Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

Tan) árói a körútra Négykor hajnalban, füzetekkel Sütemény és Ivanhoe — Színes napok r Tarrjráml a körútra. Tö­mören ennyi történt annak a 139 gyermeknek az életé­ben, akik februártól a nyír­egyházi nagykörút egyik új épületének, a tanyai kollé­giumnak — hivatalos ne­vén az általános iskolai diákotthonnak — lakói. — Az első este nem tud­tunk elaludni — meséli nagy vidáman emlékezve a „történelmi időkre” Fedor András ötödikes — éjfélkor még mindenki ébren volt a szobában. — Négykor meg már fü­zetekkel együtt kezdtünk so­rakozni — veszi át a szót a Zombori bokori Ambrus An­tal. — Nem tudtuk, hogy itt még öt percre sincs az iskola. Mindennek ma már nyo­ma sincs. A fiúk, lányok olyan otthonosan mozognak az emeletes épület minden szintjén, mintha mindig ott éltek volna. A könyvtár, a filmvetítés, a televízió máris természetes. Pedig otthon egyelőre még petróleum­lámpa világít Antal bokor­ban is, a televízióért kellett gyalogolni néhány kilomé­tert. Melnyik László csillo­gó szemmel teszi hozzá: — Nálunk, Zomboriban már szerelik. Ha pénteken ha­zamegyek, már lehet, vil­lany világít. — Pénteken? Te otthon? — kérdezik egyszerre töb­ben. — Esküvőre megyek. A bátyáméra. Végleg hazajön Tatabányáról, most már itt fog dolgozni. Persze, nemcsak a kis kol­légisták mennek haza, láto­gatóba. Hozzájuk is jönnek. Vendégeket fogadnak. Leg­többször a szülőket. Ilyen­kor büszkén vezetik be őket a fogadószobákba, s kínál­ják hellyel a kényelmes fo­telokban És magukról meg­feledkezve mesélnek a kollé- dolgokról. Arról, ma tojásleves volt, és süithús krumplival, meg sütemény. Vendégek A 76-os Jó lenne itt tovább Nem feledkeznek elmondani azt sem, mit csinált vasár­nap Ivanhoe s az osztály­bajnokságban labdarúgásban most legjobbak a hetedike­sek. Még a nyolcadikosokat is legyőzték. Megmutatják, büszkélked­nek a lakószobákkal is. Ha vendég lép be, mindjárt lát­ja, fiúk vagy lányok biro­dalma a kis háló. A negy­venötösben például katonás rend. Szögletesre hajtva a pokrócok, lepedők, különben egyszerűség. Az első látásra ez „legények” lakása. A harminchatosban az éjjeli- szekrényeken hímzések, apró porcelánfigurák, az asztalon virág. Ezt az otthonos, kel­lemes kis szobát Adarrii Erzsébet és diáktársai lak­ják. — A 76-osban tetszett már lenni? — kérdezi az ötödikes Simsik József. Az a játékterem. Odalenn minden asztal foglalt. Kettőnél asztalite­niszeznek, egynél a játék­biliárd golyóit célozzák, má­sok a „Gazdálkodj okosan” játékot vagy éppen az asz­tali focit vatták birtokukba. Farkas Lászlónak ping- pangütő jutt, s olyan lel­kesedéssel üti a fehér kau- csuklabdát, mintha ezen múlna a házibajnokság sor­sa. Pedig csak bemelegítés. Újságolja, itt tanult meg. — Mi is, mi is! — kontrá­zok Greksza András kis kol­lektívája, akik nyolcán a 45-ös szoba lakói. Futbal­loznak, asztaliteniszeznek, tornásznak szabad idejükben a tanyai kollégium lakói — s természetesen tanulnak. — Antal bokorban 3,9 volt a tanulmányi eredményem — dicsekszik Farkas László. — Itt javítottam, élővilágból és testnevelésből is szerez­tem már ötösöket. Greksza Andrásnak kere­ken húsz darab ötöse van február óta, Simsik József — a harcos