Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-12 / 110. szám

Drótfonás és nagyüzem A nyírbogát} tsz-elnök rádiónyilatkozatában — a minap hangzott el —, szá­mot adott arról a tervről, hogyan kívánják foglalkoz­tatni a falu ifjúságát a hosszú teleken. Melléküzem, ágakat létesítenek, mivel a mezőgazdaság a hideg hó­napokban nem tud folya­matos munkát adni a szö­vetkezet tagjainak. Drótfo- nó üzemet létesítenek. Es honnan veszik az anyagot? — kérdezte az újságíró. A válaszhoz nem kívánkozott kommentár: az a baj, hogy anyag nincs, főni fog a feje a beszerzőnek. önként adódik a kérdés: ha nincs drót, miért ter­veznek drót fon 6 üzemet Nyírbogé ton? Ezen az ala­pon bányagépgyárat létesít­hetnének Genusén. üvegfú­vót Milotán. Nyilván erre gondolt sok ezer rádióhall­gató. s ezért nem kellett kommentálni az elnök — egyébként nagyon jó szándé­kú — nyilatkozatát. Csakhogy ez már nem újkeletű probléma, és sok­kal általánosabb, hogy ne lehessen és ne kelljen róla beszélni más oldalról. Gondoljunk arra, hogy a nagyobb, okosan gazdálko­dó üzemekben olyan osztá­lyokat hívtak létre az utób­bi időben, amiknek azelőtt híre sem volt Az üzemszer­vezési osztályokat. Embere­ket — és kitűnő szakembe­reket — fizetnek ezért, hogy szervezzék a terme­lést. hogy figyelemmel kí­sérjék az egyes üzemrészek i'szefüggő munkafolyama­tait, javaslatokat adjanak összevonásokra, bővítésekre és így tovább. Olyan üzemek­ben végzik ezt, amelyek — a dolgozókat tekintve — alig nagyobbak, vagy ép­pen kisebbek egy-egy ter­melőszövetkezetnél És ak­kor megyénk egész mező- r-xdaságát tegyük mérlegre! Talán kevésbé jelentős, mint e.fv-egy üzem, vagy tessék:, megyénk ipara? És ha na­gyon jelentős, miért lehet­séges az. hogy a mellék­üzemágak tervezését az era. .Htett módon végezhetik. Talán, mert a melléküzem- ág nem fontos? Vagy mert eddig — és ez nagy hiba volt — nem tartottuk fon­tosnak? Na,gyón fontos. Az ói gazdasági mechanizmus különben is ráirányítja a figyelmet. Voltak és vannak érdemleges próbálkozások, ^zilvaaszaló. káposzta, zöld­ségfeldolgozó, gyümölcslé palackozó és sok más sze­repel a tervek között. De bizony jócskán szerepel sz; kvízüzem. békatenvésztés, egyszóval „drótfonás" is. Nincs a mezőgazdaságnak ii zemszervezése. Nemhogy egy termelőszö­vetkezeten beiül, de me­gyén belül sem. Bár az ag- ronómusok egy tantárgyban már tanulták ezt, de egy pgronómus mégiscsak egy ngronómus. és ezer más dolga is van. Más a helyzet az állami gazdaságokban, ezek már nagyüzemek. Bár a téli fog. lalkoztatás ott sem megol­Mikes Györgyt dott, igen sok munkást el­bocsátanak — holt szezon címén. A melléküzemágak — a falu ifjúságának kulcskér­dése: a fiatalok rendszeres munkát igényelnek, nem úgy, iránt azelőtt, amikor a tél a mezőgazdaság ..pihe­nő ideje” volt. A mai em­ber pihenni akar — a pi­henés idején, de dolgozni rendszeresen. Dolgozni, hogy megteremthesse azt az élet­nívót, amit igényel. És ez az életnívó igény cseppet sem alacsonyabb fokú, mint városon. A téli foglalkozta, tás teljességet csak az üzem tudományos szervezése, a melléküzemágak nagyonis körültekin lő életrehívása oldhatja meg. Vagyis: a fia­talság falun maradásának egyik legfontosabb feltétele a rendszeres munka, a szer­vezett, üzemszerű gazdálko­dás. Ez pedig feltételezi az üzemszervezőket, az ez irá­nyú, kiterjedt, lelkiismeretes munkát is. Dehát honnan vegyünk üzemszervezőket, ha nin­csenek? — kérdezhetik er­re a tsz-vezetők, mezőgaz­dasági osztályok. És jogo­san. Erre csak azt lehet vá­laszolni: ezelőtt húsz észtén, dővel tez-elnökök sem vol­tak. _ Se gépállomások. Ter­melőszövetkezetek sem vol. tak. Ma vannak. És hogy vannak, ez sokkal nagyobb dolog, mint üzemszervező szakembereket nevelni. De most. ma már ezt kell tenni. Az idő halad, a mezőgazdaság sem topog­hat. A „drótfonás'’-t ki kell szorítania a korszerű, tu­dományos mezőgazdasági üzemszervezésnek. Van elég fiatal, akinek a „téli pihenő”-ben nem jut munka. És sok az érettségi­zett te. Tanuljanak üzem- szervezést. Jobb, mintha kosarakat fonnának. Sipkay Barna GT A VILÁGSZÍNVONAL FELÉ Fejlesztik a kisvárdai vasöntödét Új termékeket telepítenek a tővárosból Két hónappal ezelőtt pon­tot tettek egy több, mint tízmill'ó forintos beruházás végére az Öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében. Az új létesítmények átadá­sa jelentős állomása a gyár fejlődésének, egyben kiin­duló alapja egy még nagyobb távlati programnak. A kisvárdai gyáregység fejlesztése továbbra is napirenden van, a IV. ötéves terv időszaká­ban újabb erőfeszítéseket kíván a gyár kollektívájá­tól. A gyáregységet — a már hagyományos profiljára va­ló tekintettel — elsősorban a radiátor és mint új pro­fil az öntött kazántagok gyártásában fogják nagyobb termelőegységgé fejleszteni. A népgazdaságnak évente 800 ezer négyzetméter fűtő­felületű radiátorra lesz szüksége. Ez a jelenleginek . több mint kétszerese. Az öntött kazántagok gyártá­sát Budapestről telepítik le. A radiátorgyártás bő­vítése és a kazántag- gyártás Kisvárdára va­ló helyezése később újabb jelentős beruhá­zásokat igényel. Ezt a fejlesztést már csak százmillió forintokban lehet Készülnek az almásládák. Gépesített termelés a tiszalö-1 ki ládaüzemben. Hammel felv. Takarékoskodunk! M inden Bámexbumfért. dolgozónak bérlete van a kislőcei strand­ra. (Szép, hosszúkás, na­rancsszínű. ropogós karton­lap, két szimmetrikusan el­helyezett pecséttel, celofán­tokban. Érvényes egy sze­mélyre. másra át nem ru­házható.) Jó dolog egy ilyen bérlet. Mert, tegyük fel, egy meleg nyári napon, az embernek, tegyük fel. pancsolni szottyan kedve, akkor nem kell sorba állni a kislőcei strandon, nem kell tülekedni a pénztárab­lak előtt. Szó sincs róla. A bérlettulajdonos csak fel­mutatja a bérletét, estleg kurtán annyit mond, bérl.„ A kapuk, mintegy varázs­ütésre kinyílnak előtte, s máris besétálhat a strand­ra — mint a teve a tű ío- Jcfisa. a BKxmgrasiszá{$ia irigy sorbanállók sárga pil­lantásai között. Tíz éve a tulajdonomban van a bérlet, de eddig még egyszer sem voltam a kis­lőcei strandon. Először is azért nem voltam, mert nem bírom a napot, hamar megfájdul tőle a fejem, másodszor azért, mert nem tudom, hol van a Kislőee. A kollégáim sem tudják. Ha megkérdeztem őket, rend­szerint azt felelték: mi a csudának akarsz te éppen Kislőcén strandolni? Igaz. mi a csudának is akarok én éppen Kislőcén strandolni? Egyszer kíváncsiságból meg­néztem a helységnévtárt. Kislaca, Kislüce, Kislücü, Kislecő benne volt, de Kis- lőcét nem találtam. Néhány évvel ezelőtt meg­indult nálunk a takarékos­sági moegakan. A tokáré* kifejezni, s ennek előkészí­tését, programozását már a III. ötéves terv befejezése előtt meg kell kezdeni. Ilyen termelőegység már nemcsak hazai vonatkozás­ban, hanem — profilját te­kintve — nemzetközi vi­szonylatban is jelentős gyárnak tekintendő. A leg­fontosabb fejlesztési célki­tűzéseken kívül természete­sen a kisebb termelési ága­zatok fejlesztésére is sor ke-, rül. Már a III. ötéves terv­ben megkezdődik a temper- öntvénygyártás fejlesztése. Országosan Kisvárdára központosítják a satu­gyártást, mert ezek a termékek vi­szonylag jó gazdasági fel­tételek mellett exportálha­tók. A fő profilok — radiátor, kazántag és temper — sze­rencsés összetétele távlato­kat nyit a komplett köz­ponti fütésberendezés gyár­tására, illetve összeállításá­ra. Ez a vállalkozás újabb 5—700 embernek b vtositana munkalehetősé­get. A gyáregység jövőjével kapcsolatos célkitűzések egyébként is szerencsésen egybeesnek a Szabolcs-Szat- már megyei munkaerő- problémák megoldásával, hiszen a már tervbe vett bő­vítések mintegy megkét­szerezik majd a gyár­egység munkaerőszük­ségletét. Nemcsak szakmunkásokra, hanem jelentős számú se­gédmunkásra is szükség lesz. Fokozni tudják majd a női munkaerő foglalkoz­tatottságát is, hijszen a korszerűsítés és gépesítés révén csökken majd a nehéz fizikai erőt igénylő munka. Tóth Árpád Tájékoztatás Egyik tsz«ben nemrég prémiu­mokat adtak függetlenített ve­zetőknek, hogy az még a műit évi gazdálkodás, illetve értékesí­tés alapján jár. Felzsongott a falu. Kérdések, találgatások özö­ne indult el. Hogyan lehet Ilyet a tagság tudta nélkül! Másnap felényin sem vettek részt a szük­séges munkán, mint kellett vol­na \ vezetőknek mindent le* hét? Az eset miatt kárt vallott a gazdálkodás. A Járási tanács emberei is kimentek a faluba, csitítani a kedélyeket, „megma­gyarázni” a tényállást. Másik helyen, a szövetkezeti majorban egy sertést tettek fői a gépkocsira és az elnök (vagy a vezetőség?) utasítására isme­retlen helyre szállították. A hír hatása a fenti példa „eredmé­nyét” hozta: napok teltek el a találgatásokkal, s maradt a sür­gető munka. Az említett két dolog, persze, nem általánosítható. Azonban így is figyelni kell rá. Semmi szükség ilyesmire és hasonlókra, amelyek alapot adhatnak a bi­zalmatlanságra. Még egy hónapja sincs, hogy tanácskozott a tsz-ek első orszá­gos kongresszusa. Légkörét az őszinteség hatotta át. Megyénk küldöttei közül Siket Gyula, a vásárosnaményi tsz-elnök is fel­szólalt. Azt mondta: „Legna­gyobb lehetőségeink az emberek­ben vannak. Az emberek hor­dozzák magukban a csodákat”... Igaz, még nem minden tsz a vásárosnaményi. De sok hozzá hasonló van a megyében és nem kétséges, hogy mind inkább több lesz. Ahol a tagság már nem fogad el ködösítést, semmit mondó magyarázatokat. Ehely-tt maga keresi, vagy