Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-02 / 52. szám

Kállai Gyula elv társ beszéde (Folytatás a* 1. oldalról) A gazdasági és kulturális építő munkában elért ered­mények nyomán tovább ja­vultak népünk életkörülmé­nyei. Az emelkedő életszín­vonal megmutatkozik ab­ban is, hogy a takarékbe­tétek összege meghaladta a 23 milliárd forintot, egymil­liónál több előfizetője van a televíziónak, s tavaly csak­nem egymillió magyar járt külföldön. Csaknem egész népünk jogosult a társada- 'ombiztosítási szolgáltatások­ra. A nyugellátást — amely régen csak kiváltságos réte­gek sajátja volt — a dolgo­zó társadalom egészére ki­terjesztettük. Egymilliókét- százezer nyugdíjasunk van Amikor nyugati látogatók crdeklődesére megmondom ezt a számot, csodálkozva kérdezik, hogy miből tudjuk ezt fedezni. A válasz egy­szerű : nálunk szocializmus van, amit a nép megtermel, az a népé! Helyes és szükséges vísz- szatekinteni a múltra az eredményekre, mert ez erőt ad, mégis nekünk elsősorban a jelen kérdéseivel és a jö­vő feladataival kell foglal­koznunk. Van programunk a követ­kező évek tennivalóira, fej­lődésünk meggyorsítására. Ennek alapja a népgazdaság harmadik ötéves terve, a gazdasági mechanizmus re­formja és társadalmi-politi­kai viszonyaink további tö­kéletesítése. Ezt a programot pártunk IX. kongresszusa jóváhagyta, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsa megtárgyalta és választási felhívásban az egész nép­nek elfogadására ajánlotta. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a választások napján egész népünk szavazatával kifejezésre juttatja, hogy ezt a programot sajátjának tekinti. Feladataink között az első helyen továbbra is a gaz­Az ipari termelés fejlesz­tésében nemcsak a meny- nyiségi növekedés, hanem elsősorban a minőségi kö­vetelmények teljesítése a döntő tényező. Pártunk legutóbbi kong­resszusáról szólva néhány helyen — tréfásan vagy ta­lán komolyan is — azt mondogatják, hogy tulajdon­képpen „paraszt kongresz- szus” volt. A kongresszus természetesen népgazdasá­gunk, bel- és külpolitikánk, társadalmi életünk minden lényeges kérdését megvitatta és bár nem volt „paraszt kongresszus” helyes és szükséges volt, hogy sokat foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivel, a paraszti élet­tel. A mezőgazdasági terme­lés növelése nélkül elképzel­hetetlen népgazdaságunk fő ágazatainak arányos fej­lődése. Minden termelőszö­vetkezetnek virágzó, jól termelő, jól jövedelmező nagyüzemmé kell fejlődnie! Kormányunk már eddig is sok tízezer gépet, több százezer tonna műtrágyát, ezer és ezer új épületet, sok nagyüzemi istállót biztosított ehhez. De a termelőszövet­kezetek megerősítésében is a legfontosabb az ember, az, hogy minden szövetke­zetnek a közös gazdasághoz ragaszkodó szakképzett, lel­kes. munkabíró tagsága és vezetősége legyen! Ezt a célt szolgálta a kormánynak a kongresszus döntése nyomán bevezetett több intézkedése. dasági kérdések állanak. Népgazdaságunk fejlődésé­nek alapja a jövőben is az ipar. Korábban ml magunk is sokszor emlegettük, hogy iparfejlesztési céljainknak gátat szab az energiahiány. Nos, energiaszükségletünk kielégítését hosszú távlatra biztosítottuk. Harmadik öt­éves tervünk utolsó évé­ben a Szovjetunió segítsé­gével, megkezdjük atomerő­művünk felépítését is. A következő években to­vábbi nagy előrehaladást akarunk elérni azokban az iparágakban, _ amelyekben Magyarországnak jó lehe­tőségei vannak. Hadd említ­sek néhány példát. Hazánknak számottevő természeti kincse a bauxit. A Szovjetunióval kötött egyezményünk értelmében a Magyarországról odaszállí­tott timföldből előállított alumíniumot teljes mennyi­ségben visszakapjuk, s ipa­runk, népgazdaságunk ja­vára igen előnyösen hasz­nosíthatjuk. Minden bizonnyal hallot­tak, olvastak már az úgyne­vezett autóbuszprogramról. Mit jelent ezt Sokoldalú nemzetközi kooperáció se­gítségével fokozatos fejlődés után 1970-től évente már 7 ezer autóbusz készül ha­zánkban. Ehhez elég megje­gyezni annyit, hogy a legna­gyobb európai gyárak ter­melése sem haladja meg az évi 4 ezer darabot. Ugyan­akkor nagy ütemben korsze­rűsítjük a vasúti közleke­dést és áruszállítást is. Továbbra is az átlagosnál gyorsabban fejlődik a vegy­ipar. Szükség van erre, mert szocialista mezőgazdasá­gunk még több műtrágyát és növényvédőiéért kíván. Világszerte elismert gyógyszeriparunkat tovább­ra is erőteljesen fejlesztjük. Fejlődik és korszerűsödik a hagyományos magyar élel­miszeripar. Egységes osztállyá szerveződik a parasztság A kongresszus megvá­lasztja az Országos Ter­melőszövetkezeti Tanácsol is. Ez a tanács, valamint a megyénként megválasztásra kerülő megyei termelőszö­vetkezeti tanácsok látják majd el a termelőszövet­kezetek és tagságuk érdek- védelmét és együttműködve as állami és társadalmi szervekkel biztosítják a ter­melőszövetkezeti tagok tényleges beleszólását a me­zőgazdaság feladatainak ki­jelölésébe és a végrehajtás megszervezésébe. A múltban nagyatádi Szabótól Nagy Ferencig so­kan és sokszor próbálták egységes szervezetbe tömö­ríteni a gazdag és szegény­parasztokat. Valamennyi ilyen kísérlet eredményte­len maradt, mert arra épült, hogy leszerelje a szegényparasztség forradal­mi mozgalmát és elszakítsa a falu dolgozóit természetes szövetségesüktől a munkás­osztálytól. Most az erős és szilárd, szocialista tartalmú munkás—paraszt szövetség talaján létre jöhet az egy­séges osztállyá szerveződő parasztság igazi szövetsége! Egész munkánk legfőbb célja a lakosság élet- és munkakörülményeinek ál­landó javítása, életszínvo­nalának emelése. A kong­resszuson erre nézve is több elhatározás született. A kormány rendeletet ho­zott a gyermekgondozási segély bevezetésére. A se­gélyt igénybe vevő asszo­nyok két és fél évig ott­hon maradhatnak kisgyer­mekük mellett. Ez azonban nem jelenti azt, mintha viasza akarnánk térni az „asszony maradjon a főző­kanál mellett" ósdi szemlé­letéhez. Változatlanul vall­juk, hogy a férfiakat és a nőket egyenlő jogok ille­tik meg a termelésben, — a család eltartásában, a gyermekek nevelésében, bár ezzel még nem minden férfi ért .egvet, egyenlők a jogok és' kötelezettségek a háztartás goodlaiban is. Ma a családi tűzhely megteremtése jelenti sokak számára a legnagyobb gon­dot. Régen a kapitalista Magyarországon a városok­ban sok ház kapuján füg­gött a kiadó lakások hirde­tése. De ez nem azt jelen­tette, hogy sok volt a lakás, hanem azt, hogy az általá­nos életszínvonal olyan ala­csony volt és a lakbérek olyan magasak, hogy a dol­gozók tömegeiben fel sem merülhetett az igény kor­szerű fürdőszobás, központi fűtése«, villannyal, gázzal ellátott lakás iránt. Most az életszínvonal emelkedése tükröződik abban is, hogy mindenki összkomfortos la­kást igényel. Hazánkban a felszabadu­lástól 1956-ig 354 ezer. az utóbbi tíz év alatt viszont 574 ezer lakás épült és a családtagokat is számítva csaknem kétmillió ember költözött új lakásba. A harmadik ötéves terv 300 ezer lakás építését tűz­te ki célul. Kormányunk átfogóan vizsgálja, hogyan lehetne ennél több lakást építeni és elosztásuk jelen­legi rendszerét is megjaví­tani. A helyzet megjavítá­sához feltétlenül szükséges az is, hogy a lakást igény­lők maguk is jobban járul­janak hozzá otthonuk meg­teremtéséhez. Ezt a kor­mány segíti azzal, hogy nö­veli az állami kivitelezés­ben épülő szövetkezeti la­kások számát, jobb feltéte­leket teremt a magánerő­ből történő építkezésekhez, azonkívül több lehetőséget • kívánunk adni az üzemek­nek, hogy jobban támogas­sák dolgozóik lakásépítését. Fejlesztjük a demokráciát Az erős és egészségesen fejlődő népgazdaságunkban rejlő nagy lehetőségeket a jövőben sokkal jobban kí­vánjuk hasznosítani előre­haladásunk meggyorsításá­ra. Ebben nagy szerepe van a gazdasági mechanizmus jövő év elején bevezetésre kerülő reformjának. Az új gazdasági mecha­nizmusban jelentősen meg­nő valamennyi gazdálkodó Szerv önállósága és ezzel együtt a felelőssége is, anyagilag közvetlenül is érdekelt lesz abban, hogy mind a vállalat, mind a népgazdaság számára a legeredményesebb megoldá­sokat keresse és alkalmazza. Következetesebben érvé- nyesítjük a szocialista bére­zés és jövedelemelosztás el­veit is. Keressen többet, ré­szesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat. jól. hozzáértéssel, eredményesen dolgozik a társadalom javára, viszont szűnjenek meg a társada­lom kárára ügyeskedéssel szerzett jövedelmek! Fejlesztjük az üzemi, a termelőszövetkezeti és vál­lalati demokráciát is. Ennek az a célja, hogy a dolgozók méginkább saját­juknak érezzék a gyárat, a szövetkezetét, s ennek meg­felelően dolgozzanak gyara­podásáért. A szocialista Magyaror­szág teljes felépítése csakis a legszélesebb tömegek tu­datos cselekvésének ered­ménye lehet. Minden tő­lünk telhetőt megteszünk a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítésére. Ennek jegyében kívánjuk minden szinten erősíteni a nép ál­tal választott hatalmi szer­vek ellenőrző szerepét az állam igazgatási tevékeny­sége. gazdasági és kulturá­lis élete felett. Ezért igyek­szünk növelni az országgyű­lés, a megyei, városi, járá­si és községi tanácsok sze­repét és jogkörét. A mostani választási elő­készületek már az új tör­vény alapján, a szocialis­ta demokrácia szélesítésé­nek jegyében folytak. Bár az új törvény • még nem bontakoztathatta ki a ben­ne rejlő nagy lehetőségeket, már eddig is sok jó tapasz­talatot hozott. A választók sok új embert Jelöltek képviselőnek és ta­nácstagnak, s ezzel a funk­ciók halmozása is csökken. Az új választójogi tör­vény máris egészséges pezs­gést, alkotó vitaszellemet hozott közéletünkbe. Nyil­vánvaló, hogy ez kedvezően érezteti majd hatását az új országgyűlés és a tanácsok munkájában. Mégis, akadnak olyanok, akik az új választási rend­szerben is csalódtak. Kik ezek? Népünknek olyan — úgymond — jóakarói, akik titkon remélték, hogy ha többpárt rendszer nem is lesz ugyan, de az új vá­lasztási rend lehetővé teszi számukra, hogy ellenzéki programmal szerephez jus­sanak. Most pedig — látva a helyzetet — kesergő csa­lódással mondják: „a több- jelölt állításával csak Iát- szatmódosítások történ­tek, mert az ‘ellenjelöltek is ugyanazt a politikát képvi­selik”. Ez nem tetszik ne­kik! De magukra vessenek, hiszen saját magukat csap­ták be! Mi világosan, . egyértel­műen megmondtuk: beve­zetjük az egvéni választó- kerületet. szélesít jük a szo­cialista demokráciát. lehet több jelöltet is állítani. A választók milliói pedig erre azzal válaszoltak, hogy lehet több jelölt is. de az egyet­len politika, amelyet né­pünk elfogad és magáénak tart, az a párt, a Hazafias Népfront politikája! Más politikai platformnak a Magyar Népköztársaságban helye, jövője nincs! 600 ezer ifjú választó Minden választás egyben olyan időpontot is jelent, amikor egy-egy újabb Ifjú nemzedék vált felnőtté, megkapja a szavazati jogot. Most 600 ezer ifjú választó lép életében először az urnák elé. Gondoljuk csak el! 1949 óta ez az ötödik választás, s minden alka­lommal hozzávetőleg ugyan­ennyi fiatal lett választópol­gárrá. Ez azt jelenti, hogy a mostani közel 7 millió választó közül 3 millióan már az épülő szocializmus viszonyai között nyerték el a választójogot. Az ifjúság nemcsak a haza jövőjét je­lenti, hiszen nálunk a fia­talok aktív alkotói jele­nünknek is, megilleti őket mindaz a jog, ami az idő­sebbeket, s ezzel együtt vonatkoznak rájuk a"kötele- zettségek is. Meggyőződésünk, hogy a magyar fiatalok a szocialis­ta haza védői, a szocialista társadalom teljes felépítésé­nek, a haladás ügyének lelkes harcosai, s erről tanú- bizonyságott tesznek a már­cius 19-i választásokon is. Amikor politikai progra­munkat és céljainkat önök elé tárjuk, egyben azt is kérjük, hogy továbbra is támogassák a Magyar Nép- köztársaság külpolitikáját, amelynek — társadalmi rendünkből eredően — alapvető és fő célkitűzése a béke megőrzése. Külpolitikánk szilárd alapja az eltéphetetlen ma­gyár—szovjet barátság. Az államközi kapcsolatokban ez a barátság magától értető­dően csak a felszabadulás óta nyilvánulhat meg, de népünk szívében ötven év óta kiolthatatlanul él. Ot- ven évvel ezelőtt a magyar szegényparasztok és mun­kások tízezrei harcoltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. Elsőként követtük a világ­raszóló példát — megte­remtve a Magyar Tanács- köztársaságot. A második világháborúban pedig a dicsőséges októberben szü­letett Szovjetunió fiai vé­rüket ontották a magyar nép felszabadításáért. Büszkék vagyunk arra. hogfc a ma­gyar—szovjet barátság egy­idős á Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal. Egész népünk úgy készül an­nak 50. évfordulójára, mint saját nagy nemzeti ünne­pére! Külpolitikánk szerves ré­sze, leglényegesebb vonása testvéri szövetségünk és együttműködésünk a szocia­lista országokkal. Szolidárisak vagyunk a gvarmati rabságból felsza­badult országokkal, támo­gatjuk az imperializmus el­len harcoló népeket. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósítására törekszünk. Aki a Hazafias Népfront jelöltjeire szavaz, az erre a külpolitikára, a békére, a társadalmi haladásra, a szocializmus világméretű győzelmének perspektívájá­ra adja szavazatát! A szocialista országok olyankor érik el legnagyobb sikereiket, amikor kicserélik tapasztalataikat az új élet építésében és közösen lép­nek fel az imperialisták háború és nénellenes poli­tikája ellen. Mivel a szo­cialista világrendszer a vi­lág fejlődésének döntő tényezője — egysége, ereje, összehangolt politikai fel­lépése a béke legfőbb biz­tosítéka. Ezt az egységet a kínai vezetők szűk csoportja saj­nálatos módon megbontot­ta. Régalomhadiáratot foly­tatnak a Szovjetunió és más szocialista országok ellen, súlyos károkat okozva a nemzetközi munkásmozga­lomnak. A béke és az em­beri haladás ügyének. A forradalmi hagyomá­nyokban gazdag nagy kínai népben és kommunista pártjában vannak a mar­xizmus—leninizmushoz hű erők, amelyek nem azono­sítják magukat a kispolgári nacionalista kalandorsággal. Meg vagyunk győződve ró­la: ezek az erők biztosítani tudják, hogy a nagy kínai nép a többi szocialista or­szággal együtt haladjon to­vább előre a szocializmus, a béke és a fejlődés útján, azon az úton, amelyet több évtizeden át a Szovjetunió segítségével folytatott di­csőséges harcával nyitott meg maga előtt. Hazánk a szocialista or­szágokkal együtt határozot­tan elitéli az amerikai im­perializmus vietnami agres­szióját. Szilárd meggyőződésünk, hogy a vietnami problémát egyedül a genfi egyezmé­nyek tiszteletben tartásával. a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadí- tási Front Javaslatai alapián lehet megoldni! A vietnami nép igazságos és jogos har­cot folytat. Támogatják őt a szocialista országok és a világ haladó erői. Az erőviszonyok végérvé­nyesen a szocializmus, a haladás és a béke javára alakultak. ezért az impe­rializmus soha nem győz­heti le a bős vietnami né­pet! Mivel a béke sorsát alap­vetően befolyásolja az eu­rópai biztonság. kormá­nyunk — más szocialista országokkal együtt — állha­tatosan dolgozik ennek megszilárdításáért. Ennek keretében a más gazdasági és társadalmi be­rendezkedésű országokkal minden irányú kapcsolata­ink normalizálására, jó viszony és együttműködés megteremtésére törekszünk. A szocialista békepolitika eredményeként Nvugat-Eu- rópa számos kormányánál teret nyert a békés egymás mellett élés gondolata és az utóbbi időben történt néhány gyakorlati lépés elő­mozdítja az európai eny­hülést. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a napokban ered­ményesen ülésezett az a bi­zottság. amelynek előkészí­tő munkája alapján április­ban Karlovy Varyban össze­ül az európai kommunista- és munkáspártok értekezlete, amelyen mi Is tevékenyen részt kívánunk venni. Az európai béke és biz­tonság megszilárdítását leg­inkább az akadályozza, hogy a Német Szövetségi Köz­társaságban még mindig nem veszik tudomásul az Európában kialakult tény­leges helyzetet. Ma is hir­detik azt az irreális állás­pontot, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság az egész német nép egyedüli képvi­selője, nem hajlandók elis­merni a második világhábo­rú után kialakult történel­mivé vált országhatárokat és azt, hogy 20 milliónyi német megteremtette a maga szu­verén szocialista államát, a Német Demokratikus Köz­társaságot. A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya most azt jelentette ki, hogy javíta­ni akarja kapcsolatait az európai szocialista orszá­gokkal. De hogyan higy- jünk neki, ha egyiknek ál­lami létét, a másiknak terü­leti integritását tagadja és revansista törekvései érde­kében az atomfegyverek megszerzéséért harcol. A kapcsolatok javításáról szó­ló megnyilatkozásaik mind­addig nem hangzanak meg­győzően, amíg nem támaszt­ják alá azokat az európai realitások elismerése irá­nyába tett határozott lépé­sekkel. Egyre szélesebb körűvé és sokoldalúbbá vált nemzet­közi tevékenységünket an­nak tudatában végezzük, hogy kormányunk külpoli­tikája teljes mértékben né­f iünk békeakaratát képvise- i és juttatja kifejezésre. Ezt a külpolitikát folytattok a jövőben is, mert ez szol­gálja legjobban népünk al­kotó munkájának legfonto­sabb feltételét, a békét. Szabadság, öröm, jólét és béke A marxizmus azt tanítja: nemcsak magyarázni kell a világot, az a feladatunk, hogy megváltoztassuk. Olyanná tegyük, amelyben szabadság, öröm, jólét és béke az ember osztályrésze. így. ilyen értelemben, ilyen irányban akarjuk mi — népünkkel együtt — to­vább változtatni, tovább gazdagítani életünket, eh­hez kérjük a választópolgá­roktól a felhatalmazást s választáson. Meggyőződé­sünk, hogy március 19-én a hétmilliónyi magyar vá­lasztópolgár egységesen jó­váhagyását adja politikánk megvalósításához. Nálunk a választások nap­ján nem fejeződik be a szavazás, mert folytatódik a munka! A megválasztott képviselő sem gondolhatja, hogy megkaptam a mandá­tumot, most négy évig nyu­godtan élhetek, ugyanúgy* a vaiasztopoigar sem vált­hatja, hogy megválasztottam a képviselőmet, így hat négy évre eleget tettem állampol­gári kötelességemnek. A mi demokráciánk lénye­ge: amire szavazunk, annak megvalósításáért felelőssé­get is vállalunk és az erte folyó munkában részt ve­szünk! Építőmunkánk harmadik évtizedébe léptünk, A szo­cializmus alapjai megterem­tésének nehéz, de szép idő­szaka után, most arra ké­rünk minden hazafit: sza­vazza meg azt a programot, amelynek megvalósításával jelentős lépést teszünk elő« re a szocializmus telje* felépítéséhez vezető úton éa egységben, összeforrottan, erőinket egyesítve dolgoz­zunk e magasztos cél eléré­séért. Döntő lesz a minőség A termelőszövetkezetekben végzett munka megfelelő díjazása mellett a társada­lombiztosítási juttatások ki- terjesztése és a családi pót­lék emelése után bevezettük az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert. Ez mesz- szemenően gondoskodik a munkából kiöregedő terme­lőszövetkezeti gazdákról. Egyes felvásárlási árakat a múlt év elején felemel­tünk, nemrégiben pedig töröltük a termelőszövetke­zetnek azokat a hiteleit, amelyek a szocialista át­szervezés. a szövetkezetek megalakulása kapcsán ke­letkeztek. Mindez lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek még jobban gazdálkodja­nak. Az intézkedésnek hatása máris megmutatkozik a ter­melőszövetkezeti paraszt­ság hangulatában, a szövet­kezethez való ragaszkodás­nak erősödésében. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődése, szervezetük megszilárdítá­sa, tagságuk öntudatának növekedése megteremtette a lehetőségét annak is, hogy a demokratizmus magasabb fokára lépjenek. Tavasszal összeül az országos termelő­szövetkezeti kongresszus, hogy megtárgyalja a terme­lőszövetkezetek további fej­lődéséhez szükséges tenni­valókat és javaslatokat dol­gozzon ki az országgyűlés és a kormány számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom