Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
A burgonya hazájában A kisvárdai járás eredményei, gondjai A négyes számú főútvonal sima betonútja végig fut a kisvárdai járás területén, fel egészen Záhonyig, a megye jelképesen nevezett aranykapujáig. Az út két oldalán szinte mindenütt tipikus nyírségi táj, szeszélyesen kavargó homokdombokkal, köztük lesüppedt katlanokkal. Csak már egészen északon, a Tisza vonulatánál egyenletesebb a talaj. A második legnagyobb es egyben legnépesebb járása is a megyének a kisvárdai. A nyíregyházi járás után itt tartanak nyilván legtöbb házat: az 1966 év végi adatok szerint 22 205 lakást. Harmincnégy községnek nyolcvanezer körüli lakosa van, és a 40 szövetkezeti közös gazdaságnak 79 600 hold egységes területe. Kevés híjával 14 ezer család tagja a tsz-eknek, akik közül a közösben rendszeresen dolgozó nők száma meghaladja a hatezerhatszázat. Bármerre jár a kiváncsi szemlélő a járásban, csak a székhelyén, Kisvárdán talál a jelentősebb ipar jelképére: a régi Vulkánból kinőtt gyáregység kéményére, így nyilvánvaló — akár az egész megyére jellemző — mezőgazdasági termelés túlsúlya. S ezenbelül, az itt élők nyelvén mondva: a híres szabolcsi burgonya hazája ez a vidék. Régi és új tapasztalatokon nyugszik a burgonyatermesztés kultúrája a nyíri táj e részén, amit nem kismértékben táplál éppen a Kis- várda határálban székelő kísérleti gazdaság. Esztendők óta a kenyérgabona területe után következik itt a burgonyáé, átlag 12—13 ezet holdon. S érdekes, hogy a járási tanács elnöke is mH lyen szívesen beszél erről.' Feljegyzett adatok nélkül tudja, hogy a tsz-ek két esztendővel ezelőtt 9193 ionba került az államnak a záhonyi állomás bővítése, korszerűsítése, az egyre inkább növekvő export—import-forgalom lebonyolítására, ahol ugyancsak több száz dolgozó keresi meg a maga és a családja számára a megélhetés anyagi fedezetét. De számottevő a komorói állomás bővítése is, oiajátfejtő berendezéseivel. A közel tizenháromezer lakosú Kisvárdán, a korábbi tanácsi javító- és karbantartó ipari részleg az utóbbi esztendők során komoly bútoripari vállalattá fejlődött, ma 160 állandó dolgozót foglalkoztat. Fejlődés jellemzi a járás 6 kisipari termelőszövetkezetét is, amelyekben 630 dolgozót alkalmaznak. A magánkisipar 463 főt számlál. így a járásban, az összes ipari keresetből élők száma mintegy nyolcezer. S, hogy ma már véglegesen eltűnt vagy eltűnőben van itt is a még nem is olyan régi regényírók által ismert „szegény nyíri világ”, ugyancsak néhány számadat bizonyítja a legjobban. A járásban 1965-ben a kiskereskedelmi forgalomban élelmiszerekre 213 millió 648 ezer forintot adott ki a lakosság. De a következő esztendőben (vagyis zetői szerint — nincs panasz. Ellenben jó volna, ha az iskolák minél több szaktanárt mondhatnának magukénak. Fontos igényt elégít ki a tervbe vett járási kórház már megnyílt két részlege: a szülészeti és a gyermek- osztály. Jelentős létesítménynek számít a járási székhelyen a véradó állomás is. A Nyírség e Iájának mai életét, helyzetét vizsgálva, nem lehet megfeledkezni az itt sem ismeretlen, úgynevezett külterületi lakosságról sem. Ilyen körülmények között mintegy háromezren élnek. Ök is érezhetik, hogy az illetékes szervek mind többet törődnek velük. A tanyák többsége is már villamosított és egyre több helyen épül bekötő út, iskola. Az újdombrádi telep lakosai pedig azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy egy közpénzen vásárolt lakást saját művelődési házukká alakítanak át. Dr. Józsa István elmondja, hogy 1952-ben került a Kisvárdai Járási Tanácshoz. Az azóta eltelt idő sok mindent adott és változtatott, még ha nincs is köztük szenzációs látványosság. Minden, ami van, a nép szorgalmának, akaratának Jó ütemben halad Kisvárdán az új lakóházak építése. lönböző ipari szolgáltatás nem mindenütt kielégítő helyzete. Éppen a közelmúlt választások jelölőgyűlései is egyik „fórumai” voltak ennek a panasznak, amely szerint rádió, televízió és háztartási gépek javítása, az ipari ruhatisztítás nincs a járásban kellően megoldva. Emellett több község van, ahol nincs fodrász, vagy csak hetenként egy nap végeznek iparosok a faluban ilyen munkát. A járás 26 községéből hiányzik női és férfiszabó, szobafestő és egyéb ipari szolgáltatás. Hat községbe kell még kultúrház. Ezek a községek rendszeresen gyűjtik a köz- művelődés házára a pénzt. Különösen