regények nagy kedvelője — tízzel dicseked­het Mindnyájan szívesen beszélnek a tanulásról. Ar­ról, hogy az iskolában meg­nézik a kísérletet, a kollé­giumban levetítenek egy dia- vagy éppen mozgófil­met, megbeszélik. És elég egyszer elolvasni a könyv­ből, máris lehet ötösre fe­lelni. Otthon a lámpa mel­lett kellett öt-hatszor elol­vasni, mire fogalmuk lett, hogy például mi is az az indukció. A napok színesen zajla­nak, a kisebbek is meg­szokták, itt sokan tanítják őket, minden tárgyat más. A nagyobbak pedig már azon kezdenek gondolkozni, jó lenne itt, Nyíregyházán gimnáziumba menni. Vagy mint Ádám Sándor, akinek annyira megtetszett három hónap alatt az orosz nyelv, máris az iránt érdeklődik, hol lehetne azt tovább ta­nulni. Ilyesmiről, ezekről be­szélgetnek ott, a körúti épü­letben tizenegy volt tanyasi iskola tanulói. Már. Amikor a hatmillióért épített ta­nyai kollégium még körül van állványozva... Marik Sándor Panziós víkendházak Gergelyiugornyán Nyitás május elsején Ez évben lényegesen színvonalasabbá kívánják tenni a Vásárosnamény ha­tárában lévő gergelyiugor- nyai strandot. Kísérleteznek, beválik-e a panziós ketidház rendszer, amely­ben a fm&z napi tel­jes ellátást is adna az üdülőknek. Az eddigi egy helyett 2—3 felszolgáló dol­gozik majd rendszeresen, s bővítik a konyhát is. Szerződést kötöttek a Fe­hérgyarmati Halászati Tsz- .szel, s ezentúl kizárólag friss .tiszai halakból, fogasból, ke- csegéből és más fajtákból készítik a halételeket. Meg­oldják azt is, hogy már a Folytatják a villamos- vezetékek kábelezését A TITÁSZ az idén mint­egy négymillió forint költ­séggel, 17 és fél kilométer hosszan helyezi föld alá me­gyénkben a városképet ron­tó villamos légvezetékeket. Nyíregyházán, a Ságvári te­lepen fél kilométer hosszan szüntetik meg a húszezer voltos nagyfeszültségű lég­vezetéket. Föld alá kerül a tízezer voltos nagyfeszült­ségű vezeték 2600 méter hosszan a város Északi és Déli Alközpontjában, to­vábbá a város különböző he­lyein 1400 méteren. Mátészalkán a Lenin té­ren és Kisvárdán a köz­pontban ezer-ezer méteren cserélik fel földkábellel a húszezer voltos villamosve­zetékeket, Folytatják a kisfeszültségű légvezetékek föld alá helyezését is. délelőtti órákban legyen ha­lászlé, reggelire pedig tej, kávé, kakaó, ami eddig szintén hiányzott. A kempingig vezették a villanyt, nyárra már minden faházban villannyal világíta­nak. Tovább bővítik a köl­csönözhető cikkek számát. Kávéfőzőt, rezsót is bérbe vehetnek a vendégek a házi kölcsönzőből. A vásárosnaményi fmsz az új idényre állandó zenekart kíván szerződtetni, s a presszóval, étteremmel együttműködve énekes is hozzájárulna a jó hangulat­hoz. A fő idegenforgalmi idényben divatbemutatók, rendezvények sorát rende­zik, szeretnék még jobban fellendíteni a most induló Tísza-parti idegenforgalmat. A terv szerint május elsején nyitnak, fen. *J Május Mii palackozott tejet is árusítanak Nyíregyházán Evek óta élő probléma oldódik meg a közeli napok­ban, mely nyilván megjavít­ja majd a város tejellátását. Ugyanis a Megyei Tejipari Vállalat és az Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat össze­fogása nyomán május else­jével kezdődően forgalomba hozzák Nyíregyházán a