Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-11 / 84. szám

Jobban vedleni a vásárié érdekét A kereskedelem és az új gazdaságirányítási rendszer Ma fii össze megyénk földművessző vetkezeteinek „parlamentje“ Irta: Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke Jelentős eseményhez ér­kezett a földművesszövetke­zeti mozgalom. Aío tartja ülését az fmsz-ek VI. megyei küldöttgyűlése. Ezt Sza­bolcsban is sok száz ta­nácskozás előzte meg. me­lyeken a tagság többsége részt vett. Megvitatták az OFT VI. kongresszusának irányelveit és az utóbbi években végzett munkát. Több mint 11 ezren szólal­tak fel. Hasznos javaslatok­kal és bírálatokkal járultak hozzá a megyei küldöttgyű­lés eredményes munkájá­hoz, hangsúlyozva, hogy elért sikereink forrása a párt következetes, helyes politikája. A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének befejezé­se és a tsz-ek erősödése következtében megváltozott a falusi lakosság életkörül­ménye. Ez hatott az fmsz- ek tömegpolitikai, kereske­delmi és felvásárló tevé­kenységére is. így jöhettek létre a nagyobb és szerve­zetileg erősebb fmsz-ek, s teremtődtek meg a feltéte­lei gazdasági önállóságuk­nak. Megszilárdult és szín­vonalasabb lett az fmsz-ek választott testületéinek, a felügyelő- és ellenőrző bi­zottságoknak a munkája is. Növekedett a tagság érdek­lődése az fmsz-ek munkája iránt, s jobban közremű­ködtek a feladatok megoldá­sában. Ennek legdöntőbb bizonyítóka a tagság anyagi hozzájárulása. Részjegyük és társadalmi munkájuk ér­téke meghaladta a 10 mil­liót Ahogy erősödtek a tsz-ek, ügy növekedett az fmsz-ek kiskereskedelmének a for­galma. Ez az utóbbi 4 év­ben több mint 50 százalék­kal, a zöldség-gyümölcs és egyéb cikkek felvásárlása pedig 31 százalékkal volt magasabb. A vendéglátóipa­ri áruforgalom 52,8 száza­lékos emelkedésében külö­nösen említésre méltó, hogy ax ételforgalom kétszeresé­re növekedett 4 év alatt A szolgáltatások nyújtásában is sokat fejlődtek fmsz-eink. Ma már a megye minden lakott helységében megta­lálhatók kölcsönző helyeink, melyek a falusi dolgozó nők házi munkáján könnyí­tőnek. Jelentős segítséget adtak fmsz-eink a háztáji gazdaságok növényvédel­méhez. Ezt a munkát 40 fmsz-i brigád segítette. Em­lítésre méltó, hogy jelentős anyagi hozzájárulással több gázcseretelepet is létesítet­tek. Az fmsz-ek felvásárlási apparátusa évről évre arra törekedett, hogy állandóan javítsa kapcsolatait a tsz- ekkel és a lakosság részére biztosítsa a szükséges ter­mékeket. Az évenként csak­nem 20—22 ezer vagon áru­nak 90 százalékát termelési szerződések útján biztosítot­Egyre inkább serkent az a gondolat, hogy népszerű­sítsem a Kapási-féle, bizo­nyára egyedülláló, új jutal­mazási módszert. Meggyő­ződésem szerint annak szé­lesebb körű bevezetése elő­segítené népgazdaságunk fejlődését. Kapási Vencelt a tapasz­talat vezette a már említett új módszer meghonosítására. Azelőtt ugyanis egészen ma­radi felfogással számba vet­te az elégedetlenkedőket, a hangoskodókat, azokat, akik mindig reklamáltak, ha vé­letlenül kimaradtak a ju- talmazottak névsorából. Ki minél jobban ágált, azt Ka­pási a legközelebbi alkalom­mal annál magasabb juta­lomban részesítette. A nagy­tuk. Ezek mellett az elmúlt években sem feledkeztünk meg a háztáji gazdaságok árutermelésének segítésé­ről. Gondoskodtunk a vető­mag, facsemete ellátásról, a szükséges palántákról és na­posbaromfiról. Ezek hatására a háztáji gazdaságok áruter­melése az elmúlt 4 évben érezhetően javult. A megyei pártbizottság 1964. évi fel­hívása alapján fmsz-einknél általánossá vált, hogy a körzetükben élő lakosság el­látására helyileg szerződik a zöldség-gyümölcsféléket a tsz-ekkel és háztáji gazda­ságokkal. Szükséges azonban meg­jegyezni, hogy a felvásárló kereskedelem területén ta­pasztalt javulás ellenére sem fejlődtek a felvásárlás anyagi és műszaki szükség­letei. a járulékos beruházá­sok. Ezek hiánya az elkö­vetkező években nehézsége­ket okozhat. A jövedelem alakulását fmsz-einknél nagymértékben befolyásolta a helyes költséggazdálkodás és a termelékenység növe­kedése. A kiskereskedelem­ben 28,4, a vendéglátóipar­ban 30,9 százalékkal volt magasabb a termelékenység. Mindezek járultak hozzá, hogy fmsz-eink gazdálkodá­si eredményüket a két kül­döttgyűlés között megdup­lázták. Az fmsz-ek vagyona az 1963 január elseje után bekövetkezett egyesülések óta jelentősen koncentráló­dott. A korábbi években igénybe vett beruházási hi­teleiket csaknem teljesen visszafizettek. Mintegy 265 millió forintot fordítottak hálózatfejlesztésre, korsze­rűsítésre. Javult a vagyonvédelem, növekedett az ellenőrzés hatékonysága mind a válasz­tott testület, mind a hiva­tali apparátus részéről. A kulturális területen is jelentős az előrehaladás. Ja­vult a tanácsok művelődési osztályaival, a társadalmi és tömegszervezetekkel való együttműködésük. A falusi könyvtárak könyvállomá­nyának fejlesztésére több mint 1 millió 200 ezer fo­rintot adtak fmsz-eink. Színvonalasabb lett az fmsz-eknél működő öntevé­keny művészeti csoportok munkája. Különösen emlí­tésre méltó a mátészalkai, ököritófülpösi és a nagykál- lói tánccsoportok fejlődése. Erősödtek a takarékszö­vetkezetek is. Növekedett betétállományuk, bővült üz­letkörük. Mind teljesebb mértékben töltik be a falu­si pénzintézetek feladatait. Jelentős eredményt értek el fmsz-eink a pártunk IX. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett munkaver­senyben, különösen kiemel­kedő volt ebben a 222 szo­cialista brigád munkája, eredménye. Munkánkban a párt és a kormány helyes politikája vezérelt bennün­hangú Kovács, az erőszakos Barainé, az izgága Pentelei sohasem maradtak ki a ju­talmazásból. Egy idő múltán azonban ugyancsak zavarba hoz­ta Kapásit, hogy a halk szavú Kerekes már éppen úgy hangosko­dik, mint a nagyhangú Ko­vács, a szelíd Angyal Manci éppen úgy rikácsol, mint az erőszakos Barainé, és a mindig csendes Kardos ép­pen olyan nyugtalan és ve­szekedős lett, mint az izgá­ga Pentelei. Mindenki megismerte a trükköt s eljött az idő, ami­kor már mindenkinek ju­talmat kellett kapnia, ami egyrészt a szerény igazgatói keret, másrészt a dolog ter­mészete miatt lehetetlen két. Ezen alapult a taná­csokkal, tömegszervezetek­kel és más szövetkezeti szervekkel való hatékony együttműködésünk. További feladatainkat, fej­lődésünket pártunk IX. kongresszusának határoza­tai, harmadik ötéves tervünk célkitűzései és az új gazda­sági mechanizmusból eredő feladatok határozzák meg. Ezután még nagyobb fi­gyelmet szükséges fordíta­nunk a testvérszövetkeze­tekkel, tsz-ekkel, ktsz-ekkel való szorosabb gazdasági és társadalmi kapcsolatokra és az együttműködésre. Az ed­digieknél jobban elő kí­vánjuk segíteni a tsz-ek kö­zös, valamint a tsz-tagok háztáji és kisegítő gazdasá­gainak termelését, termé­keik értékesítését. Ezért ke­ressük a lehetőségeket a kö­zös tevékenységek és vállal­kozások megalapozására, a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében. Nö­velni kívánjuk a téli idő­szakban a tsz-tagok foglal­koztatottságát is. Alapvető feladatunk továbbra :s a falu áruellátása. A gazdaságossá­got figyelembe véve bővíte­ni kívánjuk az ellátó-, érté­kesítő- és szolgáltató tevé­kenységet. Nagy gondot for­dítunk a fogyasztók igé­nyeinek megismerésére és a forgalomba hozott áruk mi­nőségére. Olyan áruk be­szerzéséről gondoskodunk, amelyeket a lakosság igé­nyel. Az árualapok bővítése ér­dekében fokozottabb mér­tékben szükséges szervezni a helyiipari termelést, erő­feszítéseket tenni az ipari tevékenység növelésére, új üzemek létesítésére. De bő­víteni kell mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek elősegítik a lakosság ház­tartási és személyi szükség­leteinek kielégítését, vala­mint a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztését Is. Törekednünk kell a gazdál­kodás hatékonyságának nö­velésére, ez azonban nem történhet a lakosság ellátá­sának a rovására. Szövetkezeteink legyenek kezdeményezők, öntevéke­nyek, éljenek az önállóság­gal. A döntési jogkör gya­korlásában — amely a gaz­dasági reform érvénybe lé­pésével teljesebb lesz — fokozottan igényeljék az fmsz-i tagság és a válasz­tott testületek véleményét. A szövetkezeti demokrácia elvének hatékonyabb érvé­nyesítésével valósítsák mega feladatokat. Soha ne feled­kezzenek meg azonban a dolgozók munka- és életkö­rülményeinek javításáról. Segítsék a SZÖVOSZ VI. kongresszusára és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójára kez­deményezett munkaverseny kibontakozását, célkitűzé­seinek sikeres megvalósítá­sát. lett volna. Nyilvánvaló, hogy a jutalmazásnak ez a módszere megbukott. Akkor támadt Kapásinak az a kitűnő gondolata, hogy a jövőben majd a különbö­ző ünnepségek alkalmával osztja ki a jutalmakat. Meg kell hagyni, igazán jó gondo­lat, eredeti ötlet. Különösen ki kell emelni azt a teljes diszkréciót, amellyel a ju­talmazásnak ezt az új mód­szerét Kapási azóta is le­bonyolítja. A házilag rende­zett, lélekemelő ünnepségek lezajlása után az erre előre kiszemelt egyes kartársak időben történő „előrejel- zés”-re a megfelelő időpont­ban óvatosan besurrannak az igazgató szobájába, ahol egymásnak adva a kilincset, négyszemközt veszik át a Mást és másképpen kö­vetelni — többek között ezt is jelenti az új gazdaságirá­nyítási rendszerre való átté­rés a vállalatok vezetői szá­mára. Különösen sok javu­lást vár a közvélemény a következő években a keres­kedelmi munkában, hiszen erre még mindig gyakori a panasz. A munka javításáról és az újfajta jelenségek megítéléséről beszélgettünk dr. Orosz Gyulával, az Élel- miszerkiskereskcdelmi Vál­lalat igazgatójával. — Pénzügyi szempontból vállalatunk már évek óta élvezi a lehetséges önálló­ságot. Fölöttes szervünket az eredmény elérésének rész. letel nem érdeklik, csupán az egész. Tavaly több, mint egymillió forinttal növeltük a nyereségünket az előző évihez képest, s az idén ha­sonlóan kell növekednie munkánk eredményességé­nek. Ezt rugalmassággal és az igényekre való gyors re­agálással teljesíthetjük. Kérdés: Az új irányítási rendszerben némiképp vál­tozik a kereskedelem szere­pe is, az eddiginél nagyobb mértékben kell védenia a vásárlók érdekeit, hiszen egyes vállalatoknál a nyere­ség érdekében meg nem en­gedhető eszközökhöz is nyúlnak. Ezért kapható pél­dául időnként „mini-kifli” és túlzsírozott hentesáru. Mit tesz ennek elkerülésére a kereskedelem? — Követeljük boltvezető­inktől, hogy csakis kifogás­talan minőségű árut vegye­nek át. Ök olyan szakembe­rek, akik meg tudják ítélni az áru minőségét. Hogy mé­gis előfordul kifogás? Nem tudnak megnézni minden darabot, elkerülhetetlen te­hát, hogy hibás áru is bekerül. De ha ezt a hibás Két pövénytermesztési brigádvezető, Oláh János és Bartha András már várja a főagronómust a nyírgyulaj: Petőfi Tsz központjában. Jelentik, hogy a két mű­szakban dolgozó kilenc gép. pel egész éjszaka szántot­tak az ügyeletes traktoro­sok. Nem történt semmi rendkívüli. Egyébként a ta­gok és a többi gép a teg­napi eligazítás szerint fog­lalják ma is el a helyüket. Aztán, cukorrépa és mű­trágyakiutalás kellene. Mire megcsinálja a főag- ronómus a kiutalásokat, Kozma János lóápoló be­fog a homokfutó taligába. Ez igy nem jő Kovács János három esz­tendőt a gépállomáson dol­gozott. Azután haza hívták. Elnöknek akarták, de in­kább „szakmájához” ra­gaszkodott, főagronómus lett * S nekik ítélt néhány száz fo­rintot. S aztán mindent el­borít a titokzatosság leple. A jutalmazásnak ez a Kapási-féle új módszere nagyszerűen bevált: nincs jutalom, nincs panasz. Az igazgató nyugodtan alhat, nem éri szemrehányás, s most már nem morog sem Kovács, sem Barainé, sem Pentelei, sem Szabó, sem Angyal Manci, sem Kapási. S nem zúgolódnak azok sem, akiket rajtuk kívül Kapási még behív az igaz­gatói szobába s átnyújtja neki a kézjegyével ellátott, pénzzel bélelt borítékot. Ha netán ez a módszer sem lenne majd az idők fo­lyamán eléggé korszerű, és ismét elégedetlenkednének a dolgozók, ahogy Kapásit ismerem, lesz elég ereje ah­hoz, hogy még ennél is újabb jutalmazási módszert vezessen be. Egyszer talán eljön az az idő is, amikor majd mindenkit munkája és érdeme szerint jutalmaz. Ez sem rossz módszer. árut az eladó kiadja, az már nagy hiba, s egyúttal fegyelmi vétség is. Ennek elbírálását a jövőben egyre szigorúbban vesszük, bár az utóbbi időben is felelősség­re vontuk a dolgozókat, fő­ként henteseket ilyen vétsé­gek miatt. Az új irányítási rendszerben különösen ügyelni kell arra, hogy vevőt ne érje kár. Kérdés: Eddig — döntően — lelkiismerctlenség miatt érte kár a vevőt. A keres­kedelem — a vásárló olda­láról — bizalom kérdése is. Mit tesz a vállalat azért, hogy az eladók megtartsák a vásárlók bizalmát, s meg­próbáljanak igazi kereske­dővé válni, hiszen ezt az új irányítási rendszer szinte követeli? — Háromszáznyolcvan bolti dolgozónk között akad, aki sablonos árukiadásnak tekinti a kereskedelmi szak mát és nem hivatásnak. Ezt a korábbi sok megkötöttség alakította ki, amely hiva­talnokká, vagyis bürokrata vá tette a kereskedőt. Ezen most változtatni kell, hi­szen —1 épp az új gazdaság- irányítási rendszer elve ez — fontos a mi munkánk. A tevékenységünk színvona­lán azonban javítani kell. Ebben dolgozóinkat elsősor­ban anyagilag tesszük érde­keltté. Tavaly kísérletkép­pen 19 üzletben bevezettük a tiszta jutalékos rendszert s mivei ez bevált, ma már 35 üzletben folyik az új szerű bérezés. A dolgozó érdekeltté vált a forgalom növelésében. Ezt csak úgy tudja elérni, ha a vevő szí­vesen belátogat a boltba máskor is, tehát törzsközön ség alakul ki. Kérdés: Mi lesz azokkal, akikre ma még panaszkod­nak a vásárlók? Milyen in­A cukorrépavetéshez in­dul először. Nézi a sortá­volságot, utána a magot számlálja, mennyi kerül be­lőlük a sorokba egy-egy méter hosszan. Húsz sze­met talál. Megnyugszik. Ma végeznek ezzel a huszonkét holdas táblával is, a héten pedig meglesz mind a száz hold. Tova hajtva & homokfutó­val, nagy tábla szántás szélén áll meg újra. Zsákok­ban vetőburgonya az en- csencsi Virágzó Tsz-től, Ki­bont néhány zsákot, vizs­gálja. Holnap kezdődhet a szántás sorvonalazása, hol­napután a vetés — határoz gyorsan. Kiss János és Rebri Já­nos szánt még mindig a burgonya alá. Megméri a barázda mélységét. Ponto­san 25 centiméter. Int a figyelő traktorosoknak: — Jól van. így tovább! A lucernatáblát műtrá­gyázó Rebeles Lászlót azon­ban megállítja a gépével. A szórás közötti négy-öt mé- ten megengedhető távolsá­got hat-hét méternek ta­lálja. Ez így nem jó! — Ne reszkírozza a pre­mizálását, Laci bátyám! Tanácsadás útközben ötezer nyárfasuhángot ül. tetnek a tsz dűlőútjai és az árkok szegélyén. Cigány munkacsapat végzi ezt a munkát. A főagronómus ezt is megnézi. Rendes munkát talál. Később, a napraforgó vetésénél figyel­meztetnie kell Bartha Fe­renc traktorost, hogy egye­nesebb sorokkal vessen, könnyebb lesz majd a mű­velés is. A ló könnyű trappban húzza a taligát, szinte gyep­lőjelzés nélkül igazodik el az Ismerős. közel ötezer holdas határ kacskaringé- dűlőútjain. A főagronómv pedig miután meggyőződő, még a cukorrépa alá kerüli műtrágya helyes keverésé ről, azt hitte, most már nyugodtan mehet be az iro­dába. Alig ér azonban a fa­luba, tanácsot kell adnia .czkedéseket tesznek a hi­bák és az összeütközések el­kerülésére? — Aki nem ielkiisrnera­tes, azt igyekszünk leválta­ni. Nemreg például lecse­réltük az egyik tej bolt tel­jes garnitúráját, s azóta ott rend van. A többiek pedig tanulhatnak ebből is. A lét­számcsökkentésnél 18 dol­gozót elküidtünk a vállalat­tól, s ezzel kettős célt ér­tünk el: megszabadultunk a lelkiismeretlen dolgozók egy részétől, másrészt he­lyet biztosítottunk a fiata­loknak. Kitűnő az utánpót­lás és — az intézkedések következtében — tovább fo­lyik a minőségi kiválasztó­dás. A tiszta jutalékos rendszerben a kereset meg­mutatja, hogyan dolgozik az üzlet kollektívája Már­pedig rosszul kereső, azaz rosszul dolgozó emberekre nincsen szükségünk. Ebben segíteni fog az új munka­törvény is, hiszen nem lesz annyira körülbástyázva „kibúvókkal” a rosszul dol­gozó. Ezek a kibúvók nem a dolgozók érdekeit védték, (a jó kereskedőnek eddig sem volt szüksége e parag­rafusokra), hanem kifogáso­kat jelentettek a rosszul dol­gozóknak. Kérdés: Milyen hatása van már az új irányítási rendszerre való áttérésnek? — Megpezsditette a válla­lat életét. Van aki fél tőle. Persze félnie csak annak kell, akire eddig a többiek dolgoztak. Az biztos, hogy kevesebb lesz az ilyen „el­tartott” a vállalaton belül. Dolgozóink többsége ered­ményesen akar dolgozni és jobban akar élni, — ennek a vásárlók látják majd hasznát. Kun István özvegy Novak Jánosnénak nyugdíjazása ügyében. Maid Baráth Sándornét kell meg­nyugtatnia, akinek a férje távoli munkahelyről tért vissza a tsz-be és a rakodó­brigádban kapott beosztást, azért ő maga is vállalhat a növénytermesztésben terüle­tet. Tizennyolcmillió forintot kell előteremteni Délután negyed kettőkor érkezik vissza az irodába. Itt viszont hóna alatt bukó. sisakot tartó fiatalember várja, a gabonafelvásárló vállalattól. Jó fél óra telik el, mire a látogató elkö­szön. Türelmetlenül nézi az órá­ját. Délután háromkor te­metik a párttitkár édesany­ját, illő lenne ottlenni. S addig le kellene tudni az ebédet is, mert később a holnapi eligazítást kell meg­ejteni, ami ugyancsak jó másfél óra. És még nem látta a mai postáját. Tizennyolcmillió forint termelési érték vár az idén teljesítésre, hárommillióval több a tavalyinál. Négy­száznyolcvan család van a közösben, nem lehet mind­egy, ki hogyan találja meg a számítását. Sok múlik egyetlen napon is. Az elnök beteg december óta. Hetenként egyszer, csütörtöki napokon 'ótogat el a tsz-be. Ezt azonban nem szabad félvén: vT-e-er János nagyon sokai lett azért, hogy egyenesbe ke­rüljön a tsz, és a megte­remtett alapokon biztosan jusson tovább. Meglehessen idén is a tervezett ne-?"' en forintos munkaegység S a holnapi nap még hosszabb lesz. Töboe ell ídni tenni, szervezni el­.'nőrizni. Azért tanul o­■ább, másodéves levelező­ként a felsőfokú techni­kumban. Ilyen napok köze­pette hogyan? Éjjel. És úgy, hogy kevés az ünnepnapja. Asztalos Bálint földes Györgyt Díszkőéi jtsiailnsazás A főagronómus egy napfa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom