Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-14 / 112. szám
AKARAT DOLGA Őszintén a megyeszékhely művelődéséről ne közönség, Újé i* szívesen lehozná anyagát a Nemzeti Galéria. vagy a Magyar Nemzeti Múzeum, az Ipar- művészeti Múzeum. Önálló és országos jellegű kiállításokat is rendezhetne Nyíregyháza, foto, népművészeti, vagy más művészeti ágakhal, ahol szabolcsi Rívódíjjal. jutalmaznák a győzteseket. Nyíregyháza felsőoktatási, tudományos ég kulturális intézményei, egyre fejlődő Sóstónk szép természeti és elhelyezési környezete alapokat adnak arra is, hogy országos tudományos, művészeti események megrendezésére vállalkozzon városunk. Hégi óhaj a szabadegyetem, melynek lehetne más elnevezése is, de témaköre kapcsolódna a szabples-szatmá- ri kulturális hagyományokhoz, és egy kis specialitást is tartalmazna más városok nyári egyetemi programjaihoz viszonyítva. És bekapcsolódhatna városunk is a divatos, fesztiválprogramokba” — legyen az népi tánc, zene, ének, vagy más művészeti ág. El kellene és el lehetne érni, hogy ne múljon el hét esemény nélkül, amely mintegy állandó pezsgésben tartaná a kultu. rális érdeklődést. VANNAK MAS TERMÉSZETŰ PROBLÉMÁK is, évek óta visszatérő gond, hogy nincs otthona a városban a fiataloknak, nincsenek klubok, állandó és kötetlati lehetőség a kulturált szórakozásra. Mi lenne, ha alapos, de merész elhatározással, az anyagi lehetőségek, a társadalmi munka gondos számbavétele után a különféle városrendezési távlatokkal összhangban a város fiatalsága létrehozna egy ifjúfági házat. Fiatalok ezrei jönnének el ide dolgozni, hogy elkészüljön egy szerény, de sok lehetőséget sejtető otthona a fiataloknak. Sok egyéb feladata mellett a KISZ talán gazdája tud na lenni ennek a mozga lomnak. Külön témát érdemel, de megemlítjük. hogy a városi művelődési ottho nők is változatosabb, az érdeklődésre épülő műsoraikkal, különféle klubok létrehozásával színesebbé, vonzóbbá formálhatnák munkájukat. Megérdemli m a város, ez a megye, hogy gondosabb. szert vedéi ye&ehb munka eredményeként mozgalmasabb kulturális élet bon. takozzon ki a falak között, és a szabad téren. Páll Géza Tinódi Lantos Sebestyén zenei napok Nyírbátorban MINDEN VAROSNAK megvan a sajátos művelődési arculata. Kialakult hagyományai erős vonzást gyakorolnak a helyben lakókra és a környező vidékre is. Érthető, hogy a művelődés centrumai elsősorban azok a városok melyek jelentős kulturális, tudományos intézményekkel rendelkeznek. Szeged az ünnepi játékokkal, Pécs a modern balettel, filmfesztivállal, Miskolc egy fontos filmművészet} ág seregszemléjével, egy sor város a nyári egyetemek, tudományos, kulturális rendezvények kiemelkedő repertoárjával vált művelődési tényezővé, Megyénkben is történtek kezdeményezések, hogy a szabolcs-szatmári művészeti hagyományokból kifejlődjék egy sajátos, országos szemmel nézve is általános értékű, tartalmában meg-meg, újuló, rendszeressé válóeseménysorozat. Ilyen volt az év első negyedében megrendezett szabolcs-szatmári művészeti hetek, melyek számos művészeti ág megkedvelte lését, széles, az egész megyére kiterjedő, változatos program megvalósítását tűzték ki célul. Sajnos a művészeti hetek esak részben érték el ezt a célt, szórványos, alkalmi előadások laza együttesét alkották, mintsem átfogó és jellegzetes, igényes esemfjp y- sort A járások is próbálkozták rendezvényekkel, mint Mátészalkán a kulturális napokkal, Vásárosna. mónybam a beregi napokkal. HA ÉVEKKEL EZELŐTT kifogások érték a megye- székhely nem megfelelő, eseményszegény kulturális életét, kisugárzó hatását — a magyarázat az objektív helyzetet, a felsőbb oktatási intézmények, stb. hiányát tartalmazta. És a sok káros örökséget, melyet megyénk kapott a múlttól. Néha erőszakolt hasonlítga- tások, más városok, más adottságok, viszonyok összevetése képezte az ellenpólust, a türelmetlen követeléseket, Bezzeg Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged. Lassan letisztulnak a szélsőségek, a közvélemény reálisan, a tényleges helyzettel számolva, egészséges türelmetlenséggel szól a megye, a megyeszékhely művelődési lehetőségeiről, a kulturális életről. Ezeket fogalmazzák meg hivatalosan, népművelési tanácskozásokon, de másutt is. Őszintén szólva elég sok bírálat éri a megyeszékhely művelődési programját. Ngm elsősorban azért, hogy Nyíregyháza is hallasson magáról, iátványas országos A záhonyi vasútállomás egyenruhás vasutasai között „szolgálatot teljesít” két civil is: egy-egy kőből formált női alak — az állomás szobrai. Az állomás előtt és mögött napppta gyönyörködtetik az utasokat, munkásokat. A nő galambbal Tarr István alkotása — a sínek labirintusa előtt áll. hirdetve a béke gondolatát. A másik. Somogyi Árpád munkája, az ülő nő a község felől érkezőkre tekint. Modern realista alkotások ezek a záhonyi szobrok, olyanok, mint maga az állomás pezsdülő munkáshétköznapjai. (Lingvai) rendezvények színhelyévé lépjen elő, az itt élők szabad idejének kulturáltabb eltöltését kívánják, igénylik. Nyíregyháza ma már három felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkezik, melyeknek nemcsak hazai, de külföldi kapcsolatai is szépen fejlődnek. Több tudományos. kulturális intézmény, szerv, legalább 20—25 közepes és nagyobb művelődési otthon található a városban. A Móricz Zsig- mond megyei színházban hivatásos vidéki és fővárosi együttes művészei, hazánkban turnézó külföldi együttesek is megfordulnak. Három állandó és egy idényjellegű szélesvásznú filmszínház, a megyei könyvtár, a Jósa András Múzeum tartoznak még a kulturális intézmények köréhez. EZ A FELSOROLÁS természetesen magában rejti a leegyszerűsítés jegyeit is, köztudott, hogy Nyíregyházé művelődési intézményei épületek, helyiségek dolgában gyengén állnak. Nagy szükség lenne egy olyan létesítményre, amelyben a megyei művelődési ház, különféle klubok, kiállítási termek kapnának helyet. Rendkívül zsúfolt a megyei könyvtár, olvasójában né- hányan fémek el, építése a harmadik ötéves tervben szerepel. Nem bővelkedik termekben a Jósa András Múzeum sem. Filmszínházakkal sincs kellően ellátva a megyeszékhely, még csak épül a külsőleg is tetszetős, Újszerű arculatú 600 férőhelyes a Lenin téren. Ez sem old meg mindent, egyáltalán nem , a peremrészek, új városrészek film- ellátását. Gondok, nehézségek bőven vannak, van miért ütni a vasat, intézkedni, eljárni, társadalmi összefogásra búzdítani a város lakóit, hogy ezek a ma tnég kulturális jellegű „hiánycikkek” eltűnjenek, olyan' ütemben, ahogy a város, a népgazdaság anya. gi teherbíróképessége lehetővé teszi. Az egészséges lokálpatriotizmus nem szemellenzővel, hanem országos távlatokban gondolkozik. nem emeli szűkebb hazája érdekeit az országos fölé. MI K% MÉGIS amit elvárhatunk városunktól? Pezsgőbb, elevenebb, változatosabb kulturális programokra lenne szükség. Az átmenő forgalommal csaknem 60 ezer ember alkotja a város népességét, a mozik előadásain és a múzeum állandó kiállításán kívül aligha tartogat más napi programot a város. Nyírbátorban alig múlik el hét, hogy ne lenne valamilyen érdekes kiállítás, — képzőművészeti, néprajzi, régészeti, átb — a megyeszékhely alig dicsekedhet ilyen mozgalmas kiállításokkal. Pedig itt is lenFeljegyzések szerint a Baranya megyei születésű Tinódi Unntos Sebestyén 1548. iáliygban járt Nyírbátorban. Egy készülőben lévő egyezmény aláírásáról akarta tájékoztatni pártfogóját, a sárvári Nádasdy Tamást. Az egyezmény aláírása egy évvel eltolódott, így arról nem szólhatott, de ott-tar- tózkodása élményeit felhasználta egyik legismertehb versének a „Sokféle részögös- ről” című művének megírásakor. A község párt, állami, társadalmi szerveinek, kulturális intézményeinek, az idegenforgalmi hivatalnak képviselői elhatározták, hogy a híres énekmondó tiszteletére ezentúl minden évben megrendezik, egyre bővülő programmal a nyírbátori zenei napokat. Az első rendezvénysorozatra ez év augusztusának második felében kerül spr. A változatosnak ígérkező zenei napok programját már összeállították. Eszerint a megnyitót augusztus 19-én tartják: a református templom 1640- ben épült fatornyában felhangzik Tinódi Lantos Sebestyén megzenésített versének egy részlete. Az ünnepi megnyitó után a Budapesti Zeneművészeti Főiskola KISZ kamarakórusa és kamarazenekara ad hangversenyt a gótikus stílusban épült református templomban. Az alkotmány ünnepén a megye legjobb kórusai találkoznak a Báthori István Múzeum udvarán. 26-án a Magyar Rádió és Televízió ének és zenekarának hanp- versenyére kerül sor ugyancsak a református templomban. Az eseménysorozat záróakkordjaként 27-én a művelődési házban „Tinódi és kora" címmel zenés, irodalmi előadást tartanak fővárosi előadóművészek közreműködésével. Kiállítások és egyéb rendezvények egészítik még ki a programot, s a vendégeknek módjuk lesz megismerkedni a község gazdag műemlékeivel, nevezetességeivel is. Megjelent a Jelenkor Szépprózai alkotásokkal, szép versekkel, figyelemre méltó tanulmányokkal jelentkezik a májusi Jelenkor. A lap élén Páhplitz István költeményei állnak, köztük a nagyszabású, jelentős Nokturno. A prózai írások sorában Kahána Mózes és Kolozsvári Grandpierre Emil novelláját, továbbá Granasztói Pál és Veres Péter naplójegyzeteit olvashatjuk. Az élet és kultúra rovatban Pomogáts Béla értékes tanulmányt írt Próza és esszé címen a mai próza stílusának, fejlődési irányainak kérdéseiről. Az irodalmi témájú tanulmányok közül figyelemre méltó Takáts Gyulának Kassák Lajossal foglalkozó írása. A Jelenkor képzőművészeti rovatában Hárs Éva a pécsi Modern Magyar Képtár kialakulását ismerteti. A mérlegen rovat legjelentősebb írása Tüskés Tibor Négy arckép vázlata: Cserhát Józsefről, Kalász | Mártonról, Pál Józsefről és J Takács Imréről. Vázlat (Kun Mária rajza) Gereblyés Lászlót Ars poetica Mondhatnám én is, Engem csak a tavirozsák Szelíd közössége érdekei, Vagy a páfrányoké, Fenyők világa, Eiy-egy a földi csúfságoktól Elvonatkozó Fautrier-kép, Klee-grafika A hét tavak tájai, Gleccserek, Vagy a női testek tüneménye csak, Vagy éppen a Viktpria-tp!... Hohó! Megállj! De hiszen máris benne vagy a Tanganyika-vidék Problémáiban. Már ki sem látszom belőlük. Annyira nem közömbös nékem A fekete testvéreim, — Amerikai fekete szegények, Kongói fekete szegények — sorsa S igy mar nem is a páradús hőség Gondolatától lep el verejték, Nem is a dzsungel királya, De az amerikai légibombázók Raja rettent, Nem skorpió, ~ Fehér intrika iszonyít! S hiába is játszanék bújósőit Egynémely bírálómmal, Maskara lenne rajtam, A szépség sűrűn-szőtt Elefántcsont-fehér Burnusza. — A szénái a közelmúltban a Jazset Attila-dí) első fokozatával tüntették ki. Ratká /ózsef: Bujóeska Bújócskát játszott a halál - keresett életre-halálra. És ha valakit megtalált, rácsapott a bunker falára. Mi is ott bújtunk napra-nap, lélegzetünket visszafojtva kupprogtunk, s — ipi-apacs *- boforc böffent, robbant 3 bomb. így volt. A halál csalt, lesett, nem számolt tízesével százig. - Aki bújt, aki nem — megyek- Három gyerekem bújócskázik. Búvóhelyük a fa, az ól; nekidőlnek a ház falának és lesnek kis kezük alól — játszanak háttal a halálnak. Szobrok Záhonyban