pa­lackozott tejet. A literes pa­lackokban forgalomba hozott tej ára 3 forint 60 fillér lesz, s külön négy forint a pa­lack ára, melyet az első vá­sárlás után csak cserélnek majd a fogyasztók. A két vállalat ve­zetői bíznak abban, hogy a palackozott tej áru­sítása jelentősen meggyor­sítja a kiszolgálást, s hi­giéniai szempontból is ko­moly előrelépést jelent Kezdetben a nagy forgal­mú tejboltokban jelenik meg a palackozott tej, a későb­biekben a város egyre több boltegységére, s nyáron majd Sóstóra is ki akarják terjeszteni e szolgáltatást. Cikkünk nyomán Több lesz a jó minőségű kenyér — ígéri a sütőipar A lierekas*tal-beszélgetés eredménye é* íhiiuU««*» a nyíregyházi kenyérgyár«»* Lapunkban az elmúlt na­pokban több cikkben is foglalkoztunk a nyíregyházi kenyérellátás problémáival, a termékek minőségével. A Nyíregyházi Sütőipari Vál­lalat vezetői és egyes szak­emberei nem mindenben értettek egyet a cikkekben közölt megállapításokkal. Éppen ezért a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségének munkatársa Jcere kasztal- be­szélgetésen vett részt az ér­dekelt vállalati vezetőkkel« szakemberekkel és a felet­tes szerv képviselői vd, hogy tisztázzák a problémákat A megbeszélés — annak ellenére, hogy ott szélsősé­ges nézetek, személyeskedé­sek. rosszindulatú inegjegy- zések is elhangzottak — hasznos és tanulságos volt A cikkek megjelenése és az ennek eredményeként létre­jött szakmai vita végső so­ron meggyorsítja a minőség javítását célzó, már koráb­ban tervezett intézkedések megvalósítását. A vállalat ugyanis még az elmúlt év végén ,a minőség fokozása ég stabilitása érdekében* nyolcpontos tervezetet dol­gozott ki. amelyeket ez év­ben kell végrehajtani. Ezek egy része — sajnos, nem olyan tempóban, mint azt a korábbi mulasztások meg­követelik — már megváló-; sült. A tárgyilagosság kedvéért meg kell említeni, hogy az új technológiai eljárások ki­dolgozása és azok alkalma­zása éppen a példaként említett ötös számú üzem­ben történt. Ennek is kö­szönhető, hogy ott készül a legjobb kenyér Nyíregyhá­zán. De, hogy ez így van, abban úttörömunkát végez­tek Szabolcsi György, Racs- kó János és a korábbi cik­kekben nem szereplő Bocs­kai János és társai is Ezúttal is közölhetjük: továbbra is nagyra értékel­jük ezeknek az embereknek a tudását, akarását, szorgal­mát és őszinteségüket! S ezzel még nem törtünk pál­cát a vállalat többi, becsü­letes dolgozó szakembere felett. Azonban továbbra is el­ítéljük a gáncsoskodókat. Csupán egy-két eset: Hajdú Mihály, a kettes üzem csoportvezetője felszó­lalásában így tette fel a kérdést: „Szeretném meg­tudni, mit kapott ön (már­mint az újságíró) Szabolcsi Györgytől és Racskó János­tól azért, hogy megírta ró­luk a cikket?” Ezt a gyanú­sítást a Kelet-Magyarország szerkesztősége — a két ki­váló szakember nevében is — határozottan visszautasít­ja. Egy másik szaktársa a cikk megjelenése után ve­réssel fenyegette meg Sza­bolcsi Györgyöt. Míg egy harmadik — egyébként jó hírű szakember — azzal uta­TT alódi falusi tej­v föl, friss tojás, virágok, petrezse­lyem, alma, a büfén a régi, egyszerű és jól- esően természetes fel­irat — étel és ital — használt ruhák és na­gyon használt ruhák, újjápofozott és új ci. pök, konfekcióáru és korunk vívmánya az autós piaci kereske­dő; fonnyadt kis blú­zok fonnyadt kis ku­pacokban: szombat reggel a nyíregyházi piacon. itt, ott kónyorégiseg Zsí bogó és sehol — persze — újdonság. Nincs is kereső, nincs is ke­reslet. Valami jobb van? — kérdezzük az egyik helyen. Ezt tes­sék, ez mind jó, — mondja az eladó. Tényleg jó, az olcsó könyvtár sárga köte­tei. De valami más, valami igazén jó? Az egyik árus alulról tó? húz egy könyvet és sokat sejtetöen átad­ja. Ez igen, ez valami jó lehet, hiszen olyan régi, hogy már cím­lapja sincs, papírral van bekötve. Becses érték lehet. Talán ez lesz a rég óhajtott detektívregény. Vagy a klasszikussá aszaló­don texasi pif-puf. Igém. ezt mondja as árus tekintete. Nem is kell itt semmit kérdezni, csak fizet­ni. De nem! A tarta­lom mutatót elfelej­tette a gondos kéz levenni és ez min­dent elárul. Tan­könyv! Magyar iroda­lomból. Részletek a magyar irodalom leg­nagyobb írói és köl­tői alakításaiból... Nem, köszönjük. Mást vártunk. Vgy látszik, ma már a zsibogó sem az igazi zsibo­gó.-. sította el a segítséget, hogy „nem vagyok kiváncsi a szakmai tanácsodra”. Nos, lehet-e csodálkozni azon, hogy az ilyen, és az ehhez hasonló „biztatások”' után olykor Szabolcsiéknak és másoknak is elment a kedvük az új módszer ter­jesztésétől? Őszintén szólva: nem. Kétségtelen, hogy a jobb módszerek alkalmazásának, a jobb minőségű termék készítésének vannak más jellemzői is. Például üzem- bővítés, korszerűsítés, jó szakemberek. Legyünk tár­gyilagosak: a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat — talán éppen az új kenyérgyár fel­építése körüli, immár nyolc éves huzavona miatt — vajmi keveset tett, vagy te­hetett ennek érdekében.. A műszaki fejlesztést elhanya­golták, több üzemet leállí­tottak, a jó szakemberek egy részét — éppen az örökös torzsalkodások miatt — nem becsülték, továbbképzésük­kel nem törődtek, a szak­munkás-utánpótlás még ma sincs megnyugtató módon megoldva. (Más megyében képeznek tanulókat, zömé­ben lányokat, akik aztán sorra otthagyják a vállala­tot.) Ilyen körülmények között nem éppen irigylésre méltó a vállalat jelenlegi főmérnö­kének a helyzete. Alig két éve hogy átvette e nagyon is kényes, felelősségteljes posztot, s — elismerjük — csodákat nem művelhetett. Utóbbi intézkedései azonban azt bizonyítják, hogy keresi a kiutat. Kapcsolatot terem­tett a jó szakemberekkel, megbecsüli, hasznosítja gya­korlati tapasztalataikat. A savanyú kenyeret például már tavaly száműzték a vál­lalattól, melyben nagysze­rűen együttműködtek Sza­bolcsi Györggyel, s tz a már szinte tudományos szin­tű kapcsolat .továbbra is fennáll. A kerekasztal-megbeszelé- sen került nyilvánosságraj május elsejétől függetlení­tett csoportvezetőnek i ket­tes számú üzembe akarjak áthelyezni Szabolcsi Györ­gyöt, hogy bebizonyíthassál ott is lehet kiváló minősé­gű kenyeret sütni. Ez az üzem napi 210 mázsa kapa­citású! Az ötös számú üzem vezetését Racskó Jánosra bízzák, s továbbra is. két műszakban, napi 40 mázsa kenyeret sütnek. Gyorsabb ütemben teremtik meg az új technológiai eljárások tárgyi és személyi feltéte­leit a többi üzemben is. Fe- lelősebb beosztásba kerülnek az eddig mellőzött, jó szak­emberek. Végső soron a sütőipar ígéri, hogy rövid időn belül több lesz a jó minőségű ke­nyér Nyíregyházán. Bízunk abban is, hogy a vállalat vezetői mielőbb« megnyugtató módon orvosol­ják azokat a sérelmeket, amelyek elsősorban Racskó Jánost és feleségét érték a cikk megjelenését követő napokban, s felelősségre vonják azokat, akik beosztá­sukkal visszaélve, velük szemben megtorlásokat al­kalmaztak. A cikkek írója — koráb­bi megállapításait is fenn­tartva — elismeri, hogy a vállalatnál szép számmal vannak kiváló szakemberek, akiknek jó munkájához« szorgalmához nem fér két­ség. Közös erővel segítse­nek abban, hogy mielőbb több, jó minőségű kenyér kerüljön mindennap a fo­gyasztók asztalára. Tóth Árpád A balsai tanácselnök, levele.’ Reális versenyértékelést! A szocialista mun ka ver­seny csak akkor tölti be feladatát, ha eredménye a több húsban, tejben, termé­kekben mérhető. A múlt év eredményei ezt bizonyítják tsz-ünkben. Haszna, hogy emelkedett a tsz-tagok élet- színvonala, javult életkörül­ményük. Tavaly, a meghir­detett versenyben mégsem sikerült helyezést elérnünk, annak dacára, hogy jóval magasabb pontszámot ér­tünk el egyes tsz-eknél. Szeretnénk, ha az Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára hirdetett ver­senyt — melyhez mi is csat­lakoztunk — reálisan érté­kelnék. 10—15 százalékkal kívánjuk emelni a termelési eredményeinket a múlt év­hez viszonyítva. Az idén burgonyából holdanként 70 mázsát szeretnénk elérni, a tavalyi 60 mázsával szem­ben. Ez évben 300 hóidon termelünk burgonyát, 150 holdon előcsiráztatva, 60 holdat öntözve. Kukoricából 35 mázsás átlag a tervünk csövesen, s így 18 százalé­kos termésnövelést akarunk elérni. A kukorica vetésére szánt terület felén elvégez­tük a vetést. Hasonlóan ál­lunk a cukorrépa és egyéb kultúrák vetésével is. Eredményeink biztosítása érdekében alkalmazzuk az anyagi érdekeltség elvét. így ez évben a 40 forintos mun­kaegységhez a tagoknak 28 forint premizálást tervez­tünk. Ez biztosítja, hogy a kitűzött termésnövelési cé­lokat elérjük. Hasonlóan cselekedtünk az állattenyész­tésben is, ötből korábban nem alkalmaztunk a premi­zálást. Az idén a borjú neve­lésénél, a tejtermelésben, a sertésfialásnál ezt alkal­mazzuk. Hasonló módon já­runk el a hizlalásnál is. A tavalyi 600 hízott sertés he­lyett az idén 726 darabot hizlalunk. Ebből eddig 117-et értékesítettünk, a szarvas- marha és a bika hizlalásánál hasonló eredményekre szá­mítunk. Az elmúlt évi 2 ezer liter tej termelését 2400 li­terre növeljük az idén. EhJ hez biztosítottuk a szükséges takarmánymennyiséget is. A verseny serkentője a szo­cialista brigád, amely az el­múlt évben is szép eredmé­nyeket ért el. Tagjaink lel­kesen dolgoznak, hogy a ta­vaszi elmaradást pótolják. Szeretnénk elérni, hogy má­jus elsejére minden tavaszi kultúra a földbe kerüljön. Nem csak ígérni szeretnénk, hanem cselekedni is, sikerre vinni a versenyben vállalta­kat. Szeretnénk, ha az igaz­ságnak megfelelőn értékel­nék a versenyt, hiszen az elmúlt évben is elértük, hogy az egy tsz-tagra jutó jöve­delem 20 ezer forint volt. Hogy miért nem lehet­tünk a győztesek között, az rejtély. Brcvák Béla vb. elnök mt *» 1967. április 23,

Next

/
Oldalképek
Tartalom