Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

Búshiány!

WEM! Vállalkozáshiány!

Halhatatlanul emelkedik a húsfogyasztás. Magyarul, egyre több húst eszünk. Hetenként csak kolbászból, virsliből, füstölt húsokból — vagy ahogyan a hivatalos kereskedelem nevezi, töltelékárukból, átlagosan 150 mázsa fogy. A megyei tanács kereskedelmi osztálya kénytelen Debrecenből 50 mázsával a megyében előállított töltelékáru mennyiségét megtoldani. Tavaly az első negyedévben 418 mázsa vágott baromfi fogyott el, most 889 mázsa, s hozzá 153 mázsa élő baromfit is árusítottak az állami és fmsz-üzletek. A hentesbol- tokha az idén az első negyedben 12 vagonnal több hús került. De ha megvizs- gáluk a tej, tojásfogyasztást, azoknál is hasonló az emelkedés.

Jobban élünk. Csakhogy a hús előteremtésének is hasonló ugrásszerű fejlődést kellene mutatnia. És ezzel bizony nincs minden a legnagyobb rendben. A nyíregyházi piacon például április hónapban a termelőszövetkezetek mindössze 10 mázsa élő baromfit árultak a lakosságnak, az állam: és az fmsz-i kereskedelem heti 100—110 mázsa baromfi húsával szemben. A tavalyi takarmányhiány következtében csökkent a megye sertésállománya is. S ami még aggasztóbb jelenség a községek, kjsebb települések ahelyett, hogy jobban az önellátásra törekednének, egyre inkább „beszállnak” az állami kereskedelem fogyasztói közé. Naigykállóban például, ahol tudvalevőleg főként mezőgazdasági foglalkozású a lakosság, a tejfelvásárlás alig számottevő, a tejvásárlás azonban mindig panaszra ad okot, hogy a kiszállított mennyiség kevés.

A közületi konyhák szaporodásával is nő az igény. Azelőtt például egyáltalán nem kértek töltelékárut, tehát kolbászt, felvágottakat, füstölt húst, stb. most hetenként általában 15 mázsákat kérnek. Nem fogy a juhhús, és még mjndig idegenkedés van a fagyasztott hústól. Mindezek szükségszerűen felvetik azt a gondolatot, hogy helyes volna az önellátásra törekedni.

Erre van példa, nem kell messzire menni; a tüdőgondozó intézet saját sertéstelepén neveli konyhájára a húst. Debrecenben a vendéglátóipar saját hizlaldája mellett még boltot is nyitott, ahol a csemege húsokat szalonnákat árusítják. Miért nem lehetne ezt a nagyüzemi konyhák, vagy a vendéglátóipari konyhák mellett itt is megvalósítanii? A konyhai hulladék számottevően csökkentené a nevelési költséget. Vagy miért nem kötnek szerződéseket termelőszövetkezetekkel az üzemi konyhák gazdái, illetve a vendéglátóipari vállalat? Tekintve, hogy a konyhák és a vendéglátó a köz- étkeztetésnek mintegy negyedét oldják meg, ez már jelentősen befolyásolhatná a város és a megye húshelyzetét.

Furcsa dolog amikor egy mezőgazdaság: falu húsüzlete a Nyíregyházi Húsipari Vállalattól várja hússzükségletének megoldását. Nem is ezt az utat mutatja az új gazdasági mechanizmus, amely a nagyobb önállóságot éppen azért sürgeti, hogy a legegyszerűbben segítsünk gondjainkon. És ilyen egyszerű segítség az önellátásra való törekvés is.

S. B.

Gazdag program a Vajda bokori kulturális napon

A harmadik kulturális napot a béke jegyében tartják meg az idén Nyíregyháza környéki tanya és tanyabokor lakóinak részvételével. Az elmúlt két évben — Felsősimán és Mandán — megrendezett kulturál's nap után most május 21-én vasárnap a Vajda bokorban kerül sor hasonló eseményekre.

Az egész napot betöltő program reggel nyolc órakor kezdődik. A tanyai iskolák növendékei és a tanyai KISZ-fiatalok szellemes kulturális és sportvetélkedő keretén belül mérik össze tudásukat. Vendégszereplésként fellépnek a Szabolcs tánc- együttes és a József Attila Megyei Művelődési Ház gyermek tánccsoportja. De nem maradnak ki a sport- kedvelők sem: tomagyakor- latok bemutatása mellett kispályás labdajátékokra is sor kerül.

Este dr. Pivamyik Jánosáé békenagygyűlési beszédével zárul az idei tanyanap.

<P.)

Júniustól fizetik

a gyermekgondozási segélyt

A közelmúltban közzétették a gyermekgondozási segély folyósításának végrehajtási utasítását, A rendelkezés szerint a dolgozó nőt, ha gyermekének gondozása miatt fizetésnélküli szabadságot vesz igénybe, a gyermek két és fél éves koráig gondozási segély illeti meg. Ez a juttatás annak jár, aki közvetlenül a szülés előtt tizenkét hónapig munkaviszonyban volt, vagy másfél éven belül legalább 12 hónapot dolgozott. A segély folyósítása a szülési szabadsággal együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg.

Nevelt gyermek után is

Nem jogosult a gyermek- gondozási segélyre a bedolgozó, az otthon dolgozó. A bejáró és bentlakó háztartási alkalmazott azonban nem tekinthető otthon dolgozónak és ha napi nyolc órás lekötöttséggel munkaviszonyban áll, úgy gyermekgondozási segélyt kaphat. A segély a dolgozó nőt örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke után is megilleti.

A mezőgazdasági termelő- szövetkezet nőtagja a segélyre akkor jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy 12 hónapban tsz tagként legalább 120 munkanapon át részt vett a közös munkában. A közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amikor a termelőszövetkezet nőtagja kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban, betegségi segélyben részesült, közgyűlési hozzájárulással közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója volt.

Az első kérelmek

Mint ismeretes, a gyermekgondozási segély összege gyermekenként havi 600, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti nők esetében hav ötszáz forint. A dolgozó nő fizetés nélküli szabadságát megszakíthatja, azonban ezt harminc nappal előbb köteles vállalatának bejelenteni. A segélyre való jogosultságot a foglalkoztató vállalat dönti el.

A gyermekgondozási segélyt az 1S67. január 1-én. vagy az azóta született gyermekek után folyósítják. Ebből következik, hogy az év első heteiben szülő mamáknál a terhességi és gyermekágyi szabadság lassan lejár, s május végén, június elején

már megkezdődhetnek a két évig tartó, fizetés nélküli szabadságok. A SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatóságához eddig hét kérelem érkezett be, négy tsz-tag és három egyéb helyen dolgozó nő kérte a két év fizetés nélküli szabadságot, melynek ideje alatt az 500, illetve 600 forint gyermekgondozási segélyt kapja. Ugyanis a termelőszövetkezetek, vagy olyan intézmények nődolgozói részére, ahol üzemi kifizető- hely nincs, közvetlenül a megyei igazgatóság utalja át az összeget.

Akik nem teszik igénybe

Természetesen nem mindenki veszi igénybe a fizetésnélküli szabadságot, hanem a terhességi és gyermekágyi szabadság letelte után munkára jelentkezik. Bár a rendelet erre külön nem tér ki. mégis ajánlatos, ha az édesanya az öt hónap szülési szabadság letelte előtt egy-két héttel bejelenti, hogy igényt tart-e a két év fizetés nélküli szabadságra, vagy sem. Ez lényeges könnyítést jelenthet a vállalatok munkaerőgazdálkodásában.

<bf;

ÚJ termékek a nyíregyházi kfsz-ekben

Villamos berendezések Pakisztánnak Férficipők Kanadába és Ausztráliába

A fogyasztói és kereskedelmi igények felmérése, a piackutatás fokozása egyre több lehetőséget kínál a termékek választékának bővítésére, új profilok bevezetésére a nyíregyházi kisipari ktsz-ekben is. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Küszbén — korábban megkezdett tárgyalások eredményeképpen — nemrégiben kezdték meg pakisztáni megrendelésre jutagyári villamos berendezések gyártását. A 19 millió forintos megrendel® első darabján a lakatos- munka már elkészült, jelenleg a villanyszerelés* munkákat végzik rajta. Megkezdték a ■ többi kapcsolószekrény lakatosmunkáit is.

A Nyíregyházi Cipőipari Ktsz-ben ez évben az éves terv 60 ezer export férficipő. Terven felül — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jub'leumi évfordulója tiszteletére — vállaltak még húszezer pár férflcí- pő elkészítését a SzovjetTízmilliós értékben exportál a

Népművészeti és Háziipari Szövetkezet

Jut bőven áru a belföldi piacra is

A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1967-ben külföldi szállításra 10 millió forint értékben készít különböző árucikkeket. Ezek között szerepelnek a perzsa szőnyegek, népművészeti hímzett és szövött termékek kézzel és géppel kötött női és gyermekkesztyűk és, hímzett bébiruhák. Igen élénk érdeklődés mutatkozik a szövetkezet színes fonott bútorai és kosarai iránt is.

