Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

Cél: a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme, a bizonylati fegyelem erősítése Beszélgetés Katona Lajos NEB-elnökkel A közelmúltban került a megyei tanács elé a Megyei Népi Ellenőrző Bizottság munkájáról készült jelen­tés. Ezzel kapcsolatban ke­restük íel Katona Lajos elvtársat, a NEB elnökét, hogy az elmúlt évi munká­ról, tapasztalatokról, a so­ron következő feladatokról kérjünk tájékoztatást. — Melyek voltak az 1966. évi vizsgálatok legfontosabb jellemzői, tapasztalatai? — A Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság és a járási NEB-ek terveiket végre­hajtották, sőt, terven felüli vizsgálatokat is végeztek, összesen 85 témavizsgálatot végeztünk, melyek 1111 egy­séget érintettek. A munká­ban 1596 népi ellenőr vett részt Megyénk jellegéből adódóan a vizsgálatok 46 százaléka a mezőgazdaságot _ érintette. A lefolytatott “ vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy tovább szi­lárdult az állami és állampol­gári fegyelem, szép ered­ményeket értünk el a társa­dalmi tulajdon védelmében. Legszembetűnőbb hiányos­ságokkal a termelőszövetkeze­tek vizsgálatánál találkozott a népi ellenőrzés. Gyenge a bizonylati fegyelem, nem fordítanak kellő gondot a szövetkezeti tulajdon vé­delmére. Aránylag sok sza­bálytalanságot találtunk a kereskedelemben, a ven­déglátóiparban. Ennek okát abbém látjuk, hogy a fel­ügyeleti szervek nem elég következetesek, sokszor el­marad a felelős személyek fe­lelősségre vonása. Elsősor­ban itt kellene előrelépni, hogy hathatós eredmények szülessenek. —• A vizsgálatokban tevékenyen kiveszik ré­szüket a népi ellenőr­zési csoportok. Hallhat­nánk valamit az ő mun­kájukról is? — Megyénk községeiben, üzemeiben összesen 202 né­pi ellenőrzési csoport mű­ködött 1966-ban. Létszámuk 1520 volt, s 81 önálló vizs­gálatot valósítottak meg. Az a tapasztalatunk, hogy ahol a község párt, tanácsi és gazdasági vezetőivel jó a kapcsolat, ott a NECS-ek munkája is sokkal hatéko­nyabb. Természetesen ez a kapcsolat kétoldalú. Van olyan jelenség, például Ti- szalökön, ahol a NECS ve­zetőjét rendszeresen meg­hívják a tanács és a külön­böző állandó bizottsági ülé­sekre. Az eredmény nem is marad eL Mindez vonatko­zik az üzemi népi ellenőr­zési csoportokra is. — Számos vizsgálatot közérdekű bejelentés alapján indítanak eL Az elmúlt évben 265 köz­érdekű bejelentés, vagy pa­nasz érkezett. Itt említeném meg, hogy ebből mindössze 34 volt a névtelen levelek száma. A dolgozók tehát oda merik írni a nevüket, még akkor is, ha éppen a felettes szerv, vagy vezet* hibáját kifogásolják. Nyil­ván érzik, hogy igazuk van, s ebből nem származhat hátrányuk. A beérkezettek közül 188 jogosnak bizo­nyult, s valamennyit a sa­ját hatáskörünkön belül, más szervek közreműködé­sével elintéztük, csupán há­rom húzódott át erre az év­re. — Melyek az 1967. év legfontosabb feladatai? — Az első fél évben há­rom országos és négy me­gyei vizsgálatot végzünk. Közöttük olyan — a lakos ság széles rétegeit érintő is — lesz, mint a személy- szállítás helyzete. A vizs­gálat eredeti időpontját, júniust, éppen az egyik me­gyei