Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
A szövetkezetek területi szövetségei A TERÜLETI szövetség megalakítását a termelő- szövetkezetek közgyűlései határozhatják el. A területi szövetségbe bármikor beléphetnek a tsz-ek, csatlakozásuk önkéntes, tehát nincs és nem lesz olyan jogszabály, amely előírná, hogy valamelyik tsz köteles belépni a területi szövetségbe. Ha viszont a termelőszövetkezet eleget tesz a szövetség alapszabályában meghatározott feltételeknek, akkor csatlakozási kérelmét nem szabad elutasítani. Tagja lehet a szövetségnek nemcsak mezőgazdasági termelőszövetkezet, hanem halászati termelőszövetkezet es termelőszövetkezeti csoport, termelői szakcsoport és szakszövetkezet is. A területi szövetségben a részvevő szövetkezeteknek azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A termelőszövetkezetek X. országos kongresszusán sok szó esett a területi szövetségekről, a tsz-ek érdek- képviseletéről. A küldöttek egyetértettek abban, hogy ezek a szövetségek a tsz-ek olyan fórumai legyenek, ahol megvitathatják, és egybehangolhatják a gazdálkodásukkal, érdekvédelmükkel összefüggő kérdéseket és ha szükségesnek tartják, javaslatokat tegyenek állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknek. A gazdaságirányítás új rendszerében, amikor gazdálkodásuk minden fontos kérdésében önállóan dönthetnek a termelőszövetkezetek is, különösen nagy szükség lesz arra, hogy legyen olyan szerv, amely rendszeresen és alapos hozzáértéssel tájékoztatja a termelőszövetkezeteket a piaci helyzetről, a népgazdasági igényekről, az exportlehetőségekről és általában mindarról, aminek az ismerete nélkül nem gazdálkodhat eredményesen a termelő- szövetkezet ÜJ HELYZET állt elő abban a tekintetben is, hogy a termeléshez szükséges gépek, eszközök beszerzése csakúgy, mint az áruk értékesítése már 1968. január 1-től kezdve túlnyomó részt kereskedelmi módszerekkel történik. Nem központi elosztás révén, s nem kötelező utasítások alapján vásárol és értékesít tehát a termelőszövetkezet, hanem meg kell keresnie és találnia azokat az üzletfeleket, különféle vállalatokat, amelyekkel kapcsolatra van szüksége. Vannak, akik attól tartanak, hogy a területi szövetség valamilyen hivatal lesz, amelyik utasítgat, s ahogyan mondani szokás, felettes hatósága lesz majd a termelőszövetkezeteknek. Nincs ok ilyen aggodalomra. mert á termelőszövetkezeti szövetségeknek nem lesz utasítási joguk, s nem láthatnak el hatósági feladatokat. A bennük tömörült termelőszövetkezetek döntik el, hogy mivel foglalkozzanak a törvények és jogszabályok betartása esetén csak ezeknek tartoznak felelősséggel. Téves az az elképzelés is, amely szerint ÁMICUCC Amicucc Bécsbe utazott. Többen fogadni akartak, hogy kinnmarad, de aztán a fogadásból nem lett semmi, mert egyetlen munkatárs sem merte állítani hogy hazajön. Amicucc előadó volt egy teljesen fölösleges intézménynél. Ámicuccnak munkatársai nevezték el, (s e gúnynév később komoly formát öltve rajta maradt), az asszony pedig nem szé- gyellte, sőt mintha hízelgett volna hiúságának. Amicucc a pulóverjeiről kapta a gúnynevet. Csodálatos pulóverjei voltak. Ezeket — bevallása szerint — Gina Lollobrigidának köszönhette. A falon, íróasztala fölött, ott díszelgett a díva fényképe, amelyet Amicucc egy képeslapból vágott ki. Melled» bárki olvashatta az »a szövetség valamilyen vállalat, illetve kereskedelmi szerv lesz. Ha úgy látják jónak, akkor a szövetséget alkotó termelőszövetkezetek elhatározhatják, hogy különféle közös vállalkozásokat hoznak létre. Dönthetnek úgy is, hogy megbízzák a szövetséget az intézményes jogvédelem megszervezésével és irányításával, szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék szervezésével és egyéb lényeges tennivalókkal. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a szövetség maga nem vállalat, nem gazdálkodási egység, hanem társadalmi, képviseleti szerve azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek életre hívják és anyagi hozzájárulásukkal műkod Lelik. MÁR A termelőszövetkezeti kongresszust megelőzően, de azóta is gyakori téma az agrárpolitikával, a termelőszövetkezetekkel foglalkozó körökben, hogy megyénként hány területi szövetséget hozzanak létre a tsz-ek. Van olyan vélemény, amely szerint úgy lenne jó, ha egy megyében egy szövetségét alakítanának. Ezzel szemben a túlnyomó többség azt a nézetet vallja magáénak, hogy helyesebb, ha a tájadottságuknak, a termelési, közgazdasági és egyéb helyi feltételeknek megfelelően több szövetséget hoznak létre megyénként. Sőt, van olyan felfogás is, amely károsnak tartaná, hogy a megyehatár akadálya lenne annak, hogy bizonyos termelőszövetkezetek, amelyek másik megyében működő szövetségbe szeretnének belépni, mert érdekeik azt kívánnák meg, kénytelenek lennének távol maradni a szövetségtől. Nem nehéz belátni, hogy azoknak van igazuk, akik a megyénként több szövetség hívei, s esetenként még két, vagy több megye bizonyos számú termelőszövetkezetének összefogását sem tartják elképzelhetetlennek. Teljesen indokolatlan és csak káros következményekkel járó megkötöttség lenne kimondani, hogy ilyen vagy olyan közigazgatási határokhoz kell igazodniok a tsz-eknek, amikor szövetséget alakítanak. Természetesen nincs, nem lehet akadálya annak sem, hogy ha valamelyik területi szövetség termelőszövetkezetei közös vállalkozást hoznak létre, akkor abban a vállalkozásban más szövetséghez tartozó tsz-ek is részt vegyenek. A szövetségek tehát nem lehetnek felettes hatóságai a termelőszövetkezeteknek, hanem olyan demokratikusan életrehívott képviseleti szervek lesznek, amelyek megbízóik érdekei szerint munkálkodnak. A következő hónapok folyamán ebben a szellemben alakítják _meg szövetségeiket a termelőszövetkezetek, hogy az eddiginél jobb eredményekkel hasznosítsák mindazt a lehetőséget, amit az egyre korszerűbbé váló nagyüzemi társas gazdálkodás jelent (gulyás) térd Lollo megnyilatkozását: „A nő öltözködésének legfontosabb alapelve, hogy a szükségesnél egy számmal nagyobb cipőt, s egy számmal kisebb pulóvert viseljen.’* És Amicucc megtartotta a tanácsokat. A cipőnél ez nem volt különösebben előnyös, annál inkább a pulóvernél... Ezt észrevette Amicucc is, és néhány év alatt annyi szűk pulóvert gyűjtött össze, hogy a hónap minden munkanapján újat vehetett föl. — Én csak a Duxnál tudok szépet vásárolni, és esetleg akad a Váci utcában is egy-két szebb darab — csiripelte kezdetben, s ilyenkor a férfi munkatársak elborult szemmel számolgattak: Az útiköltség Nyíregyházától meg vissza, meg amit el kell költeni, az annyi mint... De e félelmetes összeget, már ami egy pulóverre jut, senki sem Javul gyermekeink ruházkodása Illetékesek a várható gazdasági intézkedések eredményeiről Kiscipő, kiskabát és az állami dotáció... Az új gazdaságirányítási rendszer elveinek ismertté válása után sokan feltették a kérdést: mi lesz a gyermekruházati ellátással? Hiszen jövő év január 1-től a veszteségesen működő vállalatokat szanálás érheti és ráfizetés esetén megszűnik az állami vállalatok állami dotációja is. A gyermekruházati cikkek, kabátok, öltönyök, cipők, stb. gyártása pedig általában nem nyereséges, hiszen viszonylag olcsóbban árusítják. És ez igen jó dolog a családok érdekében. Megpróbáltunk egy előzetes képet teremteni, bár az ezzel kapcsolatos rendelkezések még nyilván csak jövőre kapnak napvilágot. Bizonyos kérdések azonban nyitottak. És az egyik ilyen legfontosabb kérdés: nem lehet a családi költségvetéseket egyszerűen áremeléssel felborítani. /ó előkészítéssel Körkérdést intéztünk több Illetékes vállalathoz, szervhez. A megyei tanács ipai'i osztályán a tanácsi vállalatokat illetően megnyugtató választ kaptunk. Bár csak részben megnyugtató, mert .nagyon kevés tanácsi vállalat foglalkozik gyermekruházati cikkek előállításával. Nem gyártanak például gyermekcipőt. Megnyugtató viszont, hogy a textilruházati vállalat nemrég tért rá a gyermekkabátok és bak- fisruhák gyártására. És mi több, jobb anyagkihasználással, szinte veszteség nélkül állítják elő ezeket a gyermekholmikat. Nyilvánvaló, hogy a jövő évben, ha mégis veszteségesen lehetne csak előállítani gyermekruházati cikkeket, meg lesz a módja annak, hogy a vállalatok se károsodjanak. De a helyesebb mód a profil olyan kialakítása, mint ez törekvés a textil- ruházati vállalatnál — hogy a gyártás eleve ne legyen ráfizetéses. Fejlődés a gyermekruházati cikkek gyártásában A kisipari termelőszövetkezetek már többet tesznek a gyermekek jobb ellátásáért. A kisvárdai ktsz például, ahol kis kamasz és nagy kamasz öltönyöket gyártanak, nemrég bevezette a kétműszakos termelést. Most körülbelül 10 ezer darabot adnak át a kereskedelemnek negyedévenként. A fehérgyarmati szolgáltató kísz ugyancsak két műszakban gyártja már az apró gyermekholmikat. Nagy káliéban hasonlóan gyermek apróholmikat készítenek. A ruházati nagykereskedelmi vállalat és a KISZÖV véleménye szerint rugalmasan megindult a fejlődés a gyermekcikkek előállításában. A ktsz-ek bővítik a textilruházati pro-, fiit, ezenbelül a gyermek és lányka felső kabátok gyártását is megkezdik. Az alacsonyabb rezsiköltségek révén — az alapanyag jobb kihasználásával, jobb munkaszervezéssel, profilirozás- sal — nem fog gondot okozni az új gazdaságirányítási-trendszer bevezetése. A gyermekcipőket a cipőnagykereskedelmi vállalat nem a megyéből szerzi be. A beszerzés semmi nehézségbe nem ütközik, szó sem esik arról, hogy a jövőben ez a helyzet változni, romlani fog. Sőt, feltétlen javulás következik majd be, mert a bőranyaggal való gazdálkodás még sok lehetőséget nyújt a gyártási költségek csökkentésére. A cipőnagyker véleménye szerint éppen az új gazdaságirányítási rendszerben lenne érdeke néhány megyei üzemnek, hogy ezentúl gyermekcipőket is előállítsanak Természetesen ez célgépesítést is követel. De gyermekeink érdeke a választék bővítését követeli. (Ami bizony még sok kívánnivalót hagy maga után.) Többet és jobbat S végezetül még egy megnyugtató gondolat. Eddig az irányító, ellenőrző szervnek jöga volt kötelezni egy vállalatot, olyan közszükségleti cikk előállítására is, amely ráfizetéses volt. így például a megyei tanács ipart osztálya kötelezte a Nyírbátori Vastö- megcikkipari Vállalatot kerítésdrót előállítására, mert az nagyon kell, bár veszteséggel gyártják. Hogy a jövőben ez a jog megmarad- e? Egy biztos, az irányító, ellenőrző szervek munkája növekedni fog. Meg lesz a módja, hogy még több és jobb gyermekruhák, cipők várják ifjú vásárlóikat. 8. B. Megjegyzések: TEMPö-ügy Telefon a nyíregyházi TEMPÖ-hoz. Férfihang: a gázt a másik vonalon kell kérni. Újabb telefon: a másik vonal foglalt. Három próbálkozás után te. Telefon a posta hibabejelentőhöz: a telefon jó, de foglalt, tessék a másik vonalon hívni. „Azon már hívtam, de azon nem lehet gázt rendelni. Biztosan távol van ahhoz a szobához.” Dehogy kérem — vigasztal a posta— ugyanabban a szobában van a másik is. Újabb tárcsázás a legelső vonalon: gázt szeretnék hozatni. És ekkor már megtörténik a csoda, felírják az igényt, Mehetne TEMPÓ-sabban te... Félfogadás Községi tanácsháza. az elnök és a titkár közös előszobája (Mindegy hol, másutt Is előfordult már). Az asztalnál ülő hölgy nagyokat unatkozik. iratokat tesz innen-oda és vissza. Egy idős ember jön be. szépen hangosan köszön, de a titkárnő nem méltatja válaszra. (Biztosan elfoglalt és nem hallotta). — A titkár elvtái’sat keresem — szól két percnyi várakozás után az ügyfél. — Nincs itt. vagyic fontos dolga van — mordul rá a szőke fiatalasszony. Azután csend, az iratok újabb szortírozása. A bácsi áll, s zavartan gyűrő,'Jeti a kalapja szélét. Mire gondolhat most? Várjon itt tovább állva — két szék is ott ősit árván, de nem kínálták vele — vagy jöjjön vissza, amikor a titkár elvtársnak már véget ért a fontos dolga. De mikor ér véget? És talán még az is eszébe ötflk. hogv nálunk valóban minden hatalom a dolga»! népé. csak még nem magyarázták meg elfoglalt felettese) annak az előszobában rakosgató, morcos szőke asszonynak. Vagyis azt. hogy az „ügyfél” nem csak ügyfél.. Kopka János Silóző kombájnnal kiváló zöldtakarmányt takarítanak be a buji Uj Élet Termelő szövetkezetben. A jó termés azt mutatja, hogy mintegy 10 000 mázsa silót tudnak készíteni. Hammel József felvétele ===== ..........SSS merte hangosan kimondani. De később Amicucc alig vásárolt a nagyhirű pesti trikotázsokban, a külföldi csomagokra kapott rá. (Tudniillik akad még hazánkfia, aki addig siránkozik idegenbe szakadt rokonának, mig az csomagot küld. A csomag tartalmát aztán szépen el lehet ado- gatni). Egyszer Amicucc különös pulóverben érkezett munkahelyére Tarka volt, ^ színes, mintás, rikító, a nődolgozók szerint kifejezetten ízléstelen. — Amicucc — csicseregte Amicucc. Néhány nap múlva újból eícsiripelte a bűvös szót, ami annyit akart jelenteni, hogy amerikai cucc, azaz holmi. De ezek már ízlésesebbek voltak, mert direkt Amicucc megrendelésére küldték a külföldi rokonok. — Csak az ámicucook érnek valamit — kényeskedte Amicucc, s ezentúl ritkábban utazott Pestre. — Itt nálunk nem lehet egy valamire való pulcsit venni. De majd megyünk Bécsbe! S ezt olyan különös hangsúllyal ejtette, hogy munkatársai arra gondoltak, úristen, mi lesz, ha ezt a nőt egyszer beszabadítják a pulóverek közé. Nem jön ez haza. Inkább összedől a világ. Amicucc férje — jól kereső mérnök, akinek kisebb gondja is nagyobb felesége ruhaproblémáinál, — szerzett egy utazást és mentek. Amicucc nem beszélt róla, csak ama bizonyos mondatot (De majd megyünk Bécs'be!) emlegette egyre sűrűbben. Elutaztak, aztán — szörnyűség még hallani is, — Amicucc visszatért. S mindössze egyetlen — de rekord- feszességű pulóverrel gazdagabban. — A férjem azt mondta, hogy hetven dollárunkból 6 /ELENTÉS A BNV-RŐL ízeSilő szabolcsi tsz-eknek Minden kiállítást, legyen az ipari, vagy mezőgazdasági, két részre lehet osztani: ami mindenkit érdekel és az a rész, amely csak a szakemberek figyelmét köti le. Általános érdeklődést nyilván a közvetlen használati cikkek keltenek. A szép szövet, a divatos cipő, a praktikus bútor mindenkihez közel áll, mert naponta igénybe vesszük, így természetes a kíváncsiságunk, vajon milyen újat, jobbat kapunk. A magyar nézőt még egy dolog érdekli, ha valami külföldi, legyen az hajópropeller, vagy bányalégtisztító berendezés, csak ne anyanyelvűnkön írják a prospektust, ott már törik egymást az emberek. Félre a viccelődéssel, én is felkeenni meg inni akar, az én kedvemért nem hajlandó koplalni, az üzletekbe meg egyszerűen nem jött be velem. így csak ezt az egyet hozhattam — panaszkodott Amicucc. Munkatársai kaján v igy orr a! nézték. — Mi azt hittük, nem akarsz hazajönni — mondta egy kolléga. Amicucc így felelt: — Említettem is a férjemnek. De ő azt válaszolta, hogy én meg vagyok marhulva, ha ilyet képzelek, mert ha ott véletlenül el tudnék helyezkedni, akkor dolgoznom is kellene a fizetésemért, nem úgy mint itthon. Amicucc folytatni akarta, ám a kollégák annyira nevettek (mindenki tudta, igazat beszélt a férj), hogy nem hallatszott, mit szeretett volna még hozzátenni. Aztán zavarában Amicucc te nevetni kezdett. — kan — restem mind e közérdeklődésű helyeket, de egy kicsit ott is időztem, ahol a holnap mezőgazdasági gépeit mutatták be. Néhány ízelítőt azoknak a szabolcsi tsz-eknek, ahonnan nem tudnak eljutni erre a nagy gépi seregszemlére. Egy táblán az áll: „öt perc alatt, egy ember, öt tonnát.” Ez pedig nem más., mint a régen óhajtott rakodó adagoló. A burgonyát, kukoricát cukorrépát termelni már sokkal jobban tudjuk, mint néhány évvel ezelőtt. A betakarítás, raktározás, a vagonba rakodás azonban hosz- szú és nehéz, mert nagyrészt kézi erővel végezzük. Ezzel a helyváltoztató (mobil) adagológarattal öt perc alatt egyetlen ember 50 mázsa burgonyát rakhat prizmába, vagy ugyanennyi csöves kukoricát góréba. Hasonlóan a nehéz fizikai munkát veszi le az ember válláról (szó szerint a válláról) a zsákfelvonó. Aki zsákolt már padlásra, csak az tudja igazán, hogy mit jelent létrán, teherrel fölfelé menni. A törökszentmiklósi gépgyár bemutatta a nagyüzemi traktoros gereblyét. Óránkénti teljesítménye 8—9 hold. ’ A gyümölcs és szőlőtermelők nagyszerű permetezőporzó gépeket láthatnak a kiállításon. Különösen változatosak a már ismert, Rapidtox-család új konstrukciói. Ezt mind látni kellene a szövetkezeti szakembereknek. De méginkább használni. Reméljük, nemcsak a kiállításon találkozunk ezekkel a hasznos gépekkel, hanem az AGROKER-nél is meg lehet majd venni valamennyit (csb)