A külföldi megrendelések közjStt szerepel Ausztria. Svájc, Sr'édország. a Német Szövetségi Köztársaság,

Anglia, Ausztrália, Kanada és Japán.

A szocialista országok közül elsősorban a Szovjetunió, Lengyelország és a jugoszláv piac részére van megrendelésünk.

A belföldi piacra ez évben 12 millió forint értékben termetnek a fent felsorolt árucikkekből, főleg a kereskedelem céljaira.

A népművészeti és háziipari cikkek mellett igen jelentős a szövetkezet helyi ipara tevékenysége. Ez két részből áll. Az egyik a lakosság felé történő szolgáltatás, a másik a méretes ruházati tevékenység, amely a mértékutáni rendelésekre vonatkoznak. Csak példaképpen érdemes megemlíteni ezekből a tevékenységekből, hogy régi dunyhákból néhány forintos költség ellenében modem és szép paplanokat készítenek.

A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tevékenysége évről évre bővül. Nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye különböző községeiben is vannak részlegei és nemcsak a pasza- bi szőttes hírneve jut át a

határon, hanem a különböző népművészeti hímzések és szövött termékek.

A vezetőség elgondolása szerint a következő esztendőben termelésük jóval magasabb lesz, mint az ez évi. A külföldi piac érdeklődése is fokozódik, de hasonló igények jelentkeznek a belföldi kereskedelem részéről is.

Farkas Pál

uniónak, melyet a második fél évben szállítanak. Uj fogyasztók is jelentkeztek a világpiacon. Kanadának kétezer, Ausztráliának 380 párat kell még ez évben szállítani.

Ez évben első ízben vállalt megyén kívül filmakusztikai berendezések készítését a Nyíregyházi Kárpitos- és Üveges Ktsz. Miskolcon, negyedmilló forintos beruházással egy filmszínház hangakusztikai és kárpitos munkálatait végzik el.

A FÉNYSZÖV műanyag- részlege is több új termék gyártását kezdte meg ez évben. A Sport-Hangszer és Játék Nagykereskedelmi Vállalat megbízásából kezdik meg a ‘12 cent ynéter nagyságú, új vonalú kelj- feljancsi figurák gyártását. A gyártáshoz szükséges fel- szerszámozás már megtörtént, és még ez évben tízezer darabot készítenek belőle. Megkezdték a kis műanyag repülőgépek készítését is. Ezeket öt darabonként, kartonpap rra szerelve szállítják.

Ugyancsak megrendelést kaptak kabalababák, Popey- figurák gyártására is. Ebből az első megrendelés szintén j tízezer darabra szól. Tárgyalások folynak arról is, hogy — külföldi mintára — megkezdik a Hófehérke és a hét törpe figuráinak készítését. A törpékből egyet- egyet a mosóporos dobozokba helyeznek majd eh s ha a gyűjtögetést kedvelő gyerek mind a hét törpét megszerzi, megkapja hozzá Hófehérkét is.

A kooperációs együttmű- dés egyébként sem jelent különösebb nehézséget, hiszen a mosószert már itt a megyében, a nyírbátori növényolaj gyárban állítják elő.

— tó —

Jubileumi ünnepség a Zrínyi gimnáziumban

A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium (volt Geduly Henrik Leánygimnázium) 1967. június 1—5 között ünnepi* fennállásának 50. évfordulóját. Kérjük az iskola volt tanárait és növendékeit, hogy a jub jeumi ünnepségeken (VI. 3.) és a diák- találkozókon (VI. 4.) vegyenek részt. A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium Igazgatósága. (x)

MEG/EGYZÉSEK

4 vevőt szolgálni?

Volt Nyíregyházán egy bolt, ahol tizenkét éves korig árultak gyermekruhát — szépet, ízléseset, csinosát és divatosat. A háziipar és népművészet boltjába szívesen ment a vevő. Ugyanez az üzlet ma már csak bébiruhát árusít.

Miért nincs a nagyobb gyerekekre a szép és oicsó ruhákból. Mert 1963-ban jött egy belkereskedelmi minisztériumi intézkedés. ameiy így határozott: a háziipar boltjaiban nem lehet hat éven felüli ruhákkal foglalkozni. Ez konkurrenciát jelentene az állami üzleteknek. S mivel — ezt már nem mondták! — az állami boltokban található gyermekruhák szépsége, ízlésességé, divatja képtelen versenyezni a háziiparban készültekével, így vágták el a gordiuszi csomót.

Ahelyett, hogy a nehezebb megoldást választották volna: a versenyt, amiből szép, divatos, választékos, s nem is drága gyermekruhák születtek volna.

Presszóból kocsma

Van — ugyancsak Nyíregyházán — egy vendéglátóipari egység,, amelyen meg mindig az eszpresszó felirat díszük. Holott a Bocskai utcai Dominó már régen nem presszó. Különösen nem az, amióta elhatározták a vendéglátóipar vezetői, hogy e kis (és addig kedves) zenés cukrászdát a legtovább, éjjel háromig tartják nyitva. A helyzetkép azóta éjszaka nem a legmegnyugtatóbb. Ebben a „presszóban” találkozik esténként a nyíregyház' kocsmákból záréra miatt kitódult nem éppen szalonképes italosok társasága, s talál megértő otthonra hajnal háromig.

Hogy ott kötekedjen, hogy záróra után fellármázza a környék lakóit, plszkítsa a szép udvarokat a bérházak előtt.

Gondoljuk nem ezt akarta a vendéglátóipar. Hát vonja le a tanulságot és intézkedjen.

Kopka János

Bemutatkozott a „Verba Humana'*

Város belterületén

400—500 négyszögöl telekkel nagy lakást

üresen megvételre keresünk

„TEMPÓ” jeligére ajánlatokat a Hirdetőbe kérjük.

n naR3)

Uj irodalmi színpad mutatkozott be pénteken este a Móricz Zsigmond Színházban a közönségnek: a József Attila Művelődési Ház „Verba Humana” együttese. Meghívójukon a „Játék komolyan” cím alatt igényességet sejtető megjegyzés: válogatás a modem magyar líra kiemelkedő verseiből.

Ez a megjegyzés tartalmazhat némi túlzást (már ami az est összeállítását illeti), de egyben azt is jelzi, az első bemutatkozáskor nagy fába vágta fejszéjét az együttes.

Talán túlságosan is nagy volt az a fa.

Olyan verseket hallottunk amelyeken gondolkodni kellett, amelyek nagyon nehezen adják meg magukat olvasónak, hallgatónak egyaránt. Nagy feladat, művészi feladat e verseket meg- érttetni, kézenfogni a hallgató gondolatát, s vezetni a költőével együtt.

És mi több, nem egyszerű feladat.

Ez azonban a Verba Humana tagjainak nem sikerült teljesen. Nem amatőröket, művészeket is alaposan próbára tett volna.

Kivétel azonban akadt, így például Jarosiewitz Hajnalka a Katkó József, Kulcsár Attila a Váci Mihály versét értve és értettve adta elő, tisztán, izgalmasan. Feszültséget tudott teremteni — gyengébb kezdés után — Vass György is Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című művével, hasonlóan Erdélyi Beához

(Garai Gábor: Várok).

Az együttes leggyakorlottabb versmondója (s egyben az előadás „szerkesztőrendezője”) Mester Attila. Látszik, éli mindazt, amit előad. De a saját maga elé állított feladat (különösen a Nagy László és Juhász Ferenc verseinél) az ő jelenlegi erőit is meghaladta.

E sikertelenségek gyökerei talán az előadás rendezésében található. Zsúfolt volt időben (13 mű alig egy óra alatt), s ez nem engedte még lélegzethez sem a nézőt, nemhogy némi gondolkodási, elmélyülés! időt biztosított volna.

E hibák nem örökké tar- tóak, lehetséges, hogy a második előadásra már eltűnnek. A lényeg a második, a harmadik, negyedik meg a sokadik előadáson van, hogy legyen. Máskc-pp nem szerezhetnek tapasztalatot a Verba Humana tagjai sem. Tapasztalatokra, az erők és a lehetőségek felmérésére pedig szükség van. Csak úgy lesznek képesek az együttes tagjainak legmegfelelőbb versek kiválogatására, az oldottabb előadásmód megtalálására.

S a következő előadásokig csiszolni lehet a beszéd- technikát. a színpadon történő mozgást és sok olyan apró hibát, amelyet még elelkövettek az együttes tagjai.

Szóval, lehet belőlük valami. De hogy lesz-e, az még ezután dől el.

Kun István