tanácstag kérésére változtattuk meg, hogy az iskolába utazó diákok prob lémáját is megismerhessük. Nem az a célunk, hogy a megyében emeljük a vizs­gálatok számát, sőt, ellen­kezőleg. Kevesebbet terve­zünk, de azt sokkal mély­rehatóbban, elemzőbben. Szeretnénk sokkal nagyobb segítséget adni a gazdasági vezetőknek a hibák meg­szüntetésére. Egy-egy vizs­gálatra később visszatérünk. Reméljük, hogy így mégin- kóbb hozzájárulunk a jobb eredményekhez — fejezte be nyilatkozatát Katona La­jos, a NEB elnöke. Bogár Ferenc Április 5 — május S között újjáválasztják a KISZ-szervezetek vezetőségeit Nagy károkat okoz a belvíz ■ Sok száz ház Összedőléssel fenyeget ill Több építőanyag kellene A KISZ Központi Bizott­ságának határozata értel­mében április 5 és május 5 között taggyűléseken újjá­választják a KlSZ-alapszer- vezetek titkárait, a vezető­ségek tagjait és megválaszt­ják a felsőbb KlSZ-értekez- letek küldötteit, A kongresz. szus előtti taggyűléseken, a különböző fórumokon Sza- bolcs-Szatmár megyében 900 alapszervezet 29 ezer tagjá­nak munkájáról adnak szá­mot a fiatalok előtt a KISZ-vezetők. Ifjúsági szer­vezeteink arra törekednek, hogy a vezető testületek ujjáválasztása minden terü­leten a vezetés színvonalá­nak emelkedését eredmé­nyezze. Fontos, a vezetősé­geket úgy alakítsák ki, hogy még jobban megfeleljenek az egyes ifjúsági rétegek jellegéből adódó igények­nek, sajátosságoknak. Az ifjúsági szövetség munkájában a demokratiz­mus fejlődése bebizonyítot­ta, hogy a KlSZ-alapszerve- zetekben is megértek a fel­tételei annak, hogy már a VII. kongresszusra való fel­készülés során a választások lebonyolításában bevezes­sék a titkos választások rendszerét az alapszerve?e- tektől egészen a kongresz- szusig Az alapszervi választások után kerül sor a járási kül­döttértekezletekre, ezt kö­vetően június 6—10 között a megyei tanácskozásra, választásra. A KISZ VII. kongresszusa június 29-én ül össze. Megyénk fiataljai készül­nek a kongresszusra. Az éves munkaversenyekben külön értékelik ezt az idő­szakot. Elsősorban azt vár­ják, hogy a politikai munka élénküljön, legyen az el­mélyültebb, elemzőbb, cél­ratörőbb. A szervezeti, prak­tikus változások, a munka további javulása feltételezi ezt. A felkészülés során számos fontos dokumentu­mot — köztük a IX. párt- kongresszus határozatát — dolgoznak fel a fiatalok, s a KISZ legmagasabb fóru­mának tanácskozásai után alakítják ki az ifjúság kö­vetkező négy évi munkájá­nak legfőbb szempontjait (n. s-> Március elsejével kezdő­dően a szatmári és beregi részen beállott esőzés miatt egyik napról a másikra 25— 40 centis hóolvadás követ­kezett be. A víz azonban a mélyebben fekvő terüle­teket öntötte el, nagyobb károkat nem okozott. Ugyanakkor a Román Szo­cialista Köztársaságból Csen- gersima—Komlód tótfalu, Ro- zsály—Garbóié között bezú­duló víz következtében a kisebb csatornák 150—300 méter szélességűvé dagad­tak. Az árvíz jellegű belvíz számos községet elöntött. A jelenlegi becslések sze­rint a csengeri. fehérgyar­mati és vásárosnaményi járásokban százezer, az egész megyében mintegy 130 ezer hold az elöntött terület. Megindult az erőteljesebb apadás, helyenként a fo­lyók szintje 180—200 centi­méterrel Is csökkent. Meg lehetett nyitni a zsilipeket is, és a belvíz megindult vissza a folyómedrekbe. A belvíz következtében nagy károk keletkeztek nemcsak a mezőgazdaságban, hanem lakóépületekben is. A belvíz alá került lakások száma a legfrissebb adatok szerint meghaladja az 1500-at Eb­ből 350 összedőlt, a többi lakás sorsát nem lehet elő­re megmondani. Lehet, hogy a belvíz levonulása után tel­jesen épen maradnak, kü­lönösen a kőalapra épültek, de lehet, hogy még sok összedőL A csengeri járásban 204, a fehérgyarmatiban 212, a nyírbátoriban 366 lakás ke­Fizikai erő helyett — száhítópáiya A Szaboles-Szatmár me­gyei Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalatnál még az el­múlt évben kísérletet kezd­tek egy újfajta, üzemi belső anyagmozgatásra alkalmas szállitópálya gyártására. A szállítópálya prototípusát el is készítették, s annak mű­ködő modelljét az Irodaház­ban megrendezett ipari új termék kiállításon mutatták be első ízben. Az úgynevezett felső ve- t zérlésű, drótköteles szállító­pálya nagy érdeklődést vál­tott ki az érdekelt üzemek, vállalatok szakemberei ré­széről. A munkások fizikai Egy „technikai detektív“ műhelytitkai „Az újító útkereső munkában viszont na­gyobb a kudarc lehető­sége, a kockázat szere­pe, s az alkotás, — mi­vel a meglévő viszonyok az adott gyakorlat bírá­latát jelentik.” (Népszabadság, 1966. december 15. Rutin és alkotás címmel Kovács József cikke.) A cikk ott sárgul az üveglap alatt Az íróasztal fölött mosolygós arc. „Újí­tó király”. Az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságán az újítási felelős adományozta a címet Gödény Vincének. A király nevet királysá­géat — Készítettem egy-két újítást, de nem olyan sokat. — Mégis mennyit? — 1959-től vagyok mér- azóta minden évre esik egy olyan újítás, amiről ér­demes beszélni. Ott az üveglap alatt nem véletlenül húztam alá a cikkben a so­rokat, mert valóban van kudarc is, és igaz, hogy az újító bírál, felülbírálja a meglévő eszközöket és ezt nem mindig veszik szívesen. Tehát harcolni is kell. — Beszéljünk inkább az újításokról. A sok közül me­lyik a legérdekesebb, szi­véhez a legközelebb álló? — Elkészítettem a kalapá­csos darálóhoz a porfelfogó készüléket. Azonkívül, hogy óvja a dolgozók egészségét jelentős megtakarítás érhe­tő el vele. A tarpai tsz-nél próbáltuk ki. Ott naponta ötven mázsa terményt da- rálngk, évente 18 250 má­zsát. Ebből az én készülé­kem nélkül 219 mázsa ment veszendői#?. Egy má­zsa abraktakarmány értéke körülbelül 210 forint Tehát Tarpán az évi megtakarítás 46 ezer forint. És hány ilyen tsz van, hány gazda­ság, ahol kalapácsos dará­lókat alkalmaznak. Azt hi­szi elterjedt az újításom? Nem. Pár darab üzemel be­lőle itt a megyében. Gödény Vince mégsem kesereg. Azt mondja: — Most nagyon elterjedt a krími. Az jutott eszembe, hogy az újitó amolyan technikai detektív. Keres és kutat, fáradozik egy techni­kai rejtély megoldásán. Ez nekem nagyon jó szórako­zás. Nincs is más szenvedé­lyem. Nem dohányzom, nem iszom, nem gyűjtök bélye­get, újítok. Mit „derített” fel leg­újabban? — Megoldottam a burgo­nya elektromos silózását. A hagyományos burgonyatáro­lás, etetés nagyon sok táp- érték veszteséggel jár. Ké­erejét kímélő, korszerű üze­mi szállítóeszköz üzemszerű sorozatgyártásának meg ■ kezdését elsősorban az AGROTRÖSZT és a kon­zervipar sürgeti. Éppen ezért a vállalat már ez évben megkezdi a szállítópálya gyártását. A fettételeket ezer méter hosz- szú pálya elkészítéséhez tudják megteremteni 1967- ben, melynek értéke mint­egy 8—10 millió forint lesz. Jövőre ennek már a dup­láját készítik el. Szakembe­rek véleménye szerint az új gyártmány külföldi ér­deklődésre is számíthat szítettem egy berendezést és kidolgoztam hozzá egy eljá­rást A gép felszeleteli a burgonyát a szeletelt bur­gonyához oltóanyagnak sa­vót adagolunk és az elek­tromos berendezés biztosítja a megfelelő hőmérsékletet amelyen jó eredménnyel megindul a tejsavas erje­dés. A kísérlet eredménye azt bizonyítja, hogy a siló tíz évig is eltartható az etetésnél pedig azt tapasz­taltuk, hogy a sertések jó étvággyal fogyasztják. Szó esett egy még „neve nincs” újításról Is, illetve talán találmányról. Az álla­mi gazdaság szervízüzemé- nek főmérnöke egy téglalap alakú gép körül topog és erre a valamire azt mondja: — Burgonya, répa mosó­zúzó és rakodógép. Az állat- tenyésztők nagy óhaját tel­jesítem ezzel. Az állatte­nyésztőknek a takarmány előkészítésével és keverésé­vel ma még sok a dolguk. Nehéz fizikai munkát vé­geznek. Ez a gép mindent megold. Mossa, szeleteli a rült víz alá. A megyei ta­nács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya, a Fel- sőtiszavidékj Vízügyi Igaz­gatóság. az OTP, a TÜZEP Vállalat jelentette országos felettes szervének a kiala­kult helyzetet, kérve, hogy minél előbb adjanak lehe­tőséget a bajbajutottak megsegítéséhez A múlt év augusztus 31- től napjainkig a talajvíz következtében 305 lakás dőlt össze, a mostani árvíz jellegű belvizek miatt en­nél is több. A kár helyre- állításához a TÜZÉP nem rendelkezik elegendő építő­anyaggal. Ezért a becsült -adatok alapján feltétlenül szükség lenne többek kö­zött 15 millió téglára, 3 ezer tonna cementre, 15 ezer tonna folyamkavicsra, 20 ezer tonna építőkőre, öt­venezer négyzetméter palá­ra. Kérték a felettes szerve­ket, hogy a nagyarányú kárfelszámolás érdekében a fehérgyarmati, csengeri, vá­sárosnaményi és mátészalkai járásokban engedélyezzék állandó jelleggel egy mű­szaki ellenőr és szervező beállítását, aki tanácsaival •állandóan a lakosság ren­delkezésére állna. tbf) Arckép egy járási tanácstagjelölirol Takács Ilona a felnőttek sorába lép Első választó és egyben járási tanácstagjelölt. 18 éves Takács Ilona. Anar- cson a Kossuth utca 18. sz. alatt lakik, foglalkozása háztartásbeli. Ez a meglepő, a fiatal kora mellett, me­lyet három betűvel „htb- nek” neveznek. 18 éves és háztartásbeli. — Minden vágyam az volt, hogy postás legyek — magyarázza Takács Hona, miközben édesanyja a for­ró üstben kavarja a szap­pant. A szappanfőzés még szokás errefelé, a jó házi­asszonynak ehhez is kell ér­teni — Nincs annak külön titka, miért választottam a postát. Talán mert tetszett mindig, hogy a postás kis­asszonyok olyan ügyesen szolgálják ki az embereket, aztán telefonon összekötte­tésben vannak a nagyvilág­gal. ök továbbítják a leve­leket, az emberek közötti érintkezésben igen érdekes az 6 munkájuk. Korai elképzeléseinél idő­zik. Kitűnően végezte az általános iskola nyolc osz­tályát, Kisvárdán érettségi­zett, közepes eredménnyel. Ekkor ismét megpróbálko­zott, a most már felsőfokú postaforgalmi technikum­mal, de „nem nyert felvé­tett”. Azóta volt alkalmi óvónő a helyi tsz idénynap­közijében, pénztáros a földművesszövetkezetnél. Most pedig otthon van. — Meglepett, hogy en­gem jelöltek járási tanács­tagnak — folytatja a fiata­lok őszinteségével. — Na­gyon' izgultam a jelölőgyű­lésen, ahol sorra mondták el, miért engem küldenek a burgonyát, répát és három­négy méter vagy még na­gyobb távolságra is továb­bítja. így ahogy van már egy kész dolog, megnézték az AGROTRÖSZT-től, az országos műszaki fejlesztési osztálytól, látták a mező- gazdasági gépjavító üzem szakemberei, s mindenki el­ismeréssel szólt róla. Mór megrendelő is érkezett rá. De én még nem vagyok megelégedve. Még azt sze­retném megoldani, hogy kevesebb víz keljen hozzá, képes legyen arra is, hogy a kombájnnal betakarított burgonyát kőtől, vastól és egyéb szennyezéstől meg­tisztítsa. Gödény Vince nemcsak újító. Idejét, gondolatait nemcsak újításokra fordítja. A nyíregyházi ÁG szervizé­nek udvara tele van perme­tezőgépekkel, gépkocsikkal, a műhelyekben azokat javít­ják. Jól javítják, s a fő­mérnöknek mindig ez a jó javítás a legfőbb gondja. Seress Ernő járási tanácsba, hogy kép­viseljem a falu, a fiatalok, a nők érdekeit is. Édesanyja fel-felpillant a gőzölgő üst mellől, lánya jövőjéről tesz csendes meg­jegyzéseket. A faluban ne­héz, ha nincs ide kötve a fiatalság, ha gond az el­helyezkedés, nem marad más a lányoknak, mint a férjhezmenés. Dehát fiú alig van a faluban. Eljárnak dolgozni Hogy mi a véle­ménye arról, hogy Honát járási tanácstagnak jelölték, így válaszol: — örülünk neki. De még a mi lányunknak kevés a tapasztalata. Hogy fog el­igazodni, járni mindenfelé, ügyes-bajos dolgokkal tö­rődni. Inkább férfinek való az. Nem? Ilona édesanyja úgy mondja ezt, mint aki nem vár feleletet az önmaga ál­tal feltett kérdésre. Szokat­lan, hogy a lányuk kijjebb lép a ház küszöbén. ha megválasztják valójában nemcsak a családi munká­ban fog osztozni hanem a falu, a járás gondjaiban, örömeiben is. — Jó lenne felnőtt mód­jára megállni a helyem, be­bizonyítani, hogy mi fiata­lok is komoly részt aka­runk vállalni mindabból, ami közös ügy. És jó lenne megtalálni a helyem, a ház­tartási munkát felcserélni egy életcélnak is beillő pá­lyával Takács Ilona az anarcsiak fiatal járási tanácstagje- löltje életének új ál­lomásához érkezett. Meg van tisztázni valója önmagával, a serdülő­kor illúzióját a jövendő életpályáról fel kell, hogy váltsa a felnőttebb gondol­kodás, annak a felismerése, hogy a postás kisasszonyok <zép és vonzó foglalkozásán kívül még annyj izgalmas szakma van, csak szét kell tekinteni. Hogy ez sikerül­jön, ebben valószínű segít­ségére lesz az a közösség, amelynek most jelöltje, < akik — nemcsak kémek; várnak Takács Ilonától, ha­nem adnak is majd. (RáO

Next

/
Oldalképek
Tartalom