Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
Különleges tavasz A KÜLÖNLEGES jefc* elsősorban megyénkre és Itt is a mezőgazdaságra vonatkozik. Van örömünk, de gondot is hozott bőven ez a tavasz. Január közepétől, ahogy lehullott a 30—50 centiméteres hótakaró, állandóan aggódva hallgattuk a meteorológia jelentését. Öt-tíz fokkal itt mindig hidegebb volt, mint az ország más tájain. Két-három héttel később érkezett a tavasz, ami már magában hátrányt jelent, de ennél sokkal súlyosabb, hogy a nagy tömegű hó hirtelen olvadt és az őszi csapadéktól telített talaj nem vette be a sok vizet, sem az áradásnak indult folyók nem tudják ezt elszállítani. A megye mezőgazdasági területéből majdnem 200 ezer hold került víz alá. Lakások, gazdasági épületek állnak vízben. Különösen súlyos a helyzet a szatmári es a beregi részeken. Nagy gondunkban mégis bizalmat ad, hogy erősebbek szövetkezeteink, mint eddig bármikor. A nemrég befejezett zárszámadások adataiból kitűnt, hogy több, mint ezer forinttal emelkedett az egy tagra eső kereset a múlt évihez viszonyítva. Gyarapodott a közös vagyon, s mind ez elsősorban a tagság szorgalmának, tudati változásának köszönhető. Másodsorban hozzájárult a szövetkezetek erősödéséhez néhány mező- gazdasági termék felvásárlási árának emelése, a hitel és az sztk-ügyek rendezése, továbbá az utóbbi hónapokban a nyugdíj és az anyasági segély kiterjesztése a szövetkezeti tagokra. Több a gép, jobb a műtrágyaellátás. Egy-két szövetkezet kivételével szálas takarmányból nincs hiány. Mérlegünk aktív oldalára írandó, hogy a felsorolt kedvező tényezők láttán mintegy háromezren jelentkeztek a termelőszövetkezetekbe felvételre. A jelentkezők többsége fiatal és javakorabeli férfi, akik eddig az ország más részein keresték kenyerüket. Most agitáció nélkül, helyesebben az agitáló eredmények hatására önként jelentkeztek szövetkezeti tagnak. NAGYOK A GONDJAINK, de nagyobb az erőnk. Szervezett munkával, gyors, de nem kapkodó intézkedésekkel rövidesen túl lehetünk a nehézségeken. Ezen a héten tartották a járásokban a mezőgazdasági ~ pártaktivá- kat. Szinte mindenütt egyformán hangzott el ez a mondat: első teendő a belvíz elleni védekezés. Különösen sürgős azokon a helyeken, ahol emberi életet, épületeket veszélyeztet, vagy az őszi vetéseket nyomja a víz. A legveszélyesebb helyeken a vízügyi szervek mellett ott küzdenek néphadseregünk katonái, a munkásőrök és nem utolsó sorban a bajbajutott község apraja, nagyja. Megállapították a tanácskozásokon azt is, ahol csak a határt, a vetéseket veszélyezteti a víz nem mindenütt éltek jogukkal a tanácsok, pedig az őszi vetések, a kenyérnek való megmentésére is lehet közerőt igénybe venni. Vagyis a községben élő minden munkaképes embert kötelezhetnek a védekezésre. Mégis vannak községek, ahol 3—400 hold őszi vetés víztelenítésén 10—15 ember dolgozik. A víz veszélyét sem lebecsülni, sem túlbecsülni nem szabad. Az összefogás nagy dolgokra képes. Ennek szép példái születnek nap mint nap a Túr, a Szamos és a Kraszna környékén. Helytelen az a felfogás is, ha száz hold veszett, tíz már nem számít. Most minden hold vetésre nagyobb szükség van, mint máskor. AMIKOR AZT MONDJUK: első a víz elleni küzdelem, ez azt is jelenti, ahol nincs víz ott első a soron következő tavaszi munka. Talán nem hangzik frázisnak, ha azt mondjuk: most ezeken a területeken jobb munkát kell végezni, több termést kell betakarítani, mint más esztendőkben. Jobban akarunk élni mint eddig, meg kell alapoznunk az új mechanizmus kezdetét és nem utolsó sorban pótolni a vízkárokat. VAN LEHETŐSÉG? Van. Ha mást nem említünk csak azt, hogy a gépek nagy része 60—70 százalékra volt kihasználva. Sok helyen szakszerűtlenül tárolták a műtrágyát, vagy nem idejében szórták ki. Máshol nem alkalmazták az élenjárók módszereit, nem fordítottak gondot a szocialista versenyre. Ezekhez újabb anyagi befektetés nem kell, csupán jobb szervezésre, gondosabb munkára van szükség. De sok pluszt adhat a közel 3000 új tag megfelelő, termelékeny munkába állítása Is. De ezen túl, ha mind a százezer tag csak egy kicsit jobban — ttt-ott valamivel többet — dolgozik, micsoda eredményt érhetünk el! Szólni kell a mezőgazdasággal kapcsolatban álló vállalatok, intézmények, az irányító szervek felelősségéről. Ha a Magtermeltető Vállalat, vagy az AGROKER hétfőn tudná szállítani a vetőmagot, műtrágyát, akkor ezt ne szerdán tegye. Különösen nagy a gépjavító állomások felelőssége. A vállalati érdek nem lehet más, mint a mezőgazdasági munka maximális segítése. Csak akkor lesznek jó „üzletfelei” a termelőszövetkezeteknek, ha gyorsabban és jobb minőségben javítják a gépeket. Van mindenkinek teendője. Megyénkben szinte nincs olyan szerv, amelynek ne lenne köze a mezőgazdasághoz. Több iskola, autóbusz, olcsóbb ruha, cipő — húsról, tejről, gyümölcsről nem is beszélve — csak akkor lesz, ha a mezőgazdaság többet, jobbat termel. SZÁMÍTÁSAINKAT csór bította az ár- és belvíz, de veszély nincs. Még eléggé idejében vagyunk, hogy az év végére mindent pótolhassunk. Csikós Balázs Telefon jelentés Megindul az élet Dolgoznak a botpaládi és hermánszegi földeken Az ár- és belvíz okozta károkról és veszélyekről szóló jelentésekben gyakran szerepelt e két község: Botpalád és Hermánszeg: „Elzárta őket az ár a világtól.” Telefonon hívtuk fel az ott élőket. Hermánszegről Urbán Balázs, a tsz főkönyvelője jelentkezett: — A víz már lehúzódott, de a kövesút még nem járható. Szekérrel már sikerült átjutni rajta, de bizonyos, hogy megrongálódott és alapos helyreállításra szorul. Gyalogosan már többen végigmentek a csatorna védőgátján. — A szükséges élelmiszert hogyan tudták a faluba szállítani ? — Kerülővel, földúton, s nagyon nehezen megközelíthető ezért Hermánszeg. Naponta két-három fogatos vágott neki az útnak, s elhozták a boltba, ami csak kellett. Innen pedig bevitték a tejet meg a tojást. A földúton egyébként a szekereken kívül csak lánctalpassal lehet közlekedni. — A posta hogyan jutott el a községbe? — Ezt is kerülő úton hozta a postásunk, Szántó Gyula — gyalogosan. Egyetlen nap kivételével mindig megkaptuk. — Hogyan fogta körbe a községet a víz? — A Gőgő csatorna két helyen is átszakította a gátat, de szerencsére a község házait nem érte el az ár. Először ijesztő volt az óriási viztőmeg, féltünk is. hogy megfürdünk, de aztán nem lett baj. Csak a földeket meg az utakat lepte el a víz. Ilyen nagy ár nem érte itt a határt 1901 óta, ekkor is a Szamos öntött ki. — A szántóföldeken meg tudták kezdeni a munkát? — A magasabban vekvő részeken végezzük a metszést és a műtrágyázást, persze ezt sem géppel, mert azt még nem bírná el a talaj. Másutt meg a vadvizek levezetése folyik Botpaládon Tomsics József vb-elnök vette föl a telefont. — Az útról lement a víz, péntek reggeltől könnyebb járművekkel közlekedni is lehet rajta. A víz azonban sok kárt csinált benne, sok kő kilazult, költséges lesz a helyreállítása. — Botpalád négy napig el volt zárva Hogyan kapták meg a legszükségesebbeket? — Zetorral. mikor bog’’. Napjában egyszer jött és ellátott bennünket élelmiszerrel, hozta a postát. — A községet milyen mértékben érintette az ár? — Öt családot költöztettünk ki üres lakásokba. Egy ház dőlt össze, a többieket pedig ki lehet javítani. A károk felmérése azonban még nem kezdődhetett meg, hiszen a biztosító emberei sem tudtok még kijutni. Hétfőre jelezték jövetelüket. Nagyobb összegű kár nem érte a községünket, összesen 1600 hold földet borított el a víz. de ma már csupán háromszáz holdon van még ott, — A munkákat meg tudták kezdeni? — A lankákon, a magasabban fekvő részeken megkezdtük a szántást. Ha nem lesz eső. hétfőtől kezdve vetjük a zabot és az aprómagvakat. (kun) „Megnézzük, miiyen a képviselő fsz-e“! Az ifjúsági szocialista brigád tagja a VAGÉP-ben dolgozó Kovács József motortekercselő. Munkájáról elismeréssel nyilatkoznak társai. Foto: Hammel Józse{ Nyírcsászáriban Mikó Jánost, a kislétaj és a mária- pócsí tsz-ek elnökét jelölték országgyűlési képviselőnek. Az emberekben felötlött a gondolat, ha már itt van Mikó, ki kellene használni a lehetőséget, ö segíthetne. A gyűlésen nem szólt senki. Latolgatták a vezetők is: kérjék vagy ne. A tekintélyféltést, a presztízst Gyetván András, a párttitkárhelyettes dobta sutba De csak a külön beszélgetéskor. Néhány napja szünetelt már a metszés a gyümölcsösben. Nem tudtak dűlőre jutni a módszerekben. Egyik ember így metszett, a másik amúgy És mind a sajátját bizonygatta az a jó, így lesz bő termés. Antal Gyula, a nyírcsászári Űj Élet Tsz elnöke ráunt és leállította a munkát. Igen ám, csakhogy a végtelenségig nem lehet várni. Itt a tavasz, Gyetván elújságolta a képviselőjelöltnek mi a KI TEHET RÓLA ? A Beloiannisz téri váró- r*‘ teremben a sóstói villamosra várva lestem el az alábbi jeleneteket. Négyen ülnek egymással szemben. Két idősebb hölgy (Idősebb hölgyeknek nevezzük azokat a nőket, akik már nem akarnak mindenáron 25 évesnek látszani) és két középkorú férfi. Az egyik olyan fekete mint az éjszaka. Nos ez a férfi a neonfényekről beszél. Szerinte Nyíregyháza a rossz neonfények városa. Inkább ne lenne annyi neonfelirat, mintsem, hogy lépten-nyo- mon blamáljon bennünket. Mint pl. a GELKA hirdetése, amely hónapok óta nem világít. Mennyit Írtak és beszéltek már erről, de minden eredmény nélkül. A másik három igazat ad neki. S amikor a fekete ember a várakozást megunva elmegy, az egyik idősebb hölgy veszi át a szót. Kicsit selypit és hegyes orrával dirigálja mondanivalóját A fekete emberről mondja el a véleményét (az még fogait villogtatva visszamosolyog ismerőseire az ablakon át). Mert a fekete embernek Igaza van ugyan, de azért nem ártana, ha egy kicsit a saját portáján is körülnézne. Rózsi meséli... Megtudjuk, hogy a fekete ember egy karbantartó vállalatnál dolgozik. Rózsiék lakását átalakítják és addig kiköltöztették őket a nyári konyhába. Már ez egymagában sem egy hegyen-völgyön lakodalom, de még kibírták volna, belekalkulálva az építkezéseknél oly gyakori késést is. Igen ám, de a szakemberek rájöttek, hogy Rózsiék padlója alatt gombásodás van. Nosza, felszedték a padlót. Erre azonban már nem volt költségvetési keret, mert a gomba előre nem látható tétel, így nem terveztetett be. A fekete embernek kellett volna intézkedni, de elaludt az aktán és Rózsiék hatodik hónapjukat töltik a nyári konyhában. A hallgatóság, beleértve szerény személyemet és még két-három békés várakozót, Rózsi iránti rokonszenwel és a fekete ember iránti bosszúsággal eltelve nyugtázta az elbeszélést A hosszú orrú hölgy „még sokáig kell várni, addig bevásárlók a csemegében” megjegyzéssel általános búcsút vett. Szigorú tekintete megenyhült és kegyesen távozott S ekkor váratlanul megszólalt a másik hölgy. Kicsi asszony, széles orral és nyugtalan egérkeszemekkel. Fekete sapkája alól alig kandikál ki egy-egy ősz hajfürt, lába viszont nem ér le a padlóra. Amint beszél, elharapja a szót és gyorsan összeszorítja az ajkát, mert elől hiányoznak a fogai. Ezért nehezen lehet érteni. No, de füleljünk! Ha már a saját portán való söprögetésről van szó, hét azért a hegyes orrú hölgy sem nagyon dicsekedhet. Mert vajon hányán panaszkodtak arra a hivatalra, ahol ő a vezető? Szeretné, ha most annyi százas — mit százas, huszas! — lenne a zsebében, ahány felet már megvárakoztatott és megkínzott. A türelmetlenebbjei nem egyszer el is mentek és megint visszajöttek. Furcsák az olyan emberek, akik a más szemében meglátják a szálkát, de a magukéban nem veszik észre a gerendát. A villamos még nem jött, türelmemet vesztve elindultam az Északi Alközpont felé. Egyedül ballagtam, felhasználhattam a kedvező alkalmat, hogy a hallottakról elgondolkozzam. S ilyeténképpen két dolog kezdett rögtön motozni az agyamban. Az egyik — a jelentéktelenebb — a mai közszellemre hivatkozva azt kifogásolta, hogy miért egymás háta mögött, s miért nem egymás szemébe mondták meg a hibákat. A másik — e jelentősebb — arra indított, hogy egy kicsit elemezzem a panaszokat. Mert panaszok vannak. Megoldottunk Magyarországon egy csodálatos történelmi átalakulást és 21 évvel felszabadulásunk után ott állunk közvetlenül a szocialista társadalom küszöbén. Vannak persze nagy gondjaink, de ezeken segítünk. A társadalom kollektiv erőfeszítésével megerősítjük a termelőszövetkezeteket és belátható időn belül megoldjuk a lakáskérdést is. De itt vannak ezek az apró, mindennapi kis hibák, trehányságok. Ezek kitartóan kísérik életünket, mint a tengeri hajót a delfinek. Vajon ki felelős ezekért a hibákért? A párt? A kormány? A tanácsrendszer? Ördögöt! Ezekért a hibákért a fekete ember, a hegyes orrú nő és a többi társuk a felelős. Egyszerűbben szólva! én, te, 6 — mi, valamennyien. Ha mi, valamennyien lelkiismeretesebben nyúlnánk az olyan mindennapi kis dolgokhoz, amelyek embertársaink érdekeivel találkoznak és nagyobb felelősségérzettel, ha úgy tetszik, mélyebb emberséggel foglalkoznánk velük, akkor rohamosan csökkennének ezek az apró, de a mindennapi életünkben annál bosszantóbb hibák Csak rajtunk áll, hogy minél előbb kiküszöböljük őket. Rajtam, rajtad, mindannyiunkon. Én, a magam részéről holnap már el is kezdem. Nem hagyom magam kibeszélni a váróteremben. Orosz Szilárd gondjuk. Kérte, nézze meg a gyümölcsöst Megígérte, hogy segít. Egyik nap beállított a tsz-be Ignácz János, a kts- létai és Komoróczi József a máriapócsi tsz főkertésze. Összehívták a metszőbri- gádot. Előadást tartottak az embereknek a termő és a fiatal gyümölcsfák korona- alakító és gyorsan termőre forduló metszési módszereiről Aztán ki a határba. Ollót a kézbe. Gyakorlatban is megmutatták. hogvan kell. Azóta már befejezés előtt áll a száznyolcvan hold jonatán metszése. Kérték a császáriak a „képviselőt” segítsen ezután is. Meghonorálják. Mikó fejét csóválta. Csak ennyit mondott: zörgessetek és mi jövünk. Végül mégis arra került sor. hogy egy stráfkocsi ember kerekedett fel Nyír- császáriban. hogy ellátogat Kisiétára. Ezek is gyümölcs- termelők voltak Arra voltak kiváncsiak, ott milyen a gyümölcsös. És főleg a fizetségre. Mert elégedetlenek. Induláskor be Is kiabált Nehéznének, a pártvezetőség egyik tagjának Varga Ferenc: „Mo Margit néni, most megnézzük, milyen a képviselő tsz-e. Ha jó a fizetési módszer a gyümölcsösben, átvesszük.” Alaposan megvizsgáltak mindent. Ott volt Varga Ferenc és József. K. Nagy József, Bradács János és Papp József Elismerés hangján szóltak a látottakról. És a kislétai módszert •— módosítással — elfogadták. Most készül jóváhagyni a közgyűlés. Elégedettek lehetnek a gyümölcstermelők. Nyírbogáton is várják a kislétaiakat. Megy az egész metszőbrigád. Harminr ember. Két-három napra Mikó János ide is segítséget Ígért. Mert azt szereti, ha körülötte fejlődés van. boldogulnak az emberek. Ö is akkor boldog igazán Farkas Kálmán 3
