Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

A világhírű nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratainak megfejtése Nagyszen tini ki oson (Sinni. colaul Mare, R.) 1799-ben mintegy 36 aranyedényt ta­láltak. De mire a találókon, görög kereskedőkön át, a megvett kincs a bécsi csá­szári és királyi régiségcabi- netig megérkezett, a dara­bok száma 23-ra, a súlya pedig közei 10 kg-ra apadt le. Az elmúlt 168 év alatt kö­rülbelül 130 tanulmány fog­lalkozott a nagyszentmikló­si aranykincs régészeti, mű­vészettörténeti, epigráfiai és nyelvészeti problémáival. Ä kincs nagy nemzetközi érté­ke ezt érthetővé teszi. A lelet korsókból, tálból, ívó­kürtből. helyitekből, ke­resztelő csészepárból, bika- fejes csészékből és ivócsé­székből, poharakból, csé- saécstkéből, ovális alakú, nyeles, csatos csészékből áll. Többnyire figurális és növényi minták díszítik. A 8—9. számú keresztelő csészepáron görög nyelvű felirat van, olvasata még nem végleges. A 21, számú csatos csé­szén, görög betűkkel török nyelvű szöveg olvasható, de téves magyarázatokat fűz­tek hozzá. A 2. számú korsón nem­zetségi jel (tamga) látható, és rajta alig észrevehető apró rovásjelek vannak. Török nyelvű rovásfeiirat még 18 csoportban maradt meg. Egy helyen alj (a) finn­ugor szó olvasható. A panu szó u betűje nem rovásjel, hanem Cirill-betű. Tehát ve­gyes összetételű felirati anyaga. A nagyszentmiklósi arany­edényeket korábban „Attila kincsének” tartották, volt olyan kutató is, süti gót törzs rúnáit látta a felira­tokban. Újabban Németh Gyula próbálkozott az ábé­céjének megállapításával és a. rovásfeliratok megoldásá­val (1932), téves olvasataival a kincset * besenyőkhöz fűzte. H. Jensen ábécéje (1958). F. Altheim megfej­tési kísérlete (1962) is si­kertelen. N. Mavrodinov monográfiája (1943) és a ku­tatók többsége a dunai bol­gár—törökök IX. századi emlékének tartotta. Köze­lebb jártak az igazsághoz Fehér Géza (1950), László Gyula (1957) és Györffy György (1959). Uj alapokról elindulva, az utóbbi hónapok fáradt­ságos munkájával sikerült a kincslelet rovásfeliratait megfejtenem összeállítot­tam ábécéjét, megállapítot­tam a jelek hangértékét és az értékelés eredményét „A csodálatosan gömbölyű a csí­peje, s aki ma is úgy tudja róla, hogy 6 usztasa. Nekem tehát oda kell utaznom a háború után és meg kell mondanom az igazat. Ejfél után, rövid botjával a kezében, odajött hozzánk a Stubenältester és rám paran­csolt, hallgattassam el a ba­rátomat, máskülönben szét­veri a fejét. Nemrég került hozzánk ez a stubenäUster, de a lopott koszton gyorsan meghízott, s mikor Damja­nich meglátta az ablakon beszűrődő fényben kerek ar­cát, boldogan elmosolyodott s ez kiáltotta: — Jolanka! Ti boga! Nem politikai volt a mi stubenaltesterünk, hanem közönséges bűnöző, de bará­tomat még ő sem bírta meg­verni. Ám azért nem jött zavarba. Felkapta botját és engem vert agyba-íőbe Damjanich helyett. Lángeszű ötlet volt, ez bizonyos. Be­tegünk egyszerre magához tért s reszketve könyörgött a megvadult embernek, ne üssön tovább, reggelig hall­gatni fog. A következő nap története elmosódott emlékezetemben. Harmadnapra reggelre bará­tom valamivel jobban érez­te magát s így ' kitámogat­tam a mosdóba, ahol tetőtől talpig lemosta magát. Visz- szautunkban láttuk, hogy az udvaron valami nagy cir­kusz folyik. Széket tettek ki az ajtó elé s azon, két me­legen öltözött Stubendienst felügyelete alatt, lngben-ga- tyában egy piszkos kis öreg­ember didergett az alpok-al­nagyszentmiklósi