szükség lenne mielőbbi megépítésére A jakon, ahol még mindig bizonyos zárt hiedelmek, szokások tartják magukat. Nem kis gondot okoz a fiatalok elhelyezési problémája. Különösen vonatkozik ez az érettségizettekre. A helyi tanácsok rendszeresen napirenden tartják a kérdést, az eredmény azonban nem mindenütt halad hogy tovább bővítse tevékenységét a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet, amely utóbbi ha megoldódik, mintegy kétszáz nővel többet tud alkalmazni a szövetkezet. Tervezik a kisipari szövetkezetek is fejlesztésüket, éppen a már említett, fokozottabb igények kielégítése céljából. Ez év nyarán több évi előkészület és próbafúrások után úgy látszik, üzembe helyezhetik a járás székhelyén a termál közfürdőt, 50 fokos vizet adó kutakkal. A létesítmény több millió forint beruházással készül, de már elképzelés van arra is: mi lenne, ha a hővizet kicsit „megsétáltatnák”? Arról van szó, hogy a kisvárdai Rákóczi Tsz határszéle közvetlen szomszédságában van a fürdőhelynek. Nos, a feltörő hővizet előbb elvezetnék a tsz által létesített gombatenyéstítő, hajtató- és virágházba és azután térne vissza a fürdőbe. Természetesen eredeti hőfokán, amiről a tsz gondoskodna úgy. hogy a maga területén „utófűtené” a tuzséri ER- DÉRT-telep fahulladékát, háncshalmazát felhasználva, aminek elhelyezése amúgyis ki nagyközségről szó — még talán előbb-utóbb az fmsz- nek kell visszaadni az üzleteket. A kérdés azonban az ilyen huzavonával, vélt fel- tételezésekkel nem oldható meg. Cselekvésre van szükség, amint arra több példa is van már a megyében: Vásárosnaményban, Nyírbátorban. Fehérgyarmaton. Több évi munkát jelent a járási székhely tervbe vett közművesítése. Megvalósítása megteremti az alapját az állami- és magánépítkezések korszerű kivitelezésének, a városiasodásnak. S figyelemre méltó kezdeményezés az OTP és az Állami Biztosító részéről, hogy kirendeltségeiknek közös irodaházat épít Várdán. Az új létesitmény helykijelölése megtörtént. Szót érdemel a járás tsz-einek perspektivikus terve, amelyből csupán néhány konkrétum is komoly következtetést sejtet. Ezúttal említsük a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, illetve annak feltételeit. Az e célt szolgáló távlati elképzelés szerint, a következő három esztendőben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését szolgáló építési beA nyírtassi Dózsa Tsz-ben 350 holdon termelnek idén burgonyát. Főként gülbaba és kisvárdai rózsa fajtákat. Képünkön: Lukács János brigádja előre meghúzott barázdákba rakja a vetőgumót. Az Öntödei Vállalat kisvárdai üzemében dolgozik Rtj- bóczki Balázs csapoló. na burgonyát értékesítettek, míg tavaly ez a szám 22 810 tonnára „korrigálódott.” De 1970-re már 25 230 tonna burgonyát akarnak adni a járás tsz-ei és háztáji gazdaságai állami felvásárlásra. S megjegyzi még a járási elnök, hogy a tsz-ek mind jobban ismerik a több pénzszerzés lehetőségét: a termelésre kerülő burgonya nagy részét előcsiráztatva ültetik, s a hozamot termeltető vállalattal szerződve, más vidékek vetőigényére adják. A burgonyán kívül számos és népgazdaságikig nagyon fonftos termelési és értékesítési ágazata van még a járás mezőgazdaságának. Kenyérgabonából az utóbbi két esztendőben — tanácsi igazgatási szektorban — 12 928, zöldségfélékből 4499 tormát adtak állami felvásárlásra a tsz-ek és háztáji gazdaságok. Vágómarhát 12 591, vágósertést 11 922, baromfit 1648 mázsát, tojást 2 millió 349 ezer darabot, gyümölcsöt 15 536 tonnát vásároltak fel tavaly a járásban az illetékes vállalatok. Mindezek mellett jelentős a szántóföldi termelés listáján a dohány, cukorrépa, borsó, csillagfürt, kukorica és napraforgó termelése is. Néhány év múlva pedig a termő gyümölcsös a mostani duplájára nő, s a várható bevétele a burgonya után a másodiknak lép elő. Az iparosítást sem lehet «zért ma már csak a kisvárdai egységgel jellemezni. Különösen az utóbbi esztendők hoztak ezen a téren is számottevő változást. Komoly eredménynek számít a tuzséri ERDÉRT-tejep amely ma már mintegy 1400 munkást foglalkoztat. Sok millió forint beruházásátavaly) ez az összeg 232 millió 188 ezer forintra emelkedett. Hasonlóan mutatja az életszínvonal javulását a többi kereskedelmi ág is: a vásárolt ruházati cikkeknél 9, a vegyes iparcikkeknél 18 millió forinttal növekedett egy év alatt a forgalom. Ha valamire fejlődést lehet mondani, nem maradhat ki a sorrendből