Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-04 / 103. szám
3DOV. ÉVFOLYAM. 103. SZÁM Ara: 50 fillér 1967. MÁJUS 4, CSÜTÖRTÖS ÜVes’kezflftdött Osztrák—magyar a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A budapesti és vidéki gyárak, bányák, üzemek, hivatalok, intézmények dolgozóinak képviseletében több mint 600 szavazati jogú küldött és mintegy 500 vendég foglalt helyet a kongresszusi teremben. Ott voltak a legkülönbözőbb társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Csaknem ötven országból hazánkba érkezett delegációk öt világrész dolgozóinak üdvözletét hozták el a kongresszusra. Ezenkívül öt nemzetközi szervezet, a Szak- szervezeti Világszövetség, az Össz-Afrikai Szakszervezeti Szövetség, a Latin-Amerikai Egységkongresszus, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet küldöttei foglaltak helyet a padsorokban. Tíz órakor lépett a mikrofonhoz Blaha Béla, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag megválasztották a kongresszus elnökségét. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, és Biszku Béla, a Központi Bizottság •titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a társadalmi és tömegszervezetek, az egyes szakmai szakszervezetek számos vezetője, a szocialista brigádok több tagja. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a Szakszervezeti Világszövetség és az egyes országok delegációinak vezetői. Ezután megválasztották a küldöttek a kongresszus titkárságát, a munkabizottságokat és elfogadták a napirendet. Határozatot hoztak arra is, hogy a kongresszuson választásra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsa 173 tagból áll majd. Póttagokat nem választanak. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XX. kongresszus óta végzett munkáról, valamint a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és számvizsgáló bizottságának megválasztása. Blaha Béla megnyitója után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját. Gáspár Sándor beszéde Kongresszusunk összehívását megelőzően — a szak- szervezeti demokrácia követelményeinek megfelelően a szervezett dolgozók demokratikusan megválasztották mindenhol a bizalmiakat, műhelybizottságokat, szakszervezeti bizottságokat és a szakszervezeti tanácsokat. Újjáválasztották az iparági szakszervezetek területi bizottságait és a szakszervezetek megyei tanácsait. A választások során mintegy hárommillió szakszervezet! tag kereken ötszázezer tisztségviselőt választott meg, több mint egymillió szervezett munkás mondott véleményt a szakszervezetek négyéves tevékenységéről — mondotta többek között Gáspár Sándor, — ezután így folytatta: A szakszervezetek, mint a hatalmon levő munkásosztály osztályszervezetei munkájukat mindenkor a munkáshatalom sorsáért nagy célkitűzéseinek megoldásáért érzett felelősségtől mélyen áthatva végezték. A szocialista forradalom vívmányainak megvalósítása során gazdagodott a szak- szervezetek egész tevékenysége, sokoldalúbbá vált, erősödött szocialista jellegük. Nagy társadalmi és osztálycéljaink megvalósítása érdekében segítették a bérből- és fizetésből élő dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, kulturális és műveltségi színvonalának emelését, a szocialista eszmék terjesztését és eleget tettünk a proletárinternacionalizmusból fakadó kötelezettségeinknek. A szakszervezetek munkájának megítéléséhez az is hozzátartozik: tömegbefolyásunkat nem tudtuk mindig kellő mértékben felhasználni. Erőfeszítéseink nem mindig feleltek meg a követelményeknek, a tagság igényeinek és ez éreztette hatását a szakszervezeti munka egészében. Most arra kell törekedni, hogy az e felismerésből fakadó követelményeket mindennapi tevékenységünkben realizáljuk. Ehhez nagy segítséget nyújt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa a közelmúltban részletesen elemezte egész társadalmunk helyzetét, meghatározta a feladatokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának programját a szervezett dolgozók, amint a választások mutatták, magukévá teszik és végrehajtását maximálisan elősegítik. A szakszervezetek részt vettek a gazdaságirányítási rendszer reformjának kidolgozásában és annak céljával egyetértenek. A reform alapelvei széles körben ismertté váltak és a dolgozók között növekvő egyetértést váltottak ki. Mivel azonban a részletek kidolgozása még folyamatban van, nem mindenki számára világos minden összefüggés. Ezért helyenként még vannak félreértések a reform célját, lényegét illetően. Ez minden új megjelenésének természetes velejárója. A referátum a továbbiakban a szakszervezetek szemszögéből — áttekintést adott a reform céljairól, legfőbb vonásairól, A továbbiakban a harmadik ötéves terv főbb céljait, előirányzatait ismertette, majd hangoztatta: A feladat most az, hogv még hatékonyabban segítsük és karoljuk fel, támogassuk azt, ami a társadalom, az egyén javára van; támogassuk a szépet, a jót, az igazat. Lépjünk fel még határozottabban minden ellen ami visszahúz. A szocializmus teljes felépítése bonyolult, sokrétű folyamat. Ma az osztályharcban a feladatok jobb és eredményesebb elvégzése a legigazibb hazafias és forradalmi cselekedet. A referátum ezután három kérdéscsoport elemzésére tért ki: utalt arra, hogy a reform: eszköz szocialista rendszerünk gazdasági erejének növelésére, az élet- és munka- körülmények javítására. — A gazdasági reform a dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább növeli a szak- szervezetek felelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van. az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. Amilyen mértékben a dolgozók megismerik a feladatokat és kikérik a véleményüket, olyan mértékben éreznek felelősséget megvalósításukért. Az egyszemélyi felelős vezetés, az üzemi demokrácia növelése, tehát kiegészíti, feltételezi egymást. Nem a felelősség megosztásáról vagy összekeveréséről van tehát szó. Ellenkezőleg, világos elhatárolásáról, a gazdasági vezetők és a kollektíva felelősségé közé természetesen nem lehet egyenlőségjelet tenni, mert a gazdasági vezetők felelőssége eleve már abban is megnyilvánul, hogy a dolgozók aktivitása, felelősségérzete mennyire bontakozik ki a vállalaton belük A dolgozók aktivitásának kibontakoztatásában változatlanul nagy jelentősége van a szocialista munkaversenynek. A vállalati önállóságnak érvényesülnie kell a verseny irányításában, céljaink megjelölésében, értékelésében is, az a tény, hogy a vállalati és közvetlen munkahelyi célok minden dolgozó számára világos feladatot jelölnek meg, megnöveli a gazdálkodás hatásosságát. Ehhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik a kollektíva és az egyén anyagi érdekeltsége is. A tudati és érdekeltségi tényezők így egyidőben hatnak serkentőleg minden dolgozóra. A verseny így közvetlenül központi előírások korlátái nélkül szolgálja az eredményes vállalati tevékenységet. Ha a kollektívák és az egyén jutalmazása megbecsülése az elért eredménnyel áll arányban, méginkább egybeesik majd a „jó munkás’’ és a „jól kereső munkás” fogalma. Mindez a dolgozók társadalmi aktivitásának növekedéséhez is vezet. A társadalmi aktivitás legjobb példáit a szocialista brigádmozgalom adja. Ezért a szocialista brigádverseny továbbfejlesztése jelenleg a szocialista tudatformálásnak, a kollektív erőfeszítés kibontakoztatásának és a szocialista erkölcs kialakításának is alapvető feltétele. A dolgozók szemléletének megváltoztatása a közgazda- sági gondolkodás fejlesztését is igényli. Annak megértéséi, hogy a jövedelmező gazdálkodás ma már nélkülözhetetlen. Ezzel tömegméretekben segítjük annak megértéséi, is. hogy az egyéni erdekek jobb kielégítése csak az össztársadalmi, népgazdasági érdekek érvényre juttatásával lehetséges. (Folytatás a 2. oldalon) I. A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában tárgyalások Budapesten Josef Klaus Kádár Jánosnál Dr. Josef Klaus, osztrák Ezt követően Klaus kuncelszövetségi kancellár szerdán reggel megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségen jelen voltak a kancellár kíséretében lévő személyiségek, magyar részről Fock Jenő a Minisztertanács elnöke, Péter János külügyminiszter és más személyiségek. Szerdán a kora délelőtti órákban az Országház épületében megkezdődtek az osztrák—magyar tárgyalások. Az osztrák küldöttséget dr. Josef Klaus kancellár, a magyar delegációt Fock Jenő a kormány elnöke vezeti. Részt vesz a tanácskozáson dr. Lujo Toncic-Sorinij osztrák és Péter János magyar külügyminiszter. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a párt Központi Bizottságának székházéban fogadta dr. Josef Klaust, és az osztrák szövetségi kancellár kíséretének több más tagját. A látogatásnál jelen volt Fock Jenő, a kormány elnöke és Péter János külügyminiszter. Kádár János szívélyes szavakkal köszöntötte az osztrák vendégeket. Klaus kancellár, aki a parlamenti tárgyalások után rövid körutat tett gépkocsival, megtekintette a Margitszigetet is, Budapest újjáépítésének eredményeit méltatta, s Kádár János felhívta vendége figyelmét e munka egy érdekes állomására: az újjáépülő egykori királyi palotára. A kancellár kérdésére, milyen rendeltetést szánnak az újjászülető palotának. Kádár János elmondotta, hogy ott az ország kulturális életének új központját alakítják ki. Görögországi Helyzetkép Koliasz, a görög katonai puccskormány feje, kedd esti sajtóértekezletén a legnagyobb és legszámottevőbb görög politikai pártok közé tartozó EDA (Egységes Demokratikus Baloldali Párt) feloszlatását azzal indokolta, hogy ez a párt „erőszakosan akarta letörni Görögor- ságban az uralkodó rendet.” Patakosz tábornok a puccsista görög kormány belügyminisztere szerdán újságírók egy csoportja előtt azt közölte, hogy az államcsíny óta letartóztatott személyek száma körülbelül ötezer. Mint ismeretes. nem hivatalosan a letartóztatottak számát sokkal többre becsülik. A tábornok kije- i lentette, hogy bizottságok fognak jelentést készíteni minden egyes letartóztatott „bűnösségének” fokáról és esetenkint. külön-külön maga fog dönteni a szabadlábra helyezésről, illetve a bíróság elé állításról lár és az osztrák küldöt- ség valamennyi tagja látogatást tett a Duna-bizottság székházában. A vendégeket Vaszil Bogdanov a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete, a szervezet ez idő szerinti elnöke, Kapik- raian a Duna-bizottság szovjet igazgatója és Feik osztrák igazgatóhelyettes, valamint Lajti Tibor nagykövet, a Duna-bizottság magyar titkára és a tagállamok állandó képviselői üdvözölték. Jelen volt a látogatásnál Péter János külügyminiszter is. Bogdanov nagy kő vet üdvözlő beszédében hangoztatta. hogy az utóbbi időszakban növekedett a Duna-oi- zottság jelentősége, munsá. javai mind nagyobb mértékben hozzájárult a Duna menti népeket és országokat összefűző hagyományos barátság és együttműködés fejlesztéséhez. A nagykövet köszönetét mondott Klaus kancellárnak azért, hogy a Duna-bizottság vezetői az elmúlt évben az osztrák kormány meghívására sikeres hasznos látogatást tehettek Ausztriában. Klaus kancellár válaszában kijelentette: osztrák részről természetszerűen nagymértékben érdekeltek abban, hogy fokozott an hasznosítsák a Dunát, mint szállító utat. mint energiahordozót.. mint a turisztikát elősegítő közlekedési vonalat. Az a gvakor'ati együttműködés, amely a Du. nia-bizottságban a tagállamok között kialakult, pozitívan befolyásolja a Duna- országok közötti politikai légkört is. Még sok lehetőség van a Duna-bizottságban végzett munka fejlesztésére és ehhez a masa részéről sok sikert kíván — hangoztatta Josef Klaus. Vietnami Jelentés Washington (MTI) Westmoreland tábornok már az év végéig hatszázezerre kívánja növelni a Vietnamban bevetett amerikai csapatok létszámát. A tábornok washingtoni tanácskozásain sürgette Johnson elnököt, hogy haladéktalanul küldjön ú.iabb erősítéseket az országba. A saigoni parancsnokság a VDK elleni légiháború újabb kiterjesztését is Követeli. Katonai körökben azt akarják elérni, hogy intézzenek bombaiámadásokat Haiphong kikötőberendezései ellen. Hanoi: Az amerikai ag- reSszorok szerdán ismét repülőgépeket irányítottak több tartomány sűrűn lakott területeinek és Hanoi külvá- rosáinak bombázására. Ncgjl amerikai gépet lelőttek. Ezzel 1840-re emelkedett a VDK felett elpusztított amerikai repülőgépek száma. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK !(