arany­ki ncs rovásfeliratainak meg­fejtése és történeti háttere” című, lektorálás alatt lévő tanulmányomban foglaltam össze. A Kelet-Magyarország ha­sábjain adok először hírt a nagyszentmiklósi türk ro- vásíslásrendszer megoldásá­ról és a klncsleiethez fűző­dő népi és időrendi problé­mák tisztázásáról. Ugyanis a feliratok megoldása előtt, sem helyhez, sem időhöz nem lehetett kötni a dara­bolta t. A nagyszentmiklósi rovás­írás a szibériai türk írás alapján áll, testvérfeliratai a Kaukázus előterében a Kubán folyó mellett kerül­tek elő (1962). Egyenes foly­tatása a „hun-székely” ro­vásírás. Az egyedülálló kincslelet sem nem dunai bolgár—tö­rök, sem nem besenyő, mint ahogy eddig hitték, és nem sorozható be a IX—X. év­századba! A nagyszentmik­lósi kincset, amely a hon­foglaló török nyelvű ma­gyarság egyetlen és legki­válóbb XI—XII. századi öt­vösművészetét képviseli, a tudományos tévedések foly­tán idegen népekhez kötöt­ték. Á feliratok helyes meg­fejtése tette számomra le­hetővé, hogy páratlan nem­zeti kincsünket újra jogaiba visszahelyezhettem. Nagyszentmlklós. a találás helye, mintegy 10 km-re fekszik délre öscsanádtól (Marosvártól). Mindkettő a Csanád nemzetség birtoka. Úgy látszik, hogy a kincs elrejtésének ideje a tatár­járással függ össze (1242). Az edényeket a SUN AD (vagyis a Csanád)-törzs (nemzetség) rovásszövege kapcsolja össze, mint aján­dékrészesedést Bodrog és Csanád vármegye honfog­laló nemzetségei a feliratok szereplői, akik családi, ági vagy más kapcsolatban vol­tak a Csanád nemmel. így a Botond nemzetséget kép­viselő Ba than dók, Boya is­pán. kinek neve Baja vá­ros nevében maradt meg, aki Zanad (Szanád) kánja volt. Azonos a Gyula-fiait egyikével, aki a Pogány-lá- zadások idején vezető sze­repet vitt. Béz saban ispán úr(a) a Csanád nemből ered. Both-alj(a) Bath-alja ur(a), ispánja nemcsak tör­téneti szereplők a Csanád nemzetség korában a XI. században, hanem történeti földrajzi realitások is. Itt már a feliratokban nem Csanád vezér és Ajtony történeti szerepe olvasható, hanem a már szétágazó Csanád-nemzetség kora. A 2. számú csésze figurális ábrázolásaiban azonban a nemzetség megörökítette nagy elődjének dicsőséges harcát Ajtony ellen. A lo­vas vitéz: Csanád vezér, a levágott fej: Ajtonyé. A Turul-madár amely karmai között egy nőt tart (2. és 7. korsó): a Csanád nemzetség totem-szimbóluma, amely a két ágra szakadt nem kivi- rágzásáf ábrázolja. Ugyan­azon gondolat ismétlődik itt is meg, mint az ismert Álmos-Emese Turul-mon­dájában. Mindkét nemzet­ségnek közös a címerpajzsa és eredete. A történészekre és a nyelvészekre vár, hogy a török nyelvű szövegek tör­téneti hátterét véglegesén tisztázza. Az Onogur-hun kapcsolataink mutatnak a Kaukázus felé. Csallány Dezső megyei múzeumigazgató, kandidátus PIHENŐ KISFlC (Mohácsi Regős Ferenc rajza) TÍZEZER nap Kása Ferenc cannesi di/nyer tea fii nt je Elcsendesült a cannesi vetítőterem, a világ filmér- tő, filmszerető közönsé­ge érdeklődéssel várta a díjnyertes alkotások ranglistáját. Mi, nyíregyhá­ziak az átlagosnál nagyobb izgalommal figyeltünk Can- nesra, hisz a Nyíregyházá­ról elszármazott fiatal film­rendező, Kósa Ferenc „Tíz­ezer nap” című alkotása képviselte a magyar film­művészetet. A Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el, a film rendezője egycsapásra az élvonalbeli rendezők közé került. Filmballada a paraszti életről, egyediségé­ben, sajátosságában álta­lános emberi gondolatokat őriz az egyetemes paraszti sorsról. Ezért