Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

A szövetkezetek területi szövetségei A TERÜLETI szövetség megalakítását a termelő- szövetkezetek közgyűlései határozhatják el. A terü­leti szövetségbe bármikor beléphetnek a tsz-ek, csat­lakozásuk önkéntes, tehát nincs és nem lesz olyan jogszabály, amely előírná, hogy valamelyik tsz köteles belépni a területi szövet­ségbe. Ha viszont a terme­lőszövetkezet eleget tesz a szövetség alapszabályában meghatározott feltételeknek, akkor csatlakozási kérelmét nem szabad elutasítani. Tagja lehet a szövetségnek nemcsak mezőgazdasági termelőszövetkezet, hanem halászati termelőszövetkezet es termelőszövetkezeti cso­port, termelői szakcsoport és szakszövetkezet is. A te­rületi szövetségben a rész­vevő szövetkezeteknek azo­nos jogaik és kötelezettsége­ik vannak. A termelőszövetkezetek X. országos kongresszusán sok szó esett a területi szövet­ségekről, a tsz-ek érdek- képviseletéről. A küldöttek egyetértettek abban, hogy ezek a szövetségek a tsz-ek olyan fórumai legyenek, ahol megvitathatják, és egybehangolhatják a gaz­dálkodásukkal, érdekvédel­mükkel összefüggő kérdé­seket és ha szükségesnek tartják, javaslatokat tegye­nek állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknek. A gazdaságirányítás új rend­szerében, amikor gazdálko­dásuk minden fontos kér­désében önállóan dönthet­nek a termelőszövetkezetek is, különösen nagy szükség lesz arra, hogy legyen olyan szerv, amely rendszeresen és alapos hozzáértéssel tá­jékoztatja a termelőszövet­kezeteket a piaci helyzet­ről, a népgazdasági igé­nyekről, az exportlehetősé­gekről és általában mind­arról, aminek az ismerete nélkül nem gazdálkodhat eredményesen a termelő- szövetkezet ÜJ HELYZET állt elő abban a tekintetben is, hogy a termeléshez szüksé­ges gépek, eszközök beszer­zése csakúgy, mint az áruk értékesítése már 1968. január 1-től kezdve túl­nyomó részt kereskedelmi módszerekkel történik. Nem központi elosztás révén, s nem kötelező utasítások alapján vásárol és értéke­sít tehát a termelőszövet­kezet, hanem meg kell ke­resnie és találnia azokat az üzletfeleket, különféle vál­lalatokat, amelyekkel kap­csolatra van szüksége. Vannak, akik attól tarta­nak, hogy a területi szövet­ség valamilyen hivatal lesz, amelyik utasítgat, s aho­gyan mondani szokás, felet­tes hatósága lesz majd a termelőszövetkezeteknek. Nincs ok ilyen aggodalom­ra. mert á termelőszövetke­zeti szövetségeknek nem lesz utasítási joguk, s nem lát­hatnak el hatósági felada­tokat. A bennük tömörült termelőszövetkezetek dön­tik el, hogy mivel foglalkoz­zanak a törvények és jog­szabályok betartása esetén csak ezeknek tartoznak fe­lelősséggel. Téves az az el­képzelés is, amely szerint ÁMICUCC Amicucc Bécsbe utazott. Többen fogadni akartak, hogy kinnmarad, de aztán a fogadásból nem lett sem­mi, mert egyetlen munka­társ sem merte állítani hogy hazajön. Amicucc előadó volt egy teljesen fölösleges intéz­ménynél. Ámicuccnak mun­katársai nevezték el, (s e gúnynév később komoly formát öltve rajta maradt), az asszony pedig nem szé- gyellte, sőt mintha hízelgett volna hiúságának. Amicucc a pulóverjeiről kapta a gúnynevet. Csodá­latos pulóverjei voltak. Ezeket — bevallása szerint — Gina Lollobrigidának kö­szönhette. A falon, íróasztala fölött, ott díszelgett a díva fény­képe, amelyet Amicucc egy képeslapból vágott ki. Mel­led» bárki olvashatta az »­a szövetség valamilyen vál­lalat, illetve kereskedelmi szerv lesz. Ha úgy látják jónak, akkor a szövetséget alkotó termelőszövetkezetek elhatározhatják, hogy kü­lönféle közös vállalkozáso­kat hoznak létre. Dönthet­nek úgy is, hogy megbízzák a szövetséget az intézmé­nyes jogvédelem megszerve­zésével és irányításával, szakmai tanfolyamok, ta­pasztalatcserék szervezésé­vel és egyéb lényeges tenni­valókkal. Mindez azonban nem változtat azon a té­nyen, hogy a szövetség ma­ga nem vállalat, nem gaz­dálkodási egység, hanem társadalmi, képviseleti szer­ve azoknak a termelőszö­vetkezeteknek, amelyek életre hívják és anyagi hozzájárulásukkal műkod Le­lik. MÁR A termelőszövetke­zeti kongresszust megelő­zően, de azóta is gyakori téma az agrárpolitikával, a termelőszövetkezetekkel fog­lalkozó körökben, hogy me­gyénként hány területi szö­vetséget hozzanak létre a tsz-ek. Van olyan vélemény, amely szerint úgy lenne jó, ha egy megyében egy szö­vetségét alakítanának. Ez­zel szemben a túlnyomó többség azt a nézetet vall­ja magáénak, hogy helye­sebb, ha a tájadottságuknak, a termelési, közgazdasági és egyéb helyi feltételeknek megfelelően több szövetsé­get hoznak létre megyén­ként. Sőt, van olyan felfo­gás is, amely károsnak tar­taná, hogy a megyehatár akadálya lenne annak, hogy bizonyos termelőszövetke­zetek, amelyek másik me­gyében működő szövetségbe szeretnének belépni, mert érdekeik azt kívánnák meg, kénytelenek lennének távol maradni a szövetségtől. Nem nehéz belátni, hogy azoknak van igazuk, akik a megyénként több szövetség hívei, s esetenként még két, vagy több megye bizonyos számú termelőszövetkezeté­nek összefogását sem tart­ják elképzelhetetlennek. Teljesen indokolatlan és csak káros következmé­nyekkel járó megkötöttség lenne kimondani, hogy ilyen vagy olyan közigazgatási ha­tárokhoz kell igazodniok a tsz-eknek, amikor szövetsé­get alakítanak. Természetesen nincs, nem lehet akadálya annak sem, hogy ha vala­melyik területi szövetség termelőszövetkezetei közös vállalkozást hoznak létre, ak­kor abban a vállalkozásban más szövetséghez tartozó tsz-ek is részt vegyenek. A szövetségek tehát nem lehetnek felettes hatóságai a termelőszövetkezeteknek, hanem olyan demokratiku­san életrehívott képviseleti szervek lesznek, amelyek megbízóik érdekei szerint munkálkodnak. A következő hónapok folyamán ebben a szellemben alakítják _meg szövetségeiket a termelőszö­vetkezetek, hogy az eddigi­nél jobb eredményekkel hasznosítsák mindazt a le­hetőséget, amit az egyre korszerűbbé váló nagyüze­mi társas gazdálkodás je­lent (gulyás) térd Lollo megnyilatkozá­sát: „A nő öltözködésének legfontosabb alapelve, hogy a szükségesnél egy számmal nagyobb cipőt, s egy szám­mal kisebb pulóvert visel­jen.’* És Amicucc megtartotta a tanácsokat. A cipőnél ez nem volt különösebben elő­nyös, annál inkább a pu­lóvernél... Ezt észrevette Amicucc is, és néhány év alatt annyi szűk pulóvert gyűjtött össze, hogy a hó­nap minden munkanapján újat vehetett föl. — Én csak a Duxnál tu­dok szépet vásárolni, és esetleg akad a Váci utcá­ban is egy-két szebb darab — csiripelte kezdetben, s ilyenkor a férfi munkatár­sak elborult szemmel szá­molgattak: Az útiköltség Nyíregyházától meg vissza, meg amit el kell költeni, az annyi mint... De e félelme­tes összeget, már ami egy pulóverre jut, senki sem Javul gyermekeink ruházkodása Illetékesek a várható gazdasági intézkedések eredményeiről Kiscipő, kiskabát és az állami dotáció... Az új gazdaságirányítási rendszer elveinek ismertté válása után sokan feltették a kérdést: mi lesz a gyer­mekruházati ellátással? Hi­szen jövő év január 1-től a veszteségesen működő vállalatokat szanálás érhe­ti és ráfizetés esetén meg­szűnik az állami vál­lalatok állami dotáció­ja is. A gyermekru­házati cikkek, kabátok, öl­tönyök, cipők, stb. gyártása pedig általában nem nyere­séges, hiszen viszonylag ol­csóbban árusítják. És ez igen jó dolog a családok ér­dekében. Megpróbáltunk egy előzetes képet teremte­ni, bár az ezzel kapcsolatos rendelkezések még nyil­ván csak jövőre kapnak napvilágot. Bizonyos kérdé­sek azonban nyitottak. És az egyik ilyen legfontosabb kérdés: nem lehet a családi költségvetéseket egyszerűen áremeléssel felborítani. /ó előkészítéssel Körkérdést intéztünk több Illetékes vállalathoz, szerv­hez. A megyei tanács ipai'i osztályán a tanácsi vállala­tokat illetően megnyugtató választ kaptunk. Bár csak részben megnyugtató, mert .nagyon kevés tanácsi válla­lat foglalkozik gyermekru­házati cikkek előállításával. Nem gyártanak például gyermekcipőt. Megnyugtató viszont, hogy a textilruhá­zati vállalat nemrég tért rá a gyermekkabátok és bak- fisruhák gyártására. És mi több, jobb anyagkihaszná­lással, szinte veszteség nél­kül állítják elő ezeket a gyermekholmikat. Nyilván­való, hogy a jövő évben, ha mégis veszteségesen le­hetne csak előállítani gyer­mekruházati cikkeket, meg lesz a módja annak, hogy a vállalatok se károsodjanak. De a helyesebb mód a profil olyan kialakítása, mint ez törekvés a textil- ruházati vállalatnál — hogy a gyártás eleve ne legyen ráfizetéses. Fejlődés a gyermek­ruházati cikkek gyártásában A kisipari termelőszövet­kezetek már többet tesznek a gyermekek jobb ellátásá­ért. A kisvárdai ktsz pél­dául, ahol kis kamasz és nagy kamasz öltönyöket gyártanak, nemrég beve­zette a kétműszakos terme­lést. Most körülbelül 10 ezer darabot adnak át a ke­reskedelemnek negyedéven­ként. A fehérgyarmati szol­gáltató kísz ugyancsak két műszakban gyártja már az apró gyermekholmikat. Nagy káliéban hasonlóan gyermek apróholmikat ké­szítenek. A ruházati nagy­kereskedelmi vállalat és a KISZÖV véleménye szerint rugalmasan megindult a fejlődés a gyermekcikkek előállításában. A ktsz-ek bővítik a textilruházati pro-, fiit, ezenbelül a gyermek és lányka felső kabátok gyártását is megkezdik. Az alacsonyabb rezsiköltségek révén — az alapanyag jobb kihasználásával, jobb mun­kaszervezéssel, profilirozás- sal — nem fog gondot okoz­ni az új gazdaságirányítá­si-trendszer bevezetése. A gyermekcipőket a cipő­nagykereskedelmi vállalat nem a megyéből szerzi be. A beszerzés semmi nehéz­ségbe nem ütközik, szó sem esik arról, hogy a jövőben ez a helyzet változni, rom­lani fog. Sőt, feltétlen ja­vulás következik majd be, mert a bőranyaggal való gazdálkodás még sok lehe­tőséget nyújt a gyártási költségek csökkentésére. A cipőnagyker véleménye sze­rint éppen az új gazdaság­irányítási rendszerben len­ne érdeke néhány megyei üzemnek, hogy ezentúl gyer­mekcipőket is előállítsanak Természetesen ez célgépe­sítést is követel. De gyer­mekeink érdeke a válasz­ték bővítését követeli. (Ami bizony még sok kívánniva­lót hagy maga után.) Többet és jobbat S végezetül