Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-21 / 118. szám

Tovább feszül a közel-keleti helyzet Arab egységek Izrael határán — Izrael cáfolja támadási szándékát — felénk diplomáciai mozgolódás az Egyesült Államokban Egy hét a világpolitikában Hatalmas sztrájk Franciaországban VIiért mondott nemet az angoloknak De Gaulle Flszigelelődik az athéni puccsista kormány MOSZKVA A KGST-országok külkeres­kedelmének forgalma az utóbbi tíz esztendőben 2,6- szorosára emelkedett — je­lentették ki a KGST külke­reskedelmi állandó bizottsá­gának ülésszakán, amely Moszkvában befejezte mun­káját HONGKONG Negyedik napja folytatód­nak Hongkongban az angol­ellenes tüntetések. Szomba­ton kétezer kínai vonult a hongkongi kormányzó ottho­na elé és angolellenes jel­szavakat hangoztatott MOSZKVA A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa pénteken ratifikálta a világűr békés használatáról szóló egyezményt, ACCRA A ghanai kormány rende­letére 484 szfemélyt „védő őrizetbe” vettek. Közülük né- faányan Krumah volt elnök híveinek számítanak. Letar­tóztatásukat a hatóságok nem indokolták meg. MEXICO Atoyac mexikói városká­ban nagy tömeg tüntetett amiatt, hogy 18 tanárt a szü­lök akarata ellenére vissza­vettek a helyi iskolába. A rendőrök belelőttek a tömeg­be, kilencen meghaltak, hú­szán megsebesültek. VARSÓ A LEMP Központi Bizott­ságának 8. plénuma határo­zatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplé­séről. Az októberi for­radalom 50. évfordulója se egész lengyel nép ünnepe — hangsúlyozza a határozat, A LEMP KB ha­tározata felhívást intéz a lengyel társadalom minden rétegéhez, méltóképpen em­lékezzék meg a történelem legnagyobb forradalmának évfordulójáról. BRÜSSZEL A Közös Piac hat tagor­szágának a szakszervezetei határozatot hoztak arról, hogy felkérik kormányaikat: függesszék fel Görögország társtagsági viszonyát a Kö­zös Piaccal, — tiltakozva a görög katonai diktatúra el­len. Kairó (MTI) A Palesztinái felszabadító hadsereg egységei foglalták el azokat az őrtornyokat és katonai állásokat, amelye­ket Gazában az ENSZ szükségerői kiürítettek. A Palesztina! egységek együtt­működnek az EAK haderejé­vel. Az EAK a válság során semmiféle kontaktust nem tartott fenn az Egyesült Ál­lamokkal, noha egész sor más országgal konzultált. Az EAK azért nem állt szó­ba az amerikaiakkal, mert meggyőződése, hogy részt vettek az agresszív izraeli tervek kidolgozásában. Brown brit külügyminiszter­nek — aki azt állította, hogy az ENSZ szükségerőit nem lehet egyoldalú döntéssel el­távolítani az EAK-ból, Maih- mud Riad, külügyminiszter erélyes választ adott. Az ENSZ-katonaság kiü­rített állásait nyomban meg­szállták az arab katonai egységek. Jórészt a Palesz­tinái felszabadító hadsereg tagjai helyezkedtek él tü­zelőállásban, dé harckocsik és tüzérségi ütegek fedezete alatt több ezer egyiptomi . katona is felvonult Hasonló katonai előkészületek történ­tek a szíriái határon is. A gazai övezet mentén, a határ túlsó oldalán — egyip­tomi jelentés szerint — az izraeliek hat dandárt von­tak össze. A kairói rádió szombat reggeli adásában közölte, hogy a csapatmozdulatok vé­delmi jellegűek, céljuk az, hogy megakadályozzák Izrael támadását. Az AP hírmagyarázója a katonai erőviszonyokról kö­zöl rövid összesítést. Izrael fegyveres ereje 71 000 sorka- tonáböf áll ^"Rét-három na­pon belül még 230 000 tarta­lékost tud mozgósítani, Iz­raelnek 800 harckocsija, 350 repülőgépe van. Egyiptom'310 000 embert tud csatasorba állítani, 190 000 sorkatonát és 120 000 tartalékost. Közülük azon­ban 50 000 jelenleg Jemen­ben szolgál. Egyiptomnak 1200 harckocsija és 500 kü­lönféle típusú repülőgépe van. A szíriai hadsereg 50 000 sorkatonából, 15 000 főnyi egyéb alakulatból és 50 000 tartalékosból áll. Szíriának 600 harckocsija és körűibe- i lül 200 repülőgépe van. Az AP Jordániát és Ire- I kot nem veszi figyelembe, mert valószínűnek tartja, hogy a két ország kívül ma­rad egy esetleges fegyveres akción. 1 • Az AFP arról ad hírt. hogy Nasszer elnök Indira Gandhi asszonyhoz, az indiai miniszterelnökhöz intézett levélében közölte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság egyáltalán nem akarja ki­szélesíteni a közel-keleti vál­ságot. Az EAK azonban egy pillanatig sem habozik, nyomban cselekszik, ha Szí­riát vagy bármely más arab országot megtámadnák az iz­raeliek. A hírügynökség szerint van olyan értesülés is, hogy Nasszer hasonló tartalmú le- - velet intézett Koszigin' szov­jet miniszterelnökhöz és Ti­to jugoszláv elnökhöz. Az A1 Ahram szerdai száma ugyanakkor bejelenti, hogy Tito üzenetben fordult , Nasszerhez, de az üzenet tartalmát nem ismerteti. Algírból keltezett hírében az AFP tájékoztat róla, hogy Algéria készségét fejez­te ki a többi arab állam tá­mogatására. Bármilyen iz­raeli agressziót Algéría-elle- nes támadásnak tekint. Montreálban a pénteken egyhetes kanadai látogatásra érkezett Zalman Seazar iz­raeli elnök azt bizonygatta, hogy hazája nem akar tá­madást indítani arab szom­szédai ellen, de ha Izraelt támadás éri, akkor védekez­ni fog. ■ ' Nagy a diplomáciai moz­golódás az Egyesült Álla­mokban. Mind Washington­ban,: mind .pedig New York­ban. az ENSZ székhelyén élénk tanácskozások vannak. U Thant ENSZ-főtitkár várhatóan ma tájékoztatja a Biztonsági Tanácsot a közel- keleti ENSZ-*hadet'ők felosz­latásának várható következ­ményeiről. A nagyhatalmak küldöttei zárt ajtók mögött átfogó konzültaciókba kezdtek’. Paul Martin kanadai kül­ügyminiszter New Yorkba utazott, hogy tárgyaljon a főtitkárral és az ENSZ-kül- döttségek vezetőivel. Bár hi­vatalosan még senki sem kérte a Biztonsági Tanács összehívását, valószínűnek tűnik, hogy a .testület nagyon hamar összeül. A Reuter ér­tesülése szerint keddre vár­ható a Biztonsági Tanács összehívása. A hét kommentárjaiban jelentős helyet kapott Franciaorszag. Megszoktuk már, hogy az idős tábornok külpolitikája mindig erőtel­jesen kidomborítja a fran­cai érdekeket, határozottan szembeszáll az aníerikai befolyás európai terjeszke­désének bármilyen formájá­val, a revansizmussal és éppen ezért sok haladó vo­nást tartalmaz. De Gaulle- nak ez a magatartása any- nyira előtérbe került, hogy belpolitikája háttérbe szo­rult. Most azonban a „legal- mosabb” megfigyelők is hirtelen a párizsi mtcára. az iparvidékek kéményer­dőire fordították tekintetü­ket. Szerdán Franciaor­szágban olyan mértékű sztrájk zajlott le, amilyen­re tíz év óta nem volt pél­da. A francia dolgozóknak minden okuk megvolt erre. A tőkés hatalmasságok, akiknek érdekei irányítják a kormány politikáját, az utóbbi időben fokozták az életszínvonal elleni támadá­sukat és most újabb akció­ra készülnek: öt hónapon át a parlament nélkül, rende­letekkel akarják intézni a gazdasági és szociális prob­lémákat. Ehhez kért külön­leges felhatalmazást a par­lamenttől De Gaulle kor­mánya. Erre válaszolt szerdán tíz­millió francia sztrájkoló. Hu­szonnégy óráig nem volt vil­lany, rádió, újság, vonat, villamos, televízió, a gyere­kek nem mehettek iskolá­ba, a gyárak többsége le­állt. „Nemet mondunk a teljhatalomnak!” — ezzel a jelszóval vonultak fel a dolgozók száz- és százezrei. Az események vilá­gosan megmutatták, hogy a francia nép” nem helyesli a De Gaulle-i belpolitikát, amely nagyon messze van a társadalmi haladástól, a dolgozók ^érdekeinek tiszte­letétől. Ugyanakkor a „makacs tábornok” — ahogy az an­gol ,lapok titulálják — ép­pen á sztrájk előestjén saj­tótájékoztatót tartott és megint kihívta maga el­len elsősorban az angol kormány, de nem kis mér­tékben Washington és Bonn haragját. A tábornok ....... ' —■ ... LJ-JJ----­ugyanis lényegében elutasí­totta az angoloknak azt a kérelmét, hogy beléphesse­nek az európai Közös Piac­ba. A gazdasági okok mel­lett politikai megfontolások is vezérelték De Gaulle el­utasító magatartását. Két dologtól tart: egyrészt, hogy az angolok amerikai befo­lyást is hoznak magukkal a Közös Piac zárt erődjébe, másrészt, hogy a távolabbi jövőben kialakul az angol- nyugatnémet szövetség a francia érdekekkel szem­ben. A franciák azonban más­nap nem olvashattak erről. A sztrájk miatt ugyanis a francia lapok nem jelentek meg... És ez mintha csak ielkép lenne; mennyire nem egyírányban halad a De Gaulle-i külpolitika és belpolitika. A görög monareho-fasiszta katonai puccs hátteréről és terrorcselekményeiről egy­re több adat kerül napvi­lágra. A világsajtó eheti gö­rögországi híranyagában is­mét feltűnt a CIA. az ame­rikai kémszervezet neve. Kiderült, hogy az athént reakciós fordulat előkészíté­sében nagy szerepe volt a CIA középkeleti tagozatá­nak A tervek kidolgozása­kor előre meghatározták azt is, hogy a washingtoni kormány milyen taktiká­hoz folyamodjék a puccs sikere után Előbb tiltakoz­zék, aztán vegye tudomá­sul az új rezsimet. így is történt. Annál nagyobb a tiltako­zás hulláma szerte a világon, beleértve a nyu­gat-európai országok közvé­leményét. Az emberiség kö­veteli a sok ezer bebörtön­zött görög hazafi, a neves írók, művészek, haladó po­litikusok és tudósok szaba­don bocsátását. A görög puccsista katonai kormány egyelőre úgy tesz, mintha nem figyelne a nemzetközi tiltakozásra. Lá­zasan rendezgeti sorait: tisz­teket, bírákat, tisztviselő­ket vált le, újakat nevez ki. Mindez azonban nem vál­toztat a tényen: egyre in­kább kitűnik, a demokrá­cia letiprói egyre jobban elszigetelődnek a világban. 40. — Bornemissza Félix úr kíván méltóságoddal beszél­ni! — ébresztette fel az inas. — Hagyjatok aludni! — mordult rá félálomban a kormányzó fia. — Igenis, méltóságos úr! — mondta engedelmesen az inas. De Bornemissza úr a lelkemre kötötte, hogy kelt­sem fel méltóságodat. Azt mondja, nagyon fontos do­logról van szó... Most már félig felébredt az ifjú Horthy. De nem akarózott kibújni a takaró alól. — Kérdezd meg tőle, mii akar —f utasította az inast — Igenis. Fél perc múlva jött vissza: Bornemissza azért akar be­szélni a kormányzó fiával, mert ismét itt van az a horvát. az az intéző. Na­gyon fontos közlendője van Most már kiment az álom a szeméből a fiatal Horthynak. Gyorsan lerúgta magáról a takarót, felugrott a pamlagról, amelyre csak úgy ruhástól ledőlt. Ment a telefonhoz, — Szervusz, Félix bátyám! — Szervusz, kedves öcsém. Ha nincs ellenedre, a szokott időben, szokott he­lyen találkozhatnánk. — Rendben van, este ki­lenckor az Eskü téren. Csak azt mondd meg még, széna, vagy szalma. A kormányzó fia azt hit­te, ezzel a virágnyelvvel le­hetetlenné teszi a Gestapo számára, hogy megtudja a beszélgetés tartalmát, még ha hallgatják is a vonalat. — Én, azt hiszem, széna kedves öcsém. Gondold csak el, ők maguk jelentkeztek' Ez jó jel, nem. — Feltétlenül, kedves bá­tyám. Szervusz. — Szervusz. A kormányzó fia vissza­feküdt aludni. Eszébe sem jutott, hogy beszóljon az apjához: az az ember, aki összehozta őket annak ide­jén a partizánok küldöttével, ismét Budapestre érkezett. Úgy gondolta, hogy a papá­nak elég dolga van. Majd ő tárgyal, aztán az eredmény­ről tájékoztatja az apját. Az Eskü téri Bor nemi sz- sza irodában találkozott Petriccsel. Á partizánok küldtek — magyarázta Petries ifjú Horthy Miklósnak. — A kül­dött jelentést tett a beszél­getésről, s megkapta a ma­gáét. Olyan síkon tárgyalt amire nem volt felhatalmaz­va... — Mi is magánemberként tárgyaltunk vele — kapasz­kodott bele az alkalomba Bornemissza. — A mégha tat mazás hiánya eleve csal magánbeszélgetést tett léhe tővé. Sajnos, valami félre értés folytán a kormányzó úr... . — Apám hallani sem aka; további tárgyalásokról á partizánokkal — mondta if­jú Horthy Miklós. — Vérig sértették! — Elnézést uraim, elné­zést — nyájaskodott Pet­ries. — Felhatalmaztak, hogy elnézést kérjek. — Ilyen történelmi idők­ben az emberek könnyen el­vesztik az idegeik felett az uralmat — mondta elnézően a kormányzó, fia. — Csak sajnos, éppen, mert ilyen időket élünk, mindennek fo­kozott jelentősége van. A kormányzó ür őfőméltósága — úgy beszélt Horthyról. mintha rokona sem lenne — őszinte béke vas v: ve keresett kapcsolatot a partizánokkal. Ök pedig olyan embert küldtek, aki. — Ez hiba volt, elisme­rem, hiba volt — vágott közbe Petries. — Több mint hiba, bűn! — szögezte le határozottan Bornemissza. — Keserűen kellett tapasztalnunk, hogy azokat a baráti, ős&ntép ba­ráti érzelmeket, amelyeket a kormányzó úr déli szomszé­dunk iránt táplál, nem ér­demlik meg. Petries tovább mentegető zött. — Remélem, Délkelet Európa» további politikai fej lődése majd megváltoztatja ezt a véleményükét. Elnézést kérek, mást nem tehetek, minthogy közöljem: a parti­zán kormány szívesen kül­dene önökhöz megfelelő fel­hatalmazással ellátott, s ter­mészetesen az önök számá­ra is elfogadható koncep­cióval tárgyaló megbízot­tat... Bornemissza felvidámodott. — Ez már más beszéd, kedves öcsém, egészen más beszéd. Eigentlich, ha nem lennél horvát, azt mondhat­nám, hogy magyar beszéd! Ifjú Horthy Miklós han­gulata is megváltozott. — Szívesen látunk még egy küldöttet — mondta. — Kérjük azonban, hogy az illetőt lássák el szabályos megbízólevéllel. Legyen fel­hatalmazása a megállapo­dásra. Az események sür­getnek. Mindkét ország háború utáni pozíciójának javára válhat, ha sikerül egymás segítségére lennünk... A lehető legbarátibb han­gulatban állapodtak meg a részletekben. Petries haza­utazik, de néhány napon be­lül Ismét Budapestre láto­gat. Egyszerre érkezik majd a partizánok megbízottjával. — Ha nem is egyszerre ■— magyarázta Petries —, d< körülbelül egyidőben. Hog együtt utazunk-e Budapest­re. vagy még útvonalat vá lasztunk, ez a körűimé nyéktől függ. Nagyon kell vigyázni, nehogy letartóztas­sanak. Végeredményben minden tele van német ügynökökkel— Bornemissza bólogatott. — Igen, kedves öcsém, na­gyon vigyázni kell, nehogy a németek valamit is meg­tudjanak... Ha már Pesten leszünk, jelentkezem Félix bátyám­nál. — folytatta Petries. — Én meg telefonon érte­sítem ifjú Horthy Miklós méltóságos urat, — így Bor­nemissza. — A szokott telefonszá­mon — bólintott a kormány­zó fia. — Úgy, úgy... —I Ezen az úton megálla­podunk majd a találkozó pontos helyében és időpont­jában — vette át ismét a szót Petries. — A helynek, azt hiszem az irodám megfelelő — in­vitálta őket meg legköze- lebbre is Bornemissza. — Rendben van, akkor ebben meg is állapodtunk. Csak még az a kérésem, a jelentkezésem után a lehe­tő legrövidebb időn bellii If­jú Horthy Miklós úr üljön asztalhoz a partizánok kül­döttével. Az illető magas beosztásban szolgál a parti­zánvezérkarnál, nincs mod- ia arra, hogy sokat időzzön Budapesten. — Megígérhetem, fél, de legkésőbb egy napon belül találkozom vele — jelentette ki ünnepélyesen ifjú Horthy, (Folytatjuk) Sajtóértekezlet a Hanoiban elfogott amerikai pilótákkal at a néphadsereg képviselői­nek. Két pilóta szuronyos őrök kíséretében ott volt a hajnali sajtókonferencián. Mindketten alhadnagyok, akik nemrég kerültek Dél- Vietnamba és a szolgálatot az ígért anyagi előnyök fejé­ben vállalták. A má­sik három repülő — akiknek személyi . iga­zolványát a sajtóértek ez. létén bemutatták — sebe­sülten került fogságba. Az egyik pilótának a kórházi ágyon tett vallomását mag­nószalagról játszották le a tudósítóknak. Végtelenül saj­nálom, hogy ebben az akció­ban részt vettem — mondta. A vietnamiak, akik elfog­tak, emberséges bánásmód­ban részesítettek. Itt a kór­házban mindent megtettek, hogy megmentsék áz élete­met és ezért köszönetét mondok azoknak a vietnami uraknak, akik így bánnak velem! Kérem, ne büntesse­nek meg azért, amit tettem.” Hanoi (MTI) r • Szombaton hajnalban saj- éértekezleten olvasták fel a vietnami néphadsereg főpa- -ancsnokságának nyilatkoza­tát a Hanoiban dolgozó kül­földi újságírók előtt. A nyi­latkozat a VDK fővárosának oélső kerületei ellen intézett pénteki légitámadást az amerikai háborús eszkaláéió új veszedelmes lépésének minősíti. Hangsúlyozza, hogy ez a kalózakció Hanoi védői részéről a kellő visszautasí­tásban részesült. A támadó amerikai kötelékek minden hatodik repülőgépe elpusz­tult á főváros légterében. A .szombat hajnali sajtó- konferencián tíz ellenséges géí> lelövéséről számolt, be Nguyen Lien alezredes, a főparancsnokság képviselője. A légicsatában öt amerikai pilóta életét vesztette, a má­sik ötöt fogságba ejtették. Mindegyiküket a főváros ut­cáin a lakosság önvédelmi osztagai fogták el és adták Pintér István: Dokumentumregény

Next

/
Oldalképek
Tartalom