Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-15 / 63. szám
ttlÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK I XXIV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1967. MÁRCIUS 15. SZERDA A LAP TARTA LM ABOt bálunk történt (5. oldal) Választási tudnivalók (3. oldal) Totó tanácsadó (4. oldal) A termelőszövetkezetek I. kongresszusának megyei előkészítő tanácskozása Kedden a nyíregyháza Móricz Zsigmond Színházban tartották a termelőszövetkezetek L kongresszusának megyei előkészítő tanácskozását. A választott küldöttek és vendégek száma meghaladta az ötszáz főt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára, dr. Gombás Sándor és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnöke, Kanda Put, az SZMT vezető titkára, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Havacs József a KISZ megyei titkára, Kovács Károlyné, a megyei nőtanács titkára. ér. Westsik Vilmos nyugalmazott Kossuth-díjas akadémikus és több kiváló termelőszövetkezet elnöke, állami és társadalmi szervek vezetői. A tanácskozás levezető elnökévé Berki Zoltánt, a kisszekeresi Előre Termelőszövetkezet elnökét választották, aki javaslatot tett a mandátumvizsgáló bizottság, a jelölő bizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira. A bizottságok megválasztása után elfogadták a napirendi pontokat: 1. az előkészítő bizottság beszámolója és annak vitája, 2. a kongresszusi küldöttek megválasztása, 3. kitüntetések átadása. A napirendi pontok elfogadása utána levezető elnök felkérte dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács vb. elnökhelyettesét, az előkészítő bizottság elnökét, hogy tartsa meg a beszámolót. Dr. P. Szabó Gyula beszéde Megyénkben a mezőgazdaság szocialista átalakítása lényegében 1961-ben fejeződött be, — kezdte beszédet P. Szabó elvtárs, amit az alábbiakban rövidítve közlünk. A megye összterületének 74 százalékán termelő- szövetkezetek, 15 százalékán állami gazdaságok, illetve vállalatok, 7 százalékán tszcs-k, 4 százalékán pedig egyéni és kisegítő gazdaságok gazdálkodnak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése sikeres végrehajtásának és a szövetkezetek megerősödésének egyik alapja a dolgozó parasztságnak a párt agrárpolitikája iránt megnyilvánuló bizalma volt. Termelőszövetkezeteink politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésüket pártunk irányításával, a munkásosztály és az egész magyar társadalom együttes segítsége alapján érték el. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével, a falun végbement jelentős társadalmi változással új fejezet kezdődött megyénk mező- gazdaságában. Meggyorsult a mezőgazdaság termelő erőinek fejlődése, és jelentős lépést tettünk előre mezőgazdaságunk viszonylagos elmaradottságának felszámolásában, a termelés korszerűbb alapokra való helyezésében. 1961—1966 között termelőszövetkezeteink 2,5 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. Ebből töbA VIII. kongresszus és a Központi Bizottság 1964. februári határozata egyik legfontosabb feladatul az ország kenyérgabona-szükségletének hazai termésből való biztosítását jelölte meg A szövetkezetek 1966-ban az államnak 1444 vagonnal több kenyérgabonát adtak el, mint 1961-ben Két é\ óta hazai termésből biztosítottuk az ország kenyerét Kedvezőtlen viszont az, hogy a szántóföldi abrak- és szt. las takarmány termöterük- együttes vetésterülete 2141 hoidal csökkent. A rétekés legelők hozamai is alacso nyak, s ezen a téren az eddig tett erőfeszítések ellenére még igen sok a pótolnivaló. Az állatállomány betterbek között megépítettünk 13 075 hold dohánytermés befogadására alkalmas pajtateret, 18 663 szarvasmarha, 93 552 sertés és 40 90U juh férőhelyét. Mezőgazda- sági gépállományunk 2646 traktorral, 311 kombájnnal. 421 silókombájnnal, 1819 pótkocsival bővült. 37 679 hold területet részesítettünk talajjavításban. Ezek a nagyarányú beruházások lehetővé tették a mezőgazdaság termelő alapjainak bővítését, korszerűsítését. Ez jelentős minőségi változást hozott a termelésben, könnyebbé és termelékenyebbé tette a mezőgazdasági munkát. Megduplázódott a műtrá- gyafelhasználás, mintegy tízszeresére növekedett az öntözött terület és tetemesen emelkedett a növényvédő és gyomirtó szerek felhasználása. Lényeges a. művelési ágban bekövetkezett változás is. Megyénk mezőgazdaságának történetében példátlan mértékű gyümölcstelepítés valósult meg. 1961—1966 között 13 830 hold új gyümölcsöst telepítettünk, melynek több mint 70 százaléka téli alma. Olyan sivár futóhomokos területek változtak, vagy változnak virágzó gyümölcsösökké megyénkben, ahol a telepítés előtt holdanként 2—3 mázsa rozs, 2 —3 mázsa napraforgó vagy !5—20 mázsa burgonya termett. jes fejlesztése szükségszerűen követeli a fehérjében gazdag takarmányok arányának további növelését. A határozat elsősorban az évelő pillangósok és a hüvelyesek termesztésére hívta fel a figyelmet. E téren jelentős lépest tettünk előre. A pillangós takarmánynövények mintegy 15—20 százalékát korszerű állványos és hideg- levegős módszerekkel szárítjuk. Megyénk jelentős szerepet tölt be egyes fontosabb nép- ■i '.du-ági és exportcikkek termelésében. Az ország dohánytermő területének 52 százaléka, a burgonyaterület 20 százaléka, a magkender terület 92 százaléka megy énkber) van, és a téli almaexport 75—80 százalékát adjuk. Egyes szántóföldi növények terméshozamainak lényeges növekedését csak 1966-ban érték el a közös gazdaságok. A burgonya termésátlaga 1961—1965 között 41,2 mázsa volt. Az 1966-os év a burgonyából eddig soha nem tapasztalt termésátlagot eredményezett. Termelőszövetkezeteink megyei szinten 80,8 mázsa holdanként terméseredményt értek el. Lényeges változás történt a tervidőszak alatt az állat- tenyésztésben is. Számottevően növekedett a sertés, a baromfi és a juhállomány. Megváltozott a parasztság életkörülménye Megyénk mezőgazdasága a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme óta, egészségesen fejlődik és fiatal szocialista nagyüzemeink az egész társadalom segítségével leküzdötték a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti nehézségeit, és már fejlődésük első szakaszában olyan eredményeket értek el, amire a kisparaszti gazdálkodás idejében nem volt példa. Legjelentősebb a termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülményeiben bekövetkezett változás. Munkájuk egyre könnyebbé válik, s egyre kevesebb fáradtsággal termelik meg az ország élelmiszer-szükségletét. A termelés mélyreható átalakulásával egyidejűleg szövetkezeti parasztságunk mind jobban elsajátítja a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges szakmai ismereteket. A szövetkezetekben eltűnőben vannak a régi vagyoni különbségekből származó ellentétek és azt fokozatosan a kölcsönös bizalom és egymás megbecsülése váltja fel. Az emberek megítélésének, elismerésének az alapja egyre inkább a közösség érdekében végzet, munka, a termelőszövetkezetben való helytállás. A termelőszövetkezeti tagok többsége helyesen értelmezi és mind erőteljesebben követeli a szövetke zeti demokrácia érvényesítését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok túlnyomó többségében kialakultak a gazdaságirányítás megfelelő módszerei. A fejlődés mellett azonban szükséges megemlíteni azokat a kedvezőtlen jelenségeket is. amelyek lassították a közös gazdasagom nagyüzemi szerveződését, a termelés gyorsabb ütemű fejlődései: — A nagyarányú beruházások ellenére a közös gazdaságok termelésének anyagi, műszaki megalapozása elmaradt a szükségletektől. A korszerű termelési eljárások, és a szakképzettség növelése terén sok a kívánnivaló. — A mezőgazdasági termeltek és a mezőgazdaságban elhasznált iparcikkek árszínvonala nem tette lehetővé, hogy a szövetkezetek többsége bevételéből fedezhesse az elhasznált termelőeszközök pótlását, a tagok részére megfelelő személyes jövedelem biztosítását és a termelés bővítésére szükséges alapok képzését. — A hozamok növekedése nincs arányban a termelési költségek növekedésével és nem növekedett megfelelően a munkatermelékenység, a jövedelmezőség. — A kedvezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodó termelőszövetkezetek nagyrészénél a tett erőfeszítések ellenére nem következett be kielégítő javulás. — A közös munka hatékonyságát sok esetben csökkentette a szövetkezeti tagok alacsony és bizonytalan jövedelme, valamint az, hogy a szövetkezeti tagok szociális ellátása kedvezőtlenebb volt, mint a népgazdaság egyéb ágaiban dolgozóké, amelyek sok helyen hozzájárultak a szövetkezeti tagság elöregedéséhez, a munkaerőhiányhoz. Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy a szövetkezetekben igen nagymértékben megnőtt az alkalmazottak száma, ugyanakkor a munkaképes felnőtt lakosság — főleg a falusi ifjúság — növekvő arányban hagyta el a mezőgazdaságot. — Megyénkben az átszervezés óta a munkaképes korú termelőszövetkezeti tagok száma 5409 fővel csökkent. A termelőszövetkezeteinkben egyre jobban az elöregedés jelei mutatkoznak. 1961 óta a 60 éven felüli tagok részaránya 30.2 százalékról 39,8 százalékra növekedett, a 26 éven aluli fiatalok aránya pedig 10 százalékról 6,1 százalékra csökkent. A szövetkezetek egy részében állandósult a munkaerőhiány és az elmaradt, vagy nem időben, nem megfelelő minőségben végzett munkák miatt a mezőgazdaságot több millió forintos kár érte. — Az eddigi állami rendelkezések szűk korlátok közé szorították a termelő- szövetkezetek mellék- és kisegítő üzemági tevékenységét. Ez nehezítette a ter(Folytatas a Z. oldalon) Hazai termesből biztosítottuk az ország kenyerét Megkezdődtek megyénkben a forradalmi ifjúsági napok A forradalmi ifjúsági napok megnyitójaként a községekben ma megyeszerte megemlékezéseket tartanok a KISZ-szervezetek. A járási székhelyeken köaponii ünnepségek lesznek. Nyíregyházán délelőtt megkoszorúzzák a Kossuth szobro'i. délután a József Attila Művelődési Házban ifjúsági nagygyűlés lesz. Nyírvasváriban kedden este műsoros rendezvénnyel nyitották a forradalmi ifjúsági napok rendezvény- sorozatát. a nyírbátori gimnázium és a nyírvasvári általános iskola adtak irodai-*- mi műsort. A fiatalok fáklyákkal vonullak a Vas vari Bál emlékműhöz, ahol koszorúkat helyeztek el. A nyíregyházi járásban négy helyen lesz koszorúzás és ünnepség: Rakamazon, lbrányban, Kemecsén és Búj községben. A KISZ- esek. úttörők és kisdobosok díszőrséget adnak. Tiszalökön és Tiszavasva- riban szintén készülnek az ünnepre a fiatalok. Tiszalökön Kossuth szobrát. Ti szavasváriban pedig Vasvári Pál szobrát koszorúzzák meg. 50000 résztvevő a választási gyűléseken A választási előkészületek tapasztalatait és a további feladatokat tárgyalták meg hétfői értekezletükön a Hazafias Népfront járási és városi titkárai, A járási titkárok beszámolóikból ki- tünty hogy a népícontbi- zottságok jól felkészültek erre a feladatra, s más szervekkel — párt, tanács, nötanács, KISZ, szak- szervezet stb. — együttműködve sikeresen oldották meg az eddigi tennivalókat. Nagyon hasznosan és eredményesen kapcsolódtak be ebbe a munkába a különböző választási szervek tagjai, közöttük sok olyan személy, aki korábban még nem, vagy csak kis mértékben vett részt a közösségi tevékenységben. Máris sok helyen hangzott el az a bejelentés, hogy a továbbiakban szívesen dolgozna. ha megbízatásokkal látják el őket. A közös összefogás eredménye volt, hogy a jelölő gyűléseket az előre elkészített program szerint tartották meg megyeszerte igen élénk érdeklődés mellett. A kisvárdai járásban például az 52 000 választásra jogosult közül 43 000-ren. a vásárosnaményi járásban 26 000-ből 19 100-zan jelentek meg a jelölő gyűléseken. A fehérgyarmati járásban ;9ü százalékos volt a részvétel. A választók aktivitását mutatja, hogy sokoldalúan vizsgálták a jelöltek személyét, s a közérdekű javaslatok sorozata hangzott el. Ezek többsége a község- fejlesztésre, az útaü, járdák építésére, vízellátás, közvilágítás javítására, a szociális és egészségügyi ellátás javítására vonatkoztak. Mind olyan kérdések azonban, amelyet a népfrontbizottságok és újonnan megalakuló tanácson megvizsgálnak és a javas- lattevőket értesítik majd arról; hogy az elhangzott kérések megvalósíthatók-e es hozzávetőlegesen mikor kerülhet rá a sor. Ugyancsak érdeklődés kísérte a választási nagygyűléseket. A még nagyobb részvételnek sok helyen a termek befogadóképessege szabott határt. Megközelítően 270 választási gyűlést tartottak megyénkben, ebből kb. 30-at a tanyai településen. Ezeken a gyűléseken, amelyeken többnyire a képviselő-, megyei-, járási és városi (anácstagjelöltek találkoztak választóikkal, mintegy 50 000-ren vettek részt. \ tavaszi munkák clők^/ületriről tárgyalt a INvirc«\ házi Városi lauaes Véorrhajtó Kízotlbá«a A tavaszi munkák előkészületeiről tárgyalt keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az őszi mélyszántást a tervezett területen nem sikerült elvégezni, s ennyivel több maradt tavaszra. Az őszi kalászosok jól teleltek, sürgős tennivaló viszont a belvizek levezetése a vetésekről és szán- ; óföldekről. A feitrágyá- záshoz szükséges műtrágyáról előre gondoskodtak, felkészültek a műtrágya kézzel való kiszórására is, ha a nedves talaj miatt gépekkel nem lehet a földekre rámenni. A termelőszövetkezetek olyan gépi és foga- tos erővel rendelkeznek. hogy a szántást két hét ala*t elvégezhetik. tavaszi vetőmag is rendelkezésre áii, s így megvan a lehetősége annak. hogy kedvező időjárás esetén a munkálatokat kesedelem nélkül befelezzek. A végrehajtó bizottság határozata szerint ; újonnan megválasztott városi tanács 1967. március' 23-án délelőtt fel tíz órakot tartja alakuló ülését a megyei tanács nagytermében. A» ülésen megválasztják a végrehajtó bizottságot, to* vábbá az állandó bizottságokat és a bizottságok tisztségviselőit. t
