Kelet-Magyarország, 1967. május (24. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

XXTT. BVFOLTA M m. SZÄM ÄRA: 50 fillér 1967. MÁJUS 20, SZOMBAT Magyar—NDK barátsági nagygyűlés Kádár János és Walter Ulbricht mondott beszédet Á Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- WBdöttsége pénteken, délután magyar—NDK barátsági nagy­gyűlésen találkozott a fővárosi dolgozókkal az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A nagygyűlés részvevői hosszan tartó tapssal köszöntöt­ték a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Focit Jenő, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbi- »ottság első titkára, Péter János külügyminiszter, Nagy Jó­zsefné, könnyűipari miniszter, továbbá a közélet több ismert személyisége. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Wal­ter Ulbricht, Willi Stoph, az NDK párt- és kormányküldött­ségének vezetői, Erich Honecker, dr. Heinrich Homann, Hans Rietz, Oskar Fischer, dr. Herbert Plascke a küldöttség tag­jai. Részt vett a gyűlésen Lotte Ulbricht, valamint Losonczi Pálné és Fock Jenöné is. A himnuszok elhangzása után ár. Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután nagy taps közben Kádár János lépett a mikro­fonhoz. Elégedettek vagyunk kultu­rális kapcsolataink fejlődé­sével is. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a rövide­sen aláírásra kerülő új kul­turális egyezmény biztosítani ' fogja a kölcsönösen kívánt nagyarányú továbbfejlődést. A fejlődő párt-, állami- és gazdasági kapcsolatok mel­lett örvendetes, hogy egyre gyakoribbak a magyar és a német emberek közötti köz­vetlen találkozások. Szembeszegülünk minden revansista törekvéssel KÁDÁR JÁNOS: Barátsági szerződésünk a magyar és a német nép érdekeit alapozza meg Szívből köszöntöm a Ma­gyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság barátságának szen­telt gyűlésünk minden részt­vevőjét. — mondotta beve­zetőben Kádár János, majd az üdvözlések után kijelen­tette: — Német barátaink mos­tani magyarországi látogatá­sa különleges fontosságú és valóban történelmi mérföld­kő államaink népeink kap­csolatában. Kezdeményezé­sünk, közös elhatározás alapján a tegnapi napon megkötöttük a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését A szerződés alá­írásával Jő feltételeket te­remtettünk ahhoz, hogy- to­vábbfejlesszük barátságun­kat, szövetségi viszonyunkat. Szerződésünk megfelel a két szocialista ország népei érdekeinek és jól szolgálja nemzetközi síkon a társadal­mi haladás, a szocializmus, a népek barátságának, együttműködésének, imperia­listaellenes harcának, a" bé­ke védelmének ügyét. Joggal mondhatjuk, hogy barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk megkötésével országaink szuverénitásának, népeink szocialista jövőjének új biz­tosítékát és a nemzetközi életnek egy új, pozitív és hatékony tényezőjét hoztuk létre. Az NDK nagy szerepe Európa biztonságáért A magyar nép történelme során állandóan, közvetlenül és súlyosan szenvedett a né­met imperializmustól, külö­nösen a második világháború időszakában a Hitler-fasiz- mustól. Ebben szerepet ját­szott Magyarország akkori urainak, a Horthy-fasisz- táknak bűnös, kalandor po­litikája is. Érthető, hogy a magyar nép — céljainak és létérdekeinek megfelelően — szembefordult és harcol ma is a német imperializmus, militarizmus, revansizmus Nyugat-Németországban még eleven erőként létező veszé­lye ellen és természetes az is, hogy ebben a harcban népünk legjobb szövetségese' a Német Demokratikus Köz­társaság. Mi a Német De­mokratikus Köztársaságot nemcsak a magyar nép szö­vetségesének tekintjük, ha­nem egyben az egész német nép jobb jövendője letéte­ményesének is. Azt tartjuk, hogy a most megkötött ba­rátsági szerződésünk nem­csak a két állam, hanem a magyar nép és az egész német nép közös érdekeit, jövendő barátságát, jó együttműködését szolgálja és alapozza meg. A Német Demokratikus Köztársaság, a történelem folyamán létrejött első né­met munkás—paraszt állam, amelynek célkitűzései ma­radéktalanul a dolgozó osz­tályok boldogulását és tat európai békét szolgálják. Az első német munkás—paraszt állam megteremtése a nép legjobbjainak azt a törek­vését fejezte ki, hogy Európa szívében, német területen is gyökeret verjen a béke és a társadalmi haladás eszmé­je. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása méltó válasz volt a nyugati imperialisták akciójára, amellyel — a potsdami egyezmény szellemét és be­tűjét megsértve — létrehoz­ták a monopoltőke hatalmát megtestesítő nyugatnémet külön államot. Az első német munkás—paraszt állam megalakulása óta ál­landó és nehéz harcot vív az amerikai imperialisták által támogatott nyugatnémet re- vansista erők ellen. Az im­perialistáknak a szocialista világ elleni harcával szem­ben a nyugat-európai front első vonalában a Német De­mokratikus Köztársaság né­pe küzd. Ezen a fronton a Német Demokratikus Köz­társaság nemcsak önmaga nemzeti függetlenségét, szu­verenitását, hanem a szocia­lista országok népeinek bé­kés építőmunkáját is védi. Az elmúlt közel két évtized során a Német Demokrati­kus Köztársaság nagy je­lentőségű szerepet töltött be az európai békéért és biz­tonságért folytatott harcban. Manapság már barátnak és nem barátnak egyaránt reális tényként kell számí­tásba vennie, hogy a szuve­rén Német Demokratikus Köztársaság olyan európai hatalom, amely az európai biztonság egyik legfontosabb tényezője. Határait, függet­lenségét a világ szocialista erői is garantálják. A német munkás—paraszt államnak — a bonni elszigetelési tö­rekvések ellenére — ma már 35 országban van állami képviselete és a nemzetközi szerződések százait írta alá. Kádár elvtárs ezután rész­letesen szólt arról a hatal­mas fejlődésről, melyet a Német Demokratikus Köz­társaság belső helyzete ér­zékeltet. Tisztelt nagygyűlés! — folytatta beszédét Kádár elvtárs — a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság in­ternacionalista kapcsolatai jól megalapozottak, megbont- hatatlanok, évről évre fej­lődnek. Mindenekelőtt emlí­tem, s ez a legfontosabb, hogy pártjaink és kormá­nyaink valamennyi fontos nemzetközi kérdésben, vala­mint a nemzetköri munkás­mozgalom előtt álló felada­tok megítélésében azonos nézeteket vallanak, vállvet­ve együtt harcolnak. A leg­jobb elvtársi szellemben folytatott tárgyalásaink, megegyezéseink újabb len­dületet adtak kapcsolataink fejlesztésének. Az országaink közötti kap­csolatok jelentősen fejlődtek gazdasági, kulturális és tu­dományos téren. Ma már a Szovjetunió után a Német Demokratikus Köztársaság foglalja el a második helyet Magyarország külkereskedel­mében. Az elmúlt év folya­mán 11, ez évben 13 száza­lékos előrehaladást mutat országaink kereskedelmi for­galma. A fejlődés ütemét fi­gyelembe véve minden alap megvan arra, hogy 1970-re elérjük azt a 60 százalékos emelkedést, amelyet 1964- ben közösen tűztünk ki cé­lul. Gazdasági kapcsola­tainkban különösen fontos szerepet játszik az . ipari kooperáció és szakosítás. Uj szerződésünk megfelel a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság csaknem két évtizedes és állandóan bővü­lő együttműködésének, új távlatokat és lendületet nyújt országaink politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatainak további kibonta­koztatásához és elmélyítésé­hez. Ez a szerződés annak az őszinte és elmélyült barát­ságnak eredménye és meg­nyilvánulási formája, amely a két ország dolgozó népe, párt- és állami vezetés kö­zött a közös célok jegyében a szocializmus építése során kialakult és amely kedvező és kedvezőtlen körül­mények közepette egyaránt fényesen kiállott már sok próbát. Gondolok itt 1956 őszére, amikor Magyarorszá­gon volt súlyos, bonyolult a helyzet; 1961 nyarára, ami­kor Berlin kapcsán éleződött ki a nemzetközi helyzet. Ba­rátaink tapasztalhatták, s ellenségeink is megjegyezhe­tik, hogy pártjaink, álla­maink, a Magyar Népköz- társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság munkás- osztálya, dolgozó népe az internacionalizmus szelle­mében, szolidárisán összetar­tott eddig is, s ez így lesz a jövőben is. Mind a Magyar Népköz- társaság, mind a Német De­mokratikus Köztársaság — a Varsói Szerződés tagállamai­nak múlt év júliusi bukares­Aláírták a Magyar N épköztársaság és az NDK ba rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Kádár Jáncs, a Magva r Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára fogadta Walter Ulbrichtot. Jobbról Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, és Fock Jenő a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke. ti nyilatkozatával, az euró­pai kommunista- és mun­káspártok ez év áprilisi Karlovy Vary-i tanácskozá­sának állásfoglalásaival összhangban — elsődleges feladatának tekinti az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdítását. Világos, hogy ez a cél csak a második vi­lágháború után kialakult realitások elismerése alap­ján, s a kapcsolatok vala­mennyi európai állam között történő normalizálása útján közelíthető meg. Ezzel össz­hangban a leghatározottab­ban szembeszegülünk minden revansista törekvéssel mely a jelenlegi európai határok megváltoztatását cé­lozza. Változatlan meggyőző­déssel hangsúlyozzuk, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság állami létének tisz­teletben tartása nélkül nem lehet megteremteni az euró­pai béke és biztonság szilárd rendszerét. Az amerikai imperializmus a népek biztonságát fenyegeti Kedves elvtársak! Mi úgy látjuk, hogy a je­lenlegi helyzetben az euró­pai légkör enyhülését az imperialista célokat szolgá­ló Észak-atlanti Szövetség, azonbelül az amerikai impe­rializmus Európa jelentős részét megszállva tartó ka­tonai erői és az általuk tá­mogatott Német Szövetségi Köztársaság politikája aka­dályozza. Az amerikai im­perializmus minden földré­szen, a világ csendőrének sötét szerepére vállalkozva nemcsak a német térségben, hanem egész Európában a legreakciósabb erőkre tá­maszkodik, a népek biztonsá­gát, szabadságát, jogait fe­nyegeti. Nem titok, hogy a Görög­országban nemrégen puccsot végrehajtó és terroruralmat bevezető katonai erők is a NATO rendszerében nevel­kedtek. NATO-fegyverzettel és támogatással léptek fel és tartják ma is magukat. Az imperialisták, akik nagy elő­szeretettel szónokolnak vi­lágszerte a demokráciáról, többpártrendszerről, szólás- szabadságról. emberi jogok­ról. most, a görögországi ka­tonai puccsal azt bizonyí­tották, hogy minden sötéf eszköz jó nekik a haladd erőkkel szemben, ugyanak­kor önmagukról is újabb szegénységi bizonyítvány! állítottak ki. Az általuS (Folytatás a 3. oldalon/ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I

Next

/
Oldalképek
Tartalom