értették meg és értékelték eszmei és művé­szi értékének gazdagságát Cannesben. Mint minden igényes al­kotás, különösen pedig a szocialista-realista mű — nem öncéluságával akar tüntetni, nem önmagáért, az alkotók pillanatnyi közlési vágyából született. A Tízezer nap őszinte és tiszta gon­ji fagyban. A mellén tábla: „Teljesen eltetvesedett.” —■ Papa! — kiáltott fel Damjanich és rettentő erő­vel szorította meg a karo­mat. Megijedtem. Azt hittem, visszatért a deliriuma, hi­szen tudtam, hogy már nem élnek a szülei. — Nem enyém papa! — magyarázta. — Jolanka pa­pa! Feltépte az ajtót és az öreg emberhez rohant. Rán­gatta fel a székről s közben őrjöngve magyarázta a két őrnek, hogy vigyázni' fog a papára, soha többet nem lesznek tetvei. Szerencsére lengyel volt mind a kettő, valahogyan megértette ma­gát velük. U evittük a papát a mos- dóba s lehúztuk tes­téről az inget. Én vissza bor­zadtam, mikor megláttam a nyakában nyüzsgő, szürke tetveket Ám nem hagyhat­tam cserben Damjanichot. öklendezve és fuldokolva segítettem megtisztítani az öreget. Barátom saját testé­ről adta át az inget, én pedig valahonnét egy ócs­ka, de tiszta nadrágot sze­reztem neki. Az Öreg eleinte aligha ér­tette meg, ki rángatja be a barakkba és miért, de aztán megismerte Damjanichot — s ettől fogva undorodva ütötte le magáról a kezét Ö pedig elébb csendesen könyörögve, majd fejét ve­szítve, ordítva és sírva ma­gyarázkodott, de a papa nem akarta megérteni, Végül én mentettem meg a helyzetet: — TI rozumes? — kiáltot­tam rá és lefogtam a kezét. — On druzse! Nye usztasa! Szmrt fasizmus! Az öreg rámnézett, össze­csapta a kezét — aztán el­sírta magát és kétségbeesett hangon mondott valamit. Damjanich elfehéredett. — Jolanka férjhezment — fordította a papa szavait. Én pedig a szomorú hír hal­lattára sem tudtam elnyom­ni egy futó mosolyt. Szeren­csére nem vette észre. Min­den figyelmét az öreg kötöt­te le. Annyi beszélnivalójuk volt egymással! — Papa meg fogja mon­dani, nem vágyom áruló! — magyarázta boldogan. Mikor végeztünk az öltöz­tetéssel, visszamentünk a hálóterembe s én helyére segítettem Damjanichot — s melléje az öreget. Elhatá­roztam, meghozom értük a legnagyobb áldozatot: ottha­gyom ágyamat s keresek magamnak valami zugot. Ám Damjanich nem engedett. — Te marad! Te vigyázni öreg! — mondta határozot­tan. Aztán végignyújtózott az ágyon, lehunyta szemét — és többet már nem is nyitotta fel. JJ anem a papa megérte a felszabadulást. Sike­rült értesítenem egy szerb ápolót, akiről tudtam, hogy Damjanich barátja és az va­lamiképpen beszerezte a kórházba az öreget. Ott az­tán egy egész kollektíva Vi­gyázott rá, hogy átadhassa Jolankénak Damjanich üze­netét dolatokat vetít elénk, megrendítő és felemelő képi kompozícióval, drámaiság- gal. Tízezer napot — azaz har­minc évet sűrítettek a film alkotót egy parasztcsa­lád történetébe. Az utóbbi három évtized történelmi viharaival, a paraszti rab­szolgaság gyötrelmeivel, a háborúval, az évezredes pa­raszti álom megvalósulásá­val, kábult boldogságával —, majd az. önmaga rab­szolgaságának béklyóival, emberi küzdésével. Klasszi­kus értelemben vett cselek­ménye, egységes szerkezete nincs a Tízezer napnak. Egy hatalmasan áradó zuha- tag, amelyben ballada! hő­sök küzdenek önmagukkal, sorsukkal, a rájuk szakadó jóval, rosszal, belső világuk koloncaival. Nem min­dig mutatják teles ar­cukat, olykor egy villa­nás jelzi a bennük rejlő feszültséget, az események is néha utalásszerüek, jel­képesen — bizonyos alkotói