Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

Mit keres a vevő ? „Világszép Róza4’ Több ezer szabolcsi véleménye: minőségi, praktikus árut Hasznos kísérlet a piackutatás Mind nagyobb a kínálat, egyre növekszik a vásárló igénye, ami ma jó, nem biz­tos, hogy az marad holnap is. Az igények felkutatása, összehangolása és az iparhoz való továbbítása előtérbe került a kereskedelemnél. Ezt a munkát szolgálja or­szágosan a Piackutató In­tézet. Ezt megelőzően is ér­tékes adatokat gyűjtött ösz- sze a vásárlóktól a megyei iparcikk kiskereskedelmi vállalat: mi a vélemény a vásárolt cikkről, a válasz­tékról, a divat gyors követé­séről, mit vásárolnának a boltokban található áruk helyett. Több műszálas női ruhái Nyáron a karton és se­lyemruha keresletet, ősszel a női ruhákat vizsgálták, milyen az arány, a minőség és a megye melyik táján melyiket keresik. A levont következtetés: a női konfek­ciónál a műszálas árukat keresik elsősorban, amely praktikus, kevésbé gyúró­dik, divatos színekben ta­lálható, könnyen mosható tisztítható — és nem utolsó­sorban olcsó. Sajnos — és ezt jelezték azonnal az iparnak — hiánycikk a megyében. A női fehérnemű­nél ellentétes az igény: a nylon helyett a habselyem­ből készülteket keresik. Tartós fogyasztási cikkek közül tavaly a tv-készülé- keket keresték leginkább, az emelkedés egy év alatt több, mint ötven százalékos. Baj volt például a Horizont mi­nőségével, amit jeleztek, csakúgy mint a rádiókészü­lékek gyenge választékát: a gyárak intézkedtek, javítot­tak a hibán, ma már több fajta és olcsó rádió is van a boltokban. A hűtőszek­rény és a mosógép nagyará­nyú vásárlása azt bizonyí­totta, hogy szükséges itt is a választék bővítése. A jár­művek közül a kismotorok iránt nőtt az érdeklődés, a jelzésekre már intézkedett is a belkereskedelem, az eddi­gieknél jóval több kismo­tort hoznak a baráti orszá­gokból. Három, a megye külön­böző területén lévő boltban kétezer kérdőívet osztottak ki a cipőt vásárlóknak. 1876 válasz alapján vonták le a következtetést: itt is dominál a divat A legtöb­ben azért vásároltak, mert kiegészítik lábbelitárukat, illetve, mert divatosabbat akartak. Panasz is felbuk­kant, különösen a női kö­römcipők sarkára. Az ipar erre gyorsan reagált, tartós műanyagsarokkal gyártja már e cipőket. Bútor, jármű, kisgép külföldről Kidolgozta a vállalat a piackutatás idei program­ját is. Vizsgálja a női- és gyermekszandál minőségét, választékát, a női fürdőru­hák vonalai iránti igényt. A lakáskultúra fejlődését követve megnézik, mit vár a vevő a lakberendezéstől, milyen a bútor és a csillár, a szőnyeg stb. választéka. Felmérik a hangszerek és játékok iránti igényt is. A megállapítás már most az, hogy jelentősen csökkent például a tangóharmonika és megnőtt a pianino iránti kereslet. A megállapításokat azon­nal továbbítják az illetéke­seknek, érvényesítik a ren­deléseknél. Tapasztalat, hogy az ipar eddig koránt­sem volt képes gyorsan és hatásosan átállni az igé­nyeknek megfelelő terme­lésre főként nem a nők által várt kis szériák gyár­tására például a ruháknál. Ezen is próbáltak segíteni. A választékot a belkereske­delem mind több külföldi áruval igyekszik növelni. Nagy mennyiségű bútort, jár­művet, híradástechnikai cikket, háztartási gépet ka­punk a Szovjetuniótól, Len­gyelországtól, Csehszlovákiá­tól, az NDK-tól, a többi baráti, s mind nagyobb té­telben kötöttárut a nyugati országokból. Tehet ezért a helyi ipar is A vállalat idén is igyek­szik helyi gyártással javíta­ni az árualapot elsősorban konfekcióból, cipőből, bú­torból és kötöttáruból. Tár­gyalnak háztartási aprócik­kek, bőrdíszművek gyártá­sáról is, szívesen vennék, ha a ktsz-ek, helyi vállala­tok vállalnák a megnöveke­dett igények kielégítését, mert az eddigi jelek szerint erre ma is szűk a kapacitás. A megye ipara ugyanis jó­részt még mindig külföldi megrendelést lát el. K. J. Olvasónk írja: Ésszerűtlen Jól tudom, a Kelet-Ma­gyarország nem egyszer bí­rálta már a nagypostát, amiért akkor is egy-két pénztárat tartanak nyitva, amikor három-négynek is volna munkája. A bírála­toknak — úgy látszik — nincs foganatja, mert állan­dóan félek a fizetésnapok­tól, illetve az azt követő csekk-befizetésektől. Hozzám hasonlóan, sok embernek van hasonló elintézendő ügye ezekem a napokon a postán, érthető a nagy for­galom. Az viszont már ke­vésbé. hogy ezt ott nem ve­szik figyelembe. Miután az ünnepek előtt nem jutottam el a pénztár­ablakhoz, az ünnepet követő napon kíséreltem meg, dél­után háromkor. Az öt órát meg sem mertem várni. De délután is nagyon sokam voltak. Én voltam a hu- szonkilencedik a sorban, a másik ablak előtt még töb­ben várakoztak. S mind­össze csak ez a két pénztár volt nyitva. Több mint fél órát álltam sorba, s ezt enyhén szólva túlzásnak tartom. H. Sandorné Nyíregyháza, Toldi u. Tavaszi almaexport A Nyíregyházi Almatároló­ból pénteken útjára indítot­ták Svájcba az utolsó ex­portvagon jonatánalmat. Az almatároló hűtőtermei­ben a tél folyamán 450 va­gon almát tároltak, s ennek jelentős részét exportra küldték. Különben az 1966. évi almatermésből az alma­tároló szezon idején 1200 vagon almát, ezt követően 400 vagon almát exportált. Az utolsó exportvagon útra- bocsátása után azonban még nem ürült ki az almatároló. A város ellátására még mintegy 25 vagon jonatán­almát tartalékolnak, ezen­kívül 2* vagon delicsesz is a hűtőtérben van. Az almatároló újabban nemcsak almát tárol és ex­portál. Elküldték külföldre több, mint 800 vagon burgo­nyát is. A burgonyaforga­lom 1700 vagon volt, s a felszabadult hűtőtereket most 350 vagon burganyá- val töltötték meg, amely a későbbiekben lengyel, fran­cia és spanyol exportra megy. Átépítik a Svájci lakot Turistaszálló hatvan vendégnek Átépítik a népszerű sós­tói Svájci lakot, szálloda, turistaszállás lesz benne. Korábban megírtuk, május elseje lesz a Sóstó igazi pre­miere, ekkorra vagy rövid­del ezután készen áll majd az újjáépített Svájci lak is. Tartják-e a határidőt, s mi­lyen lesz, ha elkészül az új turistaszálló? — kérdeztük Szendrei Istvántól, a Ven­déglátóipari Vállalat igaz­gatójától, ugyanis az ő ke­zelésükben üzemel majd e létesítmény. Az építési munkákat a Nyíregyházi Építő és Szere­lő Vállalat végzi. A hivata­los építési határidő, a szer­ződés szerint ez év október 15. A vállalat kollektívája azonban az építés kezdete óta gondos munkát végzett, s minden remény megvan arra, hogy a befejezés a ha­táridő előtt mintegy öt hó­nappal, tehát májusban megtörténjék. Jelenleg a belső szerelési munkákat végzik. A Svájci lak külső képét nem változtatják meg, az átalakítások csak az épület belső terét érintik. Itt két szinten hatvan személy el­helyezésére nyílik majd le­hetőség. Lesz néhány egy­ágyas szoba, tizenkét két­ágyas, a többit pedig három- négyszemélyes hálótermek­Á latorcai Piti cégnél /■ nyolc évvel ezelőtt jártam először. Tí- zen tevékenykedtek akkor a kitűnő vállalatnál. A vezető, a könyvelő, öt szörpkészítő, két kihordó és az előszobá­ban Dajbukát Manóné, aki az adminisztrációt intézte, vagyis a fizetéseket, szám­lákat, felszólításokat, gép­kocsiigényeket, előlegeket és utótagokat, felvette a ren­deléseket, főzte a kávét és mérte a szódavizet (belső dolgozóknak 1,50-ért, illetve 20 fillérért.) A Piti cég igen rentábilis kis vállalat volt, szinte az egész Dunántúlon ismert Pitirox nevű üdítő italt készítették. Jól meg­szervezett munkarend volt. minden azonnal elké­szült, minden rendelést azonnal elkészítettek, szállí­tottak, intéztek, 20 üveg Pitiroxot rendeltem nyír­egyházi nénikémnek, aki azt még aznap estére meg is kapta. nek képezik ki. A folyosó­kon fürdőszoba lesz, az egyes szállodaszobákat pe­dig hideg-meleg vízzel lát­ják el, ezekben kis mosdó­fülkékkel. A Svájci lakot Úgy készítik, hogy az megfe­leljen a B kategóriás szál­lónak, hasonlóan a többi nyíregyházi szállodához. Étterem nem lesz az épü­letben, viszont hidegkony- hás büfé a vendégek rendel­kezésére áll, ahol néhány italféleséget Is lehet majd vásárolni. Az étkezési, szó­rakozási lehetőségek ettől A tavasz közeledtével egy­re többen keresik a C vita- mindus készítményeket, konzerveket, befőtteket. A Vásárlók sokféle készít­ményből válogathatnak, de néhányból kisebb a válasz­ték. A sűrített paradicsom az egyik legkedveltebb. Tízdekástól fél kilósig több­féle csomagolásban kapható. Különösen a kisgyermekes anyáknak jelent könnyebb­séget: a vitaminos bébiéte­Négy esztendeje voltam másodszor náluk, akkor már hárman dolgoztak az elő­szobában. Dajbukátné intéz­te a rendeléseket, egy má­sik hölgy főzte a kávét, és osztotta el a szódavi­zet, egy harmadik in­tézte a belégeket és a kilégeket. Akkor már elég sokat kellett várnom, amíg ügyemet elintézték, de más­napra azért végeztem. Saj­nos a rendelést pontatlanul vették fel, Derecske helyett Drezdába továbbították a kitűnő italt. Két esztendeje jártam ott harmadszor, az előszobában nyolc hölgy tevékenykedett és egy nagy bajuszú hiva­talsegéd. Egy egészen fiatal kislánynak az volt a be­függetlenül is jók, mert a közeli Krúdy Szálló étterme, presszója ezt biztosítja majd, s ha a vendég kéri, kívánságára a saját szobájá­ban szolgálják fel az éte­leket, italokat. A Vendéglátóipari Válla­lat az üzemeltetés megkez­désére készenáll, amennyi­ben az építők befejezik a munkát, közvetlenül utána megnyílik az új szálló is. A neve nem változik, tovább­ra is Svájci lakként ismer­hetik meg a Sóstó vendégei. (m. s.) lek folyamatosan 8—10 vál­tozatban vásárolhatók. A citrom egész télen nem hiányzott a boltokból, je­lenleg is kielégítő mennyi­ség van belőle. A szörpké- szítmények közül a C-vita- minos csipkeszörp, valamint a málna’ és citromszörp a legjobb tavaszi ital. Az üveges konzervek közül a zöldbab és a zöldborsó, vala­mint a karfiol váltakozó keresletnek örvend. osztása, hogy fogadta a be­lépő köszönését. Egyik hölgy a belégeket, másik a kilé­geket intézte. Ketten vették fel a rendeléseket és az ügyfelek előtt hangosan ve­szekedtek, hogy ki a soros. Az ötödik kávét főzött és az összeköttetést tartotta fenn az igazgatósággal, mert köz­ben a Piti cég igazgatóság­gá fejlődött. Igazgató, al­igazgató, egy főosztályveze­tő és három osztályvezető intézte a Pitirox-termelést. Viszont, hogy a létszámon enyhítsenek a szörpfőzök létszámát ötről, négyre csökkentették. Három üveg Pitiroxot akartam küldeni a nagynénimnek, négy teljes napot vett igénybe, amig elintéződött. A múlt héten jártam is­C-viíamin — üvegekben Ha azzal kezdjük: százöt­ven esztendeje, 1817. április 8-án született Benke Judit színésznő, nem figyel fel a kedves olvasó. De ha azt mondjuk: 150 éve látta meg a napvilágot Laborfalvi Ró­za, a magyar színháztörténet egyik legnagyobb tragikája, művészetéhez méltó kegye­lettel emlékezünk rá. A két név egy és ugyanazon sze­mélyé. Édesapja, Laborfalvi Benke József székely ne­mes ember létére 1804. feb­ruár 11-én színésznek állt be Kolozsvárról országjárásra induló társulathoz. Mint szí­nész, első felléptekor csú­fosan megbukott. Ekkor gya­log elment Bécsbe. Nappal másolással foglalkozott, es­ténként pedig lelkesen láto­gatta a színházakat. Nyolc hónapot töltött a császárvá­rosban, majd felkészülten in­dult vissza Kolozsvárra, ahol újból színi pályára lépett. 1815-ben búcsút mondott a színi pályának, s Miskolcon tanár lett. Második házas­ságából született Judit le­ánya, a későbbi nagy tragi- ka, Jókai hitvese. Judit korán elárulta színé­szi tehetségét, s 1833-ban színpadra lépett Budán, Komlóssy Ferenc színtársu­latánál. Művészi ideálja Dé­ryné, Széppataky Róza volt, s ezért, tiszteletből és ideál­ja iránti nagyrabecsüléséből változtatta nevét előnevének és a Róza-névnek házasítá- sával, Laborfalvi Rózára. A társulatnál játszott ab­ban az időben az országszer­te hírneves Kántorné. Dia­dalmas sikereit közelről fi­gyelhette meg Laborfalvi Róza, aki eleinte csak kis szerepeket játszott 25 forint fizetés mellett. Rövidesen útnak indult a színi társulat Budáról. Székesfehérvárra tartottak. Kántorné nem vállalta a turnét. A bátor színigazgató a népszerű tra- gika szerepét a „világszép Rózának” adta ót, ki megér­demelten vívta ki a művé­szetrajongó székesfehérváriak elismerését. Budán és Pesten Mire visszatért Budára, ünnepelt színésznő volt. Első kiemelkedő alakítása a „Rol- la halála" című színműben Elvira szerepe. A Nemzeti Színház megnyitásakor mint tragika lépett a pesti kö­zönség elé 1837. augusztus 22-én. A „Belizár”-ban An­tónia szerepében hatalmas sikert aratott Déryné nap­lójában a nagy színésznő­nek kijáró elismeréssel em­lékezik meg róla. Szerepelt operában is, a korabeli szokásnak megfele­lően, bár különösebben is­kolázott énekhangja nem volt. Az első magyar operát Ruzitska József Béla futása című alkotását 1833. április 21-én mutatták be Pesten, minden különösebb ünne­piesség nélkül. Semmi jele sem látszott annak, hogy az első eredeti magyar dalmű bár sem zeneszerző, sem szö­vegírója nem volt magyar —, került a főváros színhá­zában a magyar közönség elé. mért a Piti cégnél. Az elő­szobában tizenkét hölgy, egy bajuszos hivatalsegéd és három szakállas fiatal tiszt­viselő szorgoskodott. Hossz­kor jöttem. Aznap ügyfél- fogadás nem is volt. Más­nap közölték, hogy adjam be írásba szörpigényemet és két-három hónap múlva személyesen, vagy levélben érdeklődjem, bele vannak futva az adminisztrációba, valami rettenetes, hogy mennyi a munkájuk. azt se tudják hol a fejük, ta­lán jövőre sikerül elintéz- niök a jogos kérésemet. Amikor kifelé jöttem, az egyik aligazgató éppen fia­tal hölgyet kísért be. — Kartársak, itt a kért segítség — szólt mosolyog­va, emelt hangon — bemu­tatom az új kolléganőt, ö fogja előkészíteni a gém­kapcsokat az iratok össze­fogásához. Hiába, a fejlődés megál­líthatatlan (7). O. N. A gyönyörű alakú, neme­sen egyszerű mozdulatú, csodálatosan zengő hangú tragika sikerei tetőpontján, 1848-ban nőül ment a nála nyolc évvel idősebb Jókai­hoz, akit megható féltéssel és asszonyi szeretettel köve­tett a bujdosásban is. Há­zasságuk alapjában véve boldog volt, bár Jókai sokat szenvedett feleségének szi­gorúsága és váratlanul ki­robbanó féltékenységei miatt. A bujdosó Jókai is bujdosni volt kénytelen Világos után. A hosszú úttól kimerülve és megtörtén egy Borsod me­gyei kis falúba, Tardonára vetődött el, ahol súlyos be­tegségbe esett. Amikor egé­szen magához tért, Pestről az a hír érkezett el hozzá, hogy minden veszély nélkül hazatérhet. Ám a szegény bujdosó ruhája — a zord téli időhöz mérten —, nem volt épp a legkifogástala- nabb állapotban. Laborfalvy Róza szomo­rúan nézett a férjére: — Hogy indulsz ei a nagy útra. Móric, betegen, s ilyen ruhában? Gyalog is kell mennünk, s nézd, mi­lyen lyuk van a csizmádon? Befolyik rajta a víz! Jókai a maga keserű hu­morával felelte: — Ne törődj vele, kedve­sem. Itt a másik oldalon is van egy épp akkora lyuk. Azon meg majd — kifo­lyik... 4 színműíró Laborfalvy Róza 1859-ben visszavonult a színpadtól. Egyszer Jókai baráti társa­ságban színműírói küzdel­meiről beszélt. Hogy kopog­tatott be a színháznál első darabjaival. Azután hozzá­tette : — Voltaképpen nem is lelkesített akkor, hogy szín­műveket írjak, hanem sze­repeket. Szép, hatásos szere­peket a feleségemnek. A tantiém szép dolog, de a vi­lág összes színpadi jövedel­mével nem lehet megvásá­rolni azt a boldogságot, amit akkor éreztem, amikor gondolataimat Laborfalvy Róza tolmácsolta. Néha he­tekig úgy éreztük, mintha ünnepnapokat élnénk. Iskolai menetrend Csütörtökön véget ért a tavaszi szünet, ismét bené­pesültek az általános és kö­zépiskolák, A tanintézetek további „menetrendje” — a Művelődésügyi Minisztéri­umban kapott tájékoztatás szerint — a következőkép­pen alakul: a középiskolák­ban az idén végző fiatalok részére az utolsó tanítási nap május 8-a. A tanév az általános iskolások, vala­mint a középiskolák I„ II. és III. évfolyamába járók számára június 8-án ér vé­get. A tanévzáró ünnepsége­ket június 12 és 17 között rendezik, s egyidejűleg ki­osztják a tanulóknak az év­végi bizonyítványt. Az írásbeli érettségi, ille­tőleg képesítő vizsgák nap­pali tagozaton . május ti— június 1 között lesznek, a szóbelikre pedig júniusban kerül sor. A dolgozók gim­náziumaiban az írásbelit május 31-én. június 1-én és 2-án. a szóbeli érettségi vizsgákat június 15— július 8 között tartják. FELSÖZSOLCA1 szabadságharcos tsz. I. osztályú bányakavics azonnali szállítását vállalja köbméterenként 95, — Ft vagonba rakva. Megrendelhető levélben i* f£JL°D*S

Next

/
Oldalképek
Tartalom