Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-21 / 118. szám
A világhírű nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése Nagyszen tini ki oson (Sinni. colaul Mare, R.) 1799-ben mintegy 36 aranyedényt találtak. De mire a találókon, görög kereskedőkön át, a megvett kincs a bécsi császári és királyi régiségcabi- netig megérkezett, a darabok száma 23-ra, a súlya pedig közei 10 kg-ra apadt le. Az elmúlt 168 év alatt körülbelül 130 tanulmány foglalkozott a nagyszentmiklósi aranykincs régészeti, művészettörténeti, epigráfiai és nyelvészeti problémáival. Ä kincs nagy nemzetközi értéke ezt érthetővé teszi. A lelet korsókból, tálból, ívókürtből. helyitekből, keresztelő csészepárból, bika- fejes csészékből és ivócsészékből, poharakból, csé- saécstkéből, ovális alakú, nyeles, csatos csészékből áll. Többnyire figurális és növényi minták díszítik. A 8—9. számú keresztelő csészepáron görög nyelvű felirat van, olvasata még nem végleges. A 21, számú csatos csészén, görög betűkkel török nyelvű szöveg olvasható, de téves magyarázatokat fűztek hozzá. A 2. számú korsón nemzetségi jel (tamga) látható, és rajta alig észrevehető apró rovásjelek vannak. Török nyelvű rovásfeiirat még 18 csoportban maradt meg. Egy helyen alj (a) finnugor szó olvasható. A panu szó u betűje nem rovásjel, hanem Cirill-betű. Tehát vegyes összetételű felirati anyaga. A nagyszentmiklósi aranyedényeket korábban „Attila kincsének” tartották, volt olyan kutató is, süti gót törzs rúnáit látta a feliratokban. Újabban Németh Gyula próbálkozott az ábécéjének megállapításával és a. rovásfeliratok megoldásával (1932), téves olvasataival a kincset * besenyőkhöz fűzte. H. Jensen ábécéje (1958). F. Altheim megfejtési kísérlete (1962) is sikertelen. N. Mavrodinov monográfiája (1943) és a kutatók többsége a dunai bolgár—törökök IX. századi emlékének tartotta. Közelebb jártak az igazsághoz Fehér Géza (1950), László Gyula (1957) és Györffy György (1959). Uj alapokról elindulva, az utóbbi hónapok fáradtságos munkájával sikerült a kincslelet rovásfeliratait megfejtenem összeállítottam ábécéjét, megállapítottam a jelek hangértékét és az értékelés eredményét „A csodálatosan gömbölyű a csípeje, s aki ma is úgy tudja róla, hogy 6 usztasa. Nekem tehát oda kell utaznom a háború után és meg kell mondanom az igazat. Ejfél után, rövid botjával a kezében, odajött hozzánk a Stubenältester és rám parancsolt, hallgattassam el a barátomat, máskülönben szétveri a fejét. Nemrég került hozzánk ez a stubenäUster, de a lopott koszton gyorsan meghízott, s mikor Damjanich meglátta az ablakon beszűrődő fényben kerek arcát, boldogan elmosolyodott s ez kiáltotta: — Jolanka! Ti boga! Nem politikai volt a mi stubenaltesterünk, hanem közönséges bűnöző, de barátomat még ő sem bírta megverni. Ám azért nem jött zavarba. Felkapta botját és engem vert agyba-íőbe Damjanich helyett. Lángeszű ötlet volt, ez bizonyos. Betegünk egyszerre magához tért s reszketve könyörgött a megvadult embernek, ne üssön tovább, reggelig hallgatni fog. A következő nap története elmosódott emlékezetemben. Harmadnapra reggelre barátom valamivel jobban érezte magát s így ' kitámogattam a mosdóba, ahol tetőtől talpig lemosta magát. Visz- szautunkban láttuk, hogy az udvaron valami nagy cirkusz folyik. Széket tettek ki az ajtó elé s azon, két melegen öltözött Stubendienst felügyelete alatt, lngben-ga- tyában egy piszkos kis öregember didergett az alpok-alnagyszentmiklósi aranyki ncs rovásfeliratainak megfejtése és történeti háttere” című, lektorálás alatt lévő tanulmányomban foglaltam össze. A Kelet-Magyarország hasábjain adok először hírt a nagyszentmiklósi türk ro- vásíslásrendszer megoldásáról és a klncsleiethez fűződő népi és időrendi problémák tisztázásáról. Ugyanis a feliratok megoldása előtt, sem helyhez, sem időhöz nem lehetett kötni a darabolta t. A nagyszentmiklósi rovásírás a szibériai türk írás alapján áll, testvérfeliratai a Kaukázus előterében a Kubán folyó mellett kerültek elő (1962). Egyenes folytatása a „hun-székely” rovásírás. Az egyedülálló kincslelet sem nem dunai bolgár—török, sem nem besenyő, mint ahogy eddig hitték, és nem sorozható be a IX—X. évszázadba! A nagyszentmiklósi kincset, amely a honfoglaló török nyelvű magyarság egyetlen és legkiválóbb XI—XII. századi ötvösművészetét képviseli, a tudományos tévedések folytán idegen népekhez kötötték. Á feliratok helyes megfejtése tette számomra lehetővé, hogy páratlan nemzeti kincsünket újra jogaiba visszahelyezhettem. Nagyszentmlklós. a találás helye, mintegy 10 km-re fekszik délre öscsanádtól (Marosvártól). Mindkettő a Csanád nemzetség birtoka. Úgy látszik, hogy a kincs elrejtésének ideje a tatárjárással függ össze (1242). Az edényeket a SUN AD (vagyis a Csanád)-törzs (nemzetség) rovásszövege kapcsolja össze, mint ajándékrészesedést Bodrog és Csanád vármegye honfoglaló nemzetségei a feliratok szereplői, akik családi, ági vagy más kapcsolatban voltak a Csanád nemmel. így a Botond nemzetséget képviselő Ba than dók, Boya ispán. kinek neve Baja város nevében maradt meg, aki Zanad (Szanád) kánja volt. Azonos a Gyula-fiait egyikével, aki a Pogány-lá- zadások idején vezető szerepet vitt. Béz saban ispán úr(a) a Csanád nemből ered. Both-alj(a) Bath-alja ur(a), ispánja nemcsak történeti szereplők a Csanád nemzetség korában a XI. században, hanem történeti földrajzi realitások is. Itt már a feliratokban nem Csanád vezér és Ajtony történeti szerepe olvasható, hanem a már szétágazó Csanád-nemzetség kora. A 2. számú csésze figurális ábrázolásaiban azonban a nemzetség megörökítette nagy elődjének dicsőséges harcát Ajtony ellen. A lovas vitéz: Csanád vezér, a levágott fej: Ajtonyé. A Turul-madár amely karmai között egy nőt tart (2. és 7. korsó): a Csanád nemzetség totem-szimbóluma, amely a két ágra szakadt nem kivi- rágzásáf ábrázolja. Ugyanazon gondolat ismétlődik itt is meg, mint az ismert Álmos-Emese Turul-mondájában. Mindkét nemzetségnek közös a címerpajzsa és eredete. A történészekre és a nyelvészekre vár, hogy a török nyelvű szövegek történeti hátterét véglegesén tisztázza. Az Onogur-hun kapcsolataink mutatnak a Kaukázus felé. Csallány Dezső megyei múzeumigazgató, kandidátus PIHENŐ KISFlC (Mohácsi Regős Ferenc rajza) TÍZEZER nap Kása Ferenc cannesi di/nyer tea fii nt je Elcsendesült a cannesi vetítőterem, a világ filmér- tő, filmszerető közönsége érdeklődéssel várta a díjnyertes alkotások ranglistáját. Mi, nyíregyháziak az átlagosnál nagyobb izgalommal figyeltünk Can- nesra, hisz a Nyíregyházáról elszármazott fiatal filmrendező, Kósa Ferenc „Tízezer nap” című alkotása képviselte a magyar filmművészetet. A Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el, a film rendezője egycsapásra az élvonalbeli rendezők közé került. Filmballada a paraszti életről, egyediségében, sajátosságában általános emberi gondolatokat őriz az egyetemes