nagyvonalúsággal jelennek meg. Mégis teljesnek érez­zük őket, hitelességük, do- komentumerejük miatt Együtt él a néző Bánó Fülöppel, feleségével, bará­taival, ott szorong a múlt rendszer embervásárán, a kubikosok sztrájkján, a ló­vásáron, a földhözragadt nincstelenek kunyhóiban, a földeken, ahol a gyerekeket beássák derékig, hogy amíg a felnőttek dolgoznak, „jó” helyük legyen. A kepések esti hajlékában, a lovakat rekviráló katonák vagonjai­ban a háború pusztító, tisz­tító viharában, a kastély előtti majoros majálison, a földosztásnál. A komor szí­neket itt megtöri az áradó fény. A paraszt emberi méltóságot, földet kapott, az ezeréves per jussát. Sa­ját ura lett. A történelem lassan ráébreszti, nemcsak ura, hanem szolgája is ön­magának. életformájának. Ez a ráébredés nem vala­mi megsejtés, sugallat. Sa­ját maga járja végig az utat, bukásokkal, válságok­kal. Találkozik a hibás po­litika következményeivel, majd az ellenforradalom tragikus epizódjai érlelik jó­zanná, higadttá látásmód­ját. Ez az egyszerű paraszt- ember csak élni akar, gon­doskodni a családjáról, él­ni, De minduntalan tapasz­talnia kell, hogy nem lehet elszigetelten, időn és téren kívül létezni. Félti a nehe­zen kivívott kis földet, a maga emberi méltóságát. Miután mégis aláírja a be­lépési nyilatkozatot felakaszt­ja magát. Megmentik. Elkez­dődik a második élet, most már közösen a faluval, az emberekkel, a tsz-ben, mely­nek elnökévé választják. A küzdelmek, keserű bu­Életre, munkára kások, kudarcok végül is az emberibb élethez vertek hi­dat. Ha nem Is tartjuk minden tekintetben tipikus paraszti alaknak a főhőst, talán túl sokat sűrítettek az életébe az írók, egy ki-! csit passzív hősnek is érez- j zük, mégis sok vonásában j hordoz általános jegyeket. A szereplők balladás, köl­tői nyelvezete, stílusa, gon­dolati bölcsessége ünnepé­lyessé teszi a film hangu­latát, melyet helyenként előnytelenül tör meg a na­turális, az emelkedett köl­tői szárnyalással ellentétes, közönséges szóhasználat. A rendező művészi esz­köze főként a tömegjelene­tekben — kubikosok, kőtö­rők a hegyen, a gabona- széthordók, stb. — jutnak el a csúcspontra. A szereplők, Molnár Tibor, Bürös Gyön­gyi, Koltai János, Kozák András a belső átélés puri­tán egyszerűségével, tiszta­ságával állítják elénk a filmtörténet hőseit. Természetesen nem egy­értelműen ítélik meg a né­zők a filmet. A beleélés, az átélés, tudjuk, sok minden­től függ. Helyenként lehet vitázni a Tízezer nappal, nem hiba nélküli alkotás. De aki komolysággal vé­gigkíséri a filmkockákon kibomló történetet, elfogad­ja annak igazságát, szándé­kának, művészi eszközeinek értékeit. A Tízezer nap cí­mű paraszti filmballada mé­lyen emberi alkotás, val­lomás az emberről életéről. Páll Géza Életre, munkára nevelés, & fizikai munka megszeret­tetése: ez a politechnikai oktatás feladata az általá­nos iskolákban és a gimná­ziumokban A szakközépis­kola ennél is többre hiva­tott — az érettségi bizo­nyítvány mellé szakmát ad az életbe kilépő tizennyolc éveseknek. Az Immár év­tizede megfogalmazott cél forradalmat vitt az oktatás­ba, s — az új irányzat he­lyességének tagadói ellenére is — olyan eredményeket produkált, amelyek koráb­ban elképzelhetetlenek vol­tak. A hét elején megnyílt megyei politechnikai kiállí­tás a munkaoktatás forra­dalmának seregszemléje. Közel kétmilliós értékű a kiállított anyag, ha csupán a felhasznált nyersanyagot tekintjük. A valós értéket azonban forintban nem le­het felbecsülni; a mesterien elkészített darabok tanulást, hozzáértést, szakismeretet kívántak készítőiktől. a diákoktól. Egy szemlélődő gyanakvását idézem: „Le­hetséges lenne, hogy mind­ezt a diákok készítették? Ök készítettek, elsősök, má­sodikosok, harmadikosok és negyedikesek. 14—18 éve­sek, szaktanáraik instruk­ciói alapján. S az érték itt emelkedik sokadik hatvá­nyára. Mindazokat az isme­reteket, amelyeket a kiállí­tott tárgyak elkészítése megkíván, magukkal vlsz.k az iskolából a munkába. A Nyírbátori Báthori Ist­ván Gimnázium többek között nyelvi laboratóriu­mát állította ki. A bonyo­lult mechanizmus készítői második osztályos diáklá­nyok. Három másodikos diák ós szaktanáruk három­hónapos munkájának ered­ménye a Nyíregyházi Vas­vári Pál Gimnázium nyelvi laboratóriuma, melyben egv- idöben két lemezjátszó, két magnetofon és egy rádióké­szülék segíti a korszerű nyelvoktatást. A Klsvárdai Bessenyei Gimnázium tanu­lói precíziós mérlegeket, a Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium és Szakközép­iskola mezőgazdasági gépek makettjeit mutatja be. Kritikus szemmei járva a kiállítás termeit. szinte lehetetlen vállalkozásnak bizonyul olyan tárgyak ke­resése. amelyek valamikép­pen ne szolgálnák a gya­korlat követelményeit. Nin­csenek itt öniilú, az óiéról elvonatkoztatott munkák Külön termekben állítot­ták ki produktumaikat az általános Iskolák. A 168 osztott szabolcsi általános Iskola 40 ezer tanulóinak munkái közül vá’ogatták jz anyagot. Kézügyesség-fej­lesztő és a szakmák alap­iskoláját nyújtó tevékenység ölt testet a fa-, fém-, és textilkés zítményekben. A politechnika, a munká­ra nevelés szabolcsi sikereit méltó anyag reprezentálja majd a budapesti nemzet­közi kiállításon, .szeptember­ben. (Sz. Sz.) •• Öntevékeny falu Rohodon igen élénk ifjúsági klub és kulturális tevékeny­ség bontakozott ki az el­múlt években. Az ifjúsági szervezet munkája szines. változatos, s a fiatalok jól érzik magukat egymás tár­saságában, jól szórakoznak, tanulnak, általában haszno­san töltik szabad idejüket. A KISZ-nek 42 tagja van, de ettől jóval többen vesznek részt a rendezvényeken, foglalkozásokon, s ebből adódik legfőbb gondjuk is: nincs önálló helyiségük. A művelődési otthon öltözőjét rendezték be klubszobának. Ez azonban olyan kicsi, hogy alig férnek benne. Pedig elsősorban a klubélet az. ami vonzza a fiatalokat, mert ott mindenki megtalál­hatja a neki megfelelő szó­rakozást, játékot. Ugyanak­kor a heti egyszeri „hivata­los” foglalkozásokon hasz­nos ismeretekkel gyarapít­hatják tudásukat. Egyik Ilyen állandó „műsorszám” például az „Illik nem illik” sorozat Sok fiatal kapcsolódott be a kulturális munkába. A KISZ-nek Jól működő népi tánccsoportja és színjátszó együttese van. Előbbi meg­nyerte a körzeti döntőt, be­jutott a járási bemutatóra. Igaz, ott már voltak tőlük jobbak, de ez sem hangolta le őket. Mint Tóth Viola KISZ-titkár mondta: ebből is tanultak. Módjuk volt a csoport teljesítményét má­sokkal összehasonlítani. Máskor Jobban felkészülnek. A színjátszó együttes éppen most készült el egy új szín­darab betanulásával. Május 14-én mutatják be a műve­lődési otthonban Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a ma­gasban című 2 felvonásos vígjátékát. A pezsgő élet kibontako­zásában nagy szerepe van a párt, állami és szövetkezeti vezetők, a nevelők segítsé­gének. a nevelők közül pe­dig különösen Tisza Kálmán és Matyi Mihály fiatal peda­gógusok tesznek sokat az if­júsági munka sikeréért. H. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom