Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

Termelőszövetkezeti tanácskozás fFolytatás »2 1. oldalról) A kongresszus határozata óta egész sor állami intéz­kedés és törvény jelent meg. Ilyenek: hitelrendezés. a tsz nyugdíjtörvény és így tovább. Ezek az intézkedé­sek szervesen kapcsolódnak a korábbiakhoz, mint pél­dául a társadalombiztosítá­sok bővítése, mezőgazdasági termelői áremelés, a terve­zés módosítása. Mindez kedvezően hatott dolgozó parasztságunk ter­melési kedvére, hangulatára és egyben a legfőbb biztosí­ték a további munkához, terveink maradéktalan telje­sítéséhez. A felszólalásokban is ki­fejezésre jutott, hogy szük­ség van új szövetkezeti tör­vényre, a régi már elavult. Ezt a törvényt még az át­szervezés előtt alkották. Az átszervezéssel és az azóta eltelt időben a körülmények megváltoztak. Célszerű és szükséges; a szövetkezetek szerepét nö­velni, működési körét bő­víteni. A termelőszövetkeze­tek az önkéntesen társult dolgozó parasztok társas szervezetei és egyszersmind szocialista nagyüzemek, amelyek önálló szövetkezeti, vállalati gazdálkodást foly­tatnak. Tehát termelőszövet­kezeteink nemcsak társas szervek, olyan szocialista nagyüzemek, amelyek válla­latszerű gazdálkodást foly­tatnak. A törvénynek a háztájival kapcsolatos rendelkezései sem elég ösztönzőek arra, hogy a fiatalok belépjenek a szövetkezetbe. Helyeseljük azt az elgon­dolást, hogy a háztáji föld juttatását a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz, a szö­vetkezetekben végzett mun­kához, valamint a tag csalá­di körülményeihez kell kap­csolni. A szövetkezeti tagok rendszeres foglalkoztatása érdekében újból szabályozni kell a törvényben a szövet­kezetek tevékenységének kö­rét. Szélesíteni kell a szö­vetkezetek feldolgozó tevé­kenységét, az értékesítést és bizonyos szolgáltatásokat is képesek a szövetkezetek el­látni. Foglalkozni kell olyan gondolatokkal is, nem lehet­ne-e ktsz-ekkel, estleg ipari üzemekkel valamilyen koo­perációt létrehozni az em­berek foglalkoztatására. Igen nagy érdeklődést váltott ki a pártkongresszus döntése a földtulajdon ügyé­ben. A kongresszus megte­remtette a földtulajdon ren­dezésének elvi és politikai feltételeit. De nem kam­pányfeladat ez! A fokoza­tosság elve alapján kell végrehajtani! Elsősorban a kívülállók földjének rende­zéséről van szó, de itt is az önkéntesség fontos. Gondol­kodási időt ad majd a tör­vény, hazatérhet a tulajdo­nos, beléphet a szövetkezet­be. Az új gazdasági mechaniz­mus elveinek megfelelően már eddig is egy sor intéz­kedés történt a szövetkeze­tek önállóságának növelésé­re. Szövetkezeteink nagy ré­sze — az eddigi tapasztala­tok szerint élni is tud ez­zel az önállósággal. Na­gyobb teret biztosít ez a kezdeményezésnek, nagyon sok belső tartalékot tár fel, amely hasznára válik az egész szövetkezeti tagság­nak, az egész népgazdaság­nak. 1968. január 1-vel az új gazdasági mechanizmus ér­vénybe lép teljes hatókörrel a mezőgazdaságban is. Ne felejtsük el a termelőszö­vetkezeteknél a differen­ciáltságot; nem egyforma feltételekkel indulnak. Ter­mészeti és szubjektív té­nyezők is közrejátszanak. Megyénkben — a beszá­moló is foglalkozott vele — nyugtalanító jelenség, hogy igen magas a gyenge termelőszövetkezetek szá­ma. A gyenge tsz-ek a IX. kongresszus határozatai alapján továbbra is haté­kony áliami támogatásban részesülnek. Ilyenek: az árkiegészítéses rendszer be­vezetése és a gyenge ter­melőszövetkezetek más irá­nyú támogatása. Ezek az intézkedések azonban nem jelentik azt, hogy nekünk nincs tenniva­lónk! Úgy gondolom helyes lesz, hogy még ebben az év­ben alaposan felülvizsgál­juk a gyenge termelőszövet­kezetek helyzetét és intézke­déseket teszünk helyenként a szubjektív okok felszámo­lására is. Egyes gyenge tsz-ekben a vezetés megerősítése szük­séges. Sok szó esett itt a terme­lőszövetkezeti szövetségek létrehozásáról. Mindannyian nagy várakozással tekin­tünk működésük elé. Leg­fontosabb most oda a leg­jobb erők kiválasztása. a vezetés jó megoldása. Ez érdeke a pártnak, érdeke minden termelőszövetkezet­nek. Most, amikor a termelő­A vitában felszólaló el­nökök valamennyien beszá­moltak szövetkezetük erő­södéséről, a szocialista tu­dat változásáról, ami töb­bek között kifejeződött a kongresszusi versenyben, a szocialista brigádmozgalom­ban és a napjainkban bon­takozó jubileumi verseny­ben. Egyhangúlag ismerték el a IX. kongresszus határo­zatainak a jelentőségét a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztésével kapcsolatban. Méltatták azo­kat a rendeleteket, ame­lyek a kongresszus után megjelentek. A pozitív vo­nások mellett felvetődött egy sor kérdés, aminek megoldására a szövetkezeti kongresszustól várnak intéz­kedést. Büszkén szoktuk emle­getni, hogy Szabolcsban van az ország dohánytermő te­rületének 52 százaléka. Az utóbbi két évben a pero- noszpóra megjelenése miatt ez a hatalmas mennyiségű dohány több gondot, mint szövetkezet jövőjéről, a fel­adatokról beszélünk, nem feledkezhetünk meg az 1967-es, közvetlen feladatok­ról, tennivalókról sem. A megyei párt végrehajtó bi­zottság határozatát „A me­zőgazdasági pártszervezetek feladatai az 1967-es évre”, a napokban ismertettük meg a pártszervezetek vezetőivel, a párttagság pedig az elkö­vetkező napokban fogja megtárgyalni. Nem lesz könnyű feladat az előírt termelési célok tel­jesítése. Nehezíti a helyze­tünket a magas talajvíz ál­lás, nagy területeket borít belvíz, és emiatt a tavaszi munka kezdése eltolódik. Nagyobb területet, mintegy 70 ezer holdat nem szántot­tunk fel az ősszel. így most egész rövid idő alatt kell majd a tavaszi munkát el­végezni. Alaposan szervezett, min­den tekintetben összehan­golt, közös összefogáson alapuló munkára van szük­ség. Ez vonatkozik a terme­lő üzemekre, a termelő üze­meket ellátó, kiszolgáló vál­lalatokra. Külön is szeretném itt a gépjavító állomásokat meg­említeni: a megtartott járási tanácskozásokon és itt is nagyon sok panasz hangzott el rájuk. Szeretném újra felhívni a figyelmüket, hogy a fő feladatuk a ter­melőszövetkezetek kiszolgá­lása. Ök vannak a termelő- szövetkezetekért és nem for­dítva! — A mai tanácskozás, — úgy gondolom — betöltötte hivatását. Megvitatta me­gyénk mezőgazdaságának, termelőszövetkezeti moz­galmának helyzetét. Meg­szabta a megválasztandó kongresszusi küldöttek fel­adatait az országos kong­resszusra — mondotta be­fejezésül Kállai elvtárs. örömet hozott. A felszóla­lók többsége számokkal is bizonyította, hogy a do­hánytermelés ráfizetéses volt. sőt a tagságon belül is feszültséget okozott, mert az egy hold dohányra for­dított 150—160 munkanappal nem kerestek annyit, mint a kukoricában, vagy cukor­répában eltöltött fele, vagy harmada munkaidővel. A homokos járásokból felszó­laló szövetkezeti elnökök azt is bizonyították, hogy a do­hánytermelés elsősorban a gyenge termelőszövetkezete­ket sújtja jobban, ahol a talajadottság miatt kénysze­rülnek dohányt termelni. A dohánytermelésről a szövet­kezetek nem akarnak le­mondani, hiszen a homok hasznosítása, a munkaerő szinte egész évben való fog­lalkoztatása miatt is kell a dohány a szövetkezeteknek, sőt azt is tudják, hogy ez az államnak is jó bevételi forrás. Csupán azt kérik, a peronoszpóra kártevésből származó kiesésből vállal­jon részt a termeltető vál­lalat, vagy méltányos bizto­sítás legyen, de mindennél jobban várják a peronoszpó- rának ellenálló hibrid do­hányokat. Ennyi panasz az utóbbi években soha nem volt a gépjavításra, mint most. Elmondták' a tsz-elnökök, hogy amióta a gépállomások felvették a gépjavító nevet sokkal rosz- szabbul dolgoznak. A nyere­ségre való törekvés miatt a mezőgazdasági gépjavítás kezd háttérbe szorulni. Mindenféle ipari és szolgál­tató tevékenységet vállal­nak. csak pénzt keressenek, ugyanakkor nem készítenek elegendő mezőgazdasági al­katrészt. Nagyon hosszú a gépek javítási ideje és drá­gán is dolgoznak. Az egyik tsz-elnök elmondta, hogy nekik egy pótkocsit 310 órai munkaráfordítással javítot­tak, ami egy újnak a le­gyártásához is nagyon hosz- szú idő lenne. Hasonlóan panaszkodtak a szövetkezetek a velük szer­ződéses viszonyban álló vállalatokra. Még mindig nem egyenlő partnerek a szövetkezetek. A szerződé­sek szövege, a kifejlesztett jogügyi hálózatuk a leg­több esetben a vállalatokat védi meg. Perlekedésnél a rövideb bet mindig a szö­vetkezetek húzzák. Kérték az elnökök, hogy a vállalati átvevőkkel egyszintű szö­vetkezeti áruátadó szakem­bert képezzenek. A vállala­tok az almaátvevőket már oktatják, a szövetkezetekben pedig ilyesmiről szó sincs. Különösen az exportáló vál­lalatok packáznak a szövet­kezetekkel. Többen felvetették, hogy a szövetkezeti törvényben előírt 10 százalékos beruhá­zási tartalékolás, az amorti­zációs alap, a növekvő SZTK és a gépjavítási dí­jak olyan magas összeget tesznek ki, ami erősen csor­bítja a munkadíjra jutó jö­vedelmet. A tartalékolás az új törvényben szükség sze­rint legyen kötelező, ne ál­lapítsák meg százalékban. Majdcsak minden felszólaló kérte, hogy a nyugdíj alap­jául szolgáló idő ne az utol­só öt év legyen, mert ek­kor tud legkevesebbet tel­jesíteni a szövetkezetben dolgozó tag. Többen kér­ték, hogy az új szövetkezeti törvényben jobban körvona­lazzák a vezetőség jogait. Hasonlóan kérték törvénybe venni, hogy a 200 tagon fe­lüli szövetkezetekben a köz­gyűlést küldöttgyűlés helyet­tesítse. A sok hasznos javaslat mellett a szövetkezeti veze­tők beszámoltak a belvíz el­leni küzdelemről és arról, hogy amint a talaj engedi megkezdik a tavaszi mun­kát. Valamennyien részt vesznek a jármi termelőszö­vetkezet által kezdeménye­zett jubileumi versenyben, hogy ezzel is elősegítsék a szövetkezetek erősödését, a tagság jövedelmének növe­kedését, az ország lakossá­gának jobb ellátását. A termeJőszöiretkezeti elnökök javaslatai A küldöttek egy csoportja Hammel József felvétele Kádár János elvtárs látogatása Somogy megyében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, szerdán több napos látogatásra Somogy megyé­be utazott. Az útra elkísér­ték dr. Orbán László és Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetői. Este háromnegyed hét előtt néhány perccel gör­dült be a kaposvári állo­másra a vendégek vonata. Nemzeti színű és vörös zászlók díszítették a pálya­udvart, s az állomás előtti téren, a környező utcákon, ezrek szorongtak, hogy kö­szönthessék a vendégeket. Ott voltak a kaposvári üze­mek munkásainak, a ''áros hivatalainak, intézményeinek dolgozói, a KlSZ-szerveze- tek, úttörőcsapatok küldöt­tei. — Nagy öröm számunk­ra, hogy ellátogatott hoz­zánk, érezze jól magát kö­rünkben — ezekkel a sza­vakkal köszöntötte Németh Ferenc, a Somogy megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagja Kádár Jánost, akit szere­tettel üdvözölt a többi he­lyi vezető is. A fiatalok küldöttei hatalmas vörös szegfűcsokrokkal kedvesked­tek a vendégeknek, akiket lelkes éljenzés fogadott az állomás előtti téren. A fogadtatás után a part első titkára a megyei párt- bizottság székházéban köz­vetlen hangulatú, baráti be­szélgetésen találkozott a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagjaival, a Somogy megyei járási pártbizottsá­gok első titkáraival és a megyei PB osztálv vezetői­vel. Az eszmecsere alkal­mával Németh Ferenc rész­letes tájékoztatást adott az elmúlt évek fejlesztési programjának végrehajtásá­ról, a megye helyzetéről é# a jövő terveiről. Kosziéin l»iw#zé«le az osztrák kancellár tiszteletere rendezett fogadáson Moszkva (TASZSZ) Alekszej Koszigin szerdán beszédet mondott a Kreml­ben azon a villásreggelin, amelyet Josef Klaus osztrák szövetségi kancellár tisztele­tére rendeztek. Ausztria és a Szovjet­unió együttműködése — je­lentette ki a szovjet kor­mányfő — jelentős szerepet tölthet be a közép-európai stabilitás és béke biztosítá­sában. Ausztria — Koszigin véleménye szerint — sokat tehetne ennek érdekében Koszigin hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet Európában a politikai hely­zetben bekövetkezett bizo­nyos javulások ellenére még mindig aggodalomra ad okot. Ezzel kapcsolatban megemlítette a nyugatné­met neonáci elemek veszé­lyes aktivizálódását és hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió „valamennyi vele ba­ráti szövetséeben lévő il­lámmal együtt elkövet min­den tőle telhetőt, hogy bár­mely merénylettel szemben megvédje a békét és a nyu­galmat az európai kontinen­sen. A szovjet miniszterelnök megjegyezte hogy a dél­kelet-ázsiai helyzet sem hagyhatja közömbösen az európai államokat. Nekünk az az álláspontunk, hogy minden államnak kötelessé­ge elkövetni mindent az Egyesült Államok vietnami agressziójának megszünteté­se érdekében. — A népek együttműködé­sét mi nemcsak a béke biz­tosítása, hanem a gazdasági és tudományos haladás szempontjából is lényege* tényezőnek tartjuk — jelen­tette ki válaszbeszédében Klaus kancellár. — Nem feledkezünk meg sem a népünk számára is gyakran keserű történelmi tanulságokról, sem a mai világ éles politikai ellenté­teiről — folytatta. — örü­lök, hogy ebből az alka­lomból ismét elmondhatom! hogy mi teljesen egyetér­tünk az önök nézeteivel! amelyek szerint a különbö­ző társadalmi rendszerek! katonai és gazdasági cso­portosulások ellenére Euró­pának mindinkább meg kell találnia egységét és önálló­ságát. A szabadságharcosok támadása a Da Nang-i légitámaszpont eiien Danang, (MTI): A dél-vietnami partizánok szerdán hajnalban újabb vakmerő, rajtaütésszerű tá­madást hajtottak végre az amerikaiak egyik legna­gyobb vietnami bázisa, a Da Nang-i léigtámaszpom ellen: Nyolc kilométer tá­volságból 140 mm-es ütegek egyperces zárótüzet zúdítot­tak a kifutópályákra, han­gárokra és egyéb berendezé­sekre. Mint az amerikai légierő egyik szóvivője közölte a Varsó, t(TASZSZ): Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke és Willi Stoph, az NDK mi­nisztertanácsénak elnöke, akik szerdán Varsóban alá­írták a Lengyel Népköztár­saság és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködési támadás következtében 19 amerikai katona sebesült meg, tízen közülük súlyosan, megrongálódott több repü­lőgép Lövedék érte az egyik üzemanyagvezetéket is, ez kigyulladt és tűzvészt okozott Az amerikai szóvivő em­lékeztetett arra. hogy elő­ször február 27-ér támad­ták a partizánok ilyen nagy kaliberű fegyverekből a támaszpont területét. Ab­ban a támadásban 42 ame­rikai katona lelte halálát és száz sebesült meg. és kölcsönös segélynyújtási szerződést, szerdán este kii. lönvonaton a lengyel fővá­rosból Csehszlovákiába utaztak. Látogatásuk ideje alatt kerül sor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 14 a Német Demokratikus Köz* társaság között! barátságii együttműködési és kölcsönöl segélynyújtási szerződé* megújítására. Ulbricht és Stopli Csehszlovákiába utazott

Next

/
Oldalképek
Tartalom