paraszti sorsról. Ezért értették meg és értékelték eszmei és művészi értékének gazdagságát Cannesben. Mint minden igényes alkotás, különösen pedig a szocialista-realista mű — nem öncéluságával akar tüntetni, nem önmagáért, az alkotók pillanatnyi közlési vágyából született. A Tízezer nap őszinte és tiszta gonji fagyban. A mellén tábla: „Teljesen eltetvesedett.” —■ Papa! — kiáltott fel Damjanich és rettentő erővel szorította meg a karomat. Megijedtem. Azt hittem, visszatért a deliriuma, hiszen tudtam, hogy már nem élnek a szülei. — Nem enyém papa! — magyarázta. — Jolanka papa! Feltépte az ajtót és az öreg emberhez rohant. Rángatta fel a székről s közben őrjöngve magyarázta a két őrnek, hogy vigyázni' fog a papára, soha többet nem lesznek tetvei. Szerencsére lengyel volt mind a kettő, valahogyan megértette magát velük. U evittük a papát a mos- dóba s lehúztuk testéről az inget. Én vissza borzadtam, mikor megláttam a nyakában nyüzsgő, szürke tetveket Ám nem hagyhattam cserben Damjanichot. öklendezve és fuldokolva segítettem megtisztítani az öreget. Barátom saját testéről adta át az inget, én pedig valahonnét egy ócska, de tiszta nadrágot szereztem neki. Az Öreg eleinte aligha értette meg, ki rángatja be a barakkba és miért, de aztán megismerte Damjanichot — s ettől fogva undorodva ütötte le magáról a kezét Ö pedig elébb csendesen könyörögve, majd fejét veszítve, ordítva és sírva magyarázkodott, de a papa nem akarta megérteni, Végül én mentettem meg a helyzetet: — TI rozumes? — kiáltottam rá és lefogtam a kezét. — On druzse! Nye usztasa! Szmrt fasizmus! Az öreg rámnézett, összecsapta a kezét — aztán elsírta magát és kétségbeesett hangon mondott valamit. Damjanich elfehéredett. — Jolanka férjhezment — fordította a papa szavait. Én pedig a szomorú hír hallattára sem tudtam elnyomni egy futó mosolyt. Szerencsére nem vette észre. Minden figyelmét az öreg kötötte le. Annyi beszélnivalójuk volt egymással! — Papa meg fogja mondani, nem vágyom áruló! — magyarázta boldogan. Mikor végeztünk az öltöztetéssel, visszamentünk a hálóterembe s én helyére segítettem Damjanichot — s melléje az öreget. Elhatároztam, meghozom értük a legnagyobb áldozatot: otthagyom ágyamat s keresek magamnak valami zugot. Ám Damjanich nem engedett. — Te marad! Te vigyázni öreg! — mondta határozottan. Aztán végignyújtózott az ágyon, lehunyta szemét — és többet már nem is nyitotta fel. JJ anem a papa megérte a felszabadulást. Sikerült értesítenem egy szerb ápolót, akiről tudtam, hogy Damjanich barátja és az valamiképpen beszerezte a kórházba az öreget. Ott aztán egy egész kollektíva Vigyázott rá, hogy átadhassa Jolankénak Damjanich üzenetét dolatokat vetít elénk, megrendítő és felemelő képi kompozícióval, drámaiság- gal. Tízezer napot — azaz harminc évet sűrítettek a film alkotót egy parasztcsalád történetébe. Az utóbbi három évtized történelmi viharaival, a paraszti rabszolgaság gyötrelmeivel, a háborúval, az évezredes paraszti álom megvalósulásával, kábult boldogságával —, majd az. önmaga rabszolgaságának béklyóival, emberi küzdésével. Klasszikus értelemben vett cselekménye, egységes szerkezete nincs a Tízezer napnak. Egy hatalmasan áradó zuha- tag, amelyben ballada! hősök küzdenek önmagukkal, sorsukkal, a rájuk szakadó jóval, rosszal, belső világuk koloncaival. Nem mindig mutatják teles arcukat, olykor egy villanás jelzi a bennük rejlő feszültséget, az események is néha utalásszerüek, jelképesen — bizonyos alkotói nagyvonalúsággal jelennek meg. Mégis teljesnek érezzük őket, hitelességük, do- komentumerejük miatt Együtt él a néző Bánó Fülöppel, feleségével, barátaival, ott szorong a múlt rendszer embervásárán, a kubikosok sztrájkján, a lóvásáron, a földhözragadt nincstelenek kunyhóiban, a földeken, ahol a gyerekeket beássák derékig, hogy amíg a felnőttek dolgoznak, „jó” helyük legyen. A kepések esti hajlékában, a lovakat rekviráló katonák vagonjaiban a háború pusztító, tisztító viharában, a kastély előtti majoros majálison, a földosztásnál. A komor színeket itt megtöri az áradó fény. A paraszt emberi méltóságot, földet kapott, az ezeréves per jussát. Saját ura lett. A történelem lassan ráébreszti, nemcsak ura, hanem szolgája is önmagának. életformájának. Ez a ráébredés nem valami megsejtés, sugallat. Saját maga járja végig az utat, bukásokkal, válságokkal. Találkozik a hibás politika következményeivel, majd az ellenforradalom tragikus epizódjai érlelik józanná, higadttá látásmódját. Ez az egyszerű paraszt- ember csak élni akar, gondoskodni a családjáról, élni, De minduntalan tapasztalnia kell, hogy nem lehet elszigetelten, időn és téren kívül létezni. Félti a nehezen kivívott kis földet, a maga emberi méltóságát. Miután mégis aláírja a belépési nyilatkozatot felakasztja magát. Megmentik. Elkezdődik a második élet, most már közösen a faluval, az emberekkel, a tsz-ben, melynek elnökévé választják. A küzdelmek, keserű buÉletre, munkára kások, kudarcok végül is az emberibb élethez vertek hidat. Ha nem Is tartjuk minden tekintetben tipikus paraszti alaknak a főhőst, talán túl sokat sűrítettek az életébe az írók, egy ki-! csit passzív hősnek is érez- j zük, mégis sok vonásában j hordoz általános jegyeket. A szereplők balladás, költői nyelvezete, stílusa, gondolati bölcsessége ünnepélyessé teszi a film hangulatát, melyet helyenként előnytelenül tör meg a naturális, az emelkedett költői szárnyalással ellentétes, közönséges szóhasználat. A rendező művészi eszköze főként a tömegjelenetekben — kubikosok, kőtörők a hegyen, a gabona- széthordók, stb. — jutnak el a csúcspontra. A szereplők, Molnár Tibor, Bürös Gyöngyi, Koltai János, Kozák András a belső átélés puritán egyszerűségével, tisztaságával állítják elénk a filmtörténet hőseit. Természetesen nem egyértelműen ítélik meg a nézők a filmet. A beleélés, az átélés, tudjuk, sok mindentől függ. Helyenként lehet vitázni a Tízezer nappal, nem hiba nélküli alkotás. De aki komolysággal végigkíséri a filmkockákon kibomló történetet, elfogadja annak igazságát, szándékának, művészi eszközeinek értékeit. A Tízezer nap című paraszti filmballada mélyen emberi alkotás, vallomás az emberről életéről. Páll Géza Életre, munkára nevelés, & fizikai munka megszerettetése: ez a politechnikai oktatás feladata az általános iskolákban és a gimnáziumokban A szakközépiskola ennél is többre hivatott — az érettségi bizonyítvány mellé szakmát ad az életbe kilépő tizennyolc éveseknek. Az Immár évtizede megfogalmazott cél forradalmat vitt az oktatásba, s — az új irányzat helyességének tagadói ellenére is — olyan eredményeket produkált, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A hét elején megnyílt megyei politechnikai kiállítás a munkaoktatás forradalmának seregszemléje. Közel kétmilliós értékű a kiállított anyag, ha csupán a felhasznált nyersanyagot tekintjük. A valós értéket azonban forintban nem lehet felbecsülni; a mesterien elkészített darabok tanulást, hozzáértést, szakismeretet kívántak készítőiktől. a diákoktól. Egy szemlélődő gyanakvását idézem: „Lehetséges lenne, hogy mindezt a diákok készítették? Ök készítettek, elsősök, másodikosok, harmadikosok és negyedikesek. 14—18 évesek, szaktanáraik instrukciói alapján. S az érték itt emelkedik sokadik hatványára. Mindazokat az ismereteket, amelyeket a kiállított tárgyak elkészítése megkíván, magukkal vlsz.k az iskolából a munkába. A Nyírbátori Báthori István Gimnázium többek között nyelvi laboratóriumát állította ki. A bonyolult mechanizmus készítői második osztályos diáklányok. Három másodikos diák ós szaktanáruk háromhónapos munkájának eredménye a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium nyelvi laboratóriuma, melyben egv- idöben két lemezjátszó, két magnetofon és egy rádiókészülék segíti a korszerű nyelvoktatást. A Klsvárdai Bessenyei Gimnázium tanulói precíziós mérlegeket, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközépiskola mezőgazdasági gépek makettjeit mutatja be. Kritikus szemmei járva a kiállítás termeit. szinte lehetetlen vállalkozásnak bizonyul olyan tárgyak keresése. amelyek valamiképpen ne szolgálnák a gyakorlat követelményeit. Nincsenek itt öniilú, az óiéról elvonatkoztatott munkák Külön termekben állították ki produktumaikat az általános Iskolák. A 168 osztott szabolcsi általános Iskola 40 ezer tanulóinak munkái közül vá’ogatták jz anyagot. Kézügyesség-fejlesztő és a szakmák alapiskoláját nyújtó tevékenység ölt testet a fa-, fém-, és textilkés zítményekben. A politechnika, a munkára nevelés szabolcsi sikereit méltó anyag reprezentálja majd a budapesti nemzetközi kiállításon, .szeptemberben. (Sz. Sz.) •• Öntevékeny falu Rohodon igen élénk ifjúsági klub és kulturális tevékenység bontakozott ki az elmúlt években. Az ifjúsági szervezet munkája szines. változatos, s a fiatalok jól érzik magukat egymás társaságában, jól szórakoznak, tanulnak, általában hasznosan töltik szabad idejüket. A KISZ-nek 42 tagja van, de ettől jóval többen vesznek részt a rendezvényeken, foglalkozásokon, s ebből adódik legfőbb gondjuk is: nincs önálló helyiségük. A művelődési otthon öltözőjét rendezték be klubszobának. Ez azonban olyan kicsi, hogy alig férnek benne. Pedig elsősorban a klubélet az. ami vonzza a fiatalokat, mert ott mindenki megtalálhatja a neki megfelelő szórakozást, játékot. Ugyanakkor a heti egyszeri „hivatalos” foglalkozásokon hasznos ismeretekkel gyarapíthatják tudásukat. Egyik Ilyen állandó „műsorszám” például az „Illik nem illik” sorozat Sok fiatal kapcsolódott be a kulturális munkába. A KISZ-nek Jól működő népi tánccsoportja és színjátszó együttese van. Előbbi megnyerte a körzeti döntőt, bejutott a járási bemutatóra. Igaz, ott már voltak tőlük jobbak, de ez sem hangolta le őket. Mint Tóth Viola KISZ-titkár mondta: ebből is tanultak. Módjuk volt a csoport teljesítményét másokkal összehasonlítani. Máskor Jobban felkészülnek. A színjátszó együttes éppen most készült el egy új színdarab betanulásával. Május 14-én mutatják be a művelődési otthonban Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban című 2 felvonásos vígjátékát. A pezsgő élet kibontakozásában nagy szerepe van a párt, állami és szövetkezeti vezetők, a nevelők segítségének. a nevelők közül pedig különösen Tisza Kálmán és Matyi Mihály fiatal pedagógusok tesznek sokat az ifjúsági munka sikeréért. H. L
