Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

(Folytatás u h oldalról)-I» Újra keö szabályoznunk a tagsági viszonyra vonatkozó előírásokat Nincs szükség arra, hogy tagként tartsanak nyilván a szövetkezetek olyan személyeket is, akik valaha beléptek ugyan a szövetkezetbe, de rendszeres munkát nem végeznek ott és sokan közülük csak a tagsági viszony előnyeire tartanak számot.

Helyesnek tartják a szövetkezeti gazdák, hogy az ilyen személyeket törölni lehessen a tagság névsorából. Lényegében hasonló okok miatt javasolták a pártoló tagság intézményének megszüntetését la.

— Mindenütt szinte egyhangúlag foglaltak állást amellett is, hogy határozottabban kell megfogalmazni a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit A szövetkezetek tagjai a szövetkezet tulajdonosai, tehát tulajdonosi jogok illetik meg őket Magától értetődik, hogy a jogokra csak az tarthat igényt és esak olyan mértékben, aki és amilyen mértekben teljesíti kötelességeit Ezek a kötelességek elsősorban i* a rendszeres munkavégzésre vonatkozik, illetve arra, hogy minden tag erejéhez mérten vegyen részt a közös munkában. De ugyanígy kiterjednek a kötelezettségek a közös vagyon védelmére, s általában a szövetkezet tevékenysége iránti felelősségre Is.

— A kongresszust előkészítő tanácskozásokon sok szó esett arról, hogy rendezni kell a termelőszövetkezeti alkalmazottak helyzetét. Ez az igény abból fakad, hogy korábban feszültség támadt a szövetkezeti tagok és alkalmazottak között.

A feszültség oka az, hogy az alkalmazottak általában kedvezőbb munkadíjazási feltételeket, szociális és nyugellátást élveztek, mint a szövetkezet tulajdonosai, a tagok. Azok a változások, amelyek a közelmúltban a szövetkezeti nyugellátásban és szociális ellátásban a tagok javára bekövetkeztek, jelentékenyen hozzájárultak ennek a feszültségnek a feloldásához. Lehetővé válik, hogy — az alkalmazottak

szerzett jogainak sérelme nélkül — fokozatosan megszűnjön a tagok és az alkalmazottak helyzetében kialakult feszültség.

Általános kívánság, hogy az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a termelőszövetkezeti vezetés szabályait és rendszerét is. Kívánatos, hogy növekedjék a közgyűlések szerepe az alapvető döntések meghozatalában, mód nyíljék a vezetőség feladat- és hatáskörének megfelelő rendezésére is. Ezt úgy kell megoldanunk, hogy alapot adjon a vezető testületek munkájának továbbfejlesztésére, a tagság jogainak fokozottabb érvényesülésére.

—- Általánosnak tekinthető szövetkezeteinkben az az igény is, hogy új szabályok életbe léptetésével hatékonyabban szerezzünk érvényt a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos politikánknak. A javaslatok abból Indulnak ki, s ez feltétlenül helyes, hogy a jövőben is szükségünk van a háztáji gazdaságokra, Javasoljuk, hogy az eddigiektől eltérően minden olyan szövetkezeti tag, aki teljesíti a közgyűlés által előírt munkakötelezettségét, jogosult legyen legalább 800, legfeljebb pedig 1600 négyszögöl háztáji földre. Igazságosnak tartjuk, hogy azok a szövetkezeti tagként dolgozó asszonyok, akik becsülettel elvégzik a rájuk háruló feladatokat a közös gazdaságban, — ha a férjük máshol dolgozik is — ugyanakkora háztáji földet kapjanak, mint a többi szövetkezeti tag.

Az eddig! tanácskozások egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a háztáji föld Juttatását — sokkal inkább, mint eddig — a közösben végzett munkától kell függővé tenni. Ezért törvényben javasolják kimondani. hogy — a nyugdíjasok, a járadékosok és a tartósan munkaképtelenek kivételével — csak azokat illesse meg háztáji föld, akik eleget tesznek a közgyűlés, illetve a vezetőség által meghatározott munkakötelezettségük- Mk.

A termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföld jogosultsága is indokoltnak látszik, hogy törvény mondja ki: a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetmény- földje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje. A háztáji állatállomány nagyságát illetően javasoljuk, hogy ezt továbbra is az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet keretei között állapítsák meg.

— A közös és a háztáji gazdaságok sokrétű kapcsolatát a tagok és a népgazdaság érdekeinek megfelelően továbbra is szerves egységként kell kezelnünk. Természetesen soha sem szabad szem elől tévesztenünk a közös gazdaság elsődlegességét és egyre növekvő szerepét- A szövetkezeti vezetők viseljék az eddiginél is jobban szívükön a háztáji gazdaságok sorsát, teremtsék meg a háztáji lehetőségek minél teljesebb kihasználásának feltételeit. A háztáji gazdaságoknak a mi viszonyaink között nagy a szerepük,

1965-ben például a mező- gazdasági termelés értékének csaknem egynegyedét adták, S ezenbeiui az állattenyésztés termelési értékének 36 százalékát szolgáltatták. Erről nem mondhatunk le.

— Az utóbbi évek fejlődésével kibővült a szövetkezeti gazdaságok tevékenységi köre. Akadályozná az egészséges és ésszerű fejlődést, ha a szövetkezeteket csupán szántóvető, kertészkedő és állattenyésztő gazdaságoknak tekintenénk és megtiltanánk, hogy terményeik, illetve termékeik feldolgozásával, értékesítésével es különféle szolgáltatásokkal foglalkozzanak. Különösen a gyümölcs, a szőlő és a zöldségfélék esetében Indokolt, hogy a szövetkezet válogassa, csomagolja, esetleg feldolgozza, s ha úgy látja jónak, altkor értékesítse is. Hasonlóképpen indokolt például a tej bizonyos fokú feldolgozása és még több egyéb teldolgozó tevékenység bevezetése is. Végeredményben kívánatosnak látszik, hogy a szövetkezetek a jövőben minden olyan mezőgazdasági termék feldolgozásával foglalkozhassanak, amelyek a belföldi ellátás javítása és az exportigények kielégítése szempontjából szükségesek.

— A szövetkezetek tevékenységi körének bővítésével kapcsolatban nem feledkezhetünk meg olyan üzemágakról sem, amelyek valójában nem mezőgazda- sági jellegűek, de ésszerű, hogy a szövetkezetek is foglalkozzanak velük. Ilyenek a fafeldolgozás, a mész- égetés, a kő- és homokbányászás, a fuvarozás és különféle, úgynevezett szolgáltató tevékenységek. Hazánkban régen is voltak, ma is vannak és a jövőben is szép számmal lesznek olyan községek, amelyeknek lakossága kedvezőtlen természeti gazdasági adottságok miatt nem tud megélni a mezőgazdasági termelésből. Ezekben a szövetkezetekben nemcsak megengedhető, hanem feltétlenül szükséges is, az említett gazdasági tevékenységek valamelyike.

— A gazdaságirányítás reformjának egyik lényeges következménye lesz, hogy növekszik a szövetkezetek gazdasági, pénzügyi önállósága. Növekszik a termelőszövetkezetek pénzbevétele, fokozódik önálló pénzgazdálkodásuk lehetősége. Ez a körülmény szükségessé teszi a szövetkezetek pénzügyi alapképzési rendszerének megváltoztatását, továbbfejlesztését. Ennek megfelelően helyesnek tart- juk,_ ha a szövetkezetek a jövőben — az eddigitől eltérően —. felhalmozási részesedési, szociális és kulturális, valamint jövedelem- biztonsági alapot képeznek:

A tanácskozásokon sok szó esett a különböző jövedelemelosztási módszerekről. Ma már — hangoztatta ezzel kapcsolatban a miniszter —, szerencsére túl vagyunk azon a vitán, hogy helyes-e, ha a jövedelemelosztás formája, módszere az egyes szövetkezetek adottságaihoz Igazodik. Feltétlenül ez a helyes és éppen ezért nem hiba, hanem örvendetes dolog, hogy hazánkban változatos képet mutat a szövetkezetek jövedelemelosztási rendszere,

— A pénzügyi önállóság növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy 1968-tól fokozatosan — a tervezett részesedés legfeljebb 80 százalékának erejéig, garantált munkadíjat fizessenek a termelőszövetkezetek. A garantált munkadíj az eddigi rendszertől eltérően termelési költségként szerepel majd, mint ahogy minden vállalatnál ilyen költségként fogják fel a munkadíjat. A munkadíjat nem az állam, hanem maga a szövetkezet

arantálja tagjainak. Ennek övetkeztében természetesen Szövetkezeteinkben eltérő színvonalú lesz a garantált jövedelem is, Bizonyos, eléggé széles körűen elterjedt felméréssel kapcsolatban rá kell mutatni, hogy a garantált munkadíjazás nem jelent feltétlenül és kizárólagos pénzbeni díjazást, azt pedig egyáltalán nem jelenti, hogy a garantált munkadíjazás körülményei között természetbeniokhez nem juthatnak hozzá a tagok. A tagság és a vezetőség megegyezésétől függően többféle törvényes és helyes megoldás kínálkozik erre. A különféle jövedelemelosztású rendszerekben sem mondhatunk le azokról az előnyökről, amelyeket a termelési eredményekhez igazodó premizálás jelent,

— A szocialista termelési viszonyok erősödése — a szövetkezetek működésének újbóli szabályozása mellett •— a földkérdés törvényes rendezését is napirendre tűzte. Elkerülhetetlenül következik ez abból a fejlődésből, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta végbement és ilyen követelményt támaszt az az igényünk is, hogy a szövetkezetek továbbfejlődhessenek.

—■ A szövetkezetek használatában lévő földek 58 százaléka a tagok, 23 százaléka az állam, 30 százaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok ilyen megoszlása önmagában is zavarja a szövetkezetek nagyüzemi földhasználatát Az élet olyan megoldást követel, ami a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységének kibontakozását segíti elő. Ilyen megoldás az, ha lehetővé tesszük a szövetkezeti használatban lévő földek szövetkezeti tulajdonba vételét, megváltási ár ellenében. Fontos az is, hogy a föld tulajdonosa részére választási lehetőséget biztosítsunk. Maga dönthessen abban, hogy földjével együtt belép-e a szövetkezetbe, és akkor tulajdonában marad a föld, vagy kívülálló marad, és akkor a föld — a megváltási ár ellenében —<■ a szövetkezet tulajdonába kerül.

— A szövetkezeti tagokat továbbra is földjáradék illeti meg. A szövetkezeti jellegből fakad, hogy nem szabad a tagok tulajdonosi jogát a lüldfelajánlás

. erőltetésével csökkenteni. Szükségesnek tartjuk hangsúlyozni: semmiféle jogszabály nem rendeli el, hogy a szövetkezeti tagok ajánlják fel a földjüket megvételre. Pártunknak és kormányunknak az a határozott álláspontja, hogy a kényszer és a sürgetés káros és éppen ezért megengedhetetlen.

Javasoljuk, hogy a kongresszus határozatban kérje az országgyűléstől új szövetkezeti törvény és új földjogi törvény megalkotását.

Az elmúlt évek fejlődése időszerűvé tette és lehetőséget ad arra, hogy intézményesen elősegítsük a demokratizmus további megerősödését a szövetkezetek életében és munkájában. Ezt a célt szolgálja az az egész országban helyesléssel fogadott javaslat, hogy szövetkezeteink hozzanak létre társadalmi-, képviseleti szerveket. Azt akarjuk, hogy ezek a társadalmi-, képviseleti szervek elhárítsák az akadályokat a szövetkezeti gazdálkodás erősítésének és fejlesztésének útjából. A szövetkezeti képviseleti szervek létrehozása egybefonódik a munkásosztály és egész társadalmunk érdekeivel, azzal a közős

érdekkel, hogy minél ejőfeb

teljesen felépüljön hazánkban a szocializmus. Ilyen alapon javasoljuk a kongresszusnak, hogy válassza meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, s ennek megfelelően határozza meg feladatait is.

— A megválasztandó tanács rendszeresen vitassa meg a szövetkezeti mozgalom egészét érintő legfontosabb kérdéseket és foglaljon állást bennük. Adjon ki ajánlásokat és irányelveket a szövetkezetek és területi szövetségeik számára, kezdeményezze a megfelelő jogszabályok megalkotását, szervezzen olyan tapasztalatcseréket, amelyek elősegítik a szövetkezetek eredményesebb gazdálkodását. Segítse a szövetkezetek országos munkaversenyét és ezenbelül a szocialita brigádmozgalmat.

— A megalakítandó helyi érdekképviseleti szervek — a területi szövetségek — dolgozzanak ki javaslatot a munkaszervezésre, a mun- kadíjazásrp és a termelés koordinálására. Rendszeresen tájékoztassák a szövetkezeteket a termelőeszközök beszerzési és az áruk értékesítési lehetőségeiről Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, szaktanácsadást és tapasztalatcseréket. Megbízás alapján végezzenek pénzügyi, revizori, ellenőrzési és elemzési munkákat a szövetkezeteK- ben. Működjenek közre jogvédelmük megszervezésében. Támogassák a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat a szövetkezetekben.

— A szövetkezeti mozgalom demokratizmusának fejlesztése érdekében javasoljuk, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek között, valamint e két testület és a szövetkezete« között ne legyen alárendeltségi viszony. Ajánlásaik, javaslataik elfogadásáról a szövetkezetek döntsenek. Ugyancsak a demokratizmus fejlesztése érdekében javasoljuk azt is, hogy a területi szövetségeket a bennük tömörülő szövetkezetek

tartsák fenn és hasonlóképpen teremtsük meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának anyagi alapjait is.

— Sem az országos tanács, sem a területi szövetségek nem lesznek hatósági jogkört gyakorló hivatalok. Nem gyarapítani, hanem éppen ellenkezőleg, csök- keteni akarjuk azoknak a szerveknek a számát, amelyek beleszólnak a szövetkezetek működésébe, Ennek megfelelően már a megalakulás alkalmával és később is, annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a szövetkezetek önként határoznak arról, belépnek-e a területi szövetségbe vagy nem.

— A szövetkezetek társadalmi képviseleti szerveinek kialakulásával és a szövetkezetek önállóságának fokozódása révén megváltozik a szövetkezetek és az úgynevezett külső szervek kapcsolata. Megszűnnek többek között a tanácsok gazdasági irányítási operativ funkciói, módosul a szövetkezetek és a bank viszonya, a szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolatai az egyenjogúság alapján fejlődnek tovább, úgy ahogyan az új gazdaságirányítás elvei meghatározzák.

— Társadalmi érdek —- mégpedig nagyon fontos társadalmi érdek, — hogy a szövetkezetekben évről évre növekedjenek a hozamok és csökkenjenek a termelés költségei. Vitathatatlan, hogy ennek a célnak a megvalósításáért a szövetke. zetek vezetői, szakemberei, tagjai, tehetnek a legtöbbet. Ahhoz sem fér azonban kétség, hogy sokat segíthet- nak ebben az ipari munkások, mérnökök is.

— Egész népünk várakozással tekint a szövetkezetek további működése elé, s figyelemmel kíséri ezt a tanácskozást is. Állásfogla. lásainkkal, határozatainkkal tegyük emlékezetessé a termelőszövetkezetek első országos kongresszusát, parasztságunk felemelkedésének szocialista, társadalmi és gazdasági rendszerünk építésének ezt a kiemelkedő jelentőségű eseményét, — mondotta befejezésül dr. Di- mény Imre.

Illést (tartott a kormány

A Minisztertamícs éa a SZÓI vörös vánciorzászlajfít nyerte el a TITÁSZ, a Nyírségi Erdőgazdaság és a Vásárosnaméiiyi EMsZ

A Kormány Tájékoztatási

Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtökön öltést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak a kormány elnökhelyettesének a magyar--*bolgár gazdasági együttműködési bizottság tárgyalásairól, majd a külügyminiszternek a svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről szóló beszámolóját.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatával egyetértve a kormány odaítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit a munkaversenyben legjobb eredményeket elért üzemeknek és vállalatoknak, Az OKISZ elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott „a Miniszter- tanács vándorzászlajával kitüntetett kisipari szövetkezet” cím és vándorzászló adományozására.

Megyénk üzemei közül a vörös vándorzászlót a TITÁSZ, a Nyírségi Állami Erdőgazdaság és a Vásáros- naményi fmsz nyerte el.

A SZÖVOSZ elnöke jelentést tett azokról az előkészületekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyű. males ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek eredményes megvalósítását kívánják biztosítani, A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette.

A belkereskedelmi miniszter előterjesztette a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörére, feladataira és ú.i szervezetére vonatkozó javaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta.

A kormány — a belkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme érdekében meghatározta az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatát és jogkörét.

A kormány ezután egyéb ügyeket tárgvalt.

Feí mentések —

kinevezések

A Minisztertanács Antos Zoltánt, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal elnökét, Babos Zoltánt és Dergács Ferencet, az élelmezésügyi miniszter helyetteseit, Keserű Jánost és Klenczner Andrást. a földművelésügyi miniszter helyetteseit tisztségük alól *— érdemeik elismerése mellett — felmentette.

Dr, Sághy Vilmost, az Országos Tervhivatal elnökének helyettesét tisztségéből felmentette, s a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter első helyettesévé kinevezte, Földes Lászlót, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjét, Köves Jánost, az élelmezésügyi miniszter helyettesét és dr. Soós Gábort, a földművelésügyi miniszter helyettesét tisztségükből felmentette, s a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyetteseivé nevezte; Karádi Gyulát, a külkereskedelmi miniszter első helyettesét tisztségéből felmentette, s az Országos Tervhivatal elnökének első helyettesévé kinevezte; Hont Jánost, a földművelésügyi miniszter első helyettesét tisztségéből felmentette, s az Országos Tervhivatal elnökének helyettesévé kinevezte.

Gergely Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét és Kaza- reczki Kálmánt, a Földművelésügyi Minisztérium Beruházási Igazgatóságának vezetőjét a mezőgazdasági e* élelmezésügyi miniszter he- helyetteselvé, Tordai Jenöt, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét a külkereskedelmi miniszter helyettesévé kinevezte.

Az Országos Béketanács elnökségének ülése

Vietnamért, a világ békéjéért, — ennek a gondolatnak jegyében hirdette meg csütörtöki kibővített ülésén az Országos Béketanács elnöksége a magyar békemozgalom hagyományos tavaszi akcióját. Dr. Sik Endre, az Országos Béketanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Randé Jenő, a Magyar Televízió főszerkesztője tájékoztatta a megjelenteket időszerű külpolitikai kérdésekről. Ezután Sebestyén Nándomé, az Országos Béketanács titkára számolt be a magyar és a nemzetközi békemozgalom idei akcióinak tapasztalatairól, s terjesztette elő a soron következő tennivalón programját. Elmondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan 1967-ben is megrendezik békemozgalmunk hogyo- mányoe tavaszi demonstrációját. A májusi békehónep időszakában gyűlések, találkozók és más események ezreire hívják meg a városok és falvak lakóit, g a társadalom valamennyi rétegének képviselőit arra szólítják, hogy foglaljanak állást korunk nagy kérdéseiben. hallassák szavukat a béke, a leszerelés, a vietnami nép Igazságos ügye mellett.

A forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosainak kitüntetése

Bensőséges ünnepség színhelye volt csütörtökön a Parlament Munkácsy-terme. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke negyvenkilenc személynek nyújtotta át a Szocialista Hazáért érdemrendet, amelyet a népköz- társaság Elnöki Tanácsa azok kitüntetésére alapított, akik a fasiszta tőkés diktatúra megdöntésére hazánk szocialista társadalmi rendjének megteremtése érdekében a forradalmi mozgalomban már a felszabadulás előtt

kimagasló tevékenységet fejtettek ki. Államunk és népünk ezzel is kifejezi megbecsülését azok iránt, akik az elnyomatás éveiben minden veszélyt vállalva, odaadással küzdöttek hazánk és népünk érdekeiért.

A Parlamentben lezajlott ünnepséggel kezdetét vette e magas állami kitüntetés átadása. Május 1-ig a budapesti kerületekben, a megyékben és a járásokban mindenütt ünnepélyesen nyújtják át a kitüntetést.