ha úgy tetsz;k követeli meg az icrazságot. a tisztességes őszinteséget. Az említett két helyen éppen ez hiányzik: a mindenért való számonkérés., de még ennél is jobban a tagság állandó tájé­koztatása. Asztalos Bálint Segítséget a Guszev-telepnek A GUszev-telepen ebben az évben húsz napon ke­resztül — részben vagy tel. jesen — nem kaptak ivó­vizet a lakók. Ez idő alatt előfordult több napos kie­sés is, mint például április 9—11 között, vagy április 29-től május 4-ig nem volt víz. 420 család vize A gondokat csak fokoz­ta a szennyvízbetörés. Az elsőre április 2-án, a máso­dikra május 4-én került sor. Ma is számos pince van víz alatt, a tüzelő tá­rolása szinte lehetetlen. Április 10-én a vizsgálat megállapította, hogy a víz fertőzött. Négy napra be­zárták az iskolát, bölcsődét, napközi otthont. És még egy számadat: a telepen 420 család él — mintegy 1500—1600 ember — itt üze­mel a ruhagyár, két nagy­kereskedelmi vállalat, s ezenkívül a környékről sok gyerek jár ide iskolába, napköri otthonba. A probléma tehát sok embert érint, sürgős segít­ségre van szükség. A hiá­nyos vízszolgáltatás számos okra vezethető vissza. Tud­ni kell azt, hogy a Guszev- telep vízhálózata több év­tizeddel ezelőtt készült, s a derítőt is az egykori lakta­nya nagyságához méretez­ték. Azóta szinte semmiféle bővítés nem történt, vi­szont a derítőre csatlako­zott a gumigyár, a ruhagyár és nagykereskedelmi válla­latok, iskola is. Ezt a meg­terhelést aligha bírja el. Leg f ontosabb a gyorsaság Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a talaj­víz még sohasem volt ilyen magas, mint az idén. A mély fúrásé kút anyacsövébe befolyt, talajvíz fertőzést okozott, ugyanakkor tönk­retette a gépi berendezések egy részét. A napokban szakemberekből álló csoport szállt ki a helyszínre, hogy a legsürgősebb tennivalókat megbeszéljék. legfontosabb a gyorsaság, hiszen másfél ezer emberről van szó. Első lépésként az anya­csöveket olyan magasra emelik, hogy a talajvíz ne érhesse el. A Víz és Csa­tornamű Vállalat soron kí­vül kicserélte a meghibáso. dott búvárszivattyút, mely már üzemképes állapotban van. Ugyanakkor az Ingat­kossági mozgalom első és utolsó lépése az volt, hogy mindenkitől bevonták a kis­lőcei strandbérletet Kide­rült, hogy a bérlet meg­szüntetése jelentős megtaka­rítást eredményez. A meg­takarított összegből három­ezer év alatt egy fiaztatót lehet építeni. Jól fog jönni háromezer év múlva az a fiaztató, mondtam magam­ban, és leadtam a bérletet Fájt érte a szívem, de a ta­karékosság mindennél fon­tosabb! Már el is felejtettem, hogy nekem valaha is bér­letem volt a kislőcei stran­don, amely nem tudom hol van, amikor közölték ve­lem: új bérletemet átvehe- tem a titkárságon. Nagyon megörültem a hírnek, és repeső szívvel vettem át a bérletet, amely ezúttal okkersárga színű volt, és négy pecsét díszel­gett rajta. Annak is örül­tem, hogy ismét jól megy népgazdaságunknak, és nem kell spórolnunk fiaztatóra. Két évvel ezelőtt, egy na­pon. öles plakátokat rak­tak ki a szobákban és a fo­lyosókon A plakátok láng­betűkkel hirdették: „TAKA­RÉKOSKODJ!” — Másnap az igazgató értekezletet hí­vott össze, amelyen bejelen­tette: vállalatunk, a Bámex. bumfért ig részt kíván venni a takarékossági moz. galomban. Előadása végén javaslatot kért tőlünk. Lip- ták főosztályvezető azonnal felállt, és javaslatot tett: mondjunk le a kislőcei strandbérletekről. A javas­latot egyhangúan elfogad­ták. Az igazgató könnyes szemmel rebegett köszöne­tét, és elmondotta, hogy a megtakarított összegből, hat­ezer év múlva, egy ringlis- pite tobet vásárolni, aztán, mielőtt felszólalhattam vol­na, az ünnepélyes értekezlet véget ért Néhány hónappal később visszakaptam kislőcei strand­bérletemet. Ezúttal sma­ragdzöld színű volt, csip­kézett szélekkel, hat pe­cséttel, angol, albán és finn szöveggel, celofántasakban. Ismét mehettem strandra, amikor csak akartam, ki­véve karácsony első napját és Szilveszter éjszakáját. Ezeket a megszorításokat takarékossági okokból ren­delték el. Zokszó nélkül be­lenyugodtam, sőt még azt is felajánlottam, hogy egy­szer s mindenkorra lemon­dok 8 kislőcei strandbérlet­ről. Ebbe azonban nem mentek bele, ingerülten el­utasítottak, mondván, csak akkor tudnak takarékoskod­ni. ha most átveszem a bér­letet Ha eljön az ideje, ők úgyis megszüntetik. Ma megint sokat beszél­tek nálunk a takarékosság­ról. Holnap beviszem a kis­lőcei strandbérletemet. Rám mindig számíthat a népgazdaság. lankezelő Vállalat vezető­sége úgy döntött, az egyik régi kutat mintegy húszezer forinttal újra üzembehelye­zik Azt a célt szolga! ia. hogy ha a mostani mély fú- rású kút meghibásodik, ne legyen fennakadás. Az esetenkénti szennyvíz­elöntések a derítő rossz műszaki állapotára vezethe­tők vissza. Több éven keresz­tül nem tisztították. Éppen ezért az Ingatlankezelő Vál­lalat soron kívül megren­delte a tisztítást. mely csaknem százezer forintba kerül. A holtvezetékeket pe­dig a műszaki szakemberek bedugaszolták, hogy elejét vegyék a visszaduzzadás- nak. Ezzel elkerülhetővé válik a pincék újabb el­öntése. Végleges ntPQoldás ÍÖVÖre Mindez azonban csak ar­ra jó, hogy a pillanatnyi nehéz helyzeten segítsen va­lamit, de semmi esetre sem jelentheti a végleges megol­dást. A problémát csak ak­kor lehet megnyugtatóan rendezni, ha bevezetik a kótaji vizet és a szennyvíz­csatornákat pedig rákötik a városi hálózatra. Mindez igen sok pénzbe, és alapos műszaki munkába kerül. Ugyanis a csőhálózat el­avult. számítani kell a nagy nyomáskülönbségek miatt a hálózat egyes szakaszainak cseréjére. A vízbekötési munka elő­készítése már megtörtén* A Ouszev-telep ugyanis a gu­migyárhoz épülő közművek­ről kapja majd a vizet, ide kötik be a szennyvízcsatr.-- nákat is. A csövek egy ré- •*■»*■ már a helvszínre szál­lították, sikerült kivitelezői találni, aki vállalta, hogy a vasúti sínek alatt átvezet: a közműcsöveket. Határidőről még nehéz beszélni, de egy biztos: a gumigyár újonnan épülő egységei a jövő év közepén megkezdik a próbaüzeme­lést. Akkorra a közműháló­zatnak is kész kell lenni. Tehát valószínűnek látsz* k. hogy 1968 első felében a Guszev-telep ivóvízgoncVai is végérvényesen rendeződ, nek. Bogár Ferón* 1967. május 12* 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom