Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-28 / 99. szám
Éljen a népek karca Európa biztonságáért i Russeltör vény szék Stock holm bau Stockholm (MTI) Miután a Russel törvényszékét értesítették arról, hogy a svéd kormány nem ellenzi a törvényszék üléseinek megtartását Stockholmban a szervezők most készítik elő az első ülésszakot, amely szombaton kezdődik a svéd szakszervezetek általános szövetsége üléstermében. A már Stockholmban tartózkodó résztvevők egy sajtóértekezleten bejelentették, hogy a szombati ülésre a bizottság 75 tagját és mintegy 200 újságírót várnak a világ minden tájáról. A 19. fordulóban... Moszkva (MTI) Gyenyiszov és Orlov, a Pravda különtudósitói, akiknek Bajkonurból keltezett írásait nem egyszer olvastuk az utóbbi években, újabb részleteket szolgáltatnak a Szojuz—1 útjáról. A két újságíró megerősíti, hogy az űrhajó fékező hajtóművének bekapcsolása a 19. fordulóban, Afrika fölött történt. „Komarov közölte — írják —, hogyan kapcsolódott be a fékező hajtómű, miképpen választották le az űrhajóról a műszertartályt. Ezzel, mint az összes korábbi űrrepülések során, megszakadt a Föld kapcsolata az űrhajóval, amely bekerült a sűrűbb légrétegekbe.” A Pravda tudósítói leírják, hogyan sietett a leszállás kitűzött helyére repülőgépeken és helikoptereken a fogadó bizottság. „És egyszerre, villámként lesújtott a hír: Vlagyimir Komarov- val szerencsétlenség történt" Megrázó, ahogy a tudósítók Komarovnak és feleségének utolsó búcsúját leírják. Az űrrepülő ezredes nem egyszer utazott Bajko- nurba: amikor Gagarin, majd Tyitov repült; Pavel Popovics vállalkozásakor, amikor készenléti dublőr volt majd a „Voszhod” felbocsátásakor. „Most is szokásos módon vett búcsút a családtól és csak felesége ajkának remegésén érezte, hogy Valentyina sejti: valamilyen új, nehéz, bonyolult dologról van szó.” Vietnami jelentés 8 nap alatt 55 repülőgépei vesztettek az amerikaiak Saigon (MTI) Dél-Vietnamban a szabadságharcosok robbanóbombákat helyeztek el a legnagyobb saigoni teherpályaudvaron, a bombák csütörtökön a kora reggeli órákban robbantak fel. Az akció tíz mozdonyt semmisített meg, három vasutas megsebesült A dél-vietnami rendőrség egy szóvivője elmondotta, hogy a robbanások után a pályaudvar őrei géppuskasorozatokat adtak le, de a szabadságharcosok addigra már visszavonultak. Hanoi: csütörtökön sűrű felhők borították Hanoi egét és repülésre alkalmatlan volt az időjárás a keleti partvidéken is. A VDK hivatalos szervei a háború most kezdődött új fejezetének áttekintésére használták fel ezt a lélegzetvételnyi szünetet. A nyilvánosságra hozott összesítő adatok azt bizonyítják, hogy az amerikai eszkaláció sokkal keményebb ellenállásba ütközött, semmint azt Washingtonban és a saigoni főparancsnokságon elképzelték. Nyolc nap alatt ötvenöt repülőgép elvesztésevei fizettek az amerikaiak a két sűrűn lakott nagyváros, Hanoi és Haiphong tömege« bombázásának megindításáért. A legsúlyosabb légicsaták Haiphong felett zajlottak. Itt, az április 20-1 „véres csütörtök” óta huszonhárom ellenséges repülőgép pusztult el. Haiphongban a külföldi tengerészek között tovább gyűrűzik a Dartford angol teherhajó elleni amerikai támadás miatt a felháborodás. Maguk az angol tisztek és matrózok is kifejezték a vietnamiaknak, hogy elítélik nemcsak a hajójukat ért támadást, hanem a város lakónegyedei ellen intézett bombázásokat is. A nagy kikötőben normálisan folytatódik az élet Pániknak nyoma sincs. A főváros Gia-Lam repülőtere a többszöri bombázás ellenére működik: a súlyos károkat megszakítás nélküli önfeláldozó munkával helyreállították. A haiphongi kikötő áteresztő kapacitását is lényegében változatlannak lehet tekinteni. Hosszú uralomra készül a diktatúra Görögországban Athén (MTI) szerdai minisztertanács után Montrealban megnyílt az 1967. évi világkiállítás Légi felvétel a Szent Lőrinc szigetéről, a világkiállítás színhelyéről. A jogbitorlás új szakaszához érkezett