Kelet-Magyarország, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-02 / 78. szám
Gördülő tárlatok Eltűnnek a fehér foltok Szabolcs művelődési térképéről Házasságok — - sorsok — drámák Szabolcs-Szatmár megyét sok fehér folt tarkította a művelődés térképén, az átlagosnál nagyobb elmaradottságot örökölt a múlttól. Mindennapi igénnyé vált a művelődés, a kulturált szórakozás. Megyénkben az utóbbi években tovább bővült az iskolahálózat, az óvodai férőhelyek aránya 40 százalékkal, az általános iskolai tantermek Száma 160-nal bővült, a középiskolák száma 16-ról 25-re emelkedett. A középfokú oktatási intézmények területi elhelyezése kedvező, minden járásban van már középiskola. A tanyák, szétszórt települések iskoláztatása is sokat fejlődött, beköltöztek az új lakók a kál- lósemjéni és a nyíregyházi tanyai kollégiumba. Egyre kisebb az a hátrány, mellyel a kisebb településeken élő gyerekek indulnak a felsőbb iskolákba. Több száz iskolarádió, televízió, sőt a me- gyekszékhely egyik középiskolájában, és a tanárképző főiskolán ipari televízió segíti a korszerű oktatás megvalósítását. A nyírbátori gimnáziumban nyelvi-oktató laboratórium működik. A népművelés tárgyi és személyi feltételei is sokat fejlődtek. A rádiók száma meghaladja a 100 ezret, a televíziók száma ötszörösére növekedett, megnőtt a lakosság érdeklődése a művelődési eszközök iránt. Ked- veltté váltak megyeszerte a filmekkel, kísérletezéssel, kirándulásokkal egybekötött ismeretterjesztő előadások, rendezvények: egy év alatt 5—6 ezer ismeret- terjesztő előadást tartanak, Minisztériumi döntések a kisipar gyakorlásáról Fontos elvi döntéseket hozott a Könnyűipari Minisztérium helyiipari főosztálya a kisipar gyakorlásával kapcsolatban. A minisztérium — a többi között — megállapítja, hogy a címkekészítő ipar nyomdaipari tevékenység, a lakásdíszítés viszont nem ipari tevékenység, ezért egyikre sem lehet ipariga- zoíványt kiadni. Az üveggolyó-készítés azonban szabad ipar. Cukrász kisiparosoknak eszpresszókávé főzésre a Könnyűipari Minisztérium ad engedélyt. Aki kétévi szakmai gyakorlat igazolása alapján szobafestő vagy mázoló iparra működési engedélyt kap, az nemcsak a már meglévő, hanem az új létesítmények festésével és mázolásával is foglalkozhat. Művirágkészítő kisiparos — a csak erre a tevékenységre szóló iparengedély alapján — a jövőben szemfedőt nem készíthet. Az új elvi döntések egyike leszögezi: egyes volt kisiparosok ipargyakorlásuk megszüntetésével nagyobb összegű adótartozást hagynak maguk után, majd később más helyen újból kérnek iparjogosítványt, és kapnak is. így adótartozásuk miatt megvont iparukat tovább folytatják, anélkül, hogy korábbi tartozásukat rendeznék. Sőt, nemegyszer még kedvezőbb körülmények közé is kerülnek, mert ha új működési helyük kisebb lélekszámú község, még adókedvezményben is részesülhetnek. Ezért a jövőben az iparigazolványok kiadásakor az első fokú iparhatóság köteles kikérni a kisiparos lakóhelye szerint illetékes adóhatóság véleményét. Emellett a KXOSZ országos központja is nyilvántartja azokat a kisiparosokat, akik adótartozásuk miatt adták vissza, illetve veszítették el iparjogosítványukat. a részvevők száma meghaladja a 300 ezret. Minőségi változást jelent az előadá- sos ismeretterjesztésben a tanfolyami, akadémiai formák előretörése. A falusi lakosság szakműveltségét gyarapítják a mezőgazdasági szakkörök, melyeket a tanácsok mezőgazdasági szakosztályai, intézményei és a földművesszövetkezetek irányítanak. A mezőgazdasági értelmiség szakmai továbbképzésére alakult meg a nyírbátori és a vásárosna- ményi agrárklub. Szabolcs-Szatmár megyét nem olvasó megyének ismerték a múltban, ahová a legkevesebb újság, folyóirat járt, a könyvek száma jelentéktelen volt. A könyv terjesztéséért, az olvasás megszerettetéséért eredményesen dolgoztak a könyvtári szakemberek, a társadalmi munkások. Megkétszereződött a lakosság könyvvásárlása, úgyszintén a kölcsönzött könyvek forgalma is. A könyvek mellett a film vonzza a legnépesebb tábort, a televíziók rohamos terjedése ellenére sem csökkent a mozilátogatók száma, minden évben meghaladja az ötmilliót. A színházi előadások iránt fogékony lett a közönség, hasznosnak bizonyult a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház bérleti rendszere, mely- lyel csaknem ezer szabolcsi tsz-tagot utaztatnak rendszeresen színházi buszokkal az előadásokra. A képzőművészeti ízléskultúra fejlesztését jól szolgálták a különböző tárlatok, a korábbi években 2—3 A tejtermékek forgalma Nyíregyházán és a megyében az elmúlt év fogyasztásához arányítva örvendetesen megjavult. A lakosság egészségesebb és ésszerűbb táplálkozása hozta magával, hogy összehasonlítva az 1966. március havi forgalmat a tejtermékek ez év márciusában mutatott fogyasztásával — a forgalom számottevő emelkedését mutatja. Az elmúlt év márciusában 5556 hektoliter tejet fogyasztottunk. Ezzel szemben ez év márciusában 6021 hektolitert tett ki a város és a megye tejfogyasztása. Komoly emelkedést mutat a vajfogyasztás is. A tavaly márciusi 330 mázsával szemben, ez év márciusában 470 mázsa vajat forgalmazott a kereskedelem. Hasonló emelkedést mutatnak a túró és sajtféleségek. Sajtból a tavaly márciusi 90 mázsával szemben 103 mázsa, túrófélékből 239-ről 436 mázsára emelkedett a múlt havi fogyasztás. Ugrásszerűen emelkedett a poharas tejfel forgalma is. Az elmúlt év 161 hektoliter tejfelfogyasztással szemben az idén márciusban 282 hektoliter tejfelt használtunk fel. A tejféleségek emelkedése százalékban kifejezve a következőképpen alakul: a tej 10 százalékkal, a kannás tej fel 17, poharastejfel 75, vaj 42,5, sajtok 14,5, túróféleségek fogyasztása 82 százalékkal emelkedett. A Tejipari Vállalattól kapott értesüléseink szerint a márciusi csúcsforgalom ideje alatt tejből, vajból, túró és sajtféleségekből bőképzőművészeti kiállítás volt megyénkben, az utóbbi időben számuk, közönségük megsokszorozódott. Ebben főleg a múzeumi szervezet tesz a legtöbbet, szinte valamennyi nagyobb község hozzájutott ilyen kiállításhoz. Legjelentősebbek voltak a Nemzeti Galéria képeiről készült művészi másolatok, Rembrandt, Benczúr, Csók, Medgyessy, Rippl-Rónai, a nagybányaiak, a XX. századi alföldi festők művészetének bemutatása, a megye és a szomszédos megyék festőinek tárlatai, s a Szovjetunió Kárpátontúli területének cserekiállítása. A haladó hagyományok ápolásában is jelentős eredményeket ért el a megye: ezt szolgálták a Kölcsey, a Móricz, a Rákóczi emlékek gyűjtése, emlékházak, múzeumok létrehozása. Az internacionalista Zalka Máténak emlékszobát nyitottak Tunyogmatolcson. öt év alatt 24 új művelődési ház épült — köztük a nagyecsedi, az ófehértói, a nyírmadai, a szatmárcsekei, a mándoki, a nyírbélteki, a tiszavasvári, a szamosbecsi. A 220 művelődési otthon 120 tv-készülékkel, 150 lemezjátszóval, 90 magnetofonnal, 40 filmvetítőgéppel, 90 diavetítővel, 70 nagyítógéppel, 130 fényképezőgéppel és 60 zongorával rendelkezik. Ezek, különösen a tv, lemez játszó, vetítőgép — a művelődés térhódításával egyre keresettebbek, újak beszerzéséről szükséges gondoskodni. <W ven el volt látva a kereskedelem. Az árusításban sehol nem mutatkozott hiány és a Tejipari Vállalat kapacitása a jelentkező igényeket messze meghaladva is ki tudta volna elégíteni. Arra a kérdésünkre, hogy ez vonatkozik az elkövetkezendő időkre is, azt a választ kaptuk, hogy a felsorolt élelmiszerekből a jövőben nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is úgy Nyíregyházán, mint a megyében a Tejipari Vállalat minden fogyasztói igényt ki A napokban az ópályi asz- szonyok egyikével találkoztam. Csicsák Györgynének hívják. A műút mellett, az Árpád utca 27 számú házban él. Szinte szigorú rend, tisztaság a portán. A nagyszoba főhelyén, az asztali vázához támasztva nemzeti színnel szegélyezett lap. „Megbízólevél — Harmadszor választottak meg ebben a körzetben, a kilencedikben tanácstagnak — mondja. — De nem is tudom, miért megint engem. Hát igen, miért is f — Nőt csak magát választották meg1 — Még vagy tizet. Harmincöt körzet van a faluban. A mi körzetünkhöz huszonkilenc család tartozik. Ügyes tájékozottság. 36 helyi ismeret 1. Az anyakönywezető szavai akadoznak. Történetesen ismeri az „ifjú” párt. A férj most mondja ki negyedszer a boldogító igent. Alacsony, kopasz ember. Felesége hozzá képest fiatal és szembetűnően anyás arcú. A férj rutinos házasság- kötő. Kint a folyosón megszólított két ismeretlent, ők a tanúk. Az egyik járlatle- velet jött kérni, a másik én vagyok. Az anyakönyvvezető leteszi maga elé az asztalra az előre leírt szöveget és fejből mond néhány kedves, keresetlen szót. Jókívánságokat, továbbá szta- niolba csomagolt intelmeket: legyenek törvénytisztelő polgárai hazánknak, gyermekeiket neveljék fel felelősséggel. Következik a sok boldogság és a jó egészség. Ezzel a hivatalos aktus véget ért. Az újdonsült férj kint a folyosón megköszöni közreműködésünket. — Ugorjunk át egy féldecire! — mondja. Feszengünk. Nem ismerjük egymást. — Nincs mindennap esküvő, gyerünk, — egy féldecit igazán megihatunk — mondja a férfi, kissé türelmetlenül. Az asszony hallgat Ha nem tudnám, hogy most lépett ki az esketőteremből, legfeljebb lakásigénylőnek nézném. Majdnem köznapi rajta a ruha. — A ceremónia nem érdekes, a megértés a fontos — állítja később a férj. A féldecitől beszédesebb. Negyvennyolc éves, az első feleségét a németek hurcolták el. Második asszonya, aki tanítónő volt megszökött egy tizenkilenc éves fiúval. Mindent elvitt A férfi hagyta. Nem keresett semmit. A harmadik asz- szonyt áramütés érte vasalás közben. A kislány hatéves. Anya nélkül nem maradhat. — Higgye el, az ember többet bír el, mint az állat — mondja a férfi. A fiatalasszony belekarol. De látom, hogy kint az utcán már nem karolnak egymásba. Talán azért, mert hétköznap van és kerülni akarják a feltűnést 2. Már a harmadik embert koptatja, mondják róla. ítéletük megfellebezhe- tetlen. Az asszony összeszorítja a száját és hallgat. Fiatalon ment férjhez és két év alatt temette el a két embert. Legtöbbször nem a kalandvágy, az erkölcsi nihil, ellenkezőleg: a tragédiák, a szenvedések sokasága előzi meg a harmadik, vagy éppen a negyedik házasságot — Együtt vagyok mindig az utcával, a faluval. Szeretek mindenről tudni, no meg, ha úgy jön, meg is mondani a magamét. A kérdőjelre, hogy miért? kerekedik a magyarázat. Arra is, éppen érdeklődése miatt nem maradt el egyet. len korábbi tanácsülésről sem. Sőt másokat is hívott. — Pár éve elhatároztuk: iskolának alakítunk át egy nem kellően kihasznált állami épületet. Segítő kezekre, vagyis hivatalosan nevezve társadalmi munkára volt szükség. Szinte mindenki ott serénykedett az utcánkból, mert bizony én sem csak hívogattam. Megfogtam a szerszámot, együtt dolgoztam velük. Most meg majd jön a kultúrházépítés. Hatszáznyolcvanezer forintot készítettünk elő rá a községfejlesztési alapon. Onnan sem fogunk hiányoz-. Nagy ritkán a férfiak a műveltségbeli különbségre hivatkoznak. összességében, a kivétel itt is erősíti a szabályt Tény azonban, hogy a társadalom kíméletlen. A baráti kör leszűkül, a másodikat még elismerik, de a harmadik, pláne a negyedik már nem jó ajánlólevél. A munkahelyen sem. Sok mindent lehetne ugyan tisztázni, de ezek a legbensőbb, személyes természetű ügyek ridegen visszautasítják a nyilvánosságot. 3. A piactéri «öntésben megmutatják Z.-t, elmondják róla, úgy váltogatja élettársait, mint más az ingét. Ö volna tehát az a kivétel, amelyik erősiti a szabályt. Borostás arcú, hetenként egyszer borotválkozik. Kijelenti, ha fizetek neki két korsó sört, és ha biztosítom a teljes diszkréciót, akkor nyilatkozik. Különben nem. Megegyezünk. — Az igazit keresem — közli és szája széléről letörli a sörhabot. — Eddig még nem sikerült megtalálni? — Sajnos. — A mostani asszony hányadik feleség? Felháborodva utasítja vissza: — Minek néz maga engem, szélhámosnak, bigámistának? Van egy törvényes feleségem és kész. Több nem volt, nem is lesz. — Hát a többiek? — ök — élettársak. Z. állandó munkahellyel nem rendelkezik, tipikus képlet, ismerős figura. Családalapításra, gyermeknevelésre alkalmatlan. Amikor megkérdezem tőle, jelenleg hol dolgozik, megkerüli a választ: — Ez már nincs benne az alkuban — mondja. Külseje elhanyagolt. Két gyerek apja. Az igazival szemben támasztott követelményéről tartózkodás nélkül nyilatkozik, de nyilatkozata nem bírja el a nyomdafestéket. Ö ' is azok közé tartozik, akiket habozás nélkül, gyámság, gondnokság alá kellene helyezni. Úgy tudom, nálunk van ilyen törvény. Egy kalauz fizet neki három cent pálinkát, és erre ő eljárja az ivó közepén a rókatáncot. 4. A hivatal tapintatos. A megfelelő szócskát aláhúzzák ugyan, de csak nép- számláláskor részletezik, hogy az összes házasságkötésből mennyi a második, a harmadik, a negyedik, — vagy az ötödik. Amennyiben az előző törvényes házasság megszűnik, akár tizedszer is oda lehet néz a falunk, aligha ismerne rá, aki mondjuk huszonöt-harminc évvel ezelőtt itthagyta. — Amikor sok volt itt is a télvégi víz, mondtam egyik vasárnap a férjemnek, tegye rendbe a kapu elejit, a vízlevezető árkot. Na várjuk, hogy más előbb csinálja. Míg főztem, az emberem kinn dolgozott. De utána meg kiállt lapáttal, ásóval, gereblyével majd minden férfi a maga háza elejét rendezni. Ezt azért említettem, hogy nem elég csak magyarázni, szépen beszélni, cselekedni is tudni kell. Így nincs hát semmi csodálkozni való, miért választották meg harmadszor is újabb négy évre tanácstagnak öpályiban Csicsák Györgynét. A ma asszonya, női társadalmunk egyike. Asztalos Bálint Márciusban 6021 hektoliter (cjd és 470 mázsa vajat fogyasztott a megye lakossága Bőséges és jó minőségű ellátást ígér a Tejipari Vállalat tud elégíteni. Farkas Fái Harmadszor ni, ha a helyzet úgy kivé ja. Aztán, messze van ho zánk fúr ott kút, közelebb kellene egy. Járda sem á tana némely sárosabb utc ban. Szóval, van itt tenr való még. Pedig, ahogy i. állni az anyakönyvvezető elé. 5. P.-né bevezet a tiszta szobába és hellyel kínál. Jobb lett volna a konyhában beszélgetnünk. Itt most kínos helyzet állott elő: jelen van a férj is. A harmadik, A férj azonban bíztat: beszélgessünk csak nyugodtan, ő a holnapi házi feladattal van elfoglalva. Tanul. Ránézek P.-nére. Hol és hogy kezdjem? Mintha kiolvasta volna a tekintetemből, segítségemre siet. — Tíz évig éltünk együtt az első urammal. Kisiparos volt. Jött egy harmadik, egy lány. Tudja, hogy szokott lenni — mondja. — Nagyon nehéz volt 7 — Megszoktam. Igazság szerint mindig Jánost, a mostani férjemet szerettem. Az ő szülei gazdagok voltak, az én szüleim szegények. Soha nem reméltük, hogy egyszer férj és feleség leszünk. Húsz év múiva mégis sikerült, — Magának mi a foglalkozása? — Varrók. P.-né hosszabb ideig Budapesten élt, akkor tanult szakmát, amikor az első férje elhagyta. A második szabómester volt. —■ A sors rendelte, hogy összetalálkozzam Jánossal. A vonaton találkoztunk. Azonnal megismertem, nem változott semmit. — A második embert maga hagyta el? — A sors rendelte. — Gyerek? — Nekem sajnos nem lehet. De János kislánya velünk van és én úgy szeretem, mintha én szültem volna, A lakás szép, ragyog a tisztaságtól, az egyik sarokban bababútor és rengeteg játék. Jó lenne valamit megtudni János első feleségéről. De hogyan? 6. A második válás után H.-né megfogadta, hogy inkább öngyilkos lesz, de válóperes ügyben többet nem áll bíróság elé. Néhány hónap múlva újból férjhez ment. Nagyon rendes ember az ura. — Boldog? — kérdezem H.-nétól. — Nagyon. — Mondana valami tanulságot? — Igen. Ezt az embert nem fogom elkényeztetni. Hm. hm. A szerelem nem játék. 7. F. összeállt egy nála tizennyolc évvel idősebb özvegyasszonnyal. Albérletben laktak, mindketten dolgoztak. Kezdték magukat összeszedni. Különféle bútordarabokat vásároltak, és beadták a lakásigényüket. Az özvegyasszony, mivel élete normális kerékvágásba billent, a lányát is hazahozta. A tizenhét éves nagylányt. A lány megszerette a mostohaapját, az ember a mostohalányát. Megszöktek, másik albérletbe költöztek. Úgy látszik boldogok, elégedettek. Gyerekük született, törődnek vele, szépen járatják. Normák vannak, szabály nincs. Könnyű ítélkezni, még könnyebb felmenteni, de nagyon nehéz megérteni azt, ami eltér az átlagostól. Normák vannak, de szabály nincs. Ki érti például, miért fordul elő, hogy a harmadik házasságot gyakran a volt férj és feleség köti egymással? (Sz) s 1967. április 2.
