Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
A „hatvanas gyárak“ és a szolgáltatás Uj vállalatra volna szükség — Csak a döntés késik LEGFŐBB GONDUNK Nyíregyháza további fejlesztése Murczkó Károly elvlárs beszéde a borbánvai nagygyűlésen Ki hitte volna, hogy a pár eve sebtibe létrehozott Mátészalkai Vegyesipari Vállalat közel kétezer ember munkalehetőségének a bölcsőjét „ringatja”. Mert ez történt: a sürgős lakossági igények kielégítésére szánt üzem mihamar bútorokat kezdett gyártani, megteremtette egy hatalmas fatelep kialakításának lehetőségét, ládagyárat, mérővessző üzemet nyitott. Nem egyedüli a példa, hiszen a Nyíregyháza VAGÉP, avagy a kisvárdai, tiszalöki vegyesipari üzemek — ahogy szakmai berkekben mondják: a hatvanas évek gyárai — fokozatosan kedvet kaptak a késztermék termeléséhez, s ma már nemcsak hazai, de külföldi igények kielégítésére is vállalkozhatnak. Természetes folyamata ez a fejlődésnek, ami nem csupán magasabb műszaki szintet, de gazdaságosabb termelést és főleg újabb százak munkába állását eredményezte. Mi jelenthet ezek után * probémát? Az, hogy a „hatvanas gyárak” egyre inkább eltávolodtak eredeti feladatuktól, a lakosság közvetlen szolgálatától, s a jövedelmezőbb sorozatgyártáshoz szegődtek. Pénzügyi szemszögből nézve a késztermékek kétségtelenül óriási előnyt jelentettek e vállalatoknak a sokszor filléres szolgáltatásokkal szemben. Jóllehet, a helyi iparpolitikai tervek megpróbálják rászorítani az üzemeket a javító-szolgáltató tevékenységre — hiszen a tanácsi vállalatoknál például öt év alatt 9-ről 15 millióra nőtt e munkák értéke —, de az aránytalanság egyre szem- beszökőbb a sorozattermékek előnyére. Gazdaságosság szempontjából mindez igen üdvös, a baj csak az, hogy éveken át nem a megkívánt és indokolt mértékben léptünk előre a megyei szolgáltatóhálózat fejlesztésében. Nehéz volna megszámlálni azokat a határozatokat, melyek községi, járási és megyei szinten sürgették e mulasztás pótlását, elég szerény sikerekkel. Túl azon, hogy jócskán vannak még „fehér foltok” a megyében, a látszólag ellátott területek is gondokkal küzdenek. Egyetlen példa: a VAGÉP nyíregyházi órajavító részlege már több hetes vállalási időnél tart. Igaz, ez százak' bosszúságát okozza, de helytelen volna ebből a jelenségből megítélni az egész vállalatot, mely — köztudott — igen rugalmasan bővíti vasipari termékeinek körét. Nyilvánvaló, hogy az egész évi termelésnek csupán egy elenyésző részét képező szolgáltatásra nem fordíthat túlontúl sok gondot. E kettősség — a készárutermelés és a szolgáltatás — nem újkeletű, csakúgy, mint a köztük meglévő ellentét sem az. A megyei és városi tanács végrehajtó bizottságai időben felismerték e helyzet hátrányait és több határozat született a probléma megoldására. Ezek között vetődött fel: amellett, hogy a meglévő üzemek továbbra is szorgalmazzák a jól bevált szolgáltatásokat, szükség van egy kimondottan szolgáltató vállalat létrehozására, mindenekelőtt Nyíregyházán. Sőt: a megyei tanács vb. 1966. július elsején már 100 ezer forintot juttatott a VAGÉP- nek „megyei javító-szolgáltató vállalat telepe tervezésére”. Sajnos, intézkedés még mindig nem történt. Pedig egy ilyen sajátos jellegű vállalatra mind nagyobb szükség mutatkozik. Az említett órajavítás meggyorsítása, a jelentkező vízvezetékszerelési igény a városon és falun, az olajkályhák költséges garanciajavítása egyedül Nyírbátorban, vagy az ékszerjavítás, a képkeretezés, stb. mind indokolja a terv mielőbbi megvalósítását. Gyorsabbá tenné egy ilyen vállalat létrehozását, ha — csak a példa kévéért — a Nyíregyházi VAGÉP Vállalat — ahol a késztermék dominál ma már — mérlegjavító üzemrészénél alakítanák ki, s hozzá tartozna, mint fő szolgáltatási ágazat, az órajavítás. E leválasztás aztán elindítaná azt a folyamatot, melyben a „gazda” vezérfonala a javítás-szolgáltatás lenne. Az illetékes felügyeleti szervnél már kialakult az elképzelés. Indokolt, hogy a döntés ne késsen sokáig. (as) Nincs külön érdek Egy tsz-pártszervezet életéből „Az »lsóbb pártszervek ás pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának,'a helyi problémák megoldásának elősegítése™” (A IX. pártkongresszus határozatából) ötvenegy fős pártszervezete van a félezer tagot számláló timári Béke Tsz-nek. Minden tíz tag közül egy kommunista. A vezetőség új- jáválasztását szeptember elején tartották, s a felszólalá- . sok és hozott határozatok megszabták a legfontosabb feladatokat. Erről beszélgetünk Pákh Endre párttitkárral. Jobban kihasználni a lehetőségei — A belső szervezeti munkán kívül egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk szövetkezetünk erősítését a kínálkozó lehetőségek jobb kihasználásával, amiből itt is kerül elég, ha jól körül nézünk. Közvetlen a Tisza mentén fekszik a falu. Ez sajátos helyzetet jelent a számára. Nevét rég ismertté tette a korai burgonya, amit innen már akkor szállítanak belföldi városokba, külföldre, amikor másutt még csak a kapálása érkezett eL A tavalyi évet. 33 forint munkaegységértékkel zárta az 1160 holdon gazdálkodó tsz. De - elég-e ennyi? — Nőnek az igények, mindig több kell. A közös határ jelentős része az ártérben van. Eddigi egyoldalú hasznosítása főleg abból merült ki, hogy nyáron legelőt, fűkaszálást adott. Most( a kötetlenebb gazdálkodás, az új gazdasági rendszerre való készülés fokozottan előtérbe helyezi az ártér jobb kihasználását is. A pártszervezet ja, vasoija a tea vezetőségének, a tervtárgyaló közgyűlésnek elképzeléseit. Ott van a rengeteg fűzvessző. Vannak fonásához értők, akik nagyszerű ruhás- és gazdasági kosarakat, kerti bútorokat tudnak készíteni és a demizso- nokat, üvegeket befonni. Csu. pán a héjazott fehér vessző rpázsáját is 600 forintért értékesíthetjük, a füzesek kihasználásával tekintélyes összeget tehetünk a közös kasszájába. Hatmillió állattenyésztésből A nyáron is mindig vízzel telt két tóban szárnyasokat lehet nevelni: kacsát, libát. Idén, kezdeti próbálkozásként félezret. Később a többszörösét. Korábban — ugyancsak a pártszervezet javaslatára — egyetlen esztendőben 13 ezer pulykát neveltek fel és értékesítettek szép haszonnal. — Az ártéri legelőt, füves kaszálókat korszerű vegyszerezéssel, gondozással jelentősen lehet javítani. — Eddig átlag 50—60 kövér szarvasmarhát értékesítettek egy esztendőben. Félmillió körül hoztak. A kövér marha értékesítését duplájára emelhetjük, helyesebben indítványozzuk ezt a közgyűlésnek. Tavaly az állattenyésztés bevétele 2 millió 900 ezer forint volt, idén — javaslatunk alapján — lehetséges 6 millió forint elérése. És ebben, az itteni lehetőségekhez tartozik még a nyolcszázas juhállomány duplájára emelése. Realitás — ígérgetés nélkül — Nem megyünk túl a realitáson, kerüljük a lehetetlen ígérgetést. Nincs abban semmi különös, ha a tsz, a falu túlnyomó többsége támogatja közérdekű határozataink teljesülését. Egyetértenek abban, hogy a kommunisták jót akarnak. Mi pedig, a magunk részéről úgy biztosítjuk az állandó kapcsolatot, hogy minden munkaterületen van és dolgozik párttag. így cserélődnek a vélemények, tisztázódik sok vita, erősödik az egység. Ezek alapjául készítette el a pártszervezet az idei féléves munkatervét is, ami lényegében megegyező azokkal az elgondolásokkal, amelyek a pártonkívülieket — a tsz további fejlődése érdekében — ugyancsak foglalkoztatják. Megvalósításuk tehát a tsz-törvényesség és a demokrácia betartásával az ő érdekük is. Elmondja a párttitkár, hogy a tsz vezetőségével a legjobb megértésben igyekeznek dolgozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megfeledkezzenek rendszeres beszámoltatásukról és ha szükséges, a pártszervezet megadja a szükséges segítséget. A. B. — Havonta ötször jött ki lakásomra a telefonközponttól a szerelő, hogy megvizsgálja készülékemet. Helyreállította az összeköt- tetést. Közölte, hogy minden rendben van Nagyon örültem szavainak, végre újból jól működik a készülékem. Am a következő napokban ugyanabban az órában a jól ismert hang újból felébresztett. Mintha semmi sem történt volna. — Korynt szövetkezeti — Nem! — Bocsánatért esedezem — restellkedett, — újabb téves kapcsolás történt. — Csekélység — válaszoltam. — Hozzászoktam, nem tesz semmit. Megpróbáltam újból elaludni. Eredménytelenül. Az udvarias ember ismételte» Választási nagygyűlést rendezett vasárnap délután Nyíregyházán a Hazafias Népfront városi bizottsága. Ács Lászlónak, a népfront borbányai kerületi bizottsága elnökének megnyitó szavai után — amellyel a borbányai kultúrotthon nagytermét zsúfolásig megtöltő közönséget köszöntötte — Murczkó Károly. elvtárs a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára mondott beszédet. Murczkó elvtárs bevezetőben átadta a városi párt- bizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront nyíregyházi bizottsága, s Biszku Béla elvtárs személyes üdvözletét a nagygyűlés résztvevőinek, s mindazoknak, akik részt vettek a választás előkészítő munkájában. Elmondta, hogy a választások első szakasza lezárult. Nyíregyházán két országgyűlési képviselőt, tíz megyei tanácstagot és száz városi tanácstagot jelöltek. A jelölő- gyűlések lelkes légkörben zajlottak le. 8200 megjelent közül 735-en mondtak véleményt, s 350 közérdekű javaslatot tettek. A nyílt, őszinte hangulatú vitákon négy jelöltet nem fogadtak el, s három helyen két városi tanácstagot jelöltek egy körzetbe. A javaslatok — amelyek villanyhálózat-bővítést, útépítést, egészségházat, s a bölcsődei helyek bővítését célozták — igen nagy összegű beruházást igényelnének. Az új tanács feladata lesz a jogos kérések időbeni sorrendjének eldöntése. Az előadó szólt ezután a párt népfrontpolitikájának eddigi eredményeiről. Elmondta, hogy a VIII. párt- kongresszus határozatai sorra megvalósultak, a IX. kongresszus programja pedig nemzeti üggyé kezd válni. A választók és a jelöltek megértették, hogy e politika szerény, mértéktartó, s legfőbb célja, hogy a dolgozók érdekében történjen országunkban minden. * Az elmúlt négy év városi eredményéiről megállapította Murczkó Károly elvtárs: Nyíregyháza fejlődése jól példázza az egész ország haladásit. Negyven üzemünkben ma már 15 000 ember dolgozik, s több, mint kétmilliárd forint értéket termel. Kilenc üzemünk gyárt külföldi megrendelésre, amelynek értéke megközelíti a félmilliárd forintot Az elmúlt öt év során a városban 1,1 milliárdos beruházás történt Nagyot fejlődött az egészségügy, az oktatásügy, a közművesítés. Az ötven kilométeres villanyhálózat-bővítés jelentős részét á külterületi települések kapták. Manda, Vajda bokor és Borbánya művelődési otthont avatott. Minden harmadik nyíregyházi családnak van tv-készüléke. A város mezőgazdaságában hatvannyolcmillióra nőtt a közös vagyon, az egy főre jutó átlagjövedelem a tsz- ekben elérte a 16 000 forintot. Sok még a gond, a megvalósításra váró feladat — folytatta az előadó. — A fejlődés ütemét meg kell gyorsítani az iparosításnál, az új munkahelyek megteremtésénél. Állandó jellegű munkát adó üzemeket Kel' építeni. Még mindig súlyos gond a lakáskérdés, annak ellenére, hogy öt év alatt 2500 új lakás épült és az elmúlt évben is ötszáz lakásba költözhettek új lakók Változtatni kell a lakás- élosztás módján is. Az kap jón elsősorban tanácsi elosztású lakást, akinek kis keresete ezt indokolja. Nagyok a külterületi gondjaink is a villany, az út, az egész ségügyi ellátás területén. A városi közlekedés fejlesztése is sürgős. Murczkó elvtárs elmond ta, hogy a város vezetése ismeri ezeket a gondokat, tesz is a megoldásért, de nincs ok elbizakodottságra. Szélesíteni kell az összefogást, a társadalmi munka végzését. Az elkövetkező négy év legfontosabb céljai között említette a déli ipartelep beépítését, az új lakótelepek építésének teljes befejezését: szolgáltatási, kereskedelmi egységeket, parkokat építeni az Északi és Déli Alközpontban. Befejezzük a szálloda, az új mozi, a szociális otthon, az élelmiszerkombinát, a közfürdő építését. A szakemberképzésbe* sokat segít a húsztantermes ipari tanuló és a 16 tantermes szakközépiskola megépítése. További ötezer munkahelyet biztosítunk, kétezerhatszaz lakást építünk fel, nagyobb részét magánerőből. Tovább fejlesztjük a Sóstógyógyfürdőt Is. A mezőgazdaság feladatai között a biztonságos termelés és jövedelem elérését, a város lakossága jobb ellátását említette a többi között. Befejezésül hangsúlyozta, hogy mindezekhez a város dolgozóinak és vezetőinek jobb együttműködésért, odaadóbb és lelkesebb munkájára van szükség. Munkában a szocialista brigád Tatabányának készít szállí tószalaghidat a Tiszalöki Vegyes Ktsz „Béke” nevet viselő okleveles szocialista brit Adja. A képen: Bodnár Miklós, Szőke Sándor, Maros László. Foto: Hammel József A natol Potenkovski: A SZAKEMBER felhívott, hogy azután illedelmesen bocsánatot kérjen. Tanácstalanságomban egy hónap múlva barátom segítségét kértem. Javasolt is egy szerelőt. — Nem lesz olcsó mulatság. Rendkívül tehetséges, meg kell hát fizetni. A technika minden csínját- bínját ismeri. Arany kezei vannak, okos feje. Remek fickó és ráadásul rokonszenves is. Erről majd magad is meggyőződhetsz. Délután jelentkezett a szerelő. — Hány órakor szokták megzavarni? — 8-kor. — 7,30-kor önnél leszek — ígérte. Pontosan érkezett, a készülék közelében leült és reggelizni kezdett. Zsebkésével kolbászt szeletelt vastagon, és néhány kortynyi italt nyelt le az üvegtermoszból. Nyolckor csengett a telefon. A szerelő lenyelte a kolbász maradékát, felemelte a hallgatót és higgadtan o füléhez emelte. — Nem! — kiáltotta. — Nem a Korynt szövetkezet, hanem magánlakás Es ne merészelj mégegyszer hívni, te nyomorult. Most pedig takarodj! — Villámokat szórt szemeivel és a hallgatót a villára helyezte. Ettől kezdve nyugodtan és mélyen alhatom, lassanként elfelejtem a zavarásokat. A szerelő valóban rend kiírni tehetségesnek bizonyiltj Fordította: Gémes Miklós s