el a katonai junta — állapítja meg az AP hírügynökség a szerda esti görög minisztertanács után. Mint ismeretes, ezen a minisztertanácson részt vett Konstantin király, aki nemcsak hozzájárulását adta a diktatúrához, hanem felhívta a népet annak türelmes elfogadására — folytatja az AP. Az athéni katonai rádió a szerda esti minisztertanács a tábornoki egyenruhába öltözött király lefényképez- tette magát a kormány tagjaival. Az AFP jelentése szerint szerdán két újabb miniszter tette le az esküt a király előtt: Lekkasz munkaügyi miniszter és Joanisz Campi- lasz közlekedésügyi miniszter. Kozmosz—156 Montreal (MTI): Montrealban helyi idő szerint csütörtökön délben hivatalosan megnyílt az 1967. évi világkiállítás, az „Expo— 67” — amint azt röviden nevezik. A világkiállításon 62 ország vesz részt (a legutóbbi brüsszeli világkiállításon a résztvevő országok száma csak 45 volt.) A kiállítás 400 hektárnyi területén több mint hetven kiállítási csarnokot építettek. Ezek csupán futólagos megszemléléséhez legalább egy hét szükséges. Az érdeklődésre jellemző, hogy kilencven ország mintegy 15 000 újságírója tartózkodik már napok óta a helyszínen, s riportokat gyűjt • lapok, a rádió és a televízió számára. A szovjet pavilon — melyben 10 000 kiállítási tárgy szerepel — egyike a világkiállítás legnagyobb csarnokainak s megtekintéséhez nem órák, hanem napok kellenek. Északi külügyminiszteri értekezlet után ismertette Koliasz miniszterelnök beszédét. Ebben ígéretet tett arra, hogy az új kormány választásokat ír ki. amennyiben erre a feltételeket megfelelőnek véli. Koliasz még csak nem is utalt arra, hogy ezek a feltételek mikor következnek be és így világossá vált: Görögországban a diktatúra hosszú uralomra készül fel. Valamennyi hírügynökség kiemeli azt a tényt, hogy a Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—156 mesterséges holdat. A szputnyikon a tudományos rendeltetésű berendezéseken kívül a pályaelemek pontos mérésére szolgáló rádiórendszer, valamint rádiótávmérési rendszer található. A Kozmosz—156 berendezése szabályszerűen működik. Reykjavik (MTI): Szerdán befejezte munkáját az északi országok külügyminisztereinek kétnapos tavaszi ülésszaka az izlandi Reykjavikban. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint az öt skandináv külügyminiszter — a dán Kragot helyettese képviselte — támogatásáról biztosította U Thant ENSZ-főtitkár vietnami békefelhívását. Fontosnak tartják az atomso- rompó-egyezmény mielőbbi megvalósítását. Rhodesiával kapcsolatban kiemelték: a szakadár kormány ellen elhatározott szankciókat minden országnak tiszteletben kell tartania. A skandináv külügyminiszterek támogatják a nyugat- és a kelet-európai országok viszanyának enyhítésére, illetve együttműködésükre irányuló igyekezeteket. 24. Az utca felől gépkocsi zúgása hallatszott. Feltűnt ez a nagy csendben, hiszen alig közlekedett gépkocsi az utcán. Azok is katonai járművek voltak. Csak ritka időközönként dübörgött ái egy-egy villamos a hidon. Jóllehet, még nem volt kilenc óra: a város teljes némaságba burkolózott. M'.n- denki otthon tartózkodott, sőt a legtöbben aludtak már, az előző éjszakai légiriadó miatt több mint négy órát töltöttek az óvóhelyen. Most igyekeztek bepótolni a hiányt, hiszen számíthattak rá, hogy 11 óra tájban í|smét felsivitanak majd a légiriadót jelző szirénák. Bornemissza aggódott is, nehogy ezen az estén előbb érkezzenek a „menetrend szerinti” angol bombázók. Mi történik akkor a kormányzóval? Ha le kell mennie az Eskü tér 3. szám alatt az óvóhelyre, aligha lehet titokban tartani, hogy valamilyen rejtélyes okból elhagyta a Várat... Maga Horthy Miklós, fiának és egy civilruhás testőrtiszt kíséretében már a Vár folyosóin haladt, a hátsó kijárat felé. Ott várakozott a gépkocsi, amellyel, majd az Eskü térre hajtat. Az út szerencsére nagyon rov'd: le a Várból, végig a Lánchídon, aztán egy kanyar jobbra, a Mária Valéria utcán, s máris ott vannak az Eskü téren. Természetesen nem a nagy fekete kormányzói Steyor gépkocsival mennek, hanem egy kisebb autóval. Miklós fia sportkocsiján. Ez kevésbé feltűnő, mint a kormányzói autó. Horthy meglehetően borús hangulatban volt. Az erdélyi, frontról újabb rossz hírek érkeztek. Azt az ellen- támadást, amelyet csapatai néhány nappal előbb német segítséggel indítottak, a szovjet és román csapatok visszaverték, s most ők mentek át támadásba. Már régen fel kellett adni azt a területet, amelyet a második bécsi döntés csatolt Magyarországhoz, s most holnap, vagy holnapután a szovjet hadsereg már átlépi az 1938-as magyar határokat is. Horthy nem áltatta magát — vajmi kevés lehetőség van rá, hogy sikerül éket megállítani. Hitler is több segítséget ígért Vörös Jánosnak, a vezérkar főnökének, akit az előző héten küldött hozza, — mint amennyit valójában adott. Ezzel szemben nyíltan megmondta Vörösnek: nem tűri, hogy más országok is kövessék a finn, a bolgár, a román példát. Minden eszközt felhasznál, hogy szövetségeseinek további bomlását megakadályozza. Márpedig Hitlernek már nine« más szövetségese, mint ő. Horthy. Ez a fenyegetés rá vonatkozott. És ugyanakkor itt a másik veszély: mindenképpen el kell kerülni, hogy a vesztett háború után a kommunisták mozgolódhassanak. A feleségének és Ili asszonynak is az a véleménye, hogy a szovjetek ellen egészen addig kell harcolni, amig nem sikerül valami biztosítékot szerezni, hogy az angolszászok garantálják a hagyományos magyar életformát. Csakhogy az idő sürget. Cselekedni kell. A kormányzó a kocsi mélyére húzódott, nehogy valaki felismerhesse. Természetesen civil ruhát viselt, tengemagyi öltözékét otthon hagyta. Jobbján a fia ült, jól a szemébe húzva puha kalapját. Elől egy megbízható testőrtiszt és az ugyancsak megbízható gépkocsi- vezető, természetesen mindketten szintén civilben. A gépkocsi, jóllehet lámpái! fekete elsötétítő berendezés takarta, amelyen át csak egy keskeny résen szivárgott ki a fény, gyorsan haladt Budáról Pestre. A gépkocsi- vezető nagyon jól ismerte bekötött szemmel is végighajtott volna rajta. Horthy kitekintett az ablakon. de akárhogyan erőlködött, nem látott semmit. Az elsötétített város cseppet sem hasonlított ahhoz a kivilágított Budapesthez, amely a kormányzót fogadta, amikor ő a békeévekben végighajtott ezen az útvonalon. például az Operába, a tiszteletére rendezett díszelőadásokra menet. Két héttel előbb Horthy nappali világításnál is látta a fővárost. Megdöbbentették a bombasújtotta épületek, az üzletek előtt sorbanálló. vagy az utcán élelem után lődörgő, sovány, fásult emberek. Dehát hiába ez a háború. Most ezek az emberek majd neki köszönhetik, hogy kivezeti őket a vérzivatarból. A gépkocsi fékezett. Ifjú Horthy Miklós kikászálódott a kocsiból, aztán lesegítette apját. A testőrtiszt és a gépkocsivezető az autóban maradt. Itt várták meg urukat, akit a kapuban máris Bornemissza Félix fogadott A vezérigazgatónak kár volt nyugtalankodnia. Abban a pillanatban, amikor a Várból elindult a kormányzói autó, egy telefont kapott, amely közölte vele: akiket vár, elindultak, készüljön fel a fogadásukra. Fent. az emeleten Bornemissza dolgozószobájában a kormányzó széles mosollyal nyújtott kezet Modercinnek. — Üdvözlöm! — nyájas- kodott a kormányzó — üdvözlöm! Remélem, jó útja volt... A K. U K. hadsereg állítólagos egykori tisztje meglehetősen zavarban válaszolta: — A körülményekhez képest igen... Nyilván az járt az eszébe, hogy az egyébként sem túlságosan elmés udvarias- sági kérdésnek ez esetben aztán a világon semmi jelentősége nincs, óriási a zűrzavar, s a kormányzó azt tudakolja, hogy ő miként utazott? Utazott és kész. És most itt van. Legjobb lenne azonnal a tárgyra térni. — Szép üt, nagyon szép út — nyájaskodott tovább Horthy. — Hej, de sokat megtettem én is az utat Horvátországból Magyarországra. Több mint húsz évig éltem arrafelé. Horvátországban (Folytatjuk) üokumeutuniregény Pintér István: