Kelet-Magyarország, 1967. március (24. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
A vendéglátás ABC-je Brfflat Savarin, a XIX. századik jó tollú ínyenc, aki — szó szerint — „beette" magát a hallhatatlanságba, összeállította a vendéglátás szabályait. Ezeket kissé korszerűsítve a magunk körülményeire alkalmazva, hézagaikat pótolva „feltálaljuk" most az ünnepek, a farsangi vendéglátás alatt — Az összejöveteleknek nem a lényegük, csak velejárójuk a megvendégel és a nem éhezőket kell táplálnunk! — A gyermek2súrok következménye nem lehet gyo- morromtás. Az otthon étvágytalan gyermek gyakran válik falánkká a vendég-' ségben, ezért módjával kínáljuk! — Csak olyan felnőtteket hívjunk egy társaságba, akikről tudjuk, hogy szokásaik, tulajdonságaik nem ellentétesek. — Felnőtt vendégeink előtt ne produkáltassuk gyermekeinket, ne dicsérjük, ne szidjuk, mert ez a vendég számára épp oly kínos, mint a gyermeknek. — A kínálni valókat készítsük a kezünk ügyébe. Ne sürögjünk-forogjunk. A vendég számára sem kellemes, ha érzi, hogy vesződ- séget okoz. — Ne kínáljuk szüntelen. Ki-ki annyit egyen-igyon, amennyit kíván. — A vendégeinket ne zaklassuk ügyes-bajos dolga- j inkkal. Sértés, ha azt keli hinnie, hogy azért hívták meg, mert számítanak rá! — Ha azt akarjuk, hogy vendégeink otthon érezzék magukat, ne szórakoztassuk őket mindenáron, összeillő emberekre nem kell rákényszeríteni a közös időtöltést (kártyát, táncot, zenehallgatást, stb.) — Ha főétkezésre — ebédre, vacsorára — hívunk össze vendégsereget, ügyeljünk, hogy az étkezőhelyiségben ne legyen túl meleg, senkiről se kívánkozzanak le a ruhadarabok! — Vendégeket ne várjunk köntösben, pongyolában. A „kiöltözéstől” is tartózkodjunk. Úgy öltözködjünk, mintha mi mennénk látogatóba! — Az erőszakos marasztalásnál is súlyosabb vétek, ha „kiásítjuk” a vendégeket, ha megkérdezzük, hogy másnap hánykor kell felkelnie? — A rokonok látogatását ne tekintsük személyes sértésnek! Igaz, a rokonság önmagában még nem ok a vonzalomra, de annyi udvariasságot a rokon is megérdemel, mint az idegen. — Csak akkor rendezzünk vendégséget, ha azt nem kell utólag megkoplalnunk! A gondokkal terhes vendégeskedés hangulatunkra sem marad hatástalan, következésképp a vendégek is megérzik, hogy „valami zavaró van a levegőben.” Amit a falfestésről tudni kell A helytelenül megválasztott színek vagy minták elcsúfíthatják a legkorszerűbben berendezett lakást is. A festésnek harmonikus összképet keli alkotnia a bútorral és a lakótér egyéb berendezési tárgyaival. A kontraszt hatású színek helyett inkább Világos árnyalatokat ajánlunk, amelyek az egész környezetet tágasabbá, levegősebbé teszik. De figyelembe kell venni a berendezés színószszetételét is: a bútorzat, a bútorszövet, szőnyegek, díszítő tárgyak színét. Ha ugyanis a festés nem illik a világos bútorhoz, a környezet egyhangúvá és unalmassá válik. Ilyen esetben keresni kell az ízléses színkeverés lehetőségét. A helyiség így érdekesebb, élén- kebb színezetű lesz. Világos bútorhoz például kék árnyalatot, piros kárpitó- Zású bútorhoz pedig kékeszöld árnyalatot használjunk. A mahagóni bútorhoz jól alkalmazhatjuk a borsózöld árnyalatot. Kisebb helyiségekben világos árnyalatokra törekszünk, amelyek „kitágítják” a helyiséget és világosabbá is teszik azáltal, hogy jóbban visszaverik a fénysugarakat. SÖtétebb árnyalatú színek indokoltak olyan régebbi épületekben, ahol a nagy helyiségekei optikailag kisebbíteni akarjuk a barátságosabb környezet kialakítása érdekében. Sötétebb színeket alkalmazzunk az ablakkal szemközti falon, amelyet a ráeső nappali fény derít. A legvilágosabb festést az ablakok melletti falfelületen alkalmazzuk. A falak megfelelő festésével az alacsony szobák térhatása magasítható, túl magas szobák esetében pedig ellenkező hatás érhető le. Magas helyiségeket ne festessünk egészen a mennyezetig, s ezzel mintegy tágítják a mennyezetet. Az alacsony falakat viszont a mennyezetig festjük, esetleg keskeny sávban azon túl is, így a lakótér magasságát látszólag növeljük, aminek főleg manzardszo- báknál van jelentősége. A szoba falait nem szükséges okvetlenül egyszínűre festeni. Ha a szobában különböző rendeltetésű sarkokat (pihenő, tanuló stb.) alakítunk ki, ezek a fal Színével is kiemelhetők. Bizonyos esetekben két szín különböző szintű alkalmazása is lehet célszerű. Ahol például a berendezési tárgyak nem azonos magasságúak, az ilyen megoldás egységesíti az összképet. A legsötétebb színárnyalat előnyös háttere a díszítő kerámiáknak. Manapság a falfestés inkább a vonalakat érvényesíti díszítő elemként. Segítségükkel jelentős hatások érhetők el. A vonalas mintával a lakóteret látszólag megnyújthatjuk, vagy rövidíthetjük, magasított vagy nyomottabb térhatást biztosíthatunk. A vonalak, csikók persze deformálhatják Is a helyiséget, ezért alkalmazásuk bizonyos kockázattal jár. A festésnél egyszerűségre törekedjünk, gondosan válasszuk meg a színeket: próbáljuk ki lehetőleg előzőleg a falon és száradás után döntsünk. Papp Tibor építész Tavaszi Illatszertörténet gyermeksapkák Nem csak a felnőttek, A gyermekek öltözködésében is érvényre jut a divat. Legutóbb a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat mutatta be gyermeksapka újdonságait. A tervezők kockás alapanyagból, keskeny műbőrszegéllyel sok csinos modellt készítettek. Serdülő kislányoknak piros-fekete szürkekockás anyagból piros ponponnal díszített sapkát mutattak be. Kisfiúknak, — hattól tízéves korig ellenzős, bőrszegélyes szürke-fekete, barna, drapp és kék fekelekochás anyagból készítettek sapkát. Az illatok készítése Igen régi keletű. Az első feljegyzések több, mint 5000 éves múltról tanúskodnak. Számos régi festmény is ábrázolja a kozmetikai szerek és illatosító anyagok használatát. Valamikor az illatok és kenőcsök alkalmazását az élet örömeihez sorolták és értékük az aranyéval vetekedett. A görögök bőven illatosították testüket, sőt fürdés helyett illatos anyagokkal tisztították bőrüket. Finoman metszett vázákban tartották az olajokat, amelyek közül néhány a mai napig is jó állapotban maradt meg. A rómaiak nemcsak átvették a görögöktől a szépség- ápolás tudományát, hanem tovább is fejlesztették azt. Athénben és Hómában számos orvos — pl. Hlppokrá- tesz, Galenus, stb. — hivatásszerűen foglalkozott azzal, hogy a különböző illatanyagokat és kozmetikumokat az egészség szolgálatába állítsa. Feljegyzések bizonyítják, hogy a gazdag római asszonyok illatosították testüket, sőt a római borokat rózsával és ibolyával illatosították. A középkor embere figyelmét „lelkének tisztaságára” fordította, így a kozmetika, s a test kultusza háttérbe szorult. A hajózás, a kereskedelem fellendülése folytán Kelet kozmetikai és lllatszerművészete az arabok útján Európába is eljutott. 1700-ban Jena Maria Farina — olasz vállalkozó — Köln városban — elsőként készítette el a Köl- nisch-Wasser-t, a mai elnevezésű sima kölnivizet, amelyet „mérföldkő”-nek tartanak az illatszerek történetében. Ezt eredetileg „Királynő vize” néven Ismerték, később nevezték csak el kölnivíznek. A mai értelemben Vett modern illatszerkészítés a XX. század elején kezdődik és az illatok kialakítása többé nem korlátozódik az Illóolajok, gyanták és mézek kizárólagos használatára. Az aromás vegyszerek kiszorítják, sok esetben he- lyettasítik a jóval drágább és ritkább természetes alkotórészeket. Ezt az eredményt tulajdonképpen a különböző cikkek illatosítá- sával kapcsolatos igénynek köszönhetjük. Ide tartozik a krémek, szappanok, mosószerek, sőt még a petróleumtermékek illatosítása is. Néhány Jó tanács az illat kiválasztásához. Amikor egy nő ruhát vásárol, mindig ügyel arra, hogy az anyag, a szabás, a szín összhangban legyen egyéniségével. Követelmény ez a parfüm és a kölnivíz kiválasztásánál is. Fontosabb illatmeghatározások: édes. fanyar, nehéz, sportszerű. Ebből már következtethetünk arra is, hogy melyiket milyen alkalomra használjuk: a sportszerűeket nappal, a nehéz, fanyar és 'édes illatokat inkább este. A parfüm a legkoncentráltabb illatkompozició. Az illat erőssége miatt csak nyomokban alkalmazzuk és mindig a bőrön. Ne tegyük ruhára. Részben mert . foltot hagyhat, részben azért, mert a bőrrel érintkezés által bontakozik ki az igazi illat. A kölnivíz fő erőssége a bőrre gyakorolt frissítő hatásában rejlik, így az illat aránylag gyorsan elszáll, vagy csak gyengén érezhető bizonyos idő után. Azoknak tehát, akik az alkalomnak megfelelően többféle illatot használnak, kifejezetten a kölnivizet ajánlhatjuk. MELEG SAJTOS ZSEMLE Hozzávalók: zsemle 6 db vaj ’ 5 dkg eídámí sajt 2Ö dkg só, 1 kávéskanál mustár, 3 dkg szardellapaszta, törött bors. zöldpetrezselyem, piros paprika. Elkészítés: a vajat a szardellapasztával éa a mustárral Hasznos tanácsok: Bútor a lakásban Világos „Csillag” berendezés — olyan lakásba, ahol ntaeg beépített szekrény. Svéd fal, — beépített televízióval, íróasztallal, fehérnemű szekrénnyel és ágyneműtartóval. Kedves ismerősöm új bérházban kapott lakást. Hívott, látogassam meg. Büszkén mutatta a berendezést. A kisebb szobában magasra tornyozott kettős ágy állt. Két hatalmas ruhaszekrény húzódott a fal mellett. A háló berendezéshez tartozó toalett-tükör az előszobában állt, mert másutt nem fért el. A másik, a nagyobb szoba hasonlóan volt berendezve. Hatalmas, Vitrines szekrény, világítós rekamié, nehéz kárpitozott fotelekkel. A szobában az ablak előtt még étkezőasztal is állt négy székkel. — Mit csinálsz, ha a re- kamiét mégis ki kell nyitni? érdeklődtem. — A székeket felrakom az asztal tetejére, az asztalt az erkélyajtó elé húzom. Különben nem férünk.. Igen, mert a szobában a bútoroktól nem férnek, a család élete, — régi maradi hagyományok szerint a konyhában zajlik. A szobát, a tiszta szobát, — a vendégek előtt nyitják meg, *— dicsekvésképpen, ★ A példa eléggé szélsőséges, de érdemes elgondolkodni rajta. A statisztika szerint minden öt lakásból kettőt még a hagyományos, régi stílusú, és régi méretű bútorokkal rendeznek be. Az adatgyűjtés során az is kiderült, hogy nem anyagi nesimára keverjük, sóval, törött borssal, pirospaprikával és finomra vágott zöldpetrezselyemmel ízesítiük, és jól össZekev ' ' tán a jüLUéXtf-jtlL%" 'eü: hézség miatt, hanem megszokásból a konzervatív ía- lés miatt. Sokan még úgy vélekednek; szép, jó a modern bútor, de a régi, a súlyos, a nehéz, a hatalmas — — az az érték. A bútorral szemben támasztott követelmény szolgálja az embert, — s ízlésesen szép legyen. Nem véletlen, hogy ma már a garnitúrák is egyre inkább egyszerűsödnek. A hálószoba- berendezés a mindennapi élet igénye szerint egyszerűsödött rekamléra, Illetve he- veröre. Sok helyütt a ruhásszekrény feleslegessé vált a beépített szekrények miatt. A nagy díszes toalett helyeit megszületett az öltözőasztal» ka, amely becsukva Íróasztal, — kinyitva az esti vagy reggeli szépítkezést szolgál, ja. Uj bútorféle Is kialakult az igények szerint: az ágyneműtartó, — amely a dunna helyett a szintén korszerűsödött paplan és kispárna elhelyezésére szolgát Vagy a könyvespolc, — amely ma már úgyszólván minden lakásban nélkülözhetetlen. * Az új bérházak lakásaiban a sima felületű, diszí- tésmentes bútorok, a kényelmes fekhelyek és szék u ember életfunkcióit szolgaija. A hatalmas, szekrény- monstrumok helyett kialakul a svédfal, amely egymásra helyezető szekrénykékből, könyvespolcokból áll. Itt helyet kaphatnak a könyvek, kedvenc kerámiák, hangié- mezgyűjtemény, ide tehetőé magnetofon és televízió. De itt van a Vendégváró ital- szekrény és a hobbynak megfelelően a fényképgyűjtemény, a diavetítő, vagy á bélyegalbum... Helyes, ha „bótorraktár* helyett életrendünkhöz Iga• zodva praktikus ég szükséges bútorokkal veiflMtk kit- -ül magunkat. <*-> Recept