a lakáskultúra növekvő színvonala — emlékezteti az érdeklődőt dr. Józsa István, a járási ta- nalcs titkára. Nem egy olyan községe van a járásnak, mint Nyírlövő, ahol szinte minden házat újjáépítettek a felszabadulás óta. E tekintetben Záhony ugyancsak külön említést érdemel, amelynek a járási tanácstitkár szava szerint érdekes két arca van. Egyik a régi „anya”-község utcája, másik a vele párhuzamosan, új, emeletes házakkal, közművesítéssel. Persze, az kihat az „ó” utcára is: szó van Záhony teljes közművesítéséről, ami még nagyobb lendületet ad majd e fontos határközség fejlődésének. Most újítják fel a gyógyszertárát a következő években új általános iskolát kap. Mindenütt, a falvakban, a járási székhelyen sok a fiatal. Az általános iskolások száma 15 544, a megye járásai közül a nyíregyházi után a második a létszámsorrendben. Középiskolai tanuló 1753. A kisvárdai két gimnázium mellett legutóbb a járás egyik legnépesebb községében, Mándokon nyílt gimnázium, egy e célra átalakított kastélyban. Pedagógusellátottságra létszám tekintetében — a járás vea segítségével született. „Mert olyan ez a nép, amit akar, azért tud dolgozni, szorgalmas lenni. De menynyi minden van még, ami hiányzik, ami kell!” A még megoldásra váró problémákat nehéz sorrendbe szedni. Itt van mindjárt a legégetőbb, az egészségügy. Két járási tisztiorvosi állás hosszabb idő óta betöltetlen. Üres három körzeti orvosi hely. Van olyan körzeti orvos, akire a helyettesítések miatt hétnyolcezer lakos jut. Ezt a helyzetet nem lehet sokáig fenntartani. Remélhetőleg, a harmadik ötéves tervben tovább épülhet a már megkezdett 460 ágyasra tervezett járási kórház. A hiánylistán szerepel a lakosság részére történő küa kívánt mértékben. Legeredményesebb ott, ahol a tanácsok mellett a tsz-ek is szívügyüknek tekintik a fiatalok elhelyezkedését és igyekeznek is megteremteni ennek a feltételét. Jó hatásnak bizonyul a tsz-ben munkát vállaló fiatalokra a rendszeres előlegezés vagy havi díjazás biztosítása. így van már évek óta Mándokon, ahonnan nem mennek el távoli munkára a fiatalok. Az érettségizettek számára pedig, akik valamilyen ok miatt nem tanulnak tovább, helyes és előrelátó megoldás valamilyen kedvelt szakma elsajátítása. Persze, ez a már meglévő Ipar továbbfejlesztését igényli a járásban, amire ha nem is nagy ütemben, de bizonyos mértékben mégis csak számítani lehet az elkövetkező években. A harmadik ötéves terv idejében továbbfejlesztésre van tervezve a bútoripari vállalat, egyelőre csak épület problémája. állandó gondja a telep vezetőségének. így rendeltetése szerint működhetne a fürdő, s a kisvárdai tsz a gombatenyésztéssel, hajtató- és virágház üzemeltetésével további 100—150 dolgozónak tudna munkát biztositani, elsősorban nőknek. De ez egyelőre még csak elképzelés, mindenesetre jó fantáziával. Ami még magát, Kisvár- dát illeti, a megye legforgalmasabb járási székhelyei közé tartozik. Központi főutcáján üzletsorok. Egyikmásik bolt igen rászolgált a tatarozásra, bővítésre. Különösen piaci napokon bizonyulnak ezek szűknek, régiesnek, amikor a környék minden részéből vásárlók serege lepi el Várdát. Tárgyalnak egy mutatós, modern áruház építéséről. Igen ám, de ki építse? Földművesszövetkezeti üzleteket állami kereskedelem (KISKER) vett itt át már korábban, s az fmsz nem akar újabb kockázatot, hátha a KISKER-nek épít új álruházat. A KISKER pedig attól tart — lévén egy vidéruházási előirányzat 25 millió 589 ezer forintot tesz ki. Vagy, a fiatal telepítésű gyümölcsösök termőre fordulásával, a bőségesebb gyümölcshozam megfelelő tárolására, kezelésére 1970-ig közel hatmillió forintot fordítanak ilyen épületek, elsősorban is válogatók, csomagolok létesítésére. 1970-re a járás tsz-ei, háztáji gazdaságai az állam részére kenyérgabonából 41 430, burgonyából 252 300 mázsa, vágómarhából 2172 (idei előirányzat 1514), vágóbaromfiból 1695 mázsát, tejből 32 920 hektolitert (idei terv 18 468 hl.), tojást étkezésre 455 ezer, keltetésre 895 ezer darabot terveznek értékesíteni. Jóval növekszik majd a gyümölcsfélék értékesítése is. S a növekvő bevételeket tovább gyarapítják a különböző melléküzemágak kiépítésével és több szövetkezetek közti társulásokkal. Az eddigi út nem töretlen, de ahonnan az indulás kezdődött, szinte óriásivá nőtt a távolság. Asztalos Bálin! A kisvárdaiak kedvenc kirándulóhelye a vár környéke. Hammel József felvételei.