még egy megnyugtató gondolat. Ed­dig az irányító, ellenőrző szervnek jöga volt kötelez­ni egy vállalatot, olyan közszükségleti cikk előállí­tására is, amely ráfizetéses volt. így például a megyei tanács ipart osztálya köte­lezte a Nyírbátori Vastö- megcikkipari Vállalatot ke­rítésdrót előállítására, mert az nagyon kell, bár veszte­séggel gyártják. Hogy a jö­vőben ez a jog megmarad- e? Egy biztos, az irányí­tó, ellenőrző szervek mun­kája növekedni fog. Meg lesz a módja, hogy még több és jobb gyermekruhák, cipők várják ifjú vásárlói­kat. 8. B. Megjegyzések: TEMPö-ügy Telefon a nyíregyházi TEMPÖ-hoz. Férfihang: a gázt a másik vonalon kell kérni. Újabb telefon: a má­sik vonal foglalt. Három próbálkozás után te. Tele­fon a posta hibabejelentő­höz: a telefon jó, de foglalt, tessék a másik vonalon hív­ni. „Azon már hívtam, de azon nem lehet gázt rendel­ni. Biztosan távol van ah­hoz a szobához.” Dehogy kérem — vigasztal a posta— ugyanabban a szobában van a másik is. Újabb tárcsázás a legelső vonalon: gázt sze­retnék hozatni. És ekkor már megtörténik a csoda, felírják az igényt, Mehetne TEMPÓ-sabban te... Félfogadás Községi tanácsháza. az elnök és a titkár közös előszobája (Mindegy hol, másutt Is előfordult már). Az asztalnál ülő hölgy na­gyokat unatkozik. iratokat tesz innen-oda és vissza. Egy idős ember jön be. szé­pen hangosan köszön, de a titkárnő nem méltatja vá­laszra. (Biztosan elfoglalt és nem hallotta). — A titkár elvtái’sat ke­resem — szól két percnyi várakozás után az ügyfél. — Nincs itt. vagyic fon­tos dolga van — mordul rá a szőke fiatalasszony. Azután csend, az iratok újabb szortírozása. A bácsi áll, s zavartan gyűrő,'Jeti a kalapja szélét. Mire gondol­hat most? Várjon itt tovább állva — két szék is ott ősit árván, de nem kínálták ve­le — vagy jöjjön vissza, amikor a titkár elvtársnak már véget ért a fontos dol­ga. De mikor ér véget? És talán még az is eszé­be ötflk. hogv nálunk való­ban minden hatalom a dol­ga»! népé. csak még nem magyarázták meg elfoglalt felettese) annak az előszo­bában rakosgató, morcos sző­ke asszonynak. Vagyis azt. hogy az „ügyfél” nem csak ügyfél.. Kopka János Silóző kombájnnal kiváló zöldtakarmányt takarítanak be a buji Uj Élet Termelő szövetkezetben. A jó termés azt mutatja, hogy mintegy 10 000 mázsa silót tudnak készíteni. Hammel József felvétele ===== ..........SSS merte hangosan kimonda­ni. De később Amicucc alig vásárolt a nagyhirű pesti trikotázsokban, a külföldi csomagokra kapott rá. (Tudniillik akad még ha­zánkfia, aki addig siránko­zik idegenbe szakadt roko­nának, mig az csomagot küld. A csomag tartalmát aztán szépen el lehet ado- gatni). Egyszer Amicucc különös pulóverben érkezett mun­kahelyére Tarka volt, ^ szí­nes, mintás, rikító, a nődol­gozók szerint kifejezetten ízléstelen. — Amicucc — csicsereg­te Amicucc. Néhány nap múlva új­ból eícsiripelte a bűvös szót, ami annyit akart je­lenteni, hogy amerikai cucc, azaz holmi. De ezek már ízlésesebbek voltak, mert direkt Amicucc megrende­lésére küldték a külföldi rokonok. — Csak az ámicucook ér­nek valamit — kényeskedte Amicucc, s ezentúl ritkáb­ban utazott Pestre. — Itt nálunk nem lehet egy va­lamire való pulcsit venni. De majd megyünk Bécsbe! S ezt olyan különös hang­súllyal ejtette, hogy mun­katársai arra gondoltak, úr­isten, mi lesz, ha ezt a nőt egyszer beszabadítják a pu­lóverek közé. Nem jön ez haza. Inkább összedől a világ. Amicucc férje — jól ke­reső mérnök, akinek kisebb gondja is nagyobb felesége ruhaproblémáinál, — szer­zett egy utazást és mentek. Amicucc nem beszélt róla, csak ama bizonyos monda­tot (De majd megyünk Bécs'be!) emlegette egyre sűrűbben. Elutaztak, aztán — ször­nyűség még hallani is, — Amicucc visszatért. S mind­össze egyetlen — de rekord- feszességű pulóverrel gaz­dagabban. — A férjem azt mondta, hogy hetven dollárunkból 6 /ELENTÉS A BNV-RŐL ízeSilő szabolcsi tsz-eknek Minden kiállítást, legyen az ipari, vagy mezőgazdasá­gi, két részre lehet osztani: ami mindenkit érdekel és az a rész, amely csak a szakemberek figyelmét köti le. Általános érdeklődést nyilván a közvetlen haszná­lati cikkek keltenek. A szép szövet, a divatos cipő, a praktikus bútor mindenki­hez közel áll, mert naponta igénybe vesszük, így termé­szetes a kíváncsiságunk, va­jon milyen újat, jobbat ka­punk. A magyar nézőt még egy dolog érdekli, ha valami külföldi, legyen az hajó­propeller, vagy bányalégtisz­tító berendezés, csak ne anyanyelvűnkön írják a prospektust, ott már törik egymást az emberek. Félre a viccelődéssel, én is felke­enni meg inni akar, az én kedvemért nem hajlandó koplalni, az üzletekbe meg egyszerűen nem jött be ve­lem. így csak ezt az egyet hozhattam — panaszkodott Amicucc. Munkatársai ka­ján v igy orr a! nézték. — Mi azt hittük, nem akarsz hazajönni — mondta egy kolléga. Amicucc így felelt: — Említettem is a fér­jemnek. De ő azt válaszol­ta, hogy én meg vagyok marhulva, ha ilyet képzelek, mert ha ott véletlenül el tudnék helyezkedni, akkor dolgoznom is kellene a fi­zetésemért, nem úgy mint itthon. Amicucc folytatni akarta, ám a kollégák annyira ne­vettek (mindenki tudta, iga­zat beszélt a férj), hogy nem hallatszott, mit sze­retett volna még hozzáten­ni. Aztán zavarában Amicucc te nevetni kezdett. — kan — restem mind e közérdeklő­désű helyeket, de egy ki­csit ott is időztem, ahol a holnap mezőgazdasági gépe­it mutatták be. Néhány ízelítőt azoknak a szabolcsi tsz-eknek, ahon­nan nem tudnak eljutni er­re a nagy gépi seregszem­lére. Egy táblán az áll: „öt perc alatt, egy ember, öt tonnát.” Ez pedig nem más., mint a régen óhajtott ra­kodó adagoló. A burgonyát, kukoricát cukorrépát ter­melni már sokkal job­ban tudjuk, mint né­hány évvel ezelőtt. A beta­karítás, raktározás, a va­gonba rakodás azonban hosz- szú és nehéz, mert nagyrészt kézi erővel végezzük. Ezzel a helyváltoztató (mobil) adagológarattal öt perc alatt egyetlen ember 50 má­zsa burgonyát rakhat priz­mába, vagy ugyanennyi csö­ves kukoricát góréba. Hasonlóan a nehéz fizikai munkát veszi le az ember válláról (szó szerint a vál­láról) a zsákfelvonó. Aki zsákolt már padlásra, csak az tudja igazán, hogy mit jelent létrán, teherrel fölfe­lé menni. A törökszentmiklósi gép­gyár bemutatta a nagyüzemi traktoros gereblyét. Órán­kénti teljesítménye 8—9 hold. ’ A gyümölcs és szőlőter­melők nagyszerű permete­zőporzó gépeket láthatnak a kiállításon. Különösen változatosak a már ismert, Rapidtox-család új konst­rukciói. Ezt mind látni kellene a szövetkezeti szakemberek­nek. De méginkább hasz­nálni. Reméljük, nemcsak a kiállításon találkozunk ezekkel a hasznos gépekkel, hanem az AGROKER-nél is meg lehet majd venni valamennyit (csb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom