Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

Világunk tükrei f irtai Simon István Kos&uth-díjas költő Lenin : Állam és forradalom' — díszkiadásban V AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT lassan már olyan megszo­kott lesz hazánkban, hogy évről évre szinte a népszo­kások sok évszázados hagyo­mányaival vetekszik. Nagy városok utcáin, vagy a leg­távolabbi tanyavilág vala­melyik útkereszteződésénél klasszikusaink és élő iro­dalmunk reprezentánsai ad­nak frissen megjelent mű­veikben találkozót az olva­sóközönséggel. Ez a közön­ség nemcsak a számszerű­ségben nőtt hatalmasra az elmúlt tízesztendőben, hanem igényességében is. A köny­vekben a mai olvasóközön­ség a való világ és élet művészi tükörképét keresi, az igazságkeresés küzdel- mét tiszteli. Választ vár az írótól a lelkében felme­rülő kérdésekre, melyeket a kor vet fel napról napra, s melyekre az ember a jövő szempontjából érvényes, hathatósan segítő válaszo­kat szeretne kapni. A jó könyv, az igaz írás adhat mindenre lehetőséget. S hogy valóban a lehető­ségből realitás legyen, va­gyis eljuthasson a könyv asz­talunkig, könyvkiadásunk nagy erőfeszítéseket tesz kettős értelemben is. Egy­részt komoly anyagi áldoza­toktól sem retten vissza, másfelől igényes válogatás­ra törekszik, hogy valóban irodalmunk jelentős értéke­it csoportosítsa évenkint a könyvhétre, úgy irányítva ezt a folyamatot, hogy klasszikus irodalmunk is, mintegy a mainak alapja, jól tarthassa a föléje emel­kedő, egyre növekvő újat. Tehát, ha valaki évenként a könyvhéten csak az ün­nepre megjelentetett klasz- szikusokat vásárolja meg, r / asárnap délután a Kör- y úton sétáltam. Megtöm­tem a pipámat, és rá akartam gyújtani, de nem volt nálam gyufa. Elmentem három trafik mellett is — mindhárom zárva. Mivel már nagyon pipázhatnékom volt, megszólítottam egy szembejövőt. — Nem kaphatnék egy szál gyufát? A megszólított rámné­zett. Kicsi, keszeg ember volt. Az orrán régimódi cvikker, és még régibbmódi volt erősen őszülő, fekete po­faszakálla. — Nem dohányzom, s ezért nem hordok magam­nál gyufát! — szólt bocsa- natkérően. Biccentett, és be­ment egy házba, amelynek kapujánál idősebb, kövér asszonyság ácsorgóit. Bizo­alig egy évtized alatt egész irodalmunk gerincét, mint­egy a keresztmetszetét sze­rezheti meg könyvtárá­nak. Nyilvánvaló, ez is a titka a könyvhét sikerének, az olvasói közvélemény ezért várja a széles terítésből oly jó válogatási lehetőséget a könyvsátoroknál. AZ ILYENKOR MEG­NYILVÁNULÓ érdeklődés és olvasási kedv, az embe­rek szeretetteljes vonzódása a könyvhöz már önmagá­ban is felkelti a felelős­ségérzetet az íróban, még hathatósabban sugallja, milyen kötelezettségei van­nak embertársaival, az egész társadalommal szem­ben. Érzi, segíteni kell a helyes eligazodásban, hi­szen aa író hivatástudatából eredően eleve az élet, a társadalom bonyolult törvé­nyeit kutatja, s művészi szintézisben mutathatja föl olvasójának. S ilyenkor, a könyvhét napjaiban, sze­mélyes találkozásokkal jó kapocs teremtődik író és olvasó között, mintegy a személyes emlék is hitelesí­ti az ünnepnap meghittsé­gét, majd később a hét­köznapokon. Amikor ke­zünk a könyv után nyúl, hogy pihenve művelőd­jünk, szórakozzunk, telítőd­jünk a művészet szépségei­vel. HA SZIMBÓLUMOT ke­resnénk, amely hűen kifeje­zi korunk szellemiségét, ke­resve se találhatnánk jobbat, mint az olvasó ember ké­pét. Különösen a könyvhét táján, amikor ez a szim­bólum még inkább megele­venedik. Illés Béla: ÉLMÉNY nyos voltam abban, hogy a pofaszakállast már láttam valahol. Legalábbis a fény­képét. És ha fényképről is­merem, több, mint valószí­nű, hogy valami nevezetes­ség. Megszólítottam a kaput őrző asszonyságot. — Ismeri azt a pofasza­kállast, aki most ment be ide a házba? — Ismerem. — Véletlenül nem Kellér Dezső volt? — Nem. — Akkor talán Fodor Jó­zsef? Mint már az elmúlt esz­tendőben, az idei könyvhé­ten is elsősorban összegző igényű, szintétikus és mo­nografikus alkotásokat lát­hatunk a tudományos és is­meretterjesztő kiadványok között. így mindenekelőtt a Helikon Kiadó vállalkozásá­ról kell számot adnunk: a kiadó díszkiadásban jelente­ti meg Lenin Állam és for­radalom című alapvető ál­lamelméleti művét, melyben a szocialista forradalom ve­zére a kapitalizmus megdön­téséért vívott harc során el­sőnek dolgozta ki a prole­tárforradalom és a proletár- diktatúra programját. Ideológiai gazdagodást je­lent a Kossuth Kiadónál megjelenő Arcképek a ma­gyar szocialista irodalomból című tanulmánykötet is, amely egy sor egyéni író- portré felvázolásával XX. századi irodalmunk egyik legfontosabb vonulatáról ad részletes képet. A gyűjte­ményből a magyar szocialis­ta irodalom áramlatának be­mutatásán túl áttekintést nyerhetünk a XX. századi irodalmunk egész folyamatá­ra, fejlődésének újabb jel­legzetességeire és problémái­ra is. A kötet a marxista irodalomtörténeti kutatás legfrissebb eredményeit fel­használva, magas elvi szín­vonalon, ugyanakkor nép­szerű előadásban rajzol hi­teles képet szocialista iro­dalmunk olyan kimagasló egyéniségeiről, mint József Attila, Radnóti Miklós, Ba­lázs Béla, Bartá Sándor, Gá­bor Andor, Gergely Sándor, Illés Béla, Karikás Frigyes, Komját Aladáf, Salamon Ernő, Zalka Máté és mások. Emellett bemutat olyan je­lentős kommunista iroda­lompolitikusokat is, mint például Fábry Zoltán, Gaál Gábor és Révai József. Az Illés László szerkesztette kö­tet legfőbb értéke, hogy gondosan elemzett tények alapján belerajzolja a ma­gyar irodalom térképébe azt az 1919-ben kibontakozó és az ellenforradalmi rendszer­ben is továbbfejlődő kom­munista írói áramlatot, amely a felszabadulás és a szocialista néphatalom meg­teremtésének legfőbb iro­dalmi előkészítője volt A mű egyszersmind jelentős állomása a legújabb magyar irodalom szintézisét előké­szítő, széles körben folyo tudományos munkának. Világnézeti műveltségünk fontos időszerű problémakö­rét elemzik Mód Aladár Sors és felelősség címmel megjelenő tanulmányai, vi­tacikkei. A Magvető Kiadó Elvek és utak című soroza­tában közreadott kötetben a szerző az osztályharc és nemzeti összefogás dialekti­káját, a szocialista nemzeti egység létrejöttének tői ténel- ml útját vizsgálja széles kö­rű marxistá analízis alapján. — Nem. — Akkor bizonyára Hont- hy Hanna? — Az sem. — Hát ki? — kérdeztem elszomorodva, hogy olyan rossz az arcmemóriám. — Lantos Jenő férfiszabó — világosított fel az asszony­ság. — Maszek. Borsos árai vannak, de igazán kitűnően ' dolgozik. — Köszönöm a felvilágo­sítást. — A szerzőnek „Pipa­füst mellett’* című, a könyvhétre megjelent kö­tetéből. Régi adósságot törleszt a Zeneműkiadó Bartók Béla összegyűjtött írásai 1. kö­tetének majdnem ezer olda­las publikálásával, A Szöllő- sy András szerkesztésében megjelenő nagyszabású ki­advány Bartók összes zene- tudományi, ezenbelül nép­zenével foglalkozó írását tartalmazza: benne számos olyan Bartók-cikk kerül köz­lésre, amely eddig magyarul nem jelent meg, sőt olya­nok is napvilágot látnak, melyeknek eddig meg ide­gen nyelvű szövegük sem volt idehaza ismeretes. A ta­nulmánygyűjteményt széles körű jegyzetanyag és bibli­ográfia egészíti ki, a Bartók- írások eddigi megjelenésé­nek teljes adattárával. Zenei közműveltségünk fejlődésé­hez szintén értékes hozzá­járulás Eősze László Kodály Zoltánról írott kismonográ­fiája is. Az első magyar Ko- dály-életrajz és részletes pá­lyakép a Gondolat Kis Ze­nei Könyvtár sorozatában lát napvilágot. Uj kötettel gyarapszik a Bölöni György életműsorozat: Képek között címmel jelenik meg párizsi képzőművészeti írásainak és a hazai „Nyolcak” törekvé­seit támogató-propagáló cik­keinek gyűjteménye. A ta­nulmánykötet fontos doku­Sokszínű, változatos prog­rammal szerepelnek a kül­földi költők és írók alkotá­sait megjelentető könyvki­adóink az ez évi könyvhéten. A sok éve* hagyományok­nak megfelelően olyan rep­rezentatív kiadványokat juttatnak el az idei ünnepi alkalommal is a közönség­hez, amelyek a világiroda­lom élvonalába tartoznak. Ilyen például mindenek­előtt az alkotó ereje teljé­ben mártírhalált halt, világ­hírű spanyol költő, Federico Garcia Lorca nagyszabású életműve, mely a Helikon klasszikusok sorozatában je­lenik meg, két kötetben, majdnem 1500 oldalon. A József Attilával sok tekintet­ben rokon spanyol lírikus­nak, az értelmes érzékenység poétájának ez lesz az első teljességet nyújtó összkiadá­sa Magyarországon. Versein, drámai művein kívül pró­záját, esszéit és tanulmá­nyait is felöleli a kötet. Régi hiányt pótol a ha­zánkban szintén népszerű Paul Éluardnak, a haladó francia költészet vezéralak­jának Nappalunknál jobb az éjszakánk címmel megjelent verseskötete, mely a Helikon Liliput-sorozatában, Hincz Gyula illusztrációival díszít­ve lát napvilágot. A nemzet­közi Lenin-bekedí.jas költő egyszerre volt kimagasló reprezentánsa a modern európai lírának és a világ békemozgalmának. Versei­nek tolmácsolására Somlyó Györggyel az élen legjobb műfordítóink vállalkoztak. S ugyancsak a modern világlíra egyik kimagasló képviselőjét szólaltatja meg magyarul az ünnepi könyv­héten megjelenő harmadik külföldi verseskötet is, mely Kardiogram címmel Eduar- das Miezelaitis,. Lenin-díjas szovjet—litván költő váloga­tott verseit foglalja együvé. A hazánkban is járt poéta a mai szovjet líra egyik ve­zető alakja, kötete már azért is figyelmet érdemel, mert hangvétele, képalkotá­sának jellege nem egy vo­natkozásban rokon a magyar költészet hagyományaival. A szépprózai kötetek közt szintén egy sor váloga­tott érdekesség szerez majd ) örömet a szép könyvek ked velőinek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kö­zelgő ötvenedik évfordulója alkalmából kiadják Jelena mentumanyagokat tesz hoz­záférhetővé, mind a polgári radikalizmus művészetel­méletéről, mind a születő szocialista képzőművészet esztétikai alapelveiröl. Ugyancsak új kötettel egé­szül ki az Akadémiai Kiadó Művészeti Lexikon című so­rozata, melynek ezúttal har­madik kötete jelenik meg Zádor Anna és Genthon Ist­ván szerkesztésében, több ezer címszóval, számos il­lusztrációval, és színes kép­melléklettel. Az irodalomesztétikai és irodalomtörténeti tanul­mánykötetek közül bizonyo­san érdeklődésre tarthat szá­mot Keresztury Dezső „S mi vagyok én...” című mo­nográfiája Arany Jánosról: ez az első nagyszabású át­fogó pályakép és műelem­zés, mely a legújabb eredmé­nyek alapján rajzol hiteles és korszerű képet a Toldi, és a balladák klasszikus szerzőjéről. Ugyancsak nagy­szabású vállalkozás Fitz Jó­zsefnek A magyarországi ‘ nyomdászat, könyvkiadás és j könyvkereskedelem törté- ne te a reformáció korában | című könyve, mely a mohá­csi vésztől a XVI. század végéig dolgozza fel a ma­Drabkína A jégmező hősei című dokumentumregényét a kronstadti ellenforradalmi lázadás mozgalmas napjai­ról. Drabkina kora ifjúsá­gától kezdve részvevője és szemtanúja volt 'a forrada­lom eseményeinek, a nagy átalakulásnak. Előbb Krupszkajának, Lenin fele­ségének munkatársa volt a viborgi pártbizottságon, majd Szverdlov titkárnője, a lenini komszomol alapító tagja: emlékiratszerű fel­jegyzései a kor forrásértékű tanuságtételei közé tartoz­nak. A közelgő jubileum alkal­mából lát napvilágot a mai szovjet irodalom egyik út­törő képviselőjének, Leo- nyid Leonovnak A csavargó című kötete: kilenc ifjúko­ri elbeszélése, melyek sajá­tos tükrei az októberi for­radalom utáni esztendők iz­galmas életanyagának. A válogatás különben első kötete az Európa Kiadó most meginduló Leonov élet­mű-sorozatának. A szovjet irodalom még két kötettel szerepel egyébként a könyv- \ héten: a szovjet írók új el- j beszéléseivel és Konsztantyin j Szimonov háborús naplójá- I val. Az előbbi vállalkozás j Ketten a lámpa alatt cím- ! mel a szovjet széppróza legfrisebb eredményeit mu- ! tatja be Szolzsenyicintől ! Konyeckijig, Grekovától : Pausztovszkijig. Régen várt kiadványok­nak örvendezhetnek a né­met nyelvű irodalom kedve­lői is. A könyvhétre jelenik meg ugyanis Szöllősy Klára fordításában Thomas Mann öregkori nagy alkotása, a Doctor Faustus, mely mind­máig egyik legnagyobb sza­bású, monumentális művé­szi általánosítása a demokrá­cia és fasizmus problemati­kájának. S a huszadik szá­zadi európai szépprózának nálunk szinte jóformán is­meretlen területét mutatja be az Európa Kiadó Deka- i merőn sorozatában megjele­nő Mai osztrák elbeszélők, amely a néhány évvel ez­előtt megjelent, nagy sikert aratott Századunk osztrák lírája című kiadvány test­vérvállalkozása. A kötetben Rilke Stefan Zweig, Wer­fel, Hoffmannstahl. Doderer Reinhard Federmann, Pe'er von Tramin, Milo Dór és Jakov Lind alkotásai sz.re pelnek magas színvonalú vá­logatásban és fordításban. Benjámin László: A megállt óra * A romvárosban, egy állva maradt falon a romhalmaz fölött, a pincébe-fultak teste fölött, néhány kép s egy bekeretezett okirat társaságában, három emelet magasságban, megközelíthetetlenül lógott az ódivatú falióra. A háborúnak régen vége volt Az élők városa elhúzódott a halottakétól. Szorgalmasan jártak az órák, munkára, találkára, szórakozásra, napi dolgaikra figyelmeztették gazdáikat együtt haladtak az idővel. A romvárosban, három emelet magasságban, a megállt óra hozzáférhetetlenül, némán és mozdulatlanul függött a méretlen idő keresztjén, napok, éjek, évszakok, évek körforgásában, örök önismétlésben: egyazon órát-percet mutatva örökkön. De a nap bármely pillanatában, akármelyik szakaszában az évnek a ténfergő bennszülöttek s a bámész idegenek leolvashatták róla a rémületek, a rombolás, a halál idejét. *A szerzőnek „Tengerek fogságában” című, a könyvhétre megjelent verseskötetéből­gyár nyelvű könyvművelt­ség fejlődéstörténetét. Régen várt kiadványok a külföldi szépirodalom választékában Kitűnő tanulmányok A Kossuth Könyvkiadónál napvilágot látott vaskos kö­tet tudományos alaposság­gal, s egyben népszerűén, vonzóan megírt portrékat tartalmaz a szocializmus gondolatvilágától áthatott magyar szépírókról, költők­ről, publicistákról. Huszon­hat tanulmányt olvashatunk e könyvben, marxista igé­nyű gárda — köztük több kitűnő fiatal esztéta és kri­tikus — vállalkozását, Illés László szerkesztésében. A könyv úttörő jelentősé­gű, a szocialista, kommunis­ta alkotókról reális portré­kat ad. Harcaikról, de ku­darcaikról sem megfeledkez­ve, pályájuk benső feszült­ségeit tükröztetve — válik valóban emberivé, s így iga­zán vonzóvá a tanulmányok­ban szereplő magyar írók­nak, költőknek, közíróknak arculata. Lengyel Józsefről szólva Diószegi András talá­lóan fogalmazza meg, hogy „életútja és életműve első­sorban az erkölcsi helytállás tükre”, s hogy az író végül is kialakított magában „egy kristálytiszta kommunista meggyőződést”, amelynek próbája: „milyen választ tud adni az adott történelmi helyzetben arra a kérdésre, hogy mi a teendő?” De a bonyolultabb — vagy ma bonyolultnak tűnő —, ám szintén valóban forra­dalmi rangú alkotóknak is ez az „ars poeticá”-ja: meg­fejteni a történelmi helyze­tek feladatait, és az olvasó­kat e feladatokra mozgósí­tani. Nagy Lajosról — pél­dául — elég sok „kritikai babona” terjengett: többek között, hogy alapjaiban pesz- szimista volt. hogy csak a részleteket látta meg. Illés László — gondolat-gazdag tanulmányában — most nemcsak azt mondja ki Nagy Lajosról, hogy „úgy tekin­tünk rá, mint az Ady—Mó­ricz nemzedék egyik legna­gyobb prózaírójára, Mik­száth óta legkitűnőbb szati­rikusunkra”, hanem azt is leszögezi, félre nem érthe­tően: „Benne látjuk a két világháború közötti hazai magyar próza legharcosabb szocialista világszemléle'ű alkotóművészét.” Ilyen, érvekkel megtá­masztott méltatását adia az értékes és érdekes kötet — többek között — Salamon Ernőnek, a mártírhalált nilt kommunista költőnek is. Sa­lamon Ernő erdélyi szülő­földjének kis világában sa­játos atmoszférájában ..egye­temes érvényű, forradalmi gondolatokat, korszakos igazságokat” fogalmazott meg... El lehet mondani, hogy az „Arcképek a magyar szo­cialista irodalomból” fontos igazságokat mond ki olyan alkotókról, akik maradandó igazságok megragadására tö­rekedtek és törekednek (A.) Minerva zsebkönyvek Az idei könyvhét újdon­sága a Minerva zsebköny­vek megindulása. Ez "a tetszetős formájú sorozat régi hiányt pótol tudományos, népszerű irodalmunkban. Az első kötet — Petur László: A földgömb hősei című műve — a táguió látóhatár tör'énete, a Föld felfedezésének, a vakmerő hódítók kalandjainak drá­mai, rövid krónikája. Má­sodik kötetként Kontra György és Stohl Gábor re­mek beszámolója követke­zik az Élet tudományáról, a biológia és az átöröklés űj kutatási eredményeiről. A harmadik zsebköny cí­me: A színfalak között, a színház vonzó világába ve­zeti el az olvasót. 1«W7 mátne ?S. Bartók Összegyűjtött írásai — Körkép 67 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom