Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

A mai falu tanítói A tanítóképzés és a taní­tói munka problémáiról rendeztek ankétot március 30-án a Móricz Zsdgmond Művelődési Házban a Taní­tóképző Intézet rendezésé­ben. A véleménycserén részt vettek a párt és tanács művelődési szakirányítás vezetői és az érdekelt fia­tal tanítók mintegy 150-en abból a 408-ból, akik a felsőfokú oktatás rangjára emelt nyíregyházi tanító­képző intézetben 1962-től kezdve szereztek diplomát. A véleménycserében a fiatal pedagógusok, színe­sen, élvezettel beszéltek falujuk, iskolájuk gazdag és tartalmas életéről, de őszin­tén tárták fel a problémái­kat is. Az ankét résztvevői megszívlelendő szavakat mondottak a tanító hivatá­sáról. Elmondották, hogy ók is mint minden ifjú ember a vágyak és elképzelésen sokaságával érkeztek a fal­vakba, s sokat törték fejü­ket, hogyan fognak gyerme­ket és felnőtteket nevelni. S már az első napokban rá­döbbentek, hogy oktatni- neveini nem könnyű dolog. Hamarosan megértették, hogy ha nevelni akarnak nem felég az író kezeket gondosan vezetni. Mélyebb­re kell hatolni, hogy o falu egységes közszelleme kiala­kuljon. Ebből a felismerés­ből szűrték le a fiatal ne­velők, hogy a magukfajta értelmiségi hivatása nem lehet más a formálódó fa­luban, mint segítem, politi­zálva, harcolva, nevelni és építeni az újat A tanító ma a hajdani tudatlanságnak üzen hadat, amikor írni-olvasni tanít ősz fejű Iskolásokat, lehetősé­get adva nekik, hogy a je­lent és a jövendőt is meg­érthessék. Tehát oktat, nevel és épít is hivatása közben. De még ez sem elég. Nem­csak ilyen nagy vonalakban van szükség helytállásra, hanem a mindennapi apró munkában, a magatartás­ban, a példamutatásban is. Például a jó közszellem, a jó közhangulat állandó for­málásában. Az iskolába mindennap eljut a falu összes gondja-baja. Minden öröm vagy kétség bele van írva az iskolába érkező gyerek tekintetébe. Az új élet munkálóinak tehát az érzésekre is figyelniük kell, s hivatásukhoz tartozik alakítani az érzéseket, a vé­leményeket. A pedagógus naponta számtalan emberrel találko­zik vezetőkkel és beosztot­takkal. Ha hivatása magas­latán áll, ha magáénak vall­ja a falu dolgait, 5 nem híve a „ne szólj szám, nem fáj fejem”-szerű meghát­rálásoknak, nagyon sok jó tanácsot adhat, vitás ügye­ket eligazíthat. Ehhez azon­ban az kell, hogy állandóan a közélet porondján álljon. Problémákat vessen fel, Az ember sohasem lehet elég óvatos, különösen ak­kor, ha utazik. Ezt tapasz­talta barátunk, Hanns Pe­termann is, amikor hety­kén és merészen odalépett a fürdőhely sétányán egy elegáns hölgyhöz és meg­szólította. — Láthatnám önt ismét kisasszony? Az ifjú hölgy megrázta a fejét, ám csöppet sem ba­rátságtalanul tette hozzá. — Nem vagyok kisasz- szony. — Nem? — Nem. — Kár. — Talán. — Férjnél van? — Igen. — És a férje? ■ — Nincs itt. Egyedül jöt­tem. Hanns Petermann bele­szagolt a friss reggeli leve­gőbe. — Akkor talán lehetne... A fiatal hölgy azonban ügyeket intézzen, feladato­kat oldjon meg, fájjon neki minden gond, mely a falu­ban bizonytalanságot okoz és örüljön minden sikernek. Elmondották, hogy nem minden pedagógus vallja ezeket a nézeteket, sokan idegenkednek a politizálás­tól, nem szándékoznak a köz embereivé válni, be zárkóznak foglalkozásuk várába: „elvégzem a köte­lességemet és hagyjanak békén.'’ Az ankét résztvevői öröm mel újságolták, hogy jó az egyetértés a falu népe, a párt, a tanács, a tsz-vezetők és a pedagógusok között. S ez a jó viszony a pedagó­gusoknak sok előnyt jelent. Nem említettek olyan esete­tet, hogy a fiatal pedagógus hónapokon át megoldatlan lakás, ebéd, vacsora gon­dokkal küzködve sivár kö­rülmények között tengőd­jék. Ezt nem engedi a falu népe, ennél többre becsüli tanitóit. Azonban nem mindenütt ilyen derűs a látóhatár. Ez is igaz. A lelketlenül vég­zett pedagógusmunkára, a rossz együttműködésre, az áldatlan viszály kodásokra is hoztak példát Többek kö­zött van olyan tsz-elnök, aki csak a gazdasági eredmé­nyekre tör, a kulturális fel- emelkedés, a város csábí­tásai ellenére is otthon ma­radt fiatalok szórakozása, sportolása, továbbképzése nem szívügye. Elismerték, bogy a gazdasági siker a legmeggyőzőbb érv a tsz mellett, de a jó munkaegy­ségből mégsem halmozódik fel annyi ideológiai és er­kölcsi tőke a szövetkezet mellett, amennyi felhalmo­zódhatna, ha a politikai ne­velés érdekében a pedagó­gusok és a tsz-vezetök mindenütt összefognának. Felemelő érzés volt hall­gatni, hogy a pedagógusok szép, valóban mai stílusú munkájában nemcsak a fia­talok, hanem a régi tanítók is szíwel-lélekkel részt vesznek. A pályakezdés ide­jén szeretettel, nagy gon­dossággal egyengették út­jaikat a tantestületek idő­sebb tagjai. Az ankét fiatal résztve­vői azt vallották, hogy a jövendőért, a közös célokért vívott munka és harc fel­emeli az embert. Ma csak az ragad sárba, aki önszán­tából kizárja önmagát a közös tettekből, alkotások­ból, aki a maga szűk ös- vényén lépegetve valamifé­le meggondolásból nem a közös ügyek széles ország- útján jár. Az, aki harcolva, a bajokat, gondokat látva nevel, aki az új, közös rend megalkotását hivatásának tartja, annak helye, ott van a falu népeinek szívében, s együtt nő velük. Orosz Szilárd a József Házban Nyíregyházán, Attila Művelődési tartotta meg küldöttközgyű­lését a Szabolcs megyei MÉK március 31-én, mely­nek 118 termelőszövetkezet és 44 földművesszövetkezet a tagja. Részt vett a tanács­kozáson dr. Bíró Oszkár, a SZÖVÉRT helyettes igazga­tója és Acél Béla, a MÉSZÖV elnöke. A 162 tsz- és fmsz- küldött mellett részt vett a tanácskozás munkájában több tsz elnöke, agrárszak­emberek, a mezőgazdasággal kapcsolatban álló intézmé­nyek, vállalatok vezetői. Burgonyából rekord Dr. Czlmbalmos Béla, a MÉK igazgatója, a SZÖVOSZ V. kongresszusa óta eltelt időszak és a múlt évi mun­kát értékelő beszámolóhoz szóbeli kiegészítést terjesz­tett a közgyűlés elé. Érté­kelte az elmúlt négy esz­tendőben végzett munkát. Az utóbbi időben előtérbe került a mezőgazdasági áruk jelentős részének ipari feldolgozása, aszalás, szárí­tás, savanyítás, stb. Burgonyatermelésben a megye a múlt évben rekord­termést ért el. A holdan- kénti átlag 75 mázsa volt, s a vásárlásra került meny- nyiségnek 65 százaléka volt a keresett gülbaba és rózsa­fajták. Segítette a bő ter­mést a burgonya árának rendezése nyomán kialakult termelési kedv is. A beszá­moló megállapította, hogy a fő feladat a jövőben: a burgonya hozamának a nö­velése, a vetőgumó problé­ma megoldása, s új, a gom­bakártevőkre kevésbé érzé­keny fajták kinemesítése, a szervezettebb növényvéde­lem. Növekedett a zöldség- termesztés területe is. En­nek nyomán javult a felvá­sárlás Is. 36 000 hold új gyümölcsös A második ötéves terv végéig megyénk háztáji gazdaságaiban és az egyéni termelőknél összesen 36 500 hold gyümölcsöst telepítet­tek Ebből termő 10 és fél ezer hold, 1970-ig további 23 500 hold fordul, termőre. Mindez jelentős beruházást igényel, mind a hazai, mind a külföldi piacellátás érde­kében. Rámutatott a beszámoló, hogy a jövőben a csonthé­jas és bogyós gyümölcsök­nek a termesztését tovább szükséges növelni. Ehhez jók a tsz-ek adottságai is, magas jövedelmet biztosíta­nak a termelőknek, s a nép­gazdaságnak is hasznos, hi­szen a külföldi piac kor­látlan mennyiséget vesz meg. A gyümölcsfélék vá­sárlásával és feldolgozásá­val kapcsolatban már eddig is jelentős beruházásokra került sor. Az elmúlt ötéves tervben összesen 145 millió 830 ezer forint értékű be­ruházást valósítottak meg. Ezek között a jelentő­Röpke ismeretség rendkívül komoly arcot vá­gott. — Nem. Semmit sem le­hetne. Először is ilyesmit én egyáltalán nem csinálok, másodszor: tudja az egész fürdőhely, hogy férjnél va­gyok és, hogy egyedül ér­keztem ide. Mit mondaná­nak az emberek, ha hirte­lenjében meglátnának ma­gával? — Azt lehetne mondani az embereknek... — Szóval? — Az embereknek azt le­hetne mondani, hogy én va­gyok a férje és most érkez­tem látogatóba. A hölgy meghökkenve megállt — Hm! Az biztos, hogy magát, fiatal barátom nem ejtették a fejére. sebbek: a nyíregyházi Al­matároló és aszalóüzem, az Anarcson, Csengerben és Fehérgyarmaton épített cső­vázas színek és egyéb beru­házások. A téli aima és a bogyós gyümölcsök termesz­tésének a növekedése és fel­dolgozása újabb jelentős beruházások megvalósítását teszi szükségessé. ÍJj létesítmények a III. ötéves tervben Ezért a harmadik ötéves terv során több mint 500 millió forint értékű beruházás megvalósítására kerül sor. Elkészül a nyír­egyházi almatároló II. szek­ciója. Mátészalkán 1400 va- gonos almatároló hűtóház- zal, Záhonyban 1000 vagonos hűtőház almatárolóval, Nyír­bátorban, Vásárosnamény- ban, Baktalórántházán és Kisvárdán exporttelepet létesítenek. Mándokon gön­gyölegellátó és gyümölcs- feldolgozó épül, Nyíregyhá­zán a városellátás javí­tása érdekében raktárt vá­sárolnak. A beruházások el­helyezésénél figyelembe vet­ték a telepítési adottságo­kat, valamint a munkaerő és technikai ellátottságot A két beszámolót elemző vita követte, s utána hatá­rozatokat fogadtak el a küldöttközgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtására. Ezután ke­rült sor a MÉK igazgatósá­gának és felügyelő bizottsá­gának újraválasztására. A MÉK igazgatójának ismét dr. Czimbalmos Bélát vá­lasztották. _, (F. K.) 0» Újjá választották a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei vezetőségét A Közalkalmazottak Szak- szervezete Szabolcs-Szatmá: megyei küldöttértekezletét március 31-én tartották meg Nyíregyházán, a Fegy­veres Erők Klubjában. A küldöttértekezleten részt vett Kovács István, a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­te központi vezetőségének titkára, Szilágyi Menyhért. a megyei pártbizottság PTO osztályvezetője, Gulyás Emilné dr. a megyei tanács elnökhelyettese, Veres Meny- hértné, az SZMT titkára. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének, a megyei bi­zottság négyéves munkájá­ról Tusay Pál számolt be. Elmondotta többek között, hogy a szakszervezet me­gyei vezető testületéi az alapszervezetek és az akti­visták eredményes munkát végeztek a hivatal és intéz­ményi munka színvonalánál: emelésében, a szakszerveze ti tagság tudatformálásá­ban. Négy év alatt több mint négyszáz munkaérte­kezletet tartottak, s ezekre jellemző volt az aktivitás, számos olyan javaslat hang­zott el, ami a munka egy­szerűsítéséhez járult hoz zá. Jó eredményt értek e! a szaktanfolyamok és szak­vizsgák megszervezéséber: is. Javult a dolgozók ér­dekvédelmével kapcsolatos munka, a szakszervezeti bi­zottságok mind felelősség­teljesebben és körültekin­tőbben látták el érdekkép­viseleti funkciójukat. Be­szélt továbbá az előadó a bérezés területén fennálló problémákról, e problémái* megoldásának lehetőségéről. A további munkával kao- csolatos feladatokról Tusay Pál elmondta, hogy az új gazdasági mechanizmus a feladatok végrehajtását ma­gasabb színvonalon követel! az állami apparátusban; dolgozó emberektől. Bár a közszolgálati dolgozók mun­kájának javulása során meggyorsul az állami ap­parátusban az ügyek inté­zése. továbbra is legfőbb feladat a gyors, bürokrácia- mentes ügyintézés megte­remtése. Kiemelten foglal­kozott az előadó a tanácsi dolgozók munkájával. El­mondotta, hogy a beszámo­lási időszak alatt a taná­csokhoz 800 ezer ügyirat ér­kezett és több mint hét.mil- liószor keresték fel szemé­lyesen a tanácsokat ügyeik intézése végett a dolgozók. A küldöttértekezlet meg­választotta a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének 15 tagú megyei bizottságát, el­nöknek: Frick Györgyöt, titkárnak újból Tusay Pált. Az SZMT küldöttértekezle­tére kilenc, a Közalkalma­zottak Szakszervezetének kongresszusára tizenegy főt delegáltak. Emberek és gépek találkozása — Korántsem. — Meglátszik. — Szóval, megegyeztünk? A nő nevetett, és heve­sen rázta a fejét. — Lehetetlen. Teljesség­gel lehetetlen. De azért lehetséges volt. Amikor három órával ké­sőbb Hanns Petermann megérkezett a szállodába, melyben a hölgy már há­rom hete lakott, megkér­dezte: — A feleségem rendelt szobát a részemre? — Igen, a második eme­leten. — Köszönöm. Hanns Petermann vidám szívvel cipelte fel a bőrönd­jét, átöltözött, majd rövid­del utána büszkén, ragyog­va jelent meg a szálló ét­Egy évvel ezelőtt az Ipari Vásáron sok ember láthatta a BACON körfutózó gépe­ket. Itt Szabolcsban csak kevesen. Pedig a gépek itt vannak, már dolgoznak. Az egyik gép mellett szaknyel­ven a felépítőnél zömök fekete fiatalember, Krizán Sándor dolgozik. A gép fél­automata. A szakember sze­letekre vágott nyers kaucsuk keveréklapokat rak réteg­ben egy horzsolással előké­szített személyautó gumiköpe­nyére. Az ember és a gép munkája összhangban van. Krizán Sándor régi szak­mabeli. így vall: Jobb, mint a kisipari ••• — Több mint nyolc éve dolgozom a gumijavító szakmában. Apám kisiparos. Itt Nyíregyházán. Én hosz- szú ideig nála dolgoztam, aztán Mátészalkán, s csak pár hónapja vagyok itt Vácon én is ott voltam, ami­kor a gyárból két hónapon át az új gépek kezelését termében, Hiába, a férfiak nagyon büszkék a maguk kis győzelmeire. Egy pincér lépett hozzá. — Szeretnék a teraszon vacsorázni a feleségemmel — mondta neki Petermann. — Lehetséges ez? — Nagyon sajnálom, de ez nem megy. — Nincs szabad asztal? — Asztal még lenne, — felelte a pincér — viszont a nagyságosasszony negyed­órával ezelőtt elutazott — Elutazott? — Peter­mann érezte, hogy a jóked­ve cserbenhagyja. — Igen, elutazott — is­mételte a pincér. — És nem hagyott hát­ra nekem valamit? — De igen — bólintott a pincér. — A háromheti szállodaszámláját. Azt mondta: „adják át a szám­lámat a férjemnek, aki ép­pen most érkezett.” (J. H. Rosier) Fordította: Zilahi Judit tanultuk. Persze ott nem ilyen gepek vannak, gőzzé, üzemelnek. Az apam is meglátogatott, ö is csak azt tudta mondani: ez igen Mit mondjak még. Jobb mint a kisipari módszer Én megtalálom itt a szá mításom. A felépítőtől nem messze egy hirtelen nyurgára nőtt. barna svájcisapkás fiatal­ember Trembácz László dol­gozik. Az ő kezeügyében a vulkanizálok vannak, vala­mint a présgép, amellyel a gumiabroncsokat a vulka­nizáló formába kényszerí­tik. Mint gimnazistának vágya volt, hogy közgazda- sági egyetemen tanuljon, közgazdasági mérnök le­gyen. — Nem sikerült. És most már nem is bánom. Elküld tek Vácra engem is. Megta­nultam a szakmát, meg is szerettem. Most már esti iskolán tanulok tovább, de feltétlenül műszaki szakon, mert amit Vácon tanultam, azt szeretném folytatni. Az üzem, ahol ezek a sza­vak elhangzottak, új. Az Országos Gumiipari Válla­lat pár napja munkába fo­gott műhelyrésze. Enyedi Gábor mérnök, az üzem ve­zetője szintén Vácon leste el a körfutózás csínját- bínját, s az új termelő egységet így mutatta be: Egyedülálló az országban — Az országban az első és egyedülálló elektromos körfutózó műhely. Most még csak próbaüzemelés folyik, de április elsejétől már át­térünk a rendes termelésre A gépek segítségével órán ként 10 kopott gumiabron csőt tudunk felújítani. A műhelyben alig többen, mint tízen dolgaznak. Egy két ember kivételével, a mérnököt is beleszámítva most ismerkednek a szak­mával. Ez az ismerkedés előtanulmány egy nagyobb horderejű tevékenységhez Hogy ez mennyire így van. Gergely Ferencnek, a nyír­egyházi gumigyár gyáregy­ségvezetőjének szavai bi­zonyítják: — A nagy beruházási program szerint jövőre itt megépült az a körfutózó üzem, amely 100—120 ezer gumiabroncs felújítását végzi majd évenként. Ilyen üzem Vácott van, amelynek kapacitása 80 ezer. Ennek az új üzemnek elsősorban az lesz a feladata, hogy a mezőgazdasági gépek kopott gumiabroncsait varázsolja újjá. A 260x36 méteres mű­helycsarnok, a gépek és a berendezések ötvenmillió fo­rintba kerülnek. A műhely- csarnokban 110 új munkást foglalkoztatunk majd. Sze­rencsénk volt, hogy ta­valy az Ipari Vásáron be­mutatták a BACON körfutó­zó üzem gépeit. Kétmillió forintért vásároltuk meg és amellett, hogy ebben az év­ben 15—20 ezer gumiab­roncsot újítunk fel, még az a nagy hasznunk is van, hogy ebben az üzemben kiképezhetjük azokat a szak­munkásokat, akik majd a nagy műhelyben az új dol­gozók betanításával foglal­koznak. Tehát ha felépül az új üzem, zavartalanul kezd­heti meg munkáját, nem lesz olyan probléma, hogy a gé­pek mellé szakképzetlen embereket kell állítani. Ői gyárban új üzem Uj gyárban, új üzem kezd­te meg munkáját. Egy lé­péssel tovább jutottunk Szabolcs iparosodásában. És ebben külön öröm, hogy ez az új üzem nem csupán szabolcsi gondokat kisebbít, de de hozzájárul majd ahhoz is, hogy majd országos problémát oldjon meg, mint a gumiab­roncs-ellátás, amely az. egy­re gyarapodó traktor. te­herautó és személygépkocsi­parkkal jelentkezik. Az új szakmát, mint arról páran vallottak, már megszerettek. Remélhető, hogy így lesz annál a 110 embernél is, akik majd következnek. Az új üzem, s annak munkásai bár még csak a próbagyár­tás folyik, valami olyat bi­zonyítanak, hogy nemcsak a jonatánnak van jó talaj* Szabolcsban, de az iparnál is. (». ti Küldöttközgyűlés a MÉK-nél

Next

/
Oldalképek
Tartalom