Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-12 / 85. szám

Miért nem fő a kenyér Nyíregyházán fis ahol jó: de miért? — válaszolnak a szakemberek — Hol készül a legszebb és a legjobb ízű kenyér Nyíregyházán? — Az ötös számú sütődé­ben — mondják a Sütőipa­ri Vállalat Kossuth téri ke­nyérboltjában. És másutt is. A panasz inkább az. hogy keveset kapnak belő­le, több is elkelne ebből a ropogós, piros, kellemes il­latú és ízű termékből. Még a barna is jobb A Rákóczi utcai, ötös sü­tőüzemben reggel öttől, es­te hatig lehet kenyeret vá­sárolni. Ha jut. Sorban is állnak érte. Az egyik asszonyt kér­deztem : — Mindig itt vásárol ? — Igen. —• Miért? — Tudja azt maga is! Mert itt a legjobb a ke­nyér. — Még a barna is jobb ftt mint másutt a fehér, teszi hozzá egy idősebb háziasszony. Racakó Jánost és Szabol­csi Györgyöt, az üzem két legidősebb szakemberét is megkérdem. — Hogyan csinálják? — Mi is abból az alap­anyagból dolgozunk, mint a többiek. A berendezés ugyanúgy elavult mint má­sutt. Csak szív, odaadás, szaktudás és akarat kérdé­se. ínycsiklandozó illat, iz Mert miből Is áll a ke­nyérsütés? Egyszerű, és mégis bonyolult dolog. A jó kenyér léte már a kovász készítésénél elkezdődik. Az ötös sütődében például úgy­nevezett híg kovásszaj dol­goznak. Ez- adja a kenyér kellemes zsemleízét. — Persze csak akkor, ha a miser (dagasztó) érti a dolgát, A péknek tudni kell, hogy hány fokon bomlik az élesztő és úgy kezeli, a ko­vászt, mint a ma született csecsemőt. Tudja mennyi a belső és külső hőmérséklet, milyen a hazzáadott víz hőfoka és így tovább... — Másutt miért nem így csinálják? — Nem tudom. Talán azért,-mert ehhez több edény kell, vagy azért mert több munkával jár. A híg kovász to­vább tartja magában az életet, s az élesztő- gombák milliárdjai tovább élnek, dolgoznak a nyers kenyér anyagában is. Hely­telen dagasztással el lehet őket pusztítani. ilyenkor válik a kenyér kellemetlen ízűvé, rétegessé, vagy ép­pen sötétebb színűvé, — Van olyan tészta ame­lyiket csak egyszer kell szellőztetni, de van amelyi­ket 3—4 alkalommal is — magyarázza Racskó János. — A lelkiismeretes szakem­ber nem sajnálja a fáradt­ságot... A kemencéből kikerülő kétkilós finomfehér kenyér illata átjárja a sütőüzemet. Szemet gyönyörködtető lát­vány, ingert keltő illat. Az ember szájában akaratlatul is összefut a nyál. Nem kell a tapasztalat Önkéntelenül felvetődik az emberben: Miért nem sül ilyen kenyér a város többi sütőüzemében is? Mi­ért nem csinálnak tapasz­talatcserét, hogy másutt is elsajátítsák a szakma for­télyait? — M) már megpróbáltuk. Adtunk tippeket is, segíte­ni is akartunk. Egyszerűen nem tartanak rá igényt. Pedig a hig kovászos mód­szer bevezetését például csak el kellene rendelni. S a város élelmiszerüz­leteiben tovább árusítják a minőségileg sok esetben ki., fogásolható kenyeret. Az emberek megveszik, mert nincs más. Csak néha cso­dálkoznak, ha az ötös sü­töde készítményeiből kap véletlenül a bolt. Mert ilyen is van. S több is lenne, csak szaktudás, akarat és szív kellene hoz­zá.» Tóth Árpád Olvasónk Irfo: Öt kislány A konzervgyár szállítási csoportjának hat dolgozója február elején megalakítot­ta a Tamasovszki-brigádot, S elhatározták, hogy elnye­rik a szocialista címet. Többek között azt is vállal­ták, hogy Csáki Péterné vállalati dolgozó öttagú csa­ládját együttesen segítik és támogatják, azért ezt a csa­ládot, mert az apa nemrég halt meg. Lepli József csoportveze­tő elintézte, hogy Csákiné a szállítási csoporthoz kerül­jön, így szorosabb kapcso­latban lehet, s mindennap találkozhat a brigád tagjai­val. Miben segítsenek? Csá­kiné nem árulta el, hiszen ő már annak is nagyon örült, hogy törődtek velük. Végül rájöttek, hogy leg­először ruhanemű kell a gyerekeknek, Bretka András, a brigád egyik tagja Csáki Péterné- vel válogatta ki a legszük­ségesebbeket. Ki ruhát, ki pulóvert, ki cipőt kapott, s jutott húsvéti édességre is. A legközelebbi brigád­gyűlésre Csáki Péterné el­hozta az öt kislányt, hogy ők is megismerjék azt a hat embert, aki segített rajtuk s örömet szerzett nekik. Horváth Zsuzsa Tovább javul az ellátás Ezer holddal több zöldséget termelünk A belterjes gazdálkodás irányába mutat, hogy a me­gye tsz-ei mind tervszerűb­ben foglalkoznak munkaigé­nyes, ugyanakkor jól jöve­delmező kertészetek kiala­kításával. Serkenti ezt a Nyíregyházi Konzervgyár léte, amelyben a szövetke­zeti gazdaságok egyre in­kább partnert látnak. E kölcsönhatások eredmé­nye, hogy a megye tsz-ei a gyár idei 5020 hold termel­tetési előirányzatát, mintegy háromszáz holdat máris túl­teljesítették. Súlymennyi­ségben pedig 231 428 mázsa zöldségféle termelésére kö­töttek ez ideig szerződést. Különösen kedvezően ala­kul a zöldborsó terv, de a kereten felül kötöttek meg­állapodást a tsz-ek uborká­ra, paradicsomra, zöld és vi_ taminpaprikára is. S a szer­ződéskötés lehetősége most tovább bővült sárgarépára, petrezselyemre és karfiolra. A kertészeti termékek el­helyezésére másik jelentős partnere a tsz-eknek a MÉK, amely 3033 holdról irányozta elő ebben az év­ben a zöldségfélék felvásár­lását. Itt fejeskáposztára, vöröshagymára, zöldpapri­kára és sütőtökre kötötték túl az előirányzatot a tsz- ek. Ebben az esztendőben a megye közös gazdaságai összesen csaknem 12 ezer hol­don termelnek vegyes zöldség­félét, mintegy ezer holddal többet a tavalyinál. Jelen­tő# területnövekedés ahhoz, hogy mind a konzervgyár teljesíthesse termelési ter­vét, mind a megyei zöld- ségellátáks tovább javuljon. —t ab — Májusban nyit a lakberendezési áruház Bővítik a divatáru üzletet Május elején nyit Nyíregy­házán a Dózsa György úti új lakberendezési áruház — kaptuk a tájékoztatást az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. Ezzel megoldódik hosszú évek gondja: kultú­rált körülmények között vá­logathatnak, vásárolhatnak majd bútorokat a nyíregyhá­ziak, környékbeliek. A lak- berendezési áruházban azon­ban nemcsak bútorokat, ha­nem a lakás berendezéséhez szükséges más iparcikkeket is meg lehet venni. Bő vá­lasztékot biztosítanak sző­nyegekből, különböző füg­gönyökből, csillárokból, stb. A mintegy hat-hétszáz négy. zetméter hasznos alapterü­letet bemutatóként rendezik be, önálló szobákat komplett felszerelve helyeznek el az áruházban. így lehetőség nyílik arra is, hogy rend­szeres, friss bemutatókon, szaktanácsadásokon ismer­tessék a legújabb típusú ha­zai és külföldi bútorokat. Ugyancsak sok vásárlót érint, hogy a városközpont egy közkedvelt, nagy forgal­mú boltját, a Zrínyi Ilona utcai 4. számú divat-kötött­áru üzletét rövidesen bezár­ják. Átalakítják, területét a mellette lévő lőszerbolt meg. szüntetésével nagyobbítják. Az átalakított bolt május végén, június elején nyit Az építkezések idejére az üz­letet a Rákóczi út — Belo­iannisz tér sarkára, a volt férfiruha bolt helyiségeibe helyezik át JAZZVERSENV A RÁDIÓBAN Megkezdődött az ország legjobb amatőr és hivatásos jazzegyütteseinek versenye. A részvevők műsora április közepétől mindennap hallható az URH-adón. A jazzegytit- tesek fesztiváljának eredményhirdetésére május 8-án kerül sor. Képünkön a Harmónia-együttes a zsűri előtt Kulturális napok Mátészalkán Hatodik éve minden ta­vasszal megrendezik Máté­szalkán a szakszervezeti Móricz Zsigmond művelődé­si otthonban a kulturális napokat. Ez évbem április 12-én kezdődik a rendez­vénysorozat: a megnyitót Kolláth László Kossuth-dí- jae, a járási tanács elnök­helyettese tartja, majd Ju­hász Béláné főiskolai tanár, s a Debreceni Csokonai Színház művészei emlékez­nek meg József Attiláról. Németh László és Darvas- József munkásságát dr. Ko­váét Kálmán egyetemi ad­junktus ismerteti. A költészet napja alkal­mából Jobbágy Károly, Ko- hut Magda, Kovács P. Jó­zsef és Katona Ágnes mu­tatkozik be az irodalmi mű­sor közönségének. A járási könyvtár kiállítást rendez a legújabb könyvtermésből. A kulturális napok —­melyek egy hónapon keresz­tül tartanak — változatos eseményeiből kiemelkedik a szamoskéri származású Vincze László festőművész kiállítása, ezen a tárlaton mutatkozik be a mátészalkai Éles Péter modern vonalú faragványaival és gyökér- munkáival. A zenei események közül figyelemre méltó a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatának, a Kodály Zoltán Zeneművésze­ti Szakiskola hallgatóinak, a helyi „Szatmári kamara- zenekar” és a Zalka Máté általános iskola énekkará­nak hangversenye. Hadd utazzék a nyavalyás? Némi polémia az Élet é» Irodalom egy cikkével Fontos kérdéseket feszeget az Elet és Irodalom legutób­bi számában az ügyvédekről szóló riportjában Faragó Vilmos. Megállapításaival nemcsak nem tudok, hanem nem Is akarok vitatkozni, mert helyesnek tartom őket. Kivéve egyet, A vidéki igazságszolgálta­tás helyzetét. Egyik riportalanya — pes­ti ügyvéd — sommásan el­intézi a vidéki bíróságokat Ilyesmit mond például: „Kedves szokásuk 8 vidéki bíróságoknak, hogy a pest! ügyvéd tárgyalásait reggel fél kilencre tűzik ki. Hadd utazzék a nyavalyás, már előző este vagy éjszaka, hadd legyen fáradt, dekon- eentrált a tárgyaláson.” Igazán nem szép azoktól a csúnya vidéki bíróságoktól, hogy ilyet művelnek a sze­gény pesti ügyvéddel! Ha így van, az bizony rosszin­dulat a javából. Csakhogy nem így van Ellenkezőleg. A tárgyalások általában ugyan fél kilenckor kezdőd­nek, s ehhez ragaszkodik a bíróság. De nem rossz in­dulatból, hanem azért, hogy több ideje maradjon egy- egy ügy alapos megvizsgá­lására. És hadd álljon itt egy „rossz indulatú” törté­net, amely a nyíregyházi megyei bíróságon esett meg, A pesti ügyvéd kérte, hogy halasszák el a tárgyalást, mert üdülni megy. Megtet­ték neki, s kitűztek egy újabb időpontot, úgy, hogy előbb telefonon megérdek­lődték az ügyvédtől, alkal­mas-e neki. A tárgyalás előtt Ismét jelentkezett az ügyvéd, ezúttal azért kért újabb halasztást, mert kül­földi útra indul. Ismét el­halasztotta a tárgyalást ez a vidéki bíróság. No, mondjuk másutt ez nem így van, tehát van — Illetve lehet — némi alapja a pesti ügyvéd szavalnak. De nézzük tovább : „„olya­nok döntenek a megyénél, akik engem még sohasem láttak, de a járásbíróság minden tagjával pertu van­nak- Sőt, a járásbíróságon legtöbbször a peres feleket is ismerik, vagy a bíró, vagy az ügyész, vagy az ül­nökök, a baráti vagy isme­rősi elfogultság mtatt több olyan polgári pert is elve­szítettem már, amelynél a paragrafus talán nem, de az erkölcsi igazság minden­képp mellettem szólt." Nem éppen dicséretes megállapítások, már ami a vidéki igazságszolgáltatást illeti. Sőt. Csak éppen nehe­zen hihetők. Elfogult bíró, vagy ülnök nem Ítélkezhet, ezt tiltja a törvény s a bí­róságok betartják. Példa van rá elég, olyan példa, amikor a bíró az ügy tanulmányo­zása során rájött, hogy is­merőse Is szerepel az Ügy­ben, s ezért kérte, osszák másra az aktát. Ha valaki még ezek után is azt hinné, hogy a vidéki bíróságok rosszindulatuak a pesti ügyvédekkel szemben, S nem fordítva, a riport­alany elfogult a vidéki bí- rákkal, annak álljon még itt egy dühös megjegyzés a riportból: „Ha vidékre me­gyek tárgyalásra, úgy fojt meg az ottani személye# összefonódás, ahogy akar.” A riportalany mondja a magáét, s ebben az esetben az egész vidéki igazságszol­gáltatást lealacsonyító meg­jegyzéseit, a riporter meg leírja. Ha vitatkozik vele, semmi baj, érzi az olvasó, hogy nem egyoldalú és nem túlságosan szubjektív a kép. A vita azonban elmaradt Sajnos. Kun István Tizenhat éve szól a réz MÁV fúvószenekar Záhonyban „Ügy harminc évvel ezelőtt Babér József vezetésével működött itt egy fúvós- együttes a faluban. Megszű­nése után tizenöt évig csen­desek voltak az utcák- Az egykori tamburmeister vas­utas fia időközben megtanul­ta kezelni apja hangszereit, s addig járt a nyakamra, míg újra meg nem szervez­tük a fúvószenekart.” Ezt a kis históriát Kovács László MÁV kereskedelmi segédvezénylő mondta el, ö volt az ötvenes években a záhonyi vasutas kultúrott­hon igazgatója, s az alakulás évétől, 1951-től a fúvószene­kar szárnykürtöse. Tizenhat éve, tizenhat helybeli vasutas hetenként két alkalommal a szolgálat után nem hazafelé indul, ha­nem a próbaterembe. Ahá- nyan, annyi felől érkeznek ide. Cs. Kiss Károly és Ká­rász Zsigmond — ketten az 51-es alapítótagok közül — a mozdonysípok disszonan­ciáját őrzik fülükben, ami­kor felcsendülnek a lágyan szárnyaló fúvós dallamok. Kovács László a telefonok idegtépő zajából érkezik a muzsika nyugodt világába. Amikor először adták át a tizenhat vasutasnak a csil­logó rézhangszereket, a fe­kete klarinétokat, fuvolákat — a szakszervezet segítségét az alakuláshoz — akkor még csak hárman—négyen mond­Ismeretterjesztés Baktalórántházán A Természettudományi és Ismeretterjesztő Társulat megyei, járási szervezete, a MÉSZÖV és a járási tanács művelődési osztálya, isme­retterjesztő napokat reftdez április és május hónapban Baktalórántházán. Április 12-én, Az új gazdasági mechanizmus problémái címmel, Szilágyi Imre a Központi Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatója tart előadást. Megyénk irodalmával áp­rilis I9-én Pál György, a Nyíregyházi Tanárképző Fő­iskola adjunktusa foglalko­zik. Az irodalom és művé­szetek szerepe társadal­munkban — ez a témája az április 26-i rendezvénynek, előadója Margócsy József, főiskolai docens. hatták magukat jól képzett muzsikusoknak. Azóta mind­annyian megismerkedtek a kottaolvasás mesterségével. Egyikőjük előbb tanulta meg a hangjegyek nyelvét, mint a betűvetést. Játszik az együttesben vasúti segédmunkás é* aranyvállapos vasúti tiszt is. A szolgálati beosztást ebben a közösségben csupán a partitúra szabja meg. Me­netrendek vezénylések he­lyett most kották és hangje­gyek irányítják őket, Az ál­lomásokat egy-egy sikeres fellépés jelenti: a foglalko­zási napló tanulsága szerint e másfél évtized során több száz alkalommal játszottak helybeli ünnepségeken, kö­szöntötték a záhonyi ha­tárállomásra érkező VJT- küldöttséget, a Moszk­vába induló és on­nan érkező békevona. tok utasait, adtak térzenét és zenés ébresztői a község la­kóinak. Legutóbb április 4- én az állomásra érkező nem­zetközi gyors utasainak tisz­telegtek zenével nemzeti ünnepünk alkalmából. De alig halkul el az egyik fellé, pés utolsó akkordja, máris készülnek a következőre — május 1-re és a júniusi vas­utasnapra. Térjünk vissza a próbate­rembe, ahol a fellépéseket alapozza a MÁV debreceni igazgatóságának jelenleg egyetlen öntevékeny fúvós­zenekara. Fáky László, a demecseri általános iskola ének-zene tanára, az együt­tes karmestere kottákban la­pozgat. Himnuszok, mozgal­mi dalok, indulók, népdal egyvelegek és keringők par­titúrái közül válogat. Kioszt­ják a szólamokat, hangolnak, a karmester csendet int. Pál. cája ritmusos mozgására pat­togó induló remegteti meg a terem ablakait. A tuba dör- mögő basszússzólójába oda- kintről beleszól a vonatke­rekek kattogása és egy mozdonyai p szopránja. (Szilágyi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom