Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

A tsz-kongresszqg elhatározta Munkához látott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Zöldövezet a homokverés ellen Beszélgetés Bíró László nyíregyházi vb-elnökkel Budapest, V. kerület, Aka­démia utca 1—3, a volt Élelmezésügyi Minisztérium épülete, első emelet: ez a székhelye a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsá­nak, illetve a tanács titkár­ságának. Április vége óta, amikor a termelőszövetke­zetek I. országos kongresz- szusa megválasztotta az or­szágos tanács tagjait, s el­nökségét, lényegében még csak az elhelyezkedés, a be­rendezkedés hetei teltek eL Május 6-án azonban, amikor első ülését tartotta az elnök­ség, Szabó István, az orszá­gos tanács elnöke és dr. K. Nagy Sándor főtitkár már arról számolt be, hogy munkához látott a titkárság három főosztálya. Az úgyne­vezett titkársági, a közgaz­dasági és áruforgalmi, vala­mint a szövetkezetpolitikai főosztály az elnökség útmu­tatásai szerint igyekszik megvalósítani feladatait. A tanács működésének célja, hogy elősegítse a ter­melőszövetkezetek, a halá­szati tsz-ek, a termelőszö­vetkezeti csoportok, a szak­csoportok, s a szakszövetke­zetek együttműködését, ér­dekképviseletének megvaló­sítását. Kiemelkedően fon­tos lesz a tanácsnak az a tevékenysége, amellyel a gazdálkodás legjobb módsze­reinek, tapasztalatainak el­terjedését segíti elő, s rend­szeresen tájékoztatja a ter­melőszövetkezeteket a nép­gazdaság szükségleteiről, a beszerzés és értékesítés or­szágos lehetőségeiről, felté­teleiről. A termelőszövetke­zetek egymás közötti és más vállalatokkal történő együttműködésének megszer­vezőre, a munkadíjazás to­vábbfejlesztése érdekében végzendő munka is az elő- készités szakaszában van már. Evek óta napirenden lévő probléma a termelőszövet­kezetek jogvédelme. Említés­sé méltó, hogy a jogvédel­met sokan a perbeli képvi­selettel azonosítják, s azt gondolják, hogy az országos tanács kizárólag, vagy első­sorban ezt tartja szem előtt a jogvédelem fejlesztésénél. A termelőszövetkezeti jogta­nácsosokra váró feladatok Sokkal nagyobbak annál, mint amit a jogvitákban va­ló részvétel jelenthet. Az alapvető követelmény az, hogy a termelőszövetkezetek egész működése, s a vállala­tokkal kialakult, illetve léte­sítendő kapcsolatok minél kevesebb lehetőséget adja­nak jogvitákra. Ez egyéb­ként azt is jelenti, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani minden terme­lőszövetkezetben a törvé­Nem volt még KlSZ-szer- vezet Nyíregyházán. Éppen, hogy zászlót bontott az ifjú­sági szövetség, a gépjavító­nál fiatalok ültek össze, s határoztak: a vállalatnál megalakítják a KlSZ-alap- szervezetet. Titkárnak Hek- man Lászlót választották.-* A Simon-brigád. Fiatalok. Tízen vannak, közülük öt bejáró és négyen nősek. Gabonafúvókat készítenek, az illesztés, a hegesztés a lényeg. Erről tárgyalnak még a reggeli szünetben is. — A KISZ? Mi úgy va­gyunk vele, hogy jó az, ha mások dicsérik. Mi még többet szeretnénk. nyék, a jogszabályok megis­merésére, tiszteletben tartá­sára. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán úgy foglaltak állást a küldöttek, hogy a tanács adjon ki irányelveket, javaslatokat a termelőszövetkezeteknek és létre hivandó területi szö­vetségeiknek. Az elnöksé­gi ülésen elhatározták: még májusban részletes javasla­tot dolgoznak ki, s ajánlás­ként tervezetet juttatnak el minden megyébe, hogy mi­képpen lehetne a legjobban megvalósítani a kongresszus­nak azt a határozatát, amely területi szövetségek létreho­zását mondja ki. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa különféle bizottságokat is életre hívott. A kongresszuson megválasz­tották a közgazdasági, a szo­ciális, a verseny és propa­ganda bizottság vezetőit, tagjait. Az első elnökségi ülésen részt vettek ezeknek a bizottságoknak a vezetői is. Tekintettel arra, hogy a bi­zottságoknak a termelőszö­vetkezeti mozgalom minden lényeges kérdésével foglal­kozniuk kell, működésük megszervezése nagy körül­tekintést kíván. Az elnökség úgy határozott, hogy a közel­jövőben megtárgyalja a bi­zottságok ügyrendjét, hogy minél előbb munkához lát­hassanak. Az utóbbi időben több­ször szóba került, hogy a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa felettes szer­ve-e a létrehozandó területi szövetségeknek, illetve ma­guknak a tsz-eknek. Az or­szágos kongresszus is hang­súlyozta, hogy a tanács csak saját szerveire, tehát az elnökségre, a bizottsá­gokra, a titkárság appará­tusára hozhat kötelező ere­jű határozatot. Ez természe­tesen nem zárja ki azt, hogy a tanács tevékenyen részt vegyen az egész termelőszö­vetkezeti mozgalmat, a szö­vetkezeti életet és gazdálko­dást érintő jogszabályok megalkotásában, vagy bár­milyen más lényeges kérdés rendezésében. Az elnökség, illetve a tanács kezdemé­nyezhet ilyen lépésekét, amelyekkel az illetékes mi­nisztériumok, országos ha­táskörű szervek érdemben foglalkoznak. Rendkívül fontos az is, hogy a terme­lőszövetkezetek és a szövet­kezeti társulások működésé­re, gazdálkodására és szer­vezetére vonatkozó rendel­kezések kiadásához, előter­jesztéséhez az országos ta­nács véleményét is kérjék. — Nemcsak szervezést. A szabad időt kellene kihasz­nálni. — Egy-egy kirándulást az ifiknek, és több színházbér­letet. — Rendeztünk mi egy olyan kultúrműsort közösen a ruhagyáriakkal, hogy még mindig beszélnek róla. — mondja Várkondi László, majd megtoldja: — Csak éppen vissza nem jöttek, hogy nálunk ismételjünk. Messze vagyunk... — Tudjuk, más is mondta, de nagyon jó lenne már egy KISZ-klub. Ott benn, a vá­rosközpontban. Hogy hasz­nálnánk, arra van garancia! Mert brigádélet van itt, bőven. Csak egy példát, ho­gyan lett egyik napról a Több külföldi és hazai szakember részvételével zöldterületi konferenciái rendeztek a közelmúltban Budapesten, ahol Bíró Lász­ló, a Nyíregyházi Városi Tanács VB elnöke is nagy érdeklődéssel kísért elő­adást tartott „Vízszegény városok zöldterületi prob­lémái” címmel. Milyen fontosabb téma­körrel foglalkozott?— tettük fel első kérdé­sünket Bíró Lászlónak. — Megkíséreltem felvá­zolni azt az erőfeszítést, amit városunkban folyta­tunk a múltból ránkmaradt zöldövezeti gondok enyhí­tésére. Helyzetünk sajátos: annak ellenére, hogy a vá­rosias jelleg 1700-ban kez­dett kibontakozni Nyíregy­házán, a kuturált környe­zet megteremtésének első lépéseivel csak jóval ké­sőbb, tervszerű parképítés­sel pedig csupán 1924-ben találkozhatunk. Napjaink erősebb ütemű urbanizáló- dása ugyanakkor fokozott feladatokat ró a Nyírség központjára: a lakásépítési program, az ipartelepítés megvalósítása közben nem téveszthetjük szem elől az egészségesebb környezet ki­alakítását sem. Miután a közművesítés legkésőbb Nyíregyházán kezdődött el, a homokverés meggátolása, a fertőzési gócok kiküszö­bölése itt lényegesen na­gyobb anyagi erőfeszítést igényéi. Mindezen túl vá­rosunk szélsőséges mikro­klímája is nehezíti a prob­léma rendezését. A nagy kilengést mutató hőmérsék­letingadozás mellett a csa­padék is lényeges eltérése­ket mutat, s közismert a vízszegénység. Annak el­lenére, hogy még mindig nem készült el a város zöldterületfejlesztési terve, amit sürgősen pótolnunk kell, értékes eredményekről is beszámolhattam. Melyek ezek közül a legfontosabbak? —. A tanács az utóbbi években valamennyi park öntözőberendezésének re­konstrukcióját elvégeztette, melyre több millió forintot költöttünk. Ennek hatásaként az ugyancsak elkészült váro­si gerinchálózatra, s az épülő töbpe vízművekre lehet csatlakoztatni a parkok ön­tözőrendszerét, mellyel szakszerűbb és színvonala­sabb azok kezelése. Meg­lesz a lehetőség arra, hogy a kézi öntözési módot vég­legesen felszámoljuk és he­lyette szórófejes berendezést alkalmazzunk, mesterséges úton pótoljuk az elmaradó természetes csapadékot. Gondolunk arra is, hogy jelenlegi vízkészletünk ké­másikra hat televíziója a brigádnak. Simon János az­zal ment be egyik reggel a műhelybe: „Vili, hogy is kell intézni azt a tv-vásár- lást? — Aztán arról beszélget­tünk, milyen jó lenne meg­nézni egyet s mást, és per­sze, vitatkozni róla. Végül is hat Favoritot vettünk. — Néztük a filmeket, elő­adásokat — otthon és mégis kollektiven. Tanultunk is belőle, mert. technikumba, gimnáziumba járunk néhá- nyan. Küzdöttünk a szocia­lista címért is. — Ment is minden, mint a karikacsapás. Száz százalék fölött volt a tervteljesíté­sünk és elnyertük a felsza­badulási évfordulóra, majd a IX. pártkongresszus tisztele­sőbb kevésnek bizonyulhat, s ez esetben a zöldfelületek öntözését az utolsó helyre sorolnák. Ezért a város a vízügyi igazgatósággal együtt egy 4,5 millió köb­méter befogadóképességű víztároló medencét tervez közel eső helyen. Visszatérve az eredmé­nyekre: évenként milliós nagyságrendű a parkok, a játszóterek létesítésére, az utcák fásítására fordított összeg. Két új lakónegye­dünk — az északi és a déli — valamint Sóstó le­hetőséget kínált a korszerű zöldövezeti program meg­valósításához. Erre sor is került: három év alatt 6 millió forintot fordítottunk az említett városrészek, illetve a strand rendezésé­re. Nyíregyháza elfogadott városrendezési terve is fontos helyet szentel a szo- ciálhigiéniának. A gyako­ri északi, északkeleti szél porral szennyezi a város levegőjét, melynek megfé­kezése fásítással történhet. Az a tervünk, hogy a Buj- tost városligetté fejlesztjük, mely zárt zöldfelületet ké­pez majd a belterületi ha­tár északkeleti része men­tén. Fokozott védelmet for­dítunk ezután a sóstói er­dőre is. gátját álljuk a pa­tinás erdő csorbításának. — További tervek? — A természetes csapa­dék hiánya szárazságtűrő növényzet alkalmazásával Szép májusi időben tar­tották ballagásukat a me­gye végzős középiskolásai. És hasonlóan szép időben megyeszerfce folynak az írásbeli érettségik, 96 gim­náziumi osztályban. Két- ezerkilencszáz „öreg” diáit, illetve ifjú ember tesz ezek­ben a napokban bizonysá­got felkészültségéről. Nincs már „vidéki, városi“ szint De érettségiznek az isko­lák is. Többek között a mándoki, a nagyecsedi, a tiszavasvári, a vencsellői, a demecseri új gimnáziumok, amelyekben az idén végez­nek első ízben diákok és téré indított versenyek ok­levelét. — És éppen az eredmény- hirdetés előtt egy szépséghi­ba — fegyelmezetlenségből. Elúszott a szocialista brigád cím, — Jövőre megpróbáljuk élőről kezdeni. — Változott a brigád is, a legfiatalabb tagunk, Ko~ lozsi Béla még csak három napja tart velünk. Gondok, változások, ered­mények. + Tíz éve alakult meg a KISZ-szervezet. Kicsit meg­hatódtak, amikor Takács Barna KISZ-titkár átvette a KISZ Központi Bizottság ál­tal a mezőgazdasági gépja­vító vállalat fiataljainak adományozott KISZ érdem­érmet. Az elsőt, amelyet Szabolcs- Szatmárban adtak át.. Marik Sándor pótolható. Ezért képeznek ki városunkban fokozatosan nagy évelőfelületeket. A fák, a cserjék esetében a vöröstölgy kínálkozik a legjobb lehetőségnek erdő­telepítésnél. pótlásnál. Bel­területen viszont az ezüst- hárs ajánlatos, mely kivá­lóan díszük, kedveli a me­leg fekvésű talajokat. Ezek mellett a jövőben nagyobb teret kívánunk adni az ed­dig eléggé elhanyagolt táj jellegű fának, a nyírnek. Elmondtam a konferen­cián: öt év alatt Nyíregyhá­za parkterülete 100 ezer négyzetméterrel gyarapodott. Tíz év múlva a tervezett zöldfelület 740 ezer négy­zetméter lesz, s ennek ará­nyában — 74 ezer lakos mellett — egy főre' több, mint tíz négyzetméter zöldfelület jut majd Nyír­egyházán. Gondunk, hogy a meglévő zöldterület egyenet­lenül oszlik meg városunk­ban : különösen a centrum nélkülözi a fejlesztés felté­teleit. A déli városiészen, az új városnegyedben a kertrendezési terv szerint hamarosan kiépülnek a parkok, a játszóterek. Ah­hoz viszont, hogy az egész város zöldterületi problémá­ját megnyugtatóan és mi­nél előbb rendezni tudjuk, az eddiginél is nagyobb segítségre van szükség. En­nek hangot adtam ezen a legutóbbi konferencián is. kapják kézhez érettségük bizonyítványát. A tapaszta­latok szerint mind a diá­kok, mind a gimnáziumok, illetve középiskolák jó elő­menetelről tesznek bizony­ságot. Ma már nem lehet beszélni „kis” és „nagy” is­kolákról, vidéki, vagy városi középiskolákról. Valameny- nyj középiskolában azzal a törekvéssel dolgoztak, hogy a legjobb eredményt érjék eL Könnyebbek a tételek Az eredményen ugyan nem változtat — amit meg­tanultak, vagy amit nem a megye középiskolásai —. de könnyíti az érettségi igen nagy pszichikai megterhelést jelentő erőpróbáját a mi­nisztérium olyan törekvése, hogy a tételeket a közepes szintű tudáshoz igazította. A nehézségi fokot az el­múlt évekhez képest enyhí­tették. Például matematiká­ból három helyett négy példát kell megoldaniok a diákoknak. s ebből kettő már elegendő. Az írásbeli érettségi vizsgák egyéb­ként 11-én kezdődtek és 19- én bezárulnak. Utána szor­galmi idő következik és június 1-től egész hónapban a szóbeli vizsgák. Előzetes tájékozódás sze­rint az idén érettségiző fiatalok mintegy fele jelent­kezett egyetemi. főiskolai továbbtanulásra. Június utolsó hetében kezdődnek ezzel kapcsolatban a feivé­MEG/EGYZÉSEK: Hol a cirok ? Evek óta probléma; kevés ft boltokban a cirokseprü. Oly­kor hónapokon át egyáltalán nem lehet kapni. Pedig kevés olyan ház van, ahol ne hasz­nálnak. A Nagyker is tehetetlen. Hiába rendelik negyedévenként tizezerszámra, csak pár ezret kapnak a készítőktől. Miért? — A mi kapacitásunk havi 4—5 ezer da *ab — mondja Szán­tó Géza, a Mátészalkai Házipari Termelőszövetkezet elnöke — de jelenleg még ez sincs kellően kihasználva. Ha elegendő anya­got kapnánk, akár tízezret is boldogan készítenénk. De alapanyag nincs, a cirok termelésétől húzódoznak a tsz- ek. Pedig kifizetődő. Tavaly az ópályi Kossuth Tsz — aránylag kis területről — félmillió forint értékű termést takarított be. A mátészalkai Egyesült Erő Tsz is 30 holdon termelt, ahonnan 200 mázsa termést vártak, de csak 22 mázsát szedtek le, mert a betakarítása egybeesett a cu­korrépa ásással. S most arra való hivatkozás­sal, hogy nem kifizetődő, nem szerződnek. így valóban nem az. De ebből még nem lessz ei- rokseprü! Varázs­szón ve 2 * H Panaszos levelet kaptunk ft Nagyecsed és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezettől. írják, hogy május 9-én, délután ft Hajdú-—Szabolcs megyei Fűszer- és Vegyi Nagykereskedelmi Vál­lalat mátészalkai fiókja as AKOV ya 90—53-as rendszámú tehergépkocsiján árut szállított a márki vasbolt részére. \z árut a túra vezetője és a mel­lé beosztott rakodómunkás csak a boltvezető többszöri figyel­meztetése után volt hajlandó le­mérve átadni. S ekkor derült ki, hogy a leszámlázott 418 kiló pvc-szőnyegből 27 és fél kiló hi­ányzott. A különbözet — pénz­be átszámolva, — több, mint fél­ezer forint. Most már csak az a kérdés, hova lett a hiányzó szőnyeg? A Nagyker szálkái lerakata adta át hiányosan az árut, vagy út­közben tűnt. el. Eggyel több ok arra, hogy. ft boltvezetők — saját érdekükben is — csak mérlegelt, és ellenőr­zött árut vegyenek át. Mert ime, történnek még „cso­dák**... teli vizsgák. Július második felében kapnak választ er­re az iskolák. Lassú, a szakosítás folyamata Azokra a diákokról, akik sem főiskolai, sem ipari ta- nuló-iskolai továbbtanulás­ra nem jutnak be, a gondo­sabb középiskolák előre gondolnak felvéve a kap­csolatot üzemekkel. A Kos­suth Szakközépiskola erre a legjobb példa. igaz. hogy kitűnő szakmákat nyújt diákjainak. Az általános gimnáziumok végzett és tovább nem tanuló növen­dékei számára az érettségi után is nehéz hetek köt ét­keznek. Szakma nélkül el­helyezkedni manapság már nem könnyű dolog. Szinte társadalmi felelősségről kell beszélnünk, velük kapcso­latban. S ez nemcsak aa anyaiskolák, de az üzemek, termelőegységek és mind­azon társadalmi szervek felelőssége is, amelyek te­hetnek az „életbe” kikerült fiatalokért. Sajnos minisz­tériumi szinten nem elég gyors az a folyamat, amely az általános gimnáziumok szakosítását segíti. Me­gyénkben például jövőre a Vasvári gimnáziumban in­dul új híradástechnikai osztály és a Kölcsey gimná­ziumban egy egészségügyi tagozatos osztály. 1970-ig még további szakosított osz­tályokat is indítanak. de ezeknek száma még nem ismeretes. Mind az érettségik, mind a felvételi vizsgák, mind a munkahely keresések igen izgalmassá teszik ezeket a napokat és majd az égési nyarat az idén érettség) z<j fiataloknak. Fáradozásaikat a társadalom rokonszenvo kíséri. G. P. Angyal Sándor Tóth Árpii Ballag már a vén diák... Hová, mene ifjú ember? s. » Érdem — tíz év után...

Next

/
Oldalképek
Tartalom