi kertészek szelídítették meg a tőlünk és a Balkán szikláiról szár­mazó vad cserjéket. Legelő­ször a XVI. század végén vi­rágzott az európai kertekben. Először az arisztokráciáé volt, a biedermeierben lett a nép virága. Megfigyelted, hogyan vi­szik? Mint a rántani való ta­vaszi csirkét. Összekötve o lába, s lógatva a kézben, fejjel lefelé. Küldik a kertek, a kicsiny házak. Reggelen­ként figyeld csak! Zsúfolt a villamos, a busz orgonával. A csuklón lóg, a kis táskák, szatyrok mellett. 30 százalékban az új, három hónapnál nem régebbi dol­gozók voltak. Hasonló a hely­zet a húsiparban és az építő­iparban is. Növelné az okta­tás eredményességét az is. ha minden esetben szemlél­tető eszközöket is alkalmaz­nának. Üzemeink többségében a balesetek házi kivizsgálását eléggé felületesen végzik. Sok a „véletlen" és a dolgo­zók „hibájából’’ bekövetke­zett balesetek aránya. A házi kivizsgálások célja; kideríte­ni a valódi okot és megje­lölni az igazi felelőst. Vé­letlen baleset nincs; minden esetben van oka és okozója, s egyben felelőse is. Sajnos, a felületes házi kivizsgálá­sokkal nagy többségben a szakszervezeti bizottságok is egyetértenek. I gén fontos velejárója *• a munkavédelemnek, balesetelhárításnak az Idő­szakos üzemi szemlék meg­tartása. A vállalatok igazgatói álta­lában nem tanúsítanak nagy érdeklődést a szemlék iránt Pedig az igazgató személyes részvétele nagy mértékben emeli a szemle színvonalát, a dolgozók szemében is nő a munkavédelem jelentősé­ge, ha látják, hogy azt ve­zetőjük is komolyan veszi. Nem szorul bővebb ma­gyarázatra, hogy szocializ­must építő társadalmi rend­szerünkben mekkora jelentő­sége van a munkásvédelem­nek. A balesetet szenvedet­tek hosszabb-rövidebb ideig nem dolgozhatnak, súlyo­sabb esetekben egész éle­tükre megrokkannak, eset­leg életüket vesztik. A fog­lalkozási megbetegedések is hosszú ideig okozhatják a munkás keresőképességének csökkenését, korai halálát. Minden üzemi baleset, megbetegedés elsősorban a dolgozónak, annak családjá­nak jelent szenvedést és anyagi veszteséget, de kárt okoz a népgazdaságnak is. Zavartalan termelés, na­gyobb termelékenység csak egészséges munkafeltételek, mellett a munka helyes megszervezésével, a baleseti veszélyek megszüntetésével érhető el. Népi államunkban törvé­nyek, rendeletek és óvó rendszabályok egész sora in­tézkedik a munka biztonsá­gos körülményeinek megte­remtéséről, Ugyanakkor anyagi áldozatokat is hoz a munkavjszonyok megjavítá­sára. Mindez az erőfeszítés azonban hiábavaló, ha a ve­zetők és beosztottak nem él­nek a lehetőséggel, nem tö­rődnek a rendszabályok megtartásával. 11 a károsodik az egyén, 11 károsodik a népgaz­daság is. Szükséges, hogy törvényeink szellemében minden dolgozó, szakszerve­zeti aktivista, gazdasági ve­zető — az eddiginél is jobban — óvja saját maga, munkatársa, beosztottja tes­ti épségét, egészségét, szo­cialista társadalmunk leg­drágább kincsét — az em­bert. Tóth Árpád Kúitázbővítés, új lakások, üzemi telephelyek a megyeszékhelyen Gázbekötések a városcentrum utcáiban Népgazdaságunk minden évben súlyos milliókat költ Nyíregyháza építésére, fej­lesztésére. Csak ez évben a népgazdasági hitelekből megvalósuló tanácsi be­ruházások összege meg­haladja a 123 millió fo­rintot. Ha ehhez még hozzá számítjuk a tanácsi vállala­taink 1967 évi beruházási alapjait, ez az összeg 143 milliót tesz ki. 143 millió forint Mit is jelent városunknak ez a 143 millió forint? Az egyik legnagyobb építkezés most is a nyíregyházi kór­ház bővítése. Csak az idén 20,5 milliót költenek rá, és az elkészült osztályokat fo­lyamatosan adják át rendel­tetésének. A teljes befeje­zésre azonban csak 1968- ban kerülhet sor. Hasonló összeggel 111 lakás készül az Északi Alközpontban me­lyet még ez évben birtokukba vehetnek a lakók. Jól halad a filmszínház építése, és ugyancsak az idén befeje­zik a sóstói szociális otthon építését. Megyénknek ez az És este! Munkából jövet, hazafelé! Ugyanannyi cso­kor utazik ismét a városon végig. Csak most más-más csuklóján. Viszik haza. „Toncsi hozta, tudod, az a kis negyedikes”. „Laci má­lnája küldte hát nem ked­ves?” S van egy nagy veszély is! Némely virágárus orgona­csokorral kereskedik! Es lát­tam már városi embert — most, májusban! — orgonát vásárolni. Clrgonát! Mert orgbnát „készen ven ni” annyi, mint felesége vásárolni, lemondani a mát kaság édes heteiről. Orgoná szakítani kell. Saját kezűleg Csokrot kötni és csokro vinni. És orgonát külden (kivéve télen) nem szab A vinni kell, hódolón és hóii tón. ...Milyen igaz: „Szeret<•<*. május éjszakáján letép i minden orgonát...” új szociális beruházása álla­munknak 11,3 millió forint­jába került csak 1967-ben. Befejeződik az üvegtech­nikai üzem I. ütemének építése éppen úgy, mint a hordozható cserépkályha- üzem. íj VAGÉP telep Tovább folytatják váro­sunkban a gázbekötési mun­kákat, mely része egy több éves programnak. Az idén számos belvárosi utcába kö­tik be a gázt, összesen 7 milliós költséggel. Űj telep­helyet kap a VAGÉP, a Ke­let-Magyarországi Faipari Vállalat, bővítik a cipőgyá­rat. Természetesen nem fe­ledkeztek meg a kultúrálís létesítményekről sem. Nyolc-tantermes általános iskolát építenek a Kert utcán, a Krúdy Gyu­la utcára pedig 16 tanter­mes gimnázium kerül. A két létesítményre csak 1967- ben 6,5 millió forintot köl­tenek, átadásukra azonban csak a következő évben ke­rülhet sor. 265 lakás Tetemes összegeket köl­tenek a lakásépítkezésekre. A már említett 111 lakáson kivül az Arany János utcán 164 lakást is átadnak. Ugyanakkor az Arany Já­nos utcán újabb 93, a Tom­pa Mihály utcán pedig 18 lakás építéséhez kezdenek. Csak a leglényegesebb beru­házásokat emeltük ki, de ezenkívül a tanácsi vállala- latok is több, mint 20 mil­lió forint kerettel rendel­keznek. A saját vállalatu­kon belül végeznek ebből a pénzből bővítést, fejlesztést, korszerűsítést. (bf> »67